Keresés: „magyar” (1016 találat)

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

Jogerősen nyolcmillió-egyszázezer forintot ítélt meg az Egri Törvényszék Szegedi Henrik (†30) szüleinek, mivel fiúkat 2009 augusztusában a rendőrségi előljárói műszakilag rossz szolgálati motorral engedték ki a forgalomba, amely a tragédiához vezetett.

A család a megítéltnél többre, tízmillió forintra perelte a magyar rendőrséget, amiért felettesei egy nem szabványos, hanem utólag felszerelt, "összebuherált" bukócsővel ellátott Suzuki Banditot biztosítottak Szegedi Henrik rendőrmotoros számára – a rendőr halálát a kanyarban az úttestre leérő bukócső okozta. Kétmillió forintot azonban nemrégiben kifizetett a rendőrség, többet viszont nem akart, ezért fordult bírósághoz a Szegedi család.

Az ügyben egyébként a polgári eljárással párhuzamosan büntetőeljárás is zajlik, foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Eddig hat embert, köztük rendőrt is meggyanúsítottak az ügyben.

Szegedi Henrik a Mátrában szolgálat közben szenvedett halálos balesetet. Kiderült, a Suzuki Banditra nem szabványos bukócsövet szereltek fel, ezért borult fel vele a fiatalember.

– Keresetünknek teljes mértékben helyt adott a bíróság. A megítélt kártérítés nem csökkenti az elveszetett gyermek okozta fájdalmat, azonban enyhíti a szenvedésüket – mondta dr. Fridman Róbert, a család ügyvédje, aki szerint a rendőrségnek, amely a bíróság ítélete szerint is hibázott, 15 napja van a kifizetésre.

Forrás: Blikk

„Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat, hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben” – áll az egyik közgyűlési bizottság jegyzőkönyvében. A Kultúra Magyar Városában ezek szerint politikai érdekek menték működik a kulturális élet. Tavaly egy köztudottan baloldali, országosan ismert művészt tiltottak el egy egri fellépéstől, de a helyiek sem járnak jobban.

Egy hivatalos dokumentum szerint Egerben politikai hovatartozás alapján is dönt a kulturális rendezvények fellépőiről a megyeszékhely önkormányzata. Tavaly a Középkori Piactér c. esemény  egyik fellépőjét, Székhelyi Józsefet tették tiltólistára. Ezt a rendezvényszervező nem tudta, így már úgy kellett visszamondania a baloldali művész Villon-előadását. Pedig a programot az esemény hivatalos honlapján és a kinyomtatott plakátokon is közzétették.

Minderről egy tavaly szeptemberi Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen esett szó. A képviselők és kulturális szakemberek nagy bánatára jegyzőkönyv is készült a megbeszélésről. Az Egri Ügyek birtokába jutott dokumentum szerint akkor Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök közölte: „ (…) amikor a bizottság azt a jelzést kapja, hogy a Középkori piactéren közreműködik Székhelyi József, és a város lakói nehezményezik az ő jelenlétét, akkor a bizottságnak kötelessége beleszólni a szakmai dolgokba”. Erre a Művészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: „a szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott művész a művészvilágban szakmai szempontból mit tett le az asztalra. Azzal viszont nem biztos, hogy tisztában kell lennie, hogy a politikában milyen szerepet tölt be. Ennek tudata nélkül kérték fel a művész urat, de mihelyt az első kritika megérkezett a politikai identitása miatt a közreműködését rögtön leállították. Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat (Csákvári Antal a Fidesz-KDNP képviselője – a szerk.), hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben”.

Nem csupán Székhelyi József az egyetlen nemkívánatos művész a hevesi megyeszékhelyen. Portálunknak tudomása van arról, hogy márciusban az egyik önkormányzati rendezvényen "felsőbb" utasításra húztak le egy elismert egri művészt a fellépők listájáról.

Ha létezik lista, ha nem, mindenképp szomorú, hogy egyáltalán szóba kerülhet egy ilyenfajta hátrányos megkülönböztetést szolgáló felvetés egy megyeszékhely önkormányzatánál, annak egyes tagjainál.

Közben egy egri színész is nyilatkozik arról, hogy őt melyik fellépéséről tiltották el "felsőbb utasításra". Írásunk IDE KATTINTVA olvasható.

Egri Ügyek információ

Az országos átlagtól kisebb mértékben csökkent az Eszterházy Károly Főiskolára benyújtott jelentkezések száma. 4971 fő 9318 jelentkezését regisztrálta az Oktatási Hivatal a 2012. évi felvételi eljárásban, derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium www.felvi.hu oldalon hétfőn közzétett kimutatásából.

Ezekkel az adatokkal az EKF továbbra is a vidék legnépszerűbb főiskolája.
A legtöbb jelentkezés – összesen 3208 db – a Természettudományi Karra érkezett. Kiemelkedő a sporttudományi képzési területre – testnevelő-edző, sportszervező alapszakra– benyújtott jelentkezések száma- tájékoztatott Lőrinczné Thiel Katalin. Ezt követik a programtervező informatikus, a biológia, illetve a földrajz alapszakos jelentkezések. A Bölcsészettudományi Karon a képi ábrázolás, valamint a történelem BA szakra nyújtották be a legtöbb jelentkezést, míg a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon a csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve a szociálpedagógia BA szak vezeti a „jelentkezési ranglistát”- fogalmazott a szakember.
Elmondta továbbá, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon az idén – a kormány januári döntése alapján – csak költségtérítéses képzésre lehetett jelentkezni a gazdaságtudományi képzési területhez tartozó emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, illetve turizmus-vendéglátás alapszakokon. Ennek ellenére a felsorolt költségtérítéses szakokra - nappali tagozaton - több mint kétszáz jelentkezést tart nyilván az Oktatási Hivatal. A karon a legtöbben a kommunikáció és médiatudomány szakot jelölték meg: nappali tagozaton, az állami ösztöndíjas képzésre 136-an jelentkeztek.

Az összes jelentkezés több mint 60%-a nappali tagozatra érkezett. Hasonló arányú – összesen 5210 db - az alapképzésre beadott jelentkezések száma.

Kiemelkedő a mesterképzésekre benyújtott jelentkezők száma: 1186 fő 1788 db jelentkezést adott be a tanári, illetve diszciplináris mesterképzésekre. Ezzel az EKF az összes magyarországi felsőoktatási intézmény rangsorában a 9-ik helyen áll.

Éppen 25 éve rendezték meg először a Mátrabérc teljesítménytúrát, melyre ma már két kistestvérével, a Hanák Kolos és a Muzsla túrákkal együtt lehet nevezni minden év tavaszán. Idén azonban rendhagyó programok várták a túra szerelmeseit a hétvégén.

Tavaly, Hanák Kolos születésének 160. évfordulója alkalmából született meg a gondolat, hogy nagyszabású rendezvényen emlékezzünk meg munkásságáról- fogalmazott Kaszala Judit az Egererdő Zrt. munkatársa. Így 5 szervezet együttműködésével el is kezdődtek a munkák, melyek eredményeként 2012. április 14-én, Szurdokpüspökiben rendezték meg a Hanák Kolos Teljesítménytúra és Emléknap.
Három település, Szurdokpüspöki, Gyöngyös és Abasár mellett az EGERERDŐ Zrt,. illetve a túrákat már évek óta szervező Hanák Kolos Turistaegyesület összefogásával a túrázás és a természet kedvelői a hétvégén az igen komoly erőfeszítést igénylő túrák mellett megismerkedhettek a névadó életével, munkásságával is.
Abasári dr. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, majd Gyöngyösön és Abasáron élt és dolgozott, míg ki nem nevezték Pestre, táblabíróvá. Nevéhez kötődik az első magyar turistaegylet megalapítása és az első jelzett turistautak felfestése a Mátrában. Jelentős szerepet vállalt a turizmus fejlesztésében, miközben Abasáron mintagazdaságot hozott létre. Megtanulta a szőlészet-borászat minden fortélyát, borpincészete messze földön híres volt. Nevéhez kötődik az oltványkészítés, melynek azóta is nagy hagyománya van Abasáron.
Ennek szellemében sok színes programmal készültek a szervezők. Az oltványkészítés mellett borkóstolóval, őstermelők termékeivel várták a megfáradt túrázókat, kísérőiket és minden érdeklődőt. Az EGERERDŐ Zrt. erdészeti interaktív játszóházában kicsik és nagyok ismerkedhettek meg az erdővel, a túrázással. A bátrabbak próbát tehettek hasogatásban és fűrészelésben. A saját készítésű kirakós mellett színező és erdei gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök várták a gyerekeket. A vadászkutyáknak is nagy sikerük volt. Aki megéhezett, vadpörköltből, töltött káposztából és kenyérlángosból válogathatott.
Már hagyomány, hogy a túrát leggyorsabban teljesítők ajándékot és oklevelet kapnak. Mellettük díjazták a „Mátrai erdők” rajzpályázatra érkezett legjobb rajzokat is, melyeket az érintett települések diákjai készítettek. A Hanák Kolos emlékfal átadása mellett megkoszorúzták a Hanák család sírját, valamint elültették az idei év fáját, a zselnicemeggyet, mely sokáig emlékezteti a szervezőket és a túrázókat a jól sikerült rendezvényre.

Kerekesszékeket adományoztak Egerben. Összesen harminc darabot osztottak szét a megyében, országosan ötszáz szék került új tulajdonosához. Az ünnepélyes átadón négy megyei szervezet illetve kórház kapta meg jelképesen az új eszközöket.

Harminc darab kerekesszéket osztottak szét Heves megyében. A guruló székeket az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza osztotta szét a rászoruló szervezetek, kórházak és magánszemélyek között. A magyarországi adományozás három éve kezdődött el, elsőként kétszáz széket adományozott az egyház, idén ötszáz eszközt sikerült szétosztani az országban.

A székeket péntek délelőtt adta át az egyház, négy Heves megyei szervezet és kórház kapta meg jelképesen az eszközöket, illetve több magánszemély is részesülhetett ebből az adományból.

Rázsi Botond, Eger város alpolgármestere köszönetét fejezte ki az egyháznak, amely segíti a fogyatékkal élők, illetve a mozgáskorlátozottak könnyebb beépülését a társadalomba.

Madarász János, a Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének elnöke elmondta: az adományozás előtt felmérik, hogy kinek van szüksége az eszközökre, hiszen azokat személyre szabottan gyártják le. A kerekesszékek nagy segítséget nyújtanak a mozgáskorlátozottaknak, akár a lakásban, akár az utcán használják őket. Az adományozott székek több mint 5 év után szorulnak cserére. A most szétosztott ülőalkalmatosságok közel 2,5 millió forintot érnek, egyenként 80 ezer forintba kerülnek.

Scott Elder, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának tagja is részt vett az átadáson, amelyen kifejtette: vaksága miatt döntött úgy, hogy megpróbál segíteni az embertársain. Úgy véli, hogy mind testvérek vagyunk, a testvéreknek pedig az a dolguk, hogy mindenben segítsék egymást. Elmondta: Utah államban, Salt Lake Cityben található az egyháznak egy humanitárius szervezete, amely az természeti katasztrófák áldozatainak, balesetek túlélőinek, beteg gyermekeknek nyújt segítséget.

Hivatali visszaélés és hamis vád miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hevesi megyegyűlés volt szocialista elnöke a Heves Megyei Főügyészségen. Sós Tamás a jelenlegi fideszes megyei vezetés szerint 700 milliós kárt okozott korábban a megyének. A szocialista politikus úgy véli: mindez alaptalan rágalom.

Sós Tamás, aki jelenleg az MSZP Heves megyei elnöke és a párt országgyűlési képviselője, azt állítja: a megyegyűlés jelenlegi fideszes vezetése hamisan vádolja azzal, hogy 2009 nyarán elmulasztotta közölni a HospInvest Zrt.-vel az egri kórház működtetéséről szóló szerződés felmondását - közölte Magyar Gina, az MSZP megyei szervezetének médiareferense.

A Heves Megyei Közgyűlés fideszes vezetésének büntetőfeljelentése szerint Sós Tamás több mint 700 millió forint kárt okozott azzal, hogy nem rendkívüli felmondással szüntette meg az egri kórház vagyonkezelési szerződését. A feljelentésben egyúttal indítványozták Sós Tamás magánvagyonának teljes zár alá vételét. Sveiczer Sándor (Fidesz-KDNP), az előző időszak tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti önkormányzati bizottság szintén fideszes elnöke egy februári sajtótájékoztatón jelentette be: adataik szerint a HospInvest Zrt.-vel a 2008-ban kötött, a megyei kórház működtetéséről szóló vagyonkezelői szerződés szerint az önkormányzat a kórházi árbevétel 10 százalékát követelhette volna csődeljárás esetén a HospInvesttől, ha a megye rendkívüli felmondással él. Ez az összeg több mint 700 millió forint.

Sveiczer Sándor akkori közlése szerint Sós Tamás a rendkívüli felmondást közgyűlési felhatalmazás ellenére sem tette meg, sem határidőre, sem mandátuma végéig. Ezért munkajogi és büntetőjogi felelősség is terheli a szocialista politikust - tette hozzá.
Sós Tamás az akkori bejelentésre reagáló közleményében azt írta: az azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, ezért az intézmény ideiglenes bezárásához is vezethetett volna a lépés. A kórház működtetésére akkor létrehozott önkormányzati kft.-nek ugyanis még nem voltak munkavállalói, így előfordulhatott volna, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni mintegy 700 beteget.

Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a kórház mintegy 500 millió forintos adósságát "elvitte" a HospInvest; ennek köszönhető, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak az azonnali rendkívüli felmondás elmaradásának az eredménye, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól megkapta az intézmény a kéthavi "csúsztatott" finanszírozást, ez havonta mintegy félmilliárd forintot jelentett - közölte akkor a szocialista politikus.

A Heves Megyei Önkormányzat 2008. március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján az azt követő húsz évben a HospInvest Zrt. működtethette volna a Markhot Ferenc Kórházat.

A Fidesz annak idején azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a "funkcionális privatizáció" ellen. A HospInvest ellen 2009 júliusában felszámolási eljárás indult, a közgyűlés pedig arról döntött, hogy a megye mondja fel a vagyonkezelői szerződést.

MTI

Több mint 500 ezer gyermek jövője van veszélyben- állítják a szocialisták. Sós Tamás, az MSZP Heves Megyei elnöke szerint a Start számlák és a babakötvények tervezett államosításával a fiatalok jövőjét kockáztathatja a jelenlegi kormány.

Közel fél millió fiatal jövője forog kockán a kormány döntései miatt- állítja Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségének tagja. Az Erzsébet kártyák kibocsátásával tönkretehetik a kiscsaládosok életét, korlátozhatják azokat. A GYED, GYES illetve az egyéb lakhatási támogatásokat ugyanis az Erzsébet kártyával helyettesíti a kormány. Ezzel a lépésével azonban a szegény családokat kívánja irányítani a kormány, akik „képtelenek a pénz beosztására”.  Úgy véli: a kormány egy olyan rendszert akar kiépíteni, amelyben a gazdag család három gyermeke többet ér, mint a szegényé. Korózs szerint a miniszterelnök nem veszi figyelembe azt, hogy piacgazdaságban élünk, amelyben kulcsfontosságú szerepet játszik a pénz. Úgy véli: a pénz megléte nélkül nem lehet élni egy piacgazdaságban, a szocializmus időszakában lehetett, az állami kórházak, óvodák lehetővé tették, hogy kevés pénzből is fenn tudja magát tartani egy család. Ebben az időszakban azonban képtelenség, hogy egy kártya helyettesítse a pénzt. Ahogy Korózs fogalmaz: „ az Erzsébet kártyával nem lehet a gyermekeknek buszbérletet venni, az osztálypénzt kifizetni, tanszereket beszerezni”. Úgy véli, a fiatal generációt próbálja ellehetetleníteni a kormány ezekkel a lépésekkel.

Sós Tamás elmondta: a Start számla és a babakötvény államosításával megfosztják a fiatalokat a jövőjüktől, a magánnyugdíj-pénztárak elvételével pedig az aktív dolgozók jövője is kockán forog.

„Ilyen rendszer még nem volt a magyar történelemben, mint az Orbán Viktor rendszere”- foglalta össze Korózs Lajos.

ATM automatát avattak szerda délelőtt a 7. választókerületben. A Baktai út 2. szám alatt található automata telepítését Orosz Lászlóné, a 7. választókerület önkormányzati képviselője kezdeményezte 2009 novemberében.

A kerületben lakó emberek megkeresésére döntött úgy a képviselőjelölt asszony, hogy indítványozza a bankautomata betelepítését a városrészre. A területen lakók sokat panaszkodtak neki, miszerint hiányzik egy ATM automata a környékről, hiszen a legközelebbi pénzautomata a Belvárosban található, ahova sok idős embernek nehézkes a lejutás a rendszertelen buszjáratok miatt.

Brezovcsik Zsolt, az OTP Északkelet-magyarországi Régió fiókigazgatója elmondta: az automata nem csak pénzfelvételre alkalmas, mobiltelefon feltöltésre, bankszámlára való befizetésre, lottózásra és számlabefizetésre is használható lesz. Egerben összesen 16 helyen tudnak készpénzt felvenni az OTP bankkártyát használók, ennek köszönhetően 2012 áprilisától a Károlyváros lakóinak is egyszerűsödik a pénzfelvételi lehetősége.

A megyei közgyűlés elnöke szerint az első fokon elítélt Nagy Imrét vissza kellene hívni közgyűlési tisztségéből a Magyar Szocialista Pártnak. Szabó Róbert úgy látja: ha az ítélet jogerőre emelkedik, „a szocialista képviselő méltatlanná válik a megyei közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a közgyűlési tagságra is”. A szocialisták reagáltak: "Szabóék a közéletet kriminalizálják".

– A Heves Megyei Közgyűlés egyik szocialista képviselője kapcsán kérem megtisztelő figyelmüket. Tájékoztatómban egyszer sem fogom nevesíteni a képviselőt. Ezáltal azt szeretném kifejezni, hogy jelen ügyben nem a szocialista képviselő személyén, hanem a szocialista értékrenden van a hangsúly – kezdte mai sajtótájékoztatóját Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Szavai szerint a tegnapi napon a legtöbb országos média közölte a hírt, hogy első fokon bűnösnek találták a Heves megyei közgyűlés egyik szocialista képviselőjét. Az Egri Városi Bíróság kedden hirdetett ítéletet a büntetőperben, s jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a közgyűlés szocialista frakcióvezetőjét. Az elsőfokú ítélet szerint a szocialista képviselőre a bíróság 300 nap börtönnek megfelelő 900 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

– A szocialista frakcióvezetőt nem a megyei közgyűlés, vagy annak bármely tagja jelentette fel, nem is a megyei közgyűléssel kapcsolatos tevékenységében állapították meg bűnösségét. Éppen ezért nekem a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként nem tisztem a büntetőeljárás részleteibe mélyedve taglalni az ügyet. A bíróság ítéletét azonban tudomásul veszem és tiszteletben tartom – fogalmazott Szabó Róbert. – Eddig sem foglalkoztunk a megyei közgyűlés ülései során a köztudomású büntetőeljárással, azonban ha a törvényszék jogerősen is bűnösnek talál egy szocialista képviselőt, az már a közgyűlésben betöltött tisztségeire is hatással lesz. Ezen tény mellett nem lehet szótlanul elmenni.

Az elítélt szocialista képviselő jelenleg a megyei közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke. A közgyűlés bizottságai között ez az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amelyek a Heves Megyei Önkormányzat minden egyes tevékenységét meghatározzák.
Ez egy olyan helyzet, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kell hoznia – folytatta az elnök. – Éppen Mesterházy Attila beszélt a párt kongresszusán arról, hogy az MSZP immunrendszere korábban nem volt kellően erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő szocialista politikusokat idejében kivesse magából. Éppen Mesterházy Attila jelentette ki, hogy az MSZP tisztességes emberekből áll.

– Ha a szocialista párt valóban komolyan gondolja az elnöke által lefektetett etikai alapelveket, és értékrendjükkel ütközik az a tény, hogy egy gazdasági bűncselekményben büntetett politikus képviselje szavazóikat, akkor erkölcsi kötelességük lesz megtenni a szükséges lépéseket. Amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, akkor a szocialista képviselő méltatlanná válik a megyei közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a közgyűlési tagságra is. A mai sajtótájékoztató nyilvánossága előtt szólítom fel a Magyar Szocialista Pártot, hogy elhangzott ígéretükhöz hűen, tegyék meg a szükséges lépéseket a megtisztulás útján. A Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakciója esetében mind a lépés, mind annak szükségessége világos és egyértelmű – hangsúlyozta Szabó Róbert.

Reagáltak a szocialisták

"Az egri kistérségben az igényelt közpénzt az oktatási tevékenység színvonalasabb ellátására fordították, és azt szabályosan, törvényesen használták fel. Tizenhét Eger környékén lévő település különböző pártállású polgármesterének döntése arra irányult, hogy mindegyik községben elérhető legyen a gyógypedagógiai, logopédiai szakszolgálat.

Nagy Imre, Eger volt polgármestere a kistérség vezetője ennek a döntésnek megfelelően írta alá a normatíva igénylést.  Öt éve húzódó ügyről van szó, melyben nem jogerős ítélet született. Nagy Imre fellebbezett.  Érdekes véletlen, hogy Nagy Imre korábban tanúként szerepelt, majd 2010 novemberében a megyei szocialista frakció vezetője lett, ezt követően kezdték újra beidézni a nyomozó hatóságok a tanúkat, és Nagy Imre szerepét vizsgálni.  Mindez illeszkedik abba a folyamatba, amit a Heves megyei szocialista politikusok ellen a Fidesz folytat.

Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke vélhetően számára kiadott politikai feladatot hajtott végre, mostani sajtótájékoztatójával – mintegy felépített koncepciós folyamat részeként – a közélet kriminalizálását szolgálja. Munkájuk hiányosságairól kívánják elterelni a figyelmet."

A volt egri polgármester peréről IDE kattintva olvashatnak.

Forrás: Egriügyek