Keresés: „érték” (687 találat)

Az „Aranytőke Borszemlét” hatodik alkalommal rendezik meg a 2011-es évben. A helyszín most is az egyre szépülő egerszóláti Brezovay kastély.

A nehezedő gazdasági feltételek közepette az Egerszóláti Olaszrizling Borlovagrend hat település hegyközségével és önkormányzatával együtt azért kezdeményezte a verseny életre hívását, hogy a kistelepülések szűk körű megmérettetésein túl a „hívatásos” borkészítők mellett a kistermelők is fórumot találjanak boraik összehasonlítására. Az Aranytőkén ösztönzést és tanácsokat is kaphatnak annak érdekében, hogy minél jobb minőséget produkáljanak. 

A résztvevők köre az elmúlt évek során folyamatosan bővült, tavaly már a teljes Egri Borvidék területéről érkeztek nevezések. A borok minősítését május 13-án végzik el neves borászok és borbírálók, a szakmai munkát dr. Lőrincz György irányítja, aki 2009-ben elnyerte az „év bortermelője Magyarországon”címet. Az ünnepélyes eredményhirdetés a Demjéni Falunapon lesz, augusztus 13-án.

A sikeres munka garanciáját a borkészítés csodája iránt elkötelezett dr. Lőrincz György, dr. Gál Lajos, Sike Tamás, Hagymási József, Hangácsi Csaba, Rabóczki Attila és Simkó Zoltán szakértelme jelenti, az Egri Borvidék hegybírói, a kistérség polgármesterei is nagyban segítik a seregszemle megrendezését, szervezését.

NEVEZÉSI FELTÉTELEK

Mintákat küldhetnek be bortermelő vállalatok, egyéni bortermelők és kereskedő szervezetek. A verseny rendezőjéhez benevezett boronként 3 db, minimum 0,75 l-es palackban kell a mintát eljuttatni május 3-a és 6-a között, 8.00-tól 15.00 óráig. A minták átvételének helye: az Egri Borvidék Hegyközségi irodákban és a hegybíróknál.

A bormintán az alábbi adatokat kell feltüntetni: résztvevő neve és címe, a bor megnevezése (származási hely, fajta, évjárat), édesség (száraz, félszáraz, félédes, édes) és szín (fehér, rosé, vörös) szerinti kategóriák, nevezési kategória (Olaszrizling, Verseny Fehér borok, Verseny Rosé borok, Verseny Vörös borok, Kistermelői Fehér borok, Kistermelői Rosé borok, Kistermelői vörös borok.) 

A bírálóbizottságok száma a versenyen résztvevő borok mennyiségétől függ. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt módszer (ún. 100 pontos módszer) szerint történik.

Az Aranytőke Borszemlén két kategóriában lehet versenyezni: •              Versenybor kategória (forgalmi borok) •              Kistermelői kategória

A kategória-győztes borok különdíjban is részesülnek. A Nagy Arany Érmet elért kategória-győztes bor elnyeri az ARANYTŐKE CHAMPION címet. A Versenybor kategóriában a benevezett boroknak – a nemzetközi standardoknak alapján - max. 1/3 kaphat elismerést.

A "nemlétező közönség" nevében egri civilek egy csoportja a tánc világnapján levelet írt Habis László polgármesternek.  A levelet Rázsi Botond alpolgármester úr vette át. A levél nyílt, ahhoz aláíróként bárki csatlakozhat, aki egyetért tartalmával.

Tisztelt Polgármester Úr!

A nem létezőnek vélt közönség nevében írunk önnek levelet. „Nem létező”, írjuk, hiszen az elmúlt hetek, hónapok diskurzusai alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy egyesek számára kifejezetten kellemetlen velünk számolni, egyszerűbb tehát nem létezőnek, de legalábbis láthatatlanak és némának elkönyvelni minket. Ezért is szeretnénk jelezni, hogy igenis élünk, lélegzünk és hangot tudunk adni véleményünknek.

Mi eddig is – pontosan fogalmazva, eddig bizonyosan – ott ültünk a nézőtéren, és vártuk a csodát, ami nem pártolt el tőlünk ­­- valamilyen módon mindig megmutatkozott számunkra. Hol katarzis, hol meghökkenés, hol temérdek kérdés formájában, melyekről órákig, napokig, akár hetekig lehetett gondolkodni, vitatkozni, beszélgetni. Mindezek hatására valóban azt érezhettük, hogy többek lettünk, hiszen tanulhattunk önmagunkról, a világról, a színház  kicsit felnyitotta a szemünket.

Akkor válik igazán belsővé és biztossá egy meggyőződés, egy érték ha azt személyes átdolgozás előzi meg, és a felnőtt és felelős identitásnak ezek is részét képezik. Ha már egyszer felelős honpolgárokat akarnak belőlünk nevelni (mert ugye azt akarnak?), legalább legyenek következetesek!

A készre gyártott, instant válaszok, amiket a torkunkon próbálnak letuszkolni, kissé megfekszik a gyomrunkat. Ezért éreztük azt, hogy valamit cselekednünk kell.

Színészeink egy csoportja, történjen bármi is, távozik Egerből. Nehéz szívvel, de elengedjük őket, tudván azt, bárhol is legyenek, lélekben – egyesek akár fizikaliag is – velük lesznek egy-egy előadásukon.

De, hogy a táncosokkal is ugyanez történjen? Ebbe képtelenek vagyunk beletörődni!

Önök előtt sem titok, hogy Egerben egy igencsak színvonalas és pezsgő műhely kezdett kialakulni: Barta Dóra és társulata, előadásról előadásra kalauzolt minket a kortárs és egyetemes tánc -  néhányunk számára eddig még ismeretlen - világába. Aki ott ült a nézőtéren, az megtapasztalhatta, hogy minden darabbal valami újat és izgalmasat mutattak meg nekünk, a művészet élvezetének egy egészen más aspektusát tárták fel előttünk. Ráébredhettünk, hogy nem csak szavakkal fejezhetőek ki olyan dolgok, melyek körül vesznek minket. Rettentő fájó lenne, ha ennek a szellemi és művészeti kalandnak is vége szakadna itt.

Hatalmas könnyelműségnek tartanánk a város részéről azt, hogy ennyi elismert táncművészt, akik számos díjjal rendelkeznek, akikhez nemzetközileg elismert koreográfusok jöttek el, hogy velük dolgozhassanak, csak úgy elengedne. Tudomásunk van azokról az anyagiakról, amiket a város hajlandó lett volna folyósítani, hogy a tagozatot eredeti felállásban továbbra is a színház falain belül tudja. Tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi körülményei között a vállalás nem csekély: a gesztust értékeljük. Mégis, arra kérjük a polgármester urat és a városvezetőket, hogy ne érezzék e felajnálással az ügyet elintézettnek! A pénzügyi ajánlat mellett aktívan is lépjenek fel, hogy Eger friss, nyiladozó kulturális életét megmentsék, helyet és lehetőséget adva a tánctagozatnak.

A fáma szerint, annak idején még a császár jóváhagyásától is függött, hogy Mozart egy operája hány előadást érhetett meg. Peter Schaffer híres Amadeusában, a Figaro házassága bemutatóján egy „felséges ásítás” megpecsételte a darab aktuális sorsát. Az utókor nem a császárt igazolta. Több, mint 250 év telt el azóta. Döbbenten szemléljük, hogy ma, a saját városunkban szakértő hatalmasok személyes ízlésbeli preferenciáján múlik egy művészi alkotás, vagy együttes léte. Ezt mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni!

Ha a város valóban szeretné itt tartani a fiataljait, sőt másokat is idevonzani, akkor igenis vegyék figyelembe azok művészeti és szellemi igényeit is! Ne lehetetlenítsék el Barta Dóráék társulatát, hanem tegyenek maradásukért!

Aláírható a következő címen.

Facebook oldalak:

Az egri táncért

Barta Dóra és társulata kell EGERNEK

Módosulnak a megyeszékhelyen a parkolási feltételek. A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet-tervezet alapján több lesz a fizető parkolóhelyek száma a belvárosban és környékén.

Az ülés kezdete előtt tíz diáknak adta át Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester az Eger Város Ösztöndíjasa címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Császár Zoltán (független) az Egri Rendőrkapitányság vezetőjéhez intézett kérdésével érdeklődött, hogy vajon Egerben is történhetnek-e a gyöngyöspataihoz hasonló események. Petrovics András r.ezredes válaszában kijelentette: Egerre nem jellemzőek az etnikai összetűzések, és biztos benne, hogy a rendőrség nem is hagyná a hasonló esetek előfordulását.

A bírósági ülnökök megválasztását követően a városatyák döntöttek arról, hogy az Érsekkert és a Hotel Eger & Park között található, mintegy 2620 négyzetméteres önkormányzati ingatlant eladják a szálloda üzemeltetőjének. Az említett terület alatt az elképzelések szerint az Eger-Park Hotel Kft. egy körülbelül 400 állásos parkolóház építését tervezi. Csathó Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő a rendelet-tervezet kapcsán hangsúlyozta: a mélygarázs kialakításával jelentősen javulnának a belváros parkolási lehetőségei úgy, hogy az értékesíteni kívánt zöld felületen a megegyezések szerint a továbbiakban is fák és növények segítenék a város levegőjének tisztaságát.

A parkolási gondok további megoldásáért bővítik a fizető parkolóhelyek számát Eger belvárosában, továbbá a kiemeltek kivételével módosítják a várakozóhelyek övezeteinek díjszabását amellett, hogy a bérletárak változatlanok maradnak. A Petőfi Sándor tér és Fürdő utca területét egész évben működő, illetve a Servita utca, Szaicz Leó utca (Templom előtti tér) és a Bartók Béla tér-Neumayer utca övezetét fizető várakozóhellyé minősítik. A napirendi pont tárgyalása során Sós István (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: az EVAT Zrt. még idén kidolgozza 3 évre előrevetítve a fizető várakozóhelyek üzemeltetési, fejlesztési stratégiáját is.

Az újabb partfalomlás következtében az önkormányzat vis maior pályázatot ad be a Bárány és a Csurgó utca határán lévő támfal helyreállítási munkáinak finanszírozásához. Az elnyerhető 6 millió forintos támogatáshoz egy két és fél milliós önerő biztosításáról is döntöttek. Emellett a képviselők többek között módosították az Éghajlatvédelmi Stratégiai Terv elkészítésének időpontját, és határoztak az egyesületek 2011. évi uszodahasználatára fordítandó pénzügyi keret felosztásáról is.

Forrás: HEOL

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Idén már huszadik éve, hogy a Heves Megyei Önkormányzat bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete regionális népdal-találkozót rendez a megyében élő idősotthonok ellátottainak részvételével.

Április 28-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődik a program Bélapátfalva városi művelődési házában. Műsort adnak a helyi óvodások, ezután az idősotthoni bemutatók következnek. Délután kettőtől fellép az Ózdi Néptánc Egyesület, majd lezajlik az értékelés és átadják a szilvásváradi Gál Árpád keramikus művész által készített emléktárgyakat.
Várhatóan tizennégy intézmény 150 lakója lesz jelen a rendezvényen, ahol köszöntőt mond dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke.

Egerszalókon a barlanglakásokban nyílt meg Rostás Bea Piros szobrászművész időszakos kiállítása. A Tücsök és Hangya Húsvéti programsorozat nyitórendezvényeként a fiatal szobrásznő bemutatta terrakotta alkotásait. A kiállítás április 23-tól 29-ig látható.

Családi kötelékei adták azt az ötletet, hogy gyökereihez visszatérve szűkebb hazájában is megmutathassa tehetségét.

A figurális absztrakt művész, őszinte és szókimondó, de alkotásai fegyelmezettek és mértéktartóak - Ezekkel a szavakkal mutatta be Mészárosné Pusztai Éva Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója eddigi munkásságát. A tehetséges alkotót harmadikos gimnazista kora óta ismeri és követi pályafutását, meghökkentőnek tartja, hogy fiatal kora ellenére milyen gazdag munkássággal bír. Két kontinens kivételével, Kínában, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban és még sorolhatnánk az országokat ahol már megtalálhatók monumentális alkotásai, az elmúlt 6 évben 22 nagyméretű köztéri szobrot faragott. Munkáinak központi témája a kapcsolat és kapcsolódás, amelyekben gyakran megfigyelhetők a házakat formáló motívumok. Magyarországon egyelőre, csak Pécsen látható szobra, de reméli, hogy számos külföldi szakmai felkérés után Egerben is lehetőséget kap majd, és a Dobó téren faraghatja ki a kőbezárt énjét.

Takáts Eszter dalai köszöntötték az szobrásznőt, majd Egerszalóki borok és finom sütemények mellett egy kellemes délutánt tölthettek el az ide látogató vendégek.

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

A Klímabarát Otthon Panel Alprogram keretében 228 pályázatot, köztük egy egrit is támogatott a napokban meghozott döntésével Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A nemzetközi CO2-kvótaértékesítési bevételekből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszerben 2009. augusztus 4-től hirdették meg a Klímabarát Otthon Panel Alprogramot, amely az iparosított technológiával épült lakóépületek CO2-kibocsátás csökkentést eredményező energetikai felújítását támogatja, összesen 12 milliárd 583 millió forint értékben. A miniszteri döntésnek megfelelően Egerben a Vallon út 1-11. szám alatti, 174 lakásos társasház 11 millió 573 ezer forintot nyert.

Az érintett lakóközösség a lépcsőházi lehűlő falak utólagos szigetelésére, a lépcsőházi nyílászáró szerkezetek, valamint a melegvíz- és cirkulációs rendszer alap- és felszálló strang vezetékeinek cseréjére nyújtotta be a pályázatát. A tervezett felújítási költség 53,4 millió forint. A társasház által vállalt saját erő összege 27,5 millió forint, melyhez Eger MJV Önkormányzata –közgyűlési döntés szerint- 8 millió 614 ezer forint támogatást ad.

A Vallon úti ingatlan tulajdonosai 17,2 millió forint állami támogatást igényeltek, ebből 11,5 milliót kapnak, s a hiányzó 5 millió 652 ezer forintot a pályázó társasháznak kell biztosítania. Az állami támogatási szerződést akkor lehet megkötni, ha az igénylők nyilatkozatban vállalják, hogy biztosítják a szükséges saját erőt.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a napokban Habis László, Eger polgármestere aláírta azt a támogatási szerződést, amely az egri intermodális közlekedési csomópont kivitelezésének előkészítéséről szól.

A terv szerint a különböző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, gépkocsi, kerékpár) egy modern, különféle szolgáltatásokat is nyújtó pontban találkoznának, nagyban megkönnyítve ezzel az egriek és az utazóközönség életét.

Eger önkormányzata 2010-ben „Eger, intermodális közösségi közlekedési központ létesítése” megnevezéssel nyújtott be uniós pályázatot, s az egy évvel ezelőtt befogadott projektjavaslatot a zsűri –kiemelt programként- támogatásra érdemesnek találta. A folyamat most nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett: az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program Közreműködő Szervezete kezdeményezte a támogatási szerződés megkötését, s ezt Habis László egri polgármester április 13-án látta el kézjegyével.

A nyolcvan millió forintot meghaladó összegből közbeszerzési eljárás keretében választják ki azt a vállalkozást, amely elkészíti a kiemelt jelentőségű fejlesztés részletes megvalósíthatósági tanulmányát. A költségek fedezetét 100%-ban az elnyert támogatásból finanszírozzuk. A tanulmánynak a 2012-es év elején el kell készülnie, fő célja, hogy feltárja azokat a közlekedésfejlesztési alternatívákat, műszaki megoldásokat, melyeket tisztázni kell egy több milliárd forint értékű beruházás előtt. A munka során folyamatosan együttműködik az önkormányzat, a MÁV és a VOLÁN társaság. Szoros kapcsolattartásra törekszünk a civil szervezetekkel és a lakossággal is. A megvalósíthatósági tanulmány alapján az önkormányzat egy új pályázatot nyújt be az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítéséhez.

Nélkülözhetetlen ez a projekt, mert a városközpontban elhelyezkedő autóbusz-pályaudvar igen szűkösnek, „beszorítottnak” mondható, s emiatt hosszú távon nem képes kielégíteni a forgalmi elvárásokat, valamint az utazóközönség XXI. század elvárásainak megfelelő kiszolgálására sem alkalmas. Hiányzik a vasútállomás és az autóbusz-végállomás közötti közvetlen kapcsolat, noha ennek a szolgáltatási színvonal emelésében kulcsszerepe lenne. Az új intermodális közlekedési csomópont lehetőséget teremt arra, hogy az egyes közlekedési ágazatok a vasút, a közúti tömegközlekedés illetve gépkocsi közlekedés, valamint a városi kerékpár hálózat kapcsolódása létrejöjjön.
Eger város fejlődésének sajátossága, hogy a kereskedelmi-szolgáltatási központ a város északi peremén jött létre, ugyanakkor Eger kapcsolódása az országos hálózatokhoz csak a város egyetlen, túlzsúfolt észak-déli tengelyén keresztül lehetséges. A déli részen mindeddig a megfelelő közlekedési kapcsolattal és méretekkel rendelkező területek hiánya akadályozta a fejlesztések megindulását. A városépítészeti javaslat szerint a vasútállomás területén új közlekedésfejlesztési területek szabadíthatóak fel. Ha terveink megvalósulnak, úgy a „déli kapu” térsége a megyeszékhely jelentős fejlesztési csomópontjává válik.