Keresés: „Gyöngyös” (482 találat)

A kormány intézkedései ellentmondanak a korábbi ígéreteiknek, a Fidesz szétveri a társadalombiztosítást és a magánnyugdíjrendszert is, jelentette ki dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke mai tájékoztatóján Gyöngyösön.

Sós Tamás szerint a kormány a pénzügyi stabilitás érdekében, „magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításával” zsarolja az embereket, hiszen ellehetetlenítik azt, aki a rendszerben marad. Az egykulcsos adórendszer által a költségvetésen keletkezett lyukat a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal szándékoznak betömni. A rendszer ellehetetlenítésével három millió ember befizetését veszik el, ez 2700 milliárd forintot jelent. Ez nem jelent megoldást sem az emberek, sem a költségvetés számára.

Az előző, októberi módosításkor azt iktatták törvénybe, hogy 2011. december 31-ig lehet visszalépni a rendszerbe. Most pedig ezt úgy módosítják, hogy 2011. január 31-ig kell nyilatkozni arról, ha valaki fenn kívánja tartani tagságát. Aki ezt nem teszi, annak február 1-én megszűnik a tagsága. Aki bent marad annak, elveszik az állami nyugdíját.
Az MSZP megyei elnök szerint nem ezt ígérte a Kormány, a Fidesz-KDNP vezetés korábban a nyugdíjak időtállóságának biztosításáról beszélt. Az intézkedésekkel a Fidesz az feléli a jövőt, a mostani aktív dolgozók, mintegy 3 millió ember befizetéseit. Társadalombiztosítás helyett költségvetés-biztosításnak nevezte a kizárólag a költségvetési hiány pótlására a 2700 milliárd forintnyi, a GDP 10 százalékának megfelelő vagyont ami  az államkasszába áramolhat, így hiány helyett durván 5 százalékos többlete lehet a költségvetésnek, ez azonban csak pillanatnyi megoldás.

Sós Tamás elmondta, hogy az MSZP a múlt hét végén demonstrációt tartott Budapesten tízezer ember részvételével, amelyen aláírásgyűjtésbe kezdtek. Láthatóan növekszik az elégedetlenség a lakosság körében.

Iskolai testnevelés és Diáksport címmel rendezett szakmai napot a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye valamint a Heves Megyei Diáksport Tanács. A tanácskozás középpontjában a mindennapos testnevelés állt, illetve átadták a "Heves Megye Diáksportjáért" elismeréseket is.

A mai konferencián Heves megye alap-, és középfokú oktatási intézményének vezetői, testnevelés szakos tanárai, testnevelést tanító pedagógusok vettek részt. A résztvevőket Bíró Csaba a Heves Megyei Diáksport Tanács elnöke köszöntötte, aki a testnevelés sajátos jellegéről, az abban rejlő lehetőségekről és az aktuális kérdésekről szólt. Bardóczy Gábor, a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság Sportszakmai Főosztályának vezetője „A sport, mint stratégiai ágazat” címmel tartott előadást. Szó esett az állami sportirányítás elképzeléseiről, az új struktúrával szembeni elvárásokról. A kormány célja az iskolai sportban 2011 őszétől, hogy kötelező legyen a mindennapos testnevelés bevezetése a közoktatási intézményekben. Először az alsó tagozatban, ám a végső cél az oktatás egészében, megteremtve ezzel a magyar sport alappillérét. Biztosítani kell a finanszírozási részt, fejleszteni kell a létesítményeket, át kell gondolni a testnevelő tanári képzés helyzetét továbbá a diákolimpia versenyrendszerének frissítését –mondta Bardóczy Gábor.

Az utánpótlássportról szólva elhangzott, hogy ebben a szegmensben az utóbbi években kiemelkedő sikereket könyvelhet el hazánk a korosztályos Európa- és Világbajnokságokon. Itt szélesíteni kell a lehetőségeket, hogy továbbra is versenyképesek maradjunk a többi országgal szemben. Az élsportban nem kívánnak viszont továbbra is 81 sportágat kiemelten támogatni, csupán 30-35-öt, melyek között szerepelnek az olimpiai sportágak illetve a nem olimpiai de jelentős tömegbázissal rendelkező sportágak. Csökkenteni szeretnék a működési jellegű támogatásokat, programfinanszírozásra térnének át. Elvárás, hogy közép- és hosszú távú fejlesztési programokat tegyenek le a szövetségek.

Egy 2010-es felmérés alapján hazánkban az emberek 77 százaléka semmilyen fizikai aktivitást nem végez saját bevallása szerint. Ha ezt 10 százalékkal sikerülne csökkenteni, akkor ez a táppénznél éves szinten 1,8 milliárd forintot jelentene. Ezért megháromszorozták a szabadidő sporthoz kapcsolódó forrásokat.

A legnagyobb probléma a sportlétesítmények helyzetével van. Ezeket főképp uniós forrásokból szeretnék javítani és keresik az egyéb lehetőségeket is. Az iskolai létesítmények fejlesztésére nagy segítséget jelenthetnek a jövő évben megjelenő pályázatok– közölte Bardóczy Gábor.

A tanácskozás végén elismeréseket adtak át a kiemelkedő munkát végző testnevelőknek.  A „Heves Megye Diáksportjáért” elismerést kapta: Balázs Katalin (Pásztorvölgyi, Eger), Kovácsné Juhász Éva (Március 15., Selyp), Bányai Ilona (Eötvös, Heves), Takács Péter (Mezőtárkány), Becze István (Ecséd), Pádár Béla (Pétervására), Budai Gyula (Kerecsend), Szalóki Gábor (Kereskedelmi, Eger), Medinácz Gábor (Berze, Gyöngyös), Varga Sándor (Szücsi), Pintér Tibor (Felsővárosi isk. Gyöngyös).

Forrás: Egriszín

Költségvetés módosításra nyújtott be javaslatot tegnap a parlamentbe, az MSZP frakció. Az infrastruktúrában , az oktatásban és egészségügyben leállított fejlesztések újraindítását szorgalmazzák, valamint az EU-s és hazai források felhasználásával a gazdaság élénkítését modernizálást kívánják elérni. Igazságosabb  és követhetőbb költségvetést támogatnának, ez viszont a jelenlegi 2011. évi költségvetés módosításával válna kialakíthatóbbá.

Az utak állapota országos és megyei szinten is elmaradott, ezek fejlesztése nélkül nem várható sem a turisztikai fejlődés, sem gazdasági előrelépés  Heves Megyében. Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő indítvánnyal élt az Országgyűlés felé, melyben költségvetési javaslat módosítást nyújtott be a tervel rendelkező utak és útszakaszok kivitelezésére.

A 9 út és útszakasz  tervei nem újkeletűek, szerepelnek a közeljövőben megvalósítandó tervekben  de, ezzel az indítvánnyal a folyamat felgyorsítását kívánná elérni.Az Útpénztár magasabb előirányzatával lehetőséget kapnának az Önkormányzatok a kezelésükben tartott utak felújítására, mivel  ezek önköltségileg egyre nehezebben finanszírozhatók.

1. Eger bekötő út- Füzesabony körforgalomtól maklárig ( 2,6 km) 400 millió  Ft

2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése   800 millió Ft

3. 31.út - Dormánd- Heves közötti útfelújítás  1,5 milliárd Ft

4. 33. út Füzesabony Poroszló első szakasz 400 millió Ft

5. 2402. út Selyp -Gyöngyöspata közötti szakasz 812 millió Ft

6. 2507. út Mónosbél- Balaton közötti szakasz 350 millió Ft

7. 2415. út Sirok- Tarnaszentmária- Verpelét közötti szakasz 650 millió Ft

8. 2416. út Eger - Egerszalók - Verpelét - Gyöngyös  650 millió FT

9 . Pásztó -Galyatető 400 millió Ft

Dr. Sós Tamás szerint az 1 km- re eső út belekerülési költsége 30- 40 millió forint, ami nagyban függ az ott lévő műtárgyaktól, hidaktól, mert ezek megnövelik az előállítási költséget . Némely utak felújítása a térség fejlődését hozhatja, néhány út  pedig a mindennapi közlekedés komfortját emeli, viszont minden esetben fontos, hogy az ígéretek megvalósítás stádiumába lépjenek.

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

Közel 50 millió forintos uniós támogatást kapott az EKMK, az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A sikeres pályázat összegéből új, gyermekeknek szóló programok megvalósítására fordítják majd.

A csütörtöki nyitókonferencián Ponyi László, az EKMK igazgatója hangsúlyozta, hogy a mostani „Iskolapélda” már a harmadik elnyert pályázat, s sikerként könyvelte el azt is, hogy pontosan annyi pénzt kaptak, amennyit kértek.

A projekt első számú célkitűzése, hogy a tanítási órákon és az óvodai foglalkozásokon kívül is szervezhessenek a diákoknak kulturális rendezvényt, kirándulást, tábort és szakkört. De a tehetséggondozásra is mód nyílt, a gyerekek részt vehetnek önismereti tréningeken, színjátszó foglalkozásokon, pályaválasztási tanácsadáson és alkotóműhelyeken.

Egerből és a környező településekről, mint Felsőtárkány, Besenyőtelek, Füzesabony, Poroszló, Sirok, Gyöngyöstarján és Ecséd, tizenkét általános iskola és négy középiskola csatlakozott.

A Nyitókonferencián Kovács Katalin projektmenedzser kiemelte, hogy az elnyert összegből lehetőségük van új műszaki berendezéseket vásárolni, s fejleszthetik a jelenlegi eszközöket is. Fontos eleme a programnak még az egészségtudatosság elterjesztése, az esetleges hátrányokkal küzdő tanulók nehézségeinek leküzdése is.

Forrás: Egriszín

Harmadik alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége a Fiatal Vállalkozók Hetét az ország 10 nagyvárosban. A nagyszabású eseménysorozathoz Eger is csatlakozik. A november 16-i rendezvény programját a szervezők ismertették ma délután.

Az országos eseménysorozat keretében, a világ 100 országához hasonlóan a fiatalokat szeretnék megszólítani a szervezők, hogy vonzóvá tegyék számukra a vállalkozói lehetőségeket. Ennek érdekében, Magyarországon közel 30 esemény várja a vállalkozó, vagy vállalkozni vágyó fiatalokat. A Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényein Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Miskolcon, Gyöngyösön, Székesfehérváron, Békéscsabán, Nagykanizsán, Pécsen, Egerben valamint Budapesten várják az érdeklődőket.
Az eseménysorozatra a világviszonylatban is elismert Global Entrepreneurship Week nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, amelynek célja, hogy egy teljes héten át fiatalok millióit szólítsa meg, hogy vonzóvá tegye számukra a vállalkozói létet, új ötletekre és vállalkozásra sarkallja őket, és perspektívát nyújtson számukra emelte ki Kovács Patrik a FIVOSZ elnöke a szervezet feladataival, céljaival kapcsolatban
ma délután, a Gál Tibor Pincészetben.
A Fiatal Vállalkozók Napját Egerben november 16-án rendezik meg, melynek részleteiről
Zsirai László heves megyei munkabizottsági tag beszélt. A rendezvény lényege, hogy fiatalok szóljanak fiatalokhoz, ezért sikeres ifjú és nagy tapasztalattal rendelkező vállalkozók kezdeményezik a párbeszédet a találkozón, amelyet szakmai, jogi tanácsadás, kiállítás és zenés műsor kísér november 16-án, az Agria Parkban.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének munkáját, feladatait Réti Erika FIVOSZ heves
megyei alelnöke foglalta össze a tájékoztatón.
A kortárs minta bizalmat jelentő fontosságát emelte ki a rendezvény kapcsán Rázsi Botond alpolgármester, aki a város támogatásáról biztosította a jövő számára is komoly lehetőséget jelentő kezdeményezést.
A fővédnök Tóth Imre, az Imola cégcsoport ügyvezetője közel húsz éves tapasztalatának tanulságait és tanácsait is megosztja majd a fiatalokkal a rendezvényen. A sikeres vállalkozó tanácsként csak annyit javasolt a tájékoztatón, hogy a fiatalok csak önmagukban, képességeikben, tehetségükben bízzanak, másokban ne.

Forrás: Egriszín

Félelemkeltésre, bizalmatlanságra építi politikáját a FIDESZ, s hatalmi céljainak rendeli alá a szakmai kérdéseket – mondta dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő ma délelőtt az MSZP indok nélküli elbocsátásokról szóló sajtótájékoztatóján.

Tavasszal már módosult a törvény, akkor a minisztériumokból, a minisztériumi háttérintézményekből, a közigazgatásból indoklás nélkül ki lehetett rúgni embereket, ugyanez fog most meg történni az önkormányzatoknál, az önkormányzati intézményeknél, az egészségügyben, a kórházakban, a szociális- és az oktatási területen is – jelentette be dr. Sós Tamás. A képviselő szerint az áldozatok kijelölése nélkülözheti a szakmai hátteret, nem kérdezik meg az érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket. Nem kormány-előterjesztésként kerülnek be a nagy horderejű kérdések, hanem képviselői előterjesztésekben, ami nélkülözi a különböző szakmai, hivatali egyeztetéseket.

A szocialisták megyei elnöke szerint a Fidesz korábbi ígérete ellenére már szétverte a magánnyugdíjpénztári rendszert, most egy másikat szeg meg. Azt ígérte, hogy több munkahelyet teremt, ezzel szemben csökken a számuk: a dolgozók 5-10%-át bocsátják el a különböző közigazgatási területekről; erről jövő hét pénteken tárgyalnak a rendkívüli megyei közgyűlésen.

Intenzív pótcselekvésbe kezdtek, vizsgáló bizottságokat állítanak fel, ’50-es éveket idéző koncepciózus eljárással: valójában az ítéleteket már bemondják előre, s ehhez gyűjtik össze az adatokat, ami sokszor nem nélkülözi a csúsztatást, a manipulációt – mondta dr. Sós Tamás.

A képviselő szerint felelőtlen költségvetést terjesztett be szombaton a FIDESZ 2011-re, amelyben feléljük a jövőt, hiszen az elmúlt 10-12 év nyugdíj-megtakarításaira alapozza a következő évet, s az azt követő három esztendőt. Nincs látható fejlődés sem, Heves megyében két jelentőst fejlesztést tudnak megvalósítani: Gyöngyösön, illetve Egerben a Markhot Ferenc kórházban, amit még az előző kormány alapozott meg.

Dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés frakcióvezetője, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke elmondta, hogy  marketing-költségvetést nyújtott be a FIDESZ, amelynek magyarázó szövege azt tartalmazza, hogy mindenre lesz pénz, de a belső összefüggésekben nem látszik ennek az alapja. A gazdasági növekedés várhatóan alacsonyabb lesz, mint az előre tervezett, az infláció pedig magasabb.

Első ránézésre a kultúra 50%-kal, a felsőoktatás 30%-kal, a közoktatás pedig 3-7%-kal csökkentett költségvetéssel működik majd a következő évben. Kb. 30 milliárd forinttal csökken az önkormányzati költségvetés. Szociális ellátásra kb. 34 milliárd forinttal terveznek kevesebbet, a panelprogramra ugyanannyi pénz van, amennyi korábban is volt. Önkormányzati szinten nem látszik, hogy bármilyen formában is bővítenék az EU-s források elérhetőségét akár pályázati formában, annak ellenére sem, hogy a kieső illetékbevétel 100 millió forint nagyságrendű – mondta dr. Nagy Imre.

Forrás: Egriszín

Rendkívüli ülést tartott ma az új összetételű Heves Megyei Közgyűlés. A tanácskozáson – többek között – megválasztották az új alelnököt, új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére, és felálltak az új ciklus bizottságai is.

A mai közgyűlés napirendi pontjai előtt – mint ahogy arról már beszámoltunk – szakmai kitüntető díjakat adtak át hét megyei, saját területén kiemelkedő munkát végző szakembernek. A díjazottak: Petes Varga Vilmos okleveles építészmérnök, Dr. Patócs László, a Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nyugalmazott igazgatója, Lovasy László bábkészítő művész, Rudas János, a Gyöngyösoroszi SE Tollaslabda Szakosztály vezetője, Dr. Wilterné Molnár Erzsébet, a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda nyugalmazott vezetője, Dr. Lukovszki Nóra, a Bugát Pál Kórház diagnosztikai osztályvezető főorvosa és Koncsos Sándor, Kisnána polgármestere.

Sós Tamás, a közgyűlés korábbi elnöke képviselői mandátumának lemondása után Nagy Imre (MSZP) került be a testületbe.

Lemondott tisztségéről Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) is, helyette Szabó Róbert ülhet a Fidesz-KDNP frakciójában. Mindketten letették esküjüket ma délelőtt.

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását követően döntöttek az új ciklus alelnökének személyéről, illetve a bizottságokról és azok összetételéről is. Egyszerű szavazattöbbséggel Szabó Róbertet (Fidesz-KDNP) választották alelnöknek. Az állandó bizottságok mellett felállították Az elmúlt négy év tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottságot. elnöke Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP) lett. Belsős tagok: Szűcsné Major Ildikó (Jobbik), Bossányi László (Fidesz-KDNP), külsős tagok: Dr. Pajtók Gábor (Fidesz-KDNP), Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP).

A közgyűlés új, állandó bizottságai: Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, elnök: Oroján Sándor (Fidesz-KDNP); Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, elnök: Dr. Nagy Imre (MSZP); Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság, elnök: Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP); Egészségügyi és Szociális Bizottság, elnök: Dudás Róbert (Jobbik); Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, elnök: Tóth Csaba (Fidesz-KDNP); Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, elnök: Horváth László (Fidesz-KDNP).

Új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére. Dr. Fűtő László a közgyűlés döntése alapján havonta 1,2 millió forintot kap majd munkájáért. Létrehoztak egy Felügyelő Bizottságot is, amelynek elnöke Deé András (Fidesz-KDNP) lett, illetve szavaztak arról is, hogy felkérnek egy egészségügyi szakértő-tanácsadót a Markhot Ferenc Kórház Kft. működésének átvilágításához.

A kórházzal kapcsolatos napirendi pontokat követően Eger polgármestere, Habis László felszólalásában méltatta az új közgyűlés lépéseit, amelyek annak érdekében születtek, hogy stabilizálják az egészségügyi intézmény anyagi helyzetét. Az előző ciklus döntéseit felelőtlennek nevezte, és kiemelte, hogy a funkcionális privatizáció egy balul sikerült lépés volt a szocialisták részéről. Ezzel szerinte kockáztatták a kórház anyagi és szakmai helyzetét és ezzel a megyében élők egészségét is. A polgármester bízik abban, hogy az átvilágítást követően végre pontos képet kapnak a kórház helyzetéről. Biztosította Horváth Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét, hogy a város mindenben partner lesz a kórház helyzetének javítása érdekében.

Forrás: Egriszín

Érdekvédelmi tanácsadást szervez Egerben a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete. Az október 29-i rendezvényen pénzbeli és egyéb ellátásokról kaphatnak fontos információkat az érdeklődők.

Tizenkét éve alakult a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete, mely célként tűzte ki a szervátültetettek és vesebetegek rehabilitációját, a közösségbe való beilleszkedést, sport és kulturális programok szervezésével, érdekvédelemmel valamint jogi tanácsadással. Bencsik Judit egyesületi elnök portálunk érdeklődésére elmondta, ha már néhány emberen tudnak segíteni, azt is jelentős eredménynek tartják, sikerként könyvelik el. Általános tapasztalat, hogy rendkívül tájékozatlanok az emberek ezzel kapcsolatban, ezért is próbálnak tanácsot adni a maguk módszereivel. A rendezvénysorozat májusban indult, hatvani, gyöngyösi és egri helyszínekkel. A jövő hét pénteki tanácsadás lesz a projekt utolsó állomása, ahol felvilágosítást adnak többek között a természetben nyújtott szociális ellátásokról, szociális szolgáltatásokról, a fogyatékos személyeket megillető jogokról, a különböző támogatásokról illetve a rehabilitációról.

Bencsik Judit szerint az eddigi programok megmutatták, hogy van igény a tevékenységükre, szívesen fogadják a betegek az akciót. Az egyesület – mely folyamatosan várja a csatlakozni kívánókat - törekszik arra, hogy összefogja a tagokat, az együttlét, a mozgás és a kirándulás örömeit biztosítsa a közösségnek. A mostani tanácsadás helyszíne a Baktai út 38. alatt található FMC Dialízis Központ lesz, ahová 9:00-13:00-ig várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín