Keresés: „terv” (506 találat)

A közös fejlesztési elképzelésekről, munkahelyteremtő és közlekedésfejlesztési lehetőségekről írt alá együttműködési megállapodást a MÁV Zrt. és Eger Város Önkormányzata ma délután a Városházán. Az elképzelések között szerepel a Déli iparterület, a Kistályai út, valamint helyközi vasútvonalak fejlesztése.

Az együttműködési megállapodás egy szándéknyilatkozat, melyet több egyeztetés, tárgyalás előzött meg. Az együttműködésre fejlesztéseket alapoz a két fél között. A dokumentumot Habis László Eger polgármestere és Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese látta el kézjegyével a Városházán.

Szeptember 3-án operatív egyeztetés zajlott a MÁV Zrt. és Eger város  Önkormányzatának szakemberei között. Az egyes szakterületek képviselői a személyszállítás, infrastruktúra, ingatlangazdálkodás, területén áttekintették az együttműködés lehetőségeit és meghatározták azokat a területeket, amelyek esetén közös programok, projektek kialakítása valósulhat meg.
A megállapodásban Eger város a jövőbeli fejlesztések alapján fogalmazta meg elképzeléseit, amelyek között szerepel a Sas út - Kistályai út meglehetősen problémás közlekedési csomópontjának fejlesztése, a vasúti pályaudvar fejlesztésével az Intermodális csomópont létrehozása, a Déli iparterület fejlesztése, az Eger-Szilvásvárad-Putnok és az Eger-Füzesabony-Budapest vasúti vonalak fejlesztése.
A megállapodás során a közösségi közlekedés fejlesztése is fontos szempont volt, jelentette ki Habis László polgármester. A tervezett Intermodális csomópont a helyközi és helyi tömegközlekedés összehangolásával, optimális kialakításával lehet megoldás, ennek megvalósítására évek óta keresik a lehetőséget. Az elképzelések alapján fogalmazták meg a terület szerkezeti és szabályozási tervét.
Az Intermodális csomópont megvalósítására a város ebben az évben pályázott a Közlekedés Operatív Program forrásaira, ami jelenleg elbírálás alatt van.
A Déli iparterület fejlesztésével kapcsolatban, a MÁV tulajdonában lévő ingatlanok és infrastruktúra hasznosítása került szóba, melynek munkahelyteremtő vonatkozásai is lehetnek.
Az Eger-Szilvásvárad-Putnok vasútvonal a helyi közösségi közlekedés szolgálatába állítva a helyi lakosok és a környékről idelátogatók számára fontos megoldás lehet.
Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a megállapodás alapján a MÁV részt vesz a város tömegközlekedésének fejlesztésében, az iparterület fejlesztésében aminek munkahelyteremtő vonatkozásai vannak. A vasút segíthet enyhíteni a térség közlekedési gondjain is.
A közlekedésfejlesztés egyik pontja a tarifarendszer reformja lehet, mely vonzóbbá és gazdaságosabbá teheti mindenki számára a tömegközlekedést, hangsúlyozta a vezérigazgató.

Forrás: Egriszín

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

Pazarlónak, átgondolatlannak és környezetszennyezőnek tartja az LMP városi szervezete az Északi városrészre tervezett biomassza erőművet. A párt az erőmű létesítésével kapcsolatos állásfoglalását ma délután ismertették az EVAT Zrt. fűtőműve előtt.

A Lehet Más a Politika örül annak, hogy Eger város Önkormányzata és az EVAT Zrt. zöld beruházásban gondolkodik a városrész energiaellátásának fejlesztését  illetően, jelentette ki dr. Csarnó Ákos az egri 7. számú választókerület képviselőjelöltje.
A városi listavezetője szerint pazarló, átgondolatlan, környezetszennyező és az egészségre ártalmas a jövőben megvalósuló beruházás.
számításaik és vitáik alapján jutottak erre az álláspontra
az egyeztetésen túl
Sajnálatosnak tartja, hogy a város és az EVAT Zrt. sem a lakossággal, sem szakértőkkel nem egyeztetett, kellő időt szánva a nagy horderejű kérdésre. A képviselőjelölt szerint megalapozott számítások nélküli az elképzelés, és tudomásuk szerint nem készült tanulmány a létesítmény környezetszennyező hatásáról és az ismert adatok alapján nem érzik, hogy az erőmű elképzelése mögött megalapozott számítások és szakmai érvek lennének a környezeti hatásokat illetően.

Ludányi Csaba, a 11. számú választókerület képviselőjelöltje hangsúlyozta, hogy az erőműről kiadott tájékoztatásban található vitatható pontok között szerepel, hogy a város éves szinten 600 tonna széndioxid kibocsátással számol, ami az ő számításaik szerint, ennek akár a hetvenszerese is lehet. Az LMP azt sem tudja elfogadni, hogy az erőmű fűtőanyagát a szomszédos védett erdőkből termelik ki. A fatüzelésre való átállásnál a légkörbe egyéb szennyezőanyagok is kerülnek.
Az évente elégetni kívánt 24 ezer tonna fa, a lakótelep közepén iskolák, óvodák, lakóházak közvetlen környezetét károsíthatja.
„Természetesen szorgalmazzuk, hogy a gázfüggőséget a város csökkentse, és a zöld energiákat használja, de az erdő nem megújuló, hanem megújítható energiaforrás.
Elsődleges szempontnak az energiapazarlás megszüntetését tarjuk. A környező távfűtéses lakások egyidejű szigetelése és az egyéni fogyasztásmérő berendezéseket szabályozó rendszerek kialakítása, valamint a fogyasztás alapú számlázás a lakosság körében jóval nagyobb megtakarítást eredményezhet.” - fejtette ki a képviselőjelölt.

Forrás: Egriszín

Kis- és sárkányrepülők és színes családi programok színesítették Eger légterét illetve az Apollo Sportrepülőtér területét szombaton. Az egész napos programhoz csatlakoztak a veteránautósok is, hiszen túrájuk rajtja és végállomása is megyeszékhelyünk volt.

Az esős idő miatt nem sikerült az összes tervezett légi programot megrendezni, de a folyamatosan le- és felszálló motoros sárkányrepülők és kisrepülők, illetve a túráról megérkező járművek így is sok érdeklődőt vonzottak. Az eseményen elmaradt a 100 éves magyar repülőzés tiszteletére tervezett kísérlet, amely során egyszerre 100 gép körözött volna Eger felett.

Forrás: Egriszín

„A jövőnek megőrzendő város” címmel rendeztek konferenciát a városfejlesztésről Eger Megyei Jogú Város és az Egri Városvédő Polgárok szervezésében ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. A tanácskozáson filmvetítés és előadások keretében a városfejlesztés összetett problémarendszerét járják körül a szakértők.

Habis László polgármester köszöntőjében kifejtette, hogy a fejlesztések kapcsán át kell gondolni, mik azok a hagyományok, meglévő adottságok, amiből a ki kell indulni. A több projektből álló városfejlesztésnél tudomásul kell venni a pályázati kritériumokat is.
A polgármester kitért arra is, hogy számolni kell a múlt adósságaival, s ilyen a déli ipartelep talajszennyezésének több mint egymilliárd forint költségű helyreállítása, vagy a hulladéklerakók rekultivációja. A belváros rehabilitációja is képes adóságokat törleszteni a múlt értékeinek tiszteletben tartása, ápolása tekintetében. A tanácskozás a lakosság, a város és a szakemberek közötti folyamatos konzultációt igénylő fejlesztéseket szolgálja, hangsúlyozta a polgármester.

A rendezvény egyik szervezője, a „Egri Városvédő Polgárok” néven júliusban alakult civil szervezet, korábban tiltakozását fejezte ki a belváros átalakítása ellen. Akkor kijelentették, hogy nem értenek egyet a tervezett beruházásokkal, a Dobó tér átalakításával, a Nemzetközi Kepes Központ létrehozásával az Ifjúsági Ház épületében, sőt az Agria Agóra felépítésével sem.
A kifogásuk az volt, hogy ezek a fejélesztések nem illeszkednek Eger szellemiségéhez, a barokk város arculatához, ezért követelték a folyamat azonnali leállítását és közmeghallgatás megrendezését.

Forrás: Egriszín

Videokapcsolat segítségével az Eszterházy Károly Főiskola is részt vett több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ mellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.3.2. programjának keretében létrehozott "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt, videokonferencia rendszer ünnepélyes átadóján. A Líceum első emeleti konferenciaterméből élőben jelentkezett be a főiskola ma délelőtt az ünnepség helyszínére, a Magyar Tudományos Akadémiára.

A hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösségek munkáját szolgálja az a megújuló országos videokonferencia rendszer, amit ünnepélyes keretek között ma délelőtt mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián.
Az "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt keretében 212 millió Ft-os beruházás eredményeképpen megújul és tovább bővül a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények számára rendelkezésre álló internetes videokommunikációs infrastruktúra.
Ünnepélyes keretek között adja át a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) országosan 30 helyszínen az új, HD videokonferencia rendszert és a rá épülő szolgáltatásokat.

A rendezvény központi helyszíne Budapesten volt, de videokonferencián keresztül több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ élőben kapcsolódott be az eseménybe, így az egri Eszterházy Károly Főiskola is.
A Magyar Tudományos Akadémia kisterméből Nagy Miklós, NIIF Intézet igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelyen az oktatás, kutatás-fejlesztés területén jelentős mérföldkőnek számító rendszer felhasználásáról, a fejlesztési irányokról, az infrastrukturális tényezőkről tartottak előadásokat a szakemberek.

Az NIIF Intézet közbeszerzés útján összesen 30 db High Definition (HD) H.323/SIP szabvánnyal kompatibilis IP alapú videokonferencia berendezést helyezett el a konvergencia régiókban található felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben. A kedvezményezett intézmények térítés nélkül juthattak hozzá a legkorszerűbb eszközökhöz, amelyeknek köszönhetően az intézmények munkatársai 1080p HD (full HD) minőségben kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. Az eszközök a hazai intézmények közötti együttműködés mellett – a szabványos működésnek köszönhetően – nemzetközi kapcsolatokat is erősítik.
A fejlesztés a végberendezéseken túl az NIIFI által biztosított országos infrastrukturális szolgáltatások bővítésére is kiterjed. A többpontos videokommunikációt egy nagykapacitású High Definition videokonferencia szerver (un. Multipoint Control Unit, MCU) támogatja, amely 35 db HD vagy akár 100 feletti hagyományos (nem HD) videokonferencia résztvevőt képes egyidőben kiszolgálni.
A közbeszerzési eljárást az amerikai Polycom gyártó termékeivel a KFKI Rendszerintegrációs Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja nyerte el. A videokonferencia végpontok Polycom HDX 8000-es típusúak, a szerver Polycom RMX 4000. A KFKI Zrt. a kiépítés után 3 évig rendszertámogatást is nyújt. A beszerzés teljes értéke 212 millió Ft.

Forrás: Egriszín

A belváros-rehabilitáció tervezési munkái kapcsán tervezői egyeztetést tartottak tegnap délután a Városházán. A munkamegbeszélésen a Gazdasági Iroda és az Egri Városfejlesztési Kft. szakemberei mellett Habis László polgármester és Rátkai Attila főépítész, valamint a tervező képviselője vett részt.

A tegnapi találkozón az elmúlt héten felmerült tervezői kérdésekre adandó önkormányzati választ egyeztették a szakemberek. Rátkai Attila főépítész elmondta, hogy az egyeztetés szükségességét az indokolja, hogy a belváros-rehabilitációjának tervezési folyamatában a részletek kezdenek körvonalazódni, úgy bizonyos döntéseket meg kell hozni.

Magáról a tervezési folyamatról a főépítész így nyilatkozott:
„Szerintem még nem volt olyan tervezési folyamat ami ennyire közös munkával alakult volna ki. Heti rendszerességgel találkozunk a tervező kollektívákkal.
Ez úgy néz ki, hogy például a holnapi napon reggel kilenctől délután négyig lesznek másfél órás ütemezésben egyeztetések. Ez hetente ismétlődik. Én úgy gondolom, hogy ennél szorosabb munkát nem is lehet elképzelni.”
A főépítész arról is beszélt, hogy mennyire fontos a városnak, hogy a lakosság kellően informálva legyen a fejélesztésekről.
„Nemcsak műszaki és nemcsak szakmai kérdés egy belváros rehabilitáció, hanem feltétlenül érzelmi kérdés is. A lakosságnak ezt az érzelmi kötődését adott periódusokban le kell mérnünk azért, hogy tudjuk jó irányban haladunk-e. Ezt szolgálja a „Városunk az otthonunk” című kiállítás is, és nyilván minden egyes elérkezett lépcsőnél meg fogjuk tenni hogy a lakosság véleményét kikérjük.”
„ A korábban szóba került szobor-ügy kapcsán jelent meg többféle lakossági vélemény, több helyszínt is megjelölt a lakosság. Ebből az is lemérhető, fontos, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük. Nyilván lesznek olyanok, akiknek a véleménye nem valósul meg, de másokét viszont be tudjuk építeni a munkába.”

Forrás: Egriszín

„Történelmi város - új feladat!” – ezzel a jelmondattal mutatta be választási programját az MSZP Eger Városi Szervezete ma délelőtt, a MSZP irodában. Az olcsóbb várost, munkahelyteremtést és idegenforgalmi fellendülést megcélzó elképzeléseket Nagy István polgármesterjelölt és Pál György, az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke ismertette.

A programban a polgármester-jelölt kitér arra, hogy Egerben a rossz beruházáspolitika és az előnytelen szerződések miatt drágák a közszolgáltatások. Megválasztása esetén vállalja, hogy csökkenti a távhő, a szemétszállítás, a parkolás díját, a vízdíjat, a buszjegyek árát.
A polgármester-jelölt hangsúlyozta, hogy az általuk megvalósítandó fejlesztések a közösség egészének szólnak, „minden Egrinek, hiszen a város mindannyiuké!”

„Szeretem Eger hangulatát, hagyományait, értékeit. Mindig gyönyörködöm a belvárosban, de tudom, hogy a város nemcsak ez a néhányszáz négyzetméternyi terület. Eger értékei a Felsővárosban, a Lajosvárosban éppúgy ott vannak, mint a Maklári hóstyán. Mert ennek a városnak a legnagyobb kincse, a polgárai. Mi, Önök, akiknek most támogatását kérem, hogy az elkövetkezendő négy évben polgármesterként szolgálhassam Egert. Olyan polgármesterként, aki a város egészéért akar tenni, és nem csak egy szűk érdekcsoportot képvisel. Meggyőződésem, hogy az önkormányzat feladata Eger polgárainak segítése, a város fejlesztése, és a gyors, hatékony ügyfélközpontú munka.” – fogalmazott tájékoztatójában Nagy István.

Nagy István kijelentette, hogy négyéves járdaprogramot indítanak, aminek eredményeként jó minőségű járdákon közlekedhetnek az emberek, nemcsak a belvárosban. A MSZP újraindítaná a panelprogramot, az ígéret szerint a felújítási költség egyharmadát az önkormányzat átvállalja. A gyermekek jövőjére gondolva fontos feladatnak tekintik, hogy „az egri oktatás biztosítson esélyt a leszakadóknak a felzárkózásra és adjon lehetőséget a tehetségeknek a kiemelkedésre”
Fontosnak tartják a civil önrendelkezést, ezért a politikai döntéshozataltól teljesen független Civil Alapot, az elkövetkezendő négy évben a duplájára emelnék.
Munkahelyteremtő beruházásokhoz Vállalkozás-fejlesztési Alapot kívánnak létrehozni. Elképzelésük szerint az önkormányzat saját cégeinek fejlesztésével több száz új munkahely teremthető.
A feladatok között Nagy István hangsúlyozta, hogy a városnak vissza kell nyerni az elmúlt években megkopott turisztikai presztízst. A leglátogatottabb turisztikai célpontok listáján az elmúlt négy évben Eger a 3. helyről a 13. helyre esett vissza. Programjukban ezt a hanyatlást szeretnék megállítani, újra vonzóvá kívánják tenni a várost, ahogy Nagy István nevezi: „Magyarország egyik legszebb borvidéki központját”.

Pál György, az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke a választókörzeti fejlesztések kapcsán kijelentette, hogy képviselőjelöltjeik mindegyike jól ismeri körzetét és elkészítették az adott körzet probléma térképét, kikérve az ott lakók véleményét. Ebből a térképből a megoldandó feladatok listáját is összeállították.
Véleménye szerint a jelenlegi városvezetés nem fordított elég figyelmet az emberek közvetlen lakókörnyezetének a megóvására, fejlesztésére.
A minden körzetre érvényes feladatokra az elkövetkező 4 évre szóló városi ütemtervet hoztak létre. Ez vonatkozik például a ma még fedett váróhely nélküli buszmegállókra, amely során 2014-re minden buszmegálló rendelkezni fog fedett várakozóhellyel, és ütemezett tervük van a járdák járhatóvá tételére is 2014-re, jelentette ki Pál György.
Pótolni szándékoznak a hiányzó utcabútorokat, szemétgyűjtő edényeket.
A képviselőjelölt fontos feladatnak tartja a játszóterek létrehozását és felújítását, a füves, fás területek megfelelő rendezését, amihez be kívánják vezetni a rendszerváltás előtt működő a parkőri rendszert.

Forrás: Egriszín

A kiterjesztett Széchenyi Kártya Program részleteiről, a benne rejlő lehetőségekről tartottak ma tanácskozást a Városháza Dísztermében. A fórumot Habis László polgármester nyitotta meg.

A kormány programjában a magyar gazdaság talpra állításában kiemelt szerepet szán a mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztésével a kis- és középvállalkozók kedvezményes, egyben csökkentett adminisztrációjú finanszírozásának újabb olyan lehetőségei nyílnak meg, amelyek eddig hiányoztak ennek a szektornak a hitelezésében. Idén augusztustól kibővült a Széchenyi Kártya portfóliója. A folyószámla hitel mellett idén augusztustól forgóeszköz, míg szeptembertől beruházási hitel felvételére is van lehetőség, illetve a tervek szerint 2011. január elsejétől elindul a pályázaton elnyert forrásokhoz az önerőt biztosító finanszírozás is. Ezekről az új lehetőségekről a KA-VOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Heves Megyei Szervezete, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett ma délután tájékoztatót az érintett vállalkozóknak.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy Eger a széleskörű intézkedéseivel folyamatosan bizonyítja, hogy a kis- és középvállalkozásokat fontosnak tartja. Ügyfélbarát hozzáállásukkal, az infrastruktúra fejlesztésesével, és azzal, hogy Egerben megfelezték a mikrovállalkozások számára az iparűzési adó mértékét, azt mutatják, hogy helyi szinten is próbálják stabilizálni a gazdaság állapotát.

A további előadásokból megtudtuk, hogy a Széchenyi Kártya Program három elemével (folyószámla, forgóeszköz, beruházási hitel) egy vállalkozás akár 100 millió forint támogatott hitelhez is hozzájuthat. A program termékei egymásra épülnek, kiegészítik egymást. A VOSZ, a Kamara és a KA-VOSZ irodáiban igényelhető új termékportfólióra is jellemző az egyszerű hozzáférhetőség, adminisztráció- és bürokráciamentes ügyintézés.

A szeptember elsejétől igényelhető beruházási hitel 50 millió forintig 10 éves futamidőre vehető fel. Ebből a hitelből az adott vállalkozás több projektet is finanszírozhat, és a beruházási hitelt 8,5 százalék körüli áron kaphatják meg. A hitel nem csupán új ingatlan, gép stb. vásárlására vehető fel, hanem használtakra is.

Az augusztus elején elindított Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel a cégek napi működésének finanszírozását segíti. A KA-VOSZ tájékoztatása szerint a bankok folyamatosan kapcsolódnak be a Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitelezésbe is, és már több tucat beadott hiteligénylés érkezett.

A kezdetek óta a vállalkozások 180.590 Széchenyi Kártyát igényeltek, az átadott kártyák száma meghaladja a 135 ezret, amellyel több mint 800 milliárd forint hitelt juttattak el a kis- és középvállalkozásokhoz.

Forrás Egriszín

A harmadik évfolyam kezdi meg tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskola „Élelmiszer-ellenőrzés és Fogyasztóvédelem” szakirányú továbbképzési szakán.

Az Egerfood Regionális Tudásközpontja és az Észak-magyarországi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szervezésében zajló képzés a felsőoktatási palettát hivatott színesíteni. Erről dr. Kiss Attila, az Élelmiszer-tudományi Intézet igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta: a továbbképzés mellett felsőfokú szakképzést és mesterképzést is terveznek. A képzést nyitottabbá szeretnék tenni, hogy azok ne csak diplomásoknak legyenek elérhetők.

A főiskola és a fogyasztóvédelmi hatóság közös sajtótájékoztatóján dr. Bernáth Luca, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság észak-magyarországi regionális igazgatója a fogyasztóvédelmi oktatás jelentőségét hangsúlyozta.
Dr. Murányi Zoltán, a Kémia Tanszék vezetője pedig arról beszélt, hogy a főiskola alkalmas a tervezett programok megvalósítására. Hozzátette: nagy munkát végeztek, hiszen az országban egyedülálló, amit vállaltak.

Forrás: Heol