Keresés: „pénz” (522 találat)

Félelemkeltésre, bizalmatlanságra építi politikáját a FIDESZ, s hatalmi céljainak rendeli alá a szakmai kérdéseket – mondta dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő ma délelőtt az MSZP indok nélküli elbocsátásokról szóló sajtótájékoztatóján.

Tavasszal már módosult a törvény, akkor a minisztériumokból, a minisztériumi háttérintézményekből, a közigazgatásból indoklás nélkül ki lehetett rúgni embereket, ugyanez fog most meg történni az önkormányzatoknál, az önkormányzati intézményeknél, az egészségügyben, a kórházakban, a szociális- és az oktatási területen is – jelentette be dr. Sós Tamás. A képviselő szerint az áldozatok kijelölése nélkülözheti a szakmai hátteret, nem kérdezik meg az érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket. Nem kormány-előterjesztésként kerülnek be a nagy horderejű kérdések, hanem képviselői előterjesztésekben, ami nélkülözi a különböző szakmai, hivatali egyeztetéseket.

A szocialisták megyei elnöke szerint a Fidesz korábbi ígérete ellenére már szétverte a magánnyugdíjpénztári rendszert, most egy másikat szeg meg. Azt ígérte, hogy több munkahelyet teremt, ezzel szemben csökken a számuk: a dolgozók 5-10%-át bocsátják el a különböző közigazgatási területekről; erről jövő hét pénteken tárgyalnak a rendkívüli megyei közgyűlésen.

Intenzív pótcselekvésbe kezdtek, vizsgáló bizottságokat állítanak fel, ’50-es éveket idéző koncepciózus eljárással: valójában az ítéleteket már bemondják előre, s ehhez gyűjtik össze az adatokat, ami sokszor nem nélkülözi a csúsztatást, a manipulációt – mondta dr. Sós Tamás.

A képviselő szerint felelőtlen költségvetést terjesztett be szombaton a FIDESZ 2011-re, amelyben feléljük a jövőt, hiszen az elmúlt 10-12 év nyugdíj-megtakarításaira alapozza a következő évet, s az azt követő három esztendőt. Nincs látható fejlődés sem, Heves megyében két jelentőst fejlesztést tudnak megvalósítani: Gyöngyösön, illetve Egerben a Markhot Ferenc kórházban, amit még az előző kormány alapozott meg.

Dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés frakcióvezetője, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke elmondta, hogy  marketing-költségvetést nyújtott be a FIDESZ, amelynek magyarázó szövege azt tartalmazza, hogy mindenre lesz pénz, de a belső összefüggésekben nem látszik ennek az alapja. A gazdasági növekedés várhatóan alacsonyabb lesz, mint az előre tervezett, az infláció pedig magasabb.

Első ránézésre a kultúra 50%-kal, a felsőoktatás 30%-kal, a közoktatás pedig 3-7%-kal csökkentett költségvetéssel működik majd a következő évben. Kb. 30 milliárd forinttal csökken az önkormányzati költségvetés. Szociális ellátásra kb. 34 milliárd forinttal terveznek kevesebbet, a panelprogramra ugyanannyi pénz van, amennyi korábban is volt. Önkormányzati szinten nem látszik, hogy bármilyen formában is bővítenék az EU-s források elérhetőségét akár pályázati formában, annak ellenére sem, hogy a kieső illetékbevétel 100 millió forint nagyságrendű – mondta dr. Nagy Imre.

Forrás: Egriszín

Rendkívüli ülést tartott ma az új összetételű Heves Megyei Közgyűlés. A tanácskozáson – többek között – megválasztották az új alelnököt, új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére, és felálltak az új ciklus bizottságai is.

A mai közgyűlés napirendi pontjai előtt – mint ahogy arról már beszámoltunk – szakmai kitüntető díjakat adtak át hét megyei, saját területén kiemelkedő munkát végző szakembernek. A díjazottak: Petes Varga Vilmos okleveles építészmérnök, Dr. Patócs László, a Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nyugalmazott igazgatója, Lovasy László bábkészítő művész, Rudas János, a Gyöngyösoroszi SE Tollaslabda Szakosztály vezetője, Dr. Wilterné Molnár Erzsébet, a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda nyugalmazott vezetője, Dr. Lukovszki Nóra, a Bugát Pál Kórház diagnosztikai osztályvezető főorvosa és Koncsos Sándor, Kisnána polgármestere.

Sós Tamás, a közgyűlés korábbi elnöke képviselői mandátumának lemondása után Nagy Imre (MSZP) került be a testületbe.

Lemondott tisztségéről Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) is, helyette Szabó Róbert ülhet a Fidesz-KDNP frakciójában. Mindketten letették esküjüket ma délelőtt.

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását követően döntöttek az új ciklus alelnökének személyéről, illetve a bizottságokról és azok összetételéről is. Egyszerű szavazattöbbséggel Szabó Róbertet (Fidesz-KDNP) választották alelnöknek. Az állandó bizottságok mellett felállították Az elmúlt négy év tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottságot. elnöke Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP) lett. Belsős tagok: Szűcsné Major Ildikó (Jobbik), Bossányi László (Fidesz-KDNP), külsős tagok: Dr. Pajtók Gábor (Fidesz-KDNP), Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP).

A közgyűlés új, állandó bizottságai: Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, elnök: Oroján Sándor (Fidesz-KDNP); Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, elnök: Dr. Nagy Imre (MSZP); Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság, elnök: Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP); Egészségügyi és Szociális Bizottság, elnök: Dudás Róbert (Jobbik); Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, elnök: Tóth Csaba (Fidesz-KDNP); Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, elnök: Horváth László (Fidesz-KDNP).

Új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére. Dr. Fűtő László a közgyűlés döntése alapján havonta 1,2 millió forintot kap majd munkájáért. Létrehoztak egy Felügyelő Bizottságot is, amelynek elnöke Deé András (Fidesz-KDNP) lett, illetve szavaztak arról is, hogy felkérnek egy egészségügyi szakértő-tanácsadót a Markhot Ferenc Kórház Kft. működésének átvilágításához.

A kórházzal kapcsolatos napirendi pontokat követően Eger polgármestere, Habis László felszólalásában méltatta az új közgyűlés lépéseit, amelyek annak érdekében születtek, hogy stabilizálják az egészségügyi intézmény anyagi helyzetét. Az előző ciklus döntéseit felelőtlennek nevezte, és kiemelte, hogy a funkcionális privatizáció egy balul sikerült lépés volt a szocialisták részéről. Ezzel szerinte kockáztatták a kórház anyagi és szakmai helyzetét és ezzel a megyében élők egészségét is. A polgármester bízik abban, hogy az átvilágítást követően végre pontos képet kapnak a kórház helyzetéről. Biztosította Horváth Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét, hogy a város mindenben partner lesz a kórház helyzetének javítása érdekében.

Forrás: Egriszín

A Fidesz politikája hatmillió embert bizonytalanít el, Heves megyében százezer ember érintett – jelentette ki dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke mai, Korózs Lajossal, az MSZP országos elnökségi tagjával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Sós Tamás ma délelőtt tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy a nyugdíjtörvény és a intézkedéstervezetek hatmillió embert tartanak bizonytalanságban a magánnyugdíjpénztárak sorsa miatt.
Az országgyűlés hétfőn szavazta meg a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló jogszabályt, mely a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára biztosítja az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe. A zárószavazástól az MSZP távol maradt, nem értenek egyet azzal sem, hogy 12hónapra felfüggesztették a kifizetéseket.
Az MSZP megyei elnöke szerint a 420 milliárdos összeggel az adócsökkentés kapcsán keletkezett lyukat tömik be. Valójában a szegényektől veszik el és a gazdagokhoz juttatják a járandóságokat és nem lehet tudni, hogyan kárpótolják a tagokat.  A rendelkezés ellenkezik az öngondoskodás és a jogállamiság elvével, tette hozzá Sós Tamás.
Heves megyében százezer személy részesül nyugdíjas ellátásban, ebből 92 ezer 931 fő kap öregségi nyugdíjat.

A Fidesz-KDNP kormány ellopja a nyugdíjak felét, állítja Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja. A politikus a Magyar Közlönyben megjelent adatokra hivatkozik, ami szerint a kormány 0,6 százalékkal emeli a nyugdíjakat, a törvény által előírt 1,1 százalék helyett.
A számítás a társadalmi inflációval számol, nem pedig az ettől 0,3 %-al eltérő nyugdíjas mutatóval. Az augusztusi adatok szerint az infláció a vártnál magasabb: 5,2 %, amit nem követ a kiegészítés, így kétszeresen is rosszul járnak a nyugdíjasok. A rendelkezés 1 % alatti különbözetet állapít meg, ami nem épül be a nyugdíjba, tehát a januári és a későbbi emelésekbe sem számít bele.
A törvény szerint a már megemelt nyugdíjakra kell megállapítani a januári nyugdíjemelést, ami átlagosa 12.024 Ft. Mindennek a felét, 6.012 Ft-ot kapnak a nyugdíjasok, hangsúlyozta Korózs Lajos.
A politikus a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban kifejtette, hogy az időskor biztonságának megteremtése céllal létrejött intézmények az Európai Unióban a pénzügyi rendszer részét képezik. Hosszú távú megtakarítást jelentenek és nem multicégek.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Tisztázni kell a Magyar Fejlesztési Bank szerepvállalását az egerszalóki fürdő és szállodafejlesztés sok ponton zavaros ügyében - egyebek mellett erről döntött első ülésén az a parlamenti albizottság, amelynek feladata az elmúlt nyolc esztendő kormányzat visszaéléseinek vizsgálata a sport és a turizmus területén. A testület elnöke, Horváth László országgyűlési képviselő szerint világosan kell látni, hogy mi indokolta az MFB Zrt. többmilliárd forintos befektetését, az offshore cégek által tulajdonolt Szalók Holdingban történő tulajdonszerzését. Kérdés, hogy a holdingban ma már kizárólagos tulajdonos MFB jól és felelős gazdaként bánt-e az adófizetők pénzével, ezért a bankot és az illetékes tárcák képviselőit is megkeresik, várhatóan személyes meghallgatások is zajlanak majd.

A bizottság a most elfogadott munkatervének megfelelően december 6-án tartja következő ülését.

Rendkívül kritikus helyzetben a megye, nincs elég pénz az egy hét múlva esedékes bérek kifizetésére sem – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke.

Likviditási gondokkal küzd a megyei önkormányzat, igaznak bizonyultak a korábbi feltételezések Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint. A mai Megyeházán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző, szocialista irányítású megyei önkormányzat gyakorlatilag teljesen üres kasszát hagyott az új vezetésre.

A szocialisták még a nyáron 300 millió forint folyószámlahitellel bővítették a korábban meglévő hitelkeretet, amely jelenleg eléri a 1,5 milliárd forintot. A felvett 300 milliós hitelből mára 20 millió forint maradt, illetékbevételből 89 milliós tartaléka van a megyei önkormányzatnak. Ehhez az összesen 109 millió forinthoz a normatív állami támogatás körülbelül 82 millió forint, tehát 191 millió forint áll rendelkezésre, amiből ki kellene fizetni az önkormányzati intézményeknél dolgozó emberek havi bérét, juttatásait, ami a jövő héten esedékes.

Idáig a megye 210 millió forintos forgóbér-hiteléből fizették a béreket, de az újbóli igénybe vételéhez ezt a keretet minden hónapban fel kell tölteni. A fizetésekhez tehát legalább 210 millió forintra van szükség, ám a megyének csak 191 millió forintja van, vagyis hiányzik 19-20 millió forint. Mindemellett a Heves Megyei Önkormányzatnak 132 millió forint kifizetetlen számlatartozása, szállítói levele is van.

Mivel a bérek ki nem fizetése miatt nem kerülhet veszélybe közel 2000 család megélhetése, a megyei önkormányzat haladéktalanul tárgyalásokba kezd a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézetével, s mindent elkövet további források, tartalékok felkutatása érdekében. „Ez egy több ismeretlenes egyenlet, amelynek a megoldó képletét még nem tudjuk” – mondta Horváth László.

Horváth László előre felmentést kér az új vezetés számára most, amikor dramatizálja a helyzetet, sokkolja a közvéleményt és előre magyarázkodik - reagált az új vezető szavaira dr. Sós Tamás a megyei közgyűlés korábbi elnöke.

"A FIDESZ ne akarja bedönteni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok egyre kevesebb központi támogatást kapnak. A megyei közgyűlés korábbi vezetése, sem nem jobb , sem nem rosszabb körülmények között dolgozott az első félévben. Mi ugyanilyen körülmények között tudtuk működtetni az intézményhálózatot. Érjék el, hogy kapjanak több központi támogatást, mutassák meg, hogy több forrást tudnak szerezni a működtetésre. Heves megyében pedig tudják folytatni az országosan is kiemelkedő fejlesztéseket" – áll dr. Sós Tamás közleményében.

Forrás: Egriszín

Érdekvédelmi tanácsadást szervez Egerben a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete. Az október 29-i rendezvényen pénzbeli és egyéb ellátásokról kaphatnak fontos információkat az érdeklődők.

Tizenkét éve alakult a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete, mely célként tűzte ki a szervátültetettek és vesebetegek rehabilitációját, a közösségbe való beilleszkedést, sport és kulturális programok szervezésével, érdekvédelemmel valamint jogi tanácsadással. Bencsik Judit egyesületi elnök portálunk érdeklődésére elmondta, ha már néhány emberen tudnak segíteni, azt is jelentős eredménynek tartják, sikerként könyvelik el. Általános tapasztalat, hogy rendkívül tájékozatlanok az emberek ezzel kapcsolatban, ezért is próbálnak tanácsot adni a maguk módszereivel. A rendezvénysorozat májusban indult, hatvani, gyöngyösi és egri helyszínekkel. A jövő hét pénteki tanácsadás lesz a projekt utolsó állomása, ahol felvilágosítást adnak többek között a természetben nyújtott szociális ellátásokról, szociális szolgáltatásokról, a fogyatékos személyeket megillető jogokról, a különböző támogatásokról illetve a rehabilitációról.

Bencsik Judit szerint az eddigi programok megmutatták, hogy van igény a tevékenységükre, szívesen fogadják a betegek az akciót. Az egyesület – mely folyamatosan várja a csatlakozni kívánókat - törekszik arra, hogy összefogja a tagokat, az együttlét, a mozgás és a kirándulás örömeit biztosítsa a közösségnek. A mostani tanácsadás helyszíne a Baktai út 38. alatt található FMC Dialízis Központ lesz, ahová 9:00-13:00-ig várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

Ne feledkezzünk meg a régi pénzérmékről, könyvekről, játékokról sem. Az idősebbek újra felidézhetik a gyermekkorukat a tárgyak kapcsán, de a fiatalok számára is lenyűgöző és csodálatra méltó lehet például az, hogy milyen eszközökkel tudták ellátni a feladatukat a háziasszonyok a háztartási gépek megjelenése előtt. Érdemes faggatni a tárgyakat összegyűjtő árusokat is, mert érdekes dolgokat tudhatnak az eredetükről, sőt még az adott korszakról is mesélhetnek nekünk, többet, mint az internet vagy a lexikonok.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín

Elkezdődött az Magyar Vámügyi Szövetség háromnapos egri Vámkonferenciája a Hotel Egerben. A rendezvény mai sajtótájékoztatóján az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség Integrációjáról és az 2011-es Uniós Magyar Elnökség kiemelt feladatairól volt szó.

Tolnainé dr. Tóth Veronika, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a Vámosztály legjelentősebb feladata most a sikeres Uniós Magyar Elnökség lebonyolítása, mivel az Európai Unió egyik alapja a vámunió. Kiemelten foglalkoznak azzal, hogy saját régiónk, illetve Kelet-Európa érdekeit érvényesítsék, s fontosnak tartják Horvátország csatlakozási folyamatának elősegítését is. A tagállamok közötti adatcsere biztosítása is prioritást élvez.

Szabó Zsolt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának pénzügyőr ezredese az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség integrációját ismertette, amely 2011. január 1-jén lép életbe. Az ezredes szerint a vám- és az adóhivatal munkája így magasabb minőségű lesz. De emellett fontosnak tartja, hogy megőrizzék mindkét hatóság jól működő rendszereit. Megyei szinten minden megyében egyetlen Vám- és Pénzügyőr Igazgatóságot működtetnek majd, regionális szinten nem lesznek változások.

Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke zárásként elmondta, hogy a korábbiaknál jobban működő, ügyfél- és szolgáltatóbarát, egységes szervezetet alakítanak ki.

Forrás: Egriszín

A megyei közgyűlés előtt a Megyeházánál Szíki Károlyék transzparensekkel és kemény szavakkal nyilvánították ki megelégedésüket, miszerint mától hivatalosan is jobboldali vezetése lett a megyének. Az ülésen az új elnök, Horváth László – többek között – a megye és intézményeinek átvilágítását is megígérte.

9.55: A közgyűlés előtt a Megyeházánál sajtótájékoztatót tartottak a kórházvédők. "A te időd lejárt Sós, jöhet érted a koporsós." – mondta fennhangon Szíki Károly. Szerinte Heves megye vörösiszap-katasztrófája a szocialista vezetés volt, "de szerencsére kezdenek már  felszáradni." – tette hozzá. Szíki Károly átadott egy petíciót Horváth Lászlónak, a közgyűlés új elnökének.

10.00: Szabó Gyula (MSZP) korelnök vezetésével megkezdődött az ülés.

10.10: A Területi Választási Bizottság elnöke, Dr. Chikán Zoltán kijelenti, hogy a választások érvényesek voltak. Méltatja a bizottságok munkáját, és kiemeli szerepüket abban, hogy a választások zavartalanul, törvényes keretek között folytak. Tájékoztat, hogy a megyei választások költsége több mint 9 millió forint volt. Hangsúlyozza, hogy 37 jogorvoslati kérelem érkezett a bizottsághoz. Ebből hat esetben nyújtottak be bírósági felülvizsgálati kérelmet. A Területi Választási Bizottság nevében gratulál a választásokon elért eredményekhez minden képviselőnek.

10.12: Dr. Chikán Zoltán, a Területi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők számára.

10.16: A képviselők letették hivatali esküjüket. Aláírják az eskü okmányát.

10.17: A közgyűlés 15 tagjából mindenki jelen van, a testület határozatképes.

10.18: Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság létrehozásáról döntenek. 5 fős lesz a bizottság.

10.20: Hamza Etelka egy csokor virággal belépett a képviselők közé, de onnan eltanácsolták.

10.22: A javasolt összetétel szerint az elnök Gondos István (Fidesz-KDNP), tagok: Deé András (Fidesz-KDNP), Bolyki András (Jobbik), külsős tagok: Dr. Pajkó Gábor, Kontra Gyula. A tagokat megválasztották.

10.25: A bizottság külsős tagjai is letették az esküt, és aláírták annak okmányát.

10.26: A közgyűlés elnökéről szavaznak a következőkben. Jelöltet a közgyűlés tagjai közül lehet javasolni. Tóth Csaba a Fidesz-KDNP frakció nevében Horváth Lászlót javasolja. Nincs más javaslat. (Vastaps).

10.28: Horváth László elfogadja a javaslatot.

10.30: Titkos szavazást tartanak arról, hogy elfogadják-e az elnökjelöltet. Szavazólappal voksolnak.

10.45: Horváth Lászlót 11 szavazattal megválasztották. Az új elnök letette a hivatali esküt.

10.50: Az elnök beszédet mond.

Köszöni a bizalmat. Hangsúlyozza, hogy az emberek a megyében a magyar átlagnál is rosszabbul élnek az utóbbi években. Azt mondja, hogy az emberek nem tudják, hogy melyik a rosszabb: az, ha megbetegszenek, vagy az, ha kórházba kerülnek. Szerinte a közbiztonság is romlott a megyében. Az emberek október 3-án utat nyitottak a változásnak. "Változás és együttműködés, ezt várják tőlünk." Október 29-én már egy valós munkaközgyűlés dolgozik már a megyéért. Legfontosabb feladatként jegyzi meg azt, hogy feltárják a megyei önkormányzat valós anyagi helyzetét. Véget kívánnak vetni a számháborúnak. Ha szükséges, akkor tárgyalásokat kezdeményeznek a megyének hitelt nyújtó intézményekkel. Számítanak a pénzintézetek partneri együttműködésére – mondja az elnök.

Azt mondja, hogy az új korszak egyet jelent a bizalom hálójának újraszövésével. Gátlástalan ámokfutásnak nevezi a Markhot Ferenc Kórház körüli botrányt. Szerinte emberek egészséget tették kockára a szocialisták, de ők vissza akarják állítani a gyógyítókba vetett bizalmat. Az elnök elrendeli a kórház tételes átvilágítását. Üzeni, hogy az Egerből távozott orvosokat visszavárják. Elismerés illeti őket Horváth László szerint. A rombolás ideje lejárt, a rombolóknak pedig el kell számolniuk – mondja. Eseti vizsgálóbizottságot is fel fognak állítani a kórház helyzetének feltérképezésének feladatával.

"Nem az ősöket kell követni, hanem azokat, akiket az ősök követtek." – idézi az elnök beszédében. Köszönti Szepesi László sportolót és a Lázár fivéreket.  Az igazi történelmet nem a történészek és nem is a politikusok, hanem a dolgozó emberek írják az elnök vélekedése alapján. A Csík Zenekar zenésze, Szabó Attila is megjelent, őt is köszönti Horváth László.

Az elnök büszke a megyére, "az ország zöld szívére". Kéri, hogy becsüljük meg szűkebb hazánk értékeit, és induljunk el együtt a fejlődés útján. "Az esküt letettem, a szolgálatra jelentkezem." – zárta beszédét.

11.05: Tóth Csaba bejelenti, hogy a Fidesz-KDNP frakciót alapít a közgyűlésben. Ő lesz az elnök, helyettese Deé András.

11.10: Az ülés befejeződött. Október 29-én lesz a következő ülés.

Forrás : Egriszín