Keresés: „fal” (490 találat)

Munkásságának legfontosabb alkotásai, közöttük a Szent Korona másolata is látható Pataki József tegnap délután nyílt életmű-kiállításán, a Keresztény Ifjúsági Klubban. A 75 éves művésztanár tárlatát Habis László polgármester és Mikolai Vince pápai prelátus nyitotta meg, nagy érdeklődés kíséretében.

Főként tűzzománc munkáit mutatja a be az a kiállítás, mely Pataki József Csokonai alkotói díjas zománc iparművész életművét tekinti át. A szeptember 12-ig látogatható tárlaton olajfestményeket, grafikákat is megtekinthet a látogató. A sajátos esztétikai világot követő, a témákban a magyar történelmet, a hazai tájakat és Egert feldolgozó művek egy része magántulajdonban van.

Pataki József 1936-ban született Borsodszemerén. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola által indított emelt szintű rajztanári továbbképzőn folytatta, ahol Xantus Gyula és Balogh Jenő voltak a mesterei. Tanári munkássága Gyöngyöspatán kezdődött, később Egerben dolgozott tovább. 1965-ben szervezte meg először a megyében élő és alkotó rajztanárok nyári művésztelepét, a Megyei Rajztanárok Stúdióját Szilvásváradon, amelynek 20 évig volt vezetője, szervezője.
Pataki József a képzőművészet számos műfajában képviselteti magát elismerésre méltó alkotásokkal. Otthonosan mozog a grafika, a festészet, a kisplasztika területén. Az elmúlt évtizedben elsősorban tűzzománccal foglalkozik. Állandó résztvevője a salgótarjáni Zománcművészeti Nyári Tábornak, ahol nagyméretű zománc táblaképeivel szerepel.
Több mint 80 kollektív és egyéni kiállításon vett részt az elmúlt ötven évben. Rendszeres résztvevője Egerben és a megye városaiban szervezett kiállításokon, biennálékon. Alkotói munkásságát számos elismerés dicséri, több első és több különdíj fémjelzi, többek között Eger Város Díja, a 2003-as év Csokonai Díja. A 2002-es strasbourgi kiállításon két nagyméretű tűzzománc képével szerepelt és aratott elismerést.
A magyarság sorsát, kultúrájának, életének tradícióit, Eger városának szépségét, történelmét rögzítő nagy patrióta művész rézkarc és fametszet sorozataiból mappákat és képeslapokat is kiadtak. Sajátos művészi világa szorosan kötődik a klasszikus rekesz-zománc és azsúr-zománc technikához, amiben a technika határait feszegető módon alkalmazza más műfajok módszerét. Nagyméretű zománc táblaképei festményként értelmezhetők.
Alkotásai megtekinthetők az egri Dobó utcai Görög kávézóban, a Megyeháza és a Városháza falain. Számos képe eljutottHollandiába, Franciaországba, Angliába sőt Európán kívülre az USA-ba és Dél Afrikába is.
Nyugdíjba vonulását megelőzően 32 évig az Egri Gyermekvárosban tanított.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztatót tartott az Egri Kórházvédők Egyesülete a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Mondandójuk célja, hogy a közép-dunántúli regionális tiszti főorvosi posztjától menesztett Bujdosó Lászlót ne mint áldozatot, hanem mint felelőst ismerje a közvélemény.

Bár a kórházvédők örömmel és megnyugvással fogadták a hírt, miszerint leváltotta Bujdosó László közép-dunántúli regionális tiszti főorvost Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos, ám azt szeretnék, ha a menesztés mellett vizsgálnák Bujdosó felelősségét például az egri kórház ügyében is. Meddig bujdoshat még Bujdosó László? - teszik fel a kérdést az egyesület tagjai, akik  szerint ő és a korábbi országos tiszti főorvos Falus Ferenc törvénysértést hajtott végre, amikor előkészítették és véglegesítették a kórházat, a Hospinvestnek átadó határozatot, bármilyen ellenőrzés nélkül. Dr. Mánya Kristóf és dr. Pócs Alfréd hangsúlyozta, hogy a döntés emberéleteket követelt, hiszen a különböző osztályok nem működtek megfelelően, kevés volt az orvosi létszám, a szakrendeléseken pedig rendkívül magas óraszámmal dolgoztak az alkalmazottak. „A betegeket más kórházakba kellett szállítani, voltak akik nem élték túl az utazást” –tette hozzá dr. Pócs.

Dr. Mánya Kristóf véleménye szerint, a kormányváltással új fejezet nyílik a magyar egészségügyben, ám az átalakulásnál vigyázni kell arra, hogy minden a törvény utolsó betűjének betartásával történjen. Szerinte az lenne a valódi igazságtétel, ha más kórházban, ezentúl nem fordulnának elő az egrihez hasonló kaotikus állapotok.

Szabó Pál szerint az átadástól kezdve „államellenes bűncselekmények” történtek, úgy gondolja, hogy felelős mindenki, akit ők megkerestek és nem tett lépést az ügyben. A politikai felelősök mellett azt a „mikroközösséget” is kiemelte, akik a tiltakozó hullám ellenére asszisztáltak a kórház átadásához, ezzel megszegték az orvosi esküjükben foglaltakat. Ők személyileg és erkölcsileg sem alkalmasak a további feladatokra a kiépülő új kórházban – zárta szavait Szabó Pál.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín

A fogyatékosok társadalomba való beilleszkedéséről, az ezzel járó feladatokról esett szó Habis László polgármester ma délutáni látogatásán, a sérült gyerekek játszóházában.
A polgármester ajándékot vitt, és kapott is az idejüket kreatív munkával, alkotással töltő gyerekektől.

„Alkossunk együtt” jelmondattal működik játszóház a sérült gyerekek számára az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete és az Egri Lokálpatrióta Egylet támogatásával Egerben, amely nagy segítséget nyújt mind a fogyatékos gyerekek, mind az őket gondozók és a szülők számára, hiszen a közösségi tevékenység az érintettek életminőségét javítja. A játszóházban képzőművészeti foglalkozás keretében alkotnak a gyerekek, aminek nagyszerű eredményei kiállítva, a falakon láthatók.

Óriási az a népesség, amely valamilyen módon hátránnyal, fogyatékkal él, hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy ezek az emberek fogyatékosságuk ellenére humán erőforrást jelentenek.
Magyarországon 598 ezer fogyatékos él. A társadalomnak nagy feladatot jelent a gondozásuk, ellátásuk. A civil szervezeteknek is nagy szerepük van abban, hogy valamilyen módon segítsenek nekik teljes életet élni, ehhez feltételeket biztosítani.
A Heves megye területén élő fogyatékos emberek és családjaik társadalmi hátrányainak kiegyenlítése, érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete, emberi és állampolgári jogaik, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk biztosítása, esélyegyenlőségük megvalósítása a célja az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Heves megyei Szervezetének.
A sérült gyerekek játszóházában tett látogatás alkalmával a polgármester elbeszélgetett a gyerekekkel, akiktől egy általuk készített képet kapott ajándékba.

Forrás: Egriszín

„Történelmi város - új feladat!” - ezzel a jelmondattal mutatta be programját és önkormányzati képviselőjelöltjeit az MSZP Eger Városi Szervezete ma délután, a még a Dobó téren található lovasszobornál, ahol a történelmi múltat idéző műalkotás áthelyezése ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Nézze meg videónkat!

Nem véletlen a helyszínválasztás a szocialisták jelöltjeinek bemutatására, hiszen az egri szervezet álláspontja szerint nem szabad elvinni helyéről az 1967 óta a Dobó téren látható, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített, az egri fiatalok összefogását jelképező "Végvári harcosok" című lovas szobrot.

„Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, mindarra az összefogásra, ami ebben a városban mindig is jellemző volt” - hangsúlyozta Nagy István a szocialisták polgármesterjelöltje a ma délutáni bemutatkozáson, hozzátéve, hogy büszke a város történelmére, a jelöltekre akik új feladatra vállalkoznak.
Nagy István polgármesterjelöltje kifejtette, hogy olyan jelölteket választottak, akik
dolgos egriek, a saját körzetükben megbízható, stabilan munkálkodó emberek és eddig is a köz javát szolgálták. A történelmi város tele van új feladatokkal. 

A választási elképzelések kapcsán a polgármesterjelölt így fogalmazott:
„Elkészítettük a programunkat. Mi úgy gondoljuk, hogy Eger ma egy drága város, és olcsóbbá szeretnénk tenni. Ahhoz hogy olcsóbbá tegyük, ahhoz először meg kell határozni, hogy mi a drága, mi az, amihez van az önkormányzatnak köze. Minden olyan szolgáltatást, amihez az önkormányzatnak köze van, azt olcsóbbá szeretnénk tenni. Drága a parkolás, a buszjegy, drága a víz, és méregdrága a szemétszállítás díja. Én azt vállalom, hogy ezeket olcsóbbá tesszük.”

Akik ebben segítségére lesznek, A MEGÚJULT BALOLDAL FIATAL JELÖLTJEI, akik a 2010-es önkormányzati választásokon indulnak.

1. Bartus Csabáné Mónika – a családbarát Eger kezdeményezője
2. Kutnyák Gyula – a környezettudatos gondolkodás híve
3. ifj. Sós Tamás – szőlész, borász
4. Víg Tímea – fiatal vállalkozó
5. Kovács Zsolt – néptánc oktató
6. Tomaschik Attila – vállalkozó
7. Mirkóczki Zita – a Pódium Balettiskola vezetője
8. Boros László – építészmérnök
9. Hudák Tamás  - 20 éve foglalkozik civil ügyekkel
10. Jánosi Zoltán – az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke
11. Pál György – a Szociális Bizottság elnöke
12. Vízi Gyula – 16 éve képviseli Felnémet lakóinak érdekeit

Aláírásgyűjtésbe kezdett az MSZP Eger Városi Szervezete tiltakozásul a város főterén található lovasszobor, a tér rekonstrukciója miatti áthelyezése ellen.

A ma délután bemutatott szocialista önkormányzati jelöltek aláírásával kezdetét vette az az aláírásgyűjtés, amit az 1967 óta a Dobó téren látható, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített, és az egri fiatalok összefogását jelképező lovas szobor, a Dobó tér rekonstrukciós terveiben szerepelő áthelyezése ellen kezdeményezett az MSZP.
A szocialisták kötelességüknek érzik, a városban olyan építészeti örökséget hagyni, ami megőrzi Eger kultúráját, szellemiségét, s szerintük nem szabad, hogy fenekestül fordítsák fel a belvárost. Ezért ma aláírásgyűjtésbe kezdtek a Végvári Vitézek lovas szobor Dobó téren maradása mellett.
A szobor áthelyezéséről Nagy István polgármesterjelölt így nyilatkozott:
„Hozzá nőtt Egerhez ez a szobor. Hozzánőtt mindannyiunk gyerekkorához, és azt gondolom, hogy olyan érzelmi kötődés van a szobor iránt mindannyiunkban, akik itt nőttünk fel és itt élünk, hogy azt szeretnénk, ha ez a szobor a Dobó téren maradna. Hozzá kell tennem, hogy a szobor egyébként az egri fiatalok összefogását jelképezi, hiszen annak idején, amikor elkészítették, nem volt kellő mennyiségű fém, és az egri fiatalok gyűjtötték össze a színesfémet amiből elkészült.”
Hogy egy ilyen kezdeményezés mennyire lehet hatékony, a polgármesterjelölt így vélekedik:
„Azt gondolom, hogy ennek nem is közjogi, mint inkább politikai jelentősége van, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni több ezer, akár több tízezer aláírást. Ha az egriek megmutatják azt, hogy igenis össze tudnak fogni egy cél érdekében, és aláírásukat teszik mellé és azt mondják, hogy ennek a szobornak itt van a helye a Dobó téren, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a véleményüket.
Habis László az elmúlt időszakban semmiben nem kérdezte meg az egriek véleményét. Itt az ideje, hogy ezt megtegyük.” – hangsúlyozta Nagy István.

Forrás: Egriszín

Az elmúlt hetek, hónapok rendkívüli időjárása és az árvíz az egyházi épületeket sem kímélte. Ficzek László érseki irodaigazgató tájékoztatása szerint mintegy húsz helyen tapasztaltak ilyen jellegű gondokat.

A szentistváni templomot életveszélyessé nyilvánították. A boltozat megrepedezése miatt arra kényszerültek, hogy a szentmisét a művelődési házban tartsák. A statikai szakvélemény alapján vasakkal erősítették meg a boltozatot, s bíznak abban, hogy újból birtokba vehetik az épületet. Balajton is megrepedeztek a templom falai. A földcsuszamlás miatt 55 millió forintos a kár.

A borsodnádasdi „lemezgyári” templomnál – földcsuszamlás miatt – a támfal megerősítésére lesz szükség, ugyanis a közeli erdőből hatalmas földtömeget hordott le a víz. Hernádpetriben a templom boltíve repedezett meg, a vakolat is leszakadt. Szendrőben az altemplom és a plébánia pincéje került víz alá, a templomfalak is átnedvesedtek, ahogy a vizes templomfalak okoznak fejtörést Litkán, Halmajon, Hernádvécsén, Gesztelyen és Ongán.

Hasonló nehézségek adódtak a nagykinizsi imaházzal, a nyékládházi hittanteremmel és a szikszói Betánia-kápolnával is. A viharos szél Sátoraljaújhelyen a Szent Margit Általános Iskola tetejét, valamint a jászladányi templom tetőszerkezetét is megbontotta. Bár még nem áll minden adat rendelkezésre, de az már nyilvánvalóvá vált, hogy több százmilliós kár keletkezett a műemléki védettség alatt álló egyházi épületekben.

Forrás: Heol

A közönség kicsit fázott, de szárnyalt a rock tegnap este a Szépasszony-völgyben. A szombat esti koncerten Vörös István Prognózisa és a P.Box tüzesítette a hangfalakat a felújításra váró, egyébként jó adottságokkal rendelkező szabadtéri színpadon.

A fénykorát a nyolcvanas években élő két rockcsapat, a Prognózis és a P. Box lépett fel szombat este a Szépasszonyvölgyi szabadtéri színpadon. A legendás zenekarok a nyár egyik leghidegebb estéjét fogták ki, amely nyilván nem kedvez a szabadtéri koncerteknek, amiből az utóbbi években meglehetősen kevés volt Egerben. A P. Box mostani formációját először üdvözölhettük a városban, és Vörös István sem túl gyakran teszi tiszteletét itt változó felállású zenekaraival.

2. Vörös István 3. 3 4. 4 5. 5 6. 6 7. 7 8. 8

Az új hullám idején divatba jött Prognózisból csak a zenekar motorja Vörös István tart ki a név mellett, de új arcokkal továbbra is rendületlenül viszi a zászlót és a gitárt tovább. Talán a leghelyesebb zenei műhelynek nevezni azt a szándékot, ami a produkciók mögött húzódik, hiszen az alapos munka gyümölcse a publikummal való rendkívül jó viszony, amire nem lehet nem odafigyelni. A szellemi, lelki vezér nem hagyja unatkozni a nézőt, dalaival, gitárjátékával „hajsza közben” is egészen a tündérmesékig repíti az ámulatba ejtett közönséget, aki bátran megfeledkezhet a gondjairól, hiszen „tele van a város szerelemmel”.

Pozitív energiák és az őszinte gesztusok dobják fel a nézőt. Az el nem hangzó dalokról könnyen vitába keverednek egyesek, és még régi magnókazetta is jut a szerencséseknek.

A görög mitológia szerint, Zeusz teremtette az első nőt, Pandorát, hogy büntesse meg az emberiséget, mert Prométheusz ellopta nekik a tüzet. Egy nap Pandóra kíváncsiságból kinyitotta a rábízott szelencét, amiből egyszerre minden csapás, betegség, bánat, gonoszság a világra zúdult.

Pandora szelencéjéből szombat este a remény és a hit áradt a csupán maréknyi hallgatóságra, hangjegyek formájában. A szintén a nyolcvanas évek elején, de az akkor tomboló hard rock hullámmal égbeszökő P. Box, tartalmát tekintve ma már más. A színpadon, a név és a szerzők örökségét tovább vivő, ugyanakkor fiatal egyéniségeket és szellemiséget tömörítő, az ő elképzeléseiket is magába olvasztó csapatot látunk. Ha az újabb dalok nem is annyira, de a régiek kicsit feledtették az augusztusi éjszakai hideget. Az „Ingajárat”, a „Maradj a vonalban”, a „Vágtass velem!”, a „Fantomlány”, az „Ómen” a „Zöld, a bíbor és a fekete” szép hagyatékát ápoló hideg fémzene fanatikusai nem engedik hogy a szelence örökre zárva maradjon.

Forrás: Egriszín

Egerben majd a kampányra várható plakátdömping kárait megelőzve a város önkormányzata 37 darab táblát helyez ki azért, hogy azok hirdessék a jelöltek üzeneteit választóikhoz.

Vincze István aljegyző lapunk kérdésére elmondta, hogy azért alkalmazzák ezt a módszert, hogy elkerüljék azt, hogy mindenféle felületen – falakon, fákon, kirakatokon stb. – megjelenjenek ezek a plakátok. Ezeket a táblákat, amelyek közül a legtöbb a város frekventáltabb helyén lesz elhelyezve, kizárólag majd az önkormányzati választásokkal kapcsolatban lehet használni. Az aljegyző kiemelte, ha felkerülnek a táblákra a felszólítások, amelyekben felhívják a figyelmet arra, hogy csak a választásokkal kapcsolatban jelenhetnek meg azokon hirdetmények, és hogy milyen következményekkel járhat az egyéb plakátok elhelyezése, akkor szankcionálhatók az illetéktelen használók, és szabálysértési eljárást is indíthatnak ellenük.
Deák Boldizsár képviselő a mai közgyűlésen határozott kéréssel fordult az önkormányzat felé, hogy idén a korábbiaknál határozottabban büntessék a felületet jogtalanul használókat, mivel tapasztalatai szerint gyakran a tiltás ellenére is ragasztanak mindenféle plakátot a kihelyezett táblákra.

Forrás: Egriszín

Az előző heti rendkívüli közgyűlés viharos eseményeit követően a mai tanácskozás mindenféle botrányos körülmény nélkül folyt. A viszonylag rövid ülésen esküt tettek a helyi választási bizottság tagjai, és több egyéb döntés mellett arról is határoztak, hogy támogatják a Gárdonyi-ház kerítésének felújítását.

9.18: A 25 képviselőből 19 van jelen, a közgyűlés határozatképes.

9.20: Császár Zoltán a Sóház utcai kérdést nevetségesnek tartja, s a rendőrség megjelent képviselőjét kérdezi, hogyan lehet azt megoldani. Egy éve egy ottani lakó folyamatosan saját célokból lezárja az út egy részét, és így akadályozza a forgalmat. A lakos folyamatosan újraépíti a kordont. A képviselő szerint bohóccá teszik így a hivatalos szerveket, köztük az önkormányzatot és a rendőrséget is. Kéri a rendőrség határozottabb fellépést. A polgármestert is kérdezi, hogy a hozott határozatot miért nem tudják érvényesíteni.

9.23: Csákvári Antal is az alezredeshez fordul azzal, hogy az Erzsébet-völgyben sokat panaszkodnak neki, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket folyamatosan ellopják. Kéri az alezredest, hogy fokozottabban figyeljenek.

9.25: Császárnak azt mondja az alezredes, hogy jelenleg is folynak a büntetőeljárások a bejelentések miatt. Bízik abban, hogy az eljárás vádemelési javaslattal fog végződni. Folyamatosan, minden nap érkeznek bejelentések. Csákvárinak elmondja, hogy ők is tudnak a mezőgazdasági lopásokról, de ettől súlyosabb bűncselekményekről is tudnak azon a részen, hiszen a hétvégi házakat is sokszor kirabolják. Hajléktalanok is többször feltörik ezeket a házakat. Ezek általában ilyen átutazó hajléktalanok.

9.27: Napirend előtt Csákvári Antal szólal fel. A Gárdonyi Géza születésnapja alkalmából megemlékezésen vett részt, s ennek kapcsán említi, hogy rossz állapotban van a Gárdonyi-ház kerítése. Ezt 250 ezerből lehetne felújítani. Erre már 150 ezret önálló adományokból összeszedtek, s a maradék összeget jó lenne, ha pótolná az önkormányzat. Azt mégnem tudni, hogy mennyit kell hozzá adni, mert még érkeznek felajánlások folyamatosan.

9.30: Habis köszönetet mond a felajánlóknak, s elmondja, hogy biztosítják a hiányzó összeget.

9.35: A helyi választási bizottság személyi összetételéről tárgyalnak. A javasolt tagok: Dr. Bóta Csaba, Dr. Nagy Krisztián, Dr. Tóth András. Javasolt póttagok: Dr. Demeter András, Dr. Nagy Árpád, Dr. Martinecz Gergely. A javaslatot 19 igennel elfogadták. A megjelent tagok és póttagok az eskütétel után átvették megbízólevelüket. 

9.40: Az EKF botanikus kertjéről szavaznak először. A botanikus kertet helyi védelem alá kívánják helyezni, s ehhez kell az önkormányzat hozzájárulása.

9.40: Császár Zoltán a botanikus kertről szólal fel, s nem érti, hogy miért nem támogatja a város azt, hogy azt helyi védelem alá helyezzék. Ő ezt indokoltnak tartja. Habis azt mondja, hogy Császár téved, mert a Bükki Nemzeti Park és a város egyetért a helyi védelem alá helyezéssel. Az országos védelem alá helyezéssel kívánnak még várni. 

9.45: Egyhangúlag elfogadták az Almagyar-Merengő és a Károlyváros Városrész Szabályozási Tervének módosítása kapcsán benyújtott javaslatokat.

9.50: Egy sürgősségi előterjesztésről szavaznak. Egyhangúlag elfogadják, hogy egy ingatlant kiadjanak.

9.52: Császár Zoltán visszatér arra, hogy a botanikus kertet nyilvánítsák országos védettség alá. A Szvorényi utcában található romos házról beszél, amely rontja a felújított környék képét. Mivel a ház tulajdonosa befizette a bírságot, milyen fórumon lehet azt az életveszélyes ingatlant onnan eltüntetni – kérdezi. Elmondása alapján ő mindent elkövetett már azért, hogy ez a helyzet tisztázódjon. A beszakadt Szépasszony-völgyipincesor helyreállításának elhúzódásáról szól. Felveti, miért nem tudták ezt még eddig rendezni. Kéri a polgármestert, hogy az országgyűlési képviselői befolyását használva segítse ezt. A közelgő választásokat érintve kéri a képviselőket, hogy ne csináljanak plakátháborút, és ezzel ne csúfítsák a város képét.

9.55: Habis László a pincesorok kárelhárításáról annyit mond Császár Zoltánnak, hogy ő folyamatosan próbálja keresni a lehetőségeket a minél hatékonyabb kárelhárításra. De emellett az előzetes állagmegóvásokkal is foglalkozik. De ez a kérdés nem csak pénzügyi és műszaki, hanem tulajdonjogi is. 

10.00: 37 darab táblát tesznek majd ki a városban, amelyet a választási plakátok kiragasztására lehet használni. Azok, akik nem megfelelő helyre teszik ki a plakátokat, azokat fel fogják szólítani – mondja a jegyző. Deák Boldizsár képviselő erre azt mondja, hogy ezeken a táblákon minden van, ami nem politikai plakát. Kéri, hogy ellenőrizzék és szankcionálják az illetéktelen ragasztókat.

10.05: Lakossági hozzászólások: H. Etelka kéri, hogy a mocskolódó szórólapokat is tiltsák ki a postaládákból. Kéri, hogy a postaláda is legyen szent. 

H. Mátyás két témában szólal fel. Az egri piaccal kapcsolatban mondja el, hogy a város újabb pénzt akar beszedni az őstermelőktől. Ezt nem érti ő sem és az ott áruló kistermelők sem. Ládapénzt akar a város behajtani rajtuk. Kéri a polgármester válaszát és a támogatását abban, hogy ne sújtsák már őket ennyire. Az Egervin felszámolásával azt mondja, hogy a város vegye meg azt, és ezzel segítse az egri kisebb bortermelőket. A Kisfaludy utca 6. szám előtti ház előtti csatorna előtti dugulást már hetekkel ezelőtt bejelentette, de még mindig nem történt előrelépés az ügyben. Azt kérdezi, hogy meddig kell még várnia?

10.10: Habis szerint van egy békétlenség a piacon árusítók között, s a holnapi napon fog találkozni az érintettekkel. Az Egervinről pedig azt mondja, hogy a cég körüli bonyolult jogi helyzet nagyon nehézzé teszi a helyzetet.

10.15: Császár Zoltán hozott egy levelet, amelyet egy budapesti lakostól kapott a parkolással kapcsolatban. Ez a levél egy fővárosi értesítés, amelyben az áll, hogy az adott kerületben lakóknak nem kell éves parkolási díjat fizetni a lakóhelyük környezetében. Szeretné, ha egyszer Eger város önkormányzata is eljutna erre a szintre, ugyanis itt Egerben kemény pénzeket kell fizetni az adott területeken lakóknak is az éves parkolási díj kiváltásához.

10.20: A közgyűlésnek vége, legközelebb augusztus végén találkoznak a város képviselői. 

Forrás: Egriszín