Keresés: „EU” (581 találat)

Távcsövön keresztül a Líceumból is megfigyelhető a Hartley üstökös, mely október 18-án kerül közel a Földhöz. Az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kara ez alkalomból távcsöves megfigyelést és planetáriumi műsort szervez.

A líceum tornyából lehet megfigyelni a Földtől alig több mint 18 millió kilométerre elhaladó
103P/Hartley-2 üstököst. A bolygónk közelében elhaladó viszonylag kis égitest magjának átmérője 1,2-1,6 kilométer közötti. Malcolm Hartley fedezte fel 1982-ben.

A 103P/Hartley-2 üstökös október 20-án lesz a Földhöz legközelebb, 18 millió kilométerre, azaz 0,12 csillagászati egységre. Ez a távolság 45-szöröse a Hold átlagos földtávolságának.

A távcsöves megfigyelés október 18-án, 18.30-kor kezdődik a Líceumban, előtte 16.30 és 17.30-as kezdetekkel a Naprendszer és az üstökösök címmel planetáriumi műsort láthatnak az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

Elkezdődött az Magyar Vámügyi Szövetség háromnapos egri Vámkonferenciája a Hotel Egerben. A rendezvény mai sajtótájékoztatóján az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség Integrációjáról és az 2011-es Uniós Magyar Elnökség kiemelt feladatairól volt szó.

Tolnainé dr. Tóth Veronika, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a Vámosztály legjelentősebb feladata most a sikeres Uniós Magyar Elnökség lebonyolítása, mivel az Európai Unió egyik alapja a vámunió. Kiemelten foglalkoznak azzal, hogy saját régiónk, illetve Kelet-Európa érdekeit érvényesítsék, s fontosnak tartják Horvátország csatlakozási folyamatának elősegítését is. A tagállamok közötti adatcsere biztosítása is prioritást élvez.

Szabó Zsolt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának pénzügyőr ezredese az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség integrációját ismertette, amely 2011. január 1-jén lép életbe. Az ezredes szerint a vám- és az adóhivatal munkája így magasabb minőségű lesz. De emellett fontosnak tartja, hogy megőrizzék mindkét hatóság jól működő rendszereit. Megyei szinten minden megyében egyetlen Vám- és Pénzügyőr Igazgatóságot működtetnek majd, regionális szinten nem lesznek változások.

Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke zárásként elmondta, hogy a korábbiaknál jobban működő, ügyfél- és szolgáltatóbarát, egységes szervezetet alakítanak ki.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a XVII. századi oszmán ostromágyú korhű másolatát ma délután, az egri vár ágyúdombján. A Török Magyar Baráti Társaság bábáskodásával elkészített fegyvert Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke vette át.

Prokk József öntőmester és Pohárdi József kezemunkáját dicséri a török ágyúmásolat, melyet az egykori egri hősök tiszteletére el is sütöttek a mai ünnepségen. A Dobó István Vármúzeum legújabb büszkesége hazánk legnagyobb méretű ágyúja, melynek csöve 2,75 méter hosszú, a lafetta kerekeinek átmérője 2 méter.
A  XVII. századi oszmán – török ágyú hiteles másolata a Török Magyar Baráti Társaság, a megyei és a városi önkormányzat támogatásával, adományozók közreműködésével készült el.

Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke első hivatalos programjában ünnepélyesen átvette a hazánkban egyedülálló hadtörténeti kuriózumot, egy XVII. századi török ágyú másolatát, mely a Dobó István Vármúzeum számára készült.
Van mit bepótolni a török-magyar kapcsolatok terén jelentette ki az elnök. Köszöntőjében méltatta az emberek szívében a hűség és a kitartás szimbólumaként élő vár tevékenységét, a hagyományőrzők munkáját.
Az egri vár legújabb különlegességének történetéről és az ágyú elkészítéséről M. Soós Tamás a Török–Magyar Baráti Társaság egri tagozatának elnöke beszélt. A XVII. századi oszmán ostromágyú elkészítésének ötlete Veres Gáboré a Dobó István Vármúzeum igazgatójáé. Az ő elképzeléséhez csatlakozott a Török Magyar Baráti Társaság, melynek vezetése és fegyverszakértők társaságában tavasszal Törökországba, Isztambulba utazott.
Ott vettek mintát a helyi Hadtörténeti Gyűjtemény egyik ágyújáról, melynek hasonmását mostantól az egri várban találhatjuk. Az ágyúcsövet Prokk József öntőmester készítette el, a lafettát Pohárdi József alkotta meg.
Ilyen ágyút használtak a törökök 1596-ban a vár meghódításakor. Az ágyúcső arab felirata III. Mehmet Szultánnak és az egri ostromnak állít emléket. Az ünnepségen a várvédő hősök tiszteletére elsütötték a különleges darabot.

Forrás: Egriszin

Sikeres konferenciák, nyitott kapuk és Gárdonyi Emléknap a várban. A közelmúlt eseményeiről és az elkövetkező napok gazdag kínálatáról számoltak be a Dobó István vármúzeum vezetői ma délelőtt, a Dobó Bástyában tartott sajtótájékoztatón.

Heves megyében a héten zárul a múzeumpedagógiai évnyitók sorozata, mely során a múzeumpedagógiai programokról egyeztetnek és tájékoztatást nyújtanak a megye városaiban. A Dobó István Vármúzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében folyó programról Dr.Veres Gábor múzeumigazgató számolt be ma délelőtt.
A vármúzeum gazdag életében a konferenciák is jelen vannak, az elmúlt héten három konferenciát is rendeztek a várban.
A következő hétvége több célcsoport, családok, turisták, tudományos kutatók, hagyományőrző szervezetek számára is érdekes programokat ígér. A programban ágyúavatás, Vártörténeti Műhely, Hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja, múzeumi foglalkozások, koncertek és Ingyenesen látogatható kiállítások várják az érdeklődőket minden korosztályból.

A Civil Csillagok Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja idén összekapcsolódik az egri vár napjával. A második alkalommal megrendezett eseményre hét csapat jelentkezett, melyek bemutatóikkal, felvonulással és mustrán bizonyítják rátermettségüket. A tudományos és ismeretterjesztő célt is szolgáló megmérettetés során szakemberek tanácsadással, értékeléssel segítik a csoportok munkáját.
A rendezvényhez bemutatók kulturális műsorok kapcsolódnak. A Pavane Zászlóforgatók műsorát követően az Ethnofil zenekar koncertjét élvezheti a közönség október 16-án..

A törökök egykori elvonulását ünneplik az egri vár napján. Ez alkalomból a vár kinyitja kapuit és az egyébként nem látogatható helyszínek közül Imre király sírja és a Török Kert is nyitva lesz október 17. vasárnap. A várvédőkre emlékeznek koszorúzással 11 órakor a Hősök termében.

Gárdonyi Géza és munkássága iránt ma is nagy az érdeklődés. Az író tiszteletére már hagyományosan október 27-én rendeznek emléknapot, amelyen a gyerekeket mesesarokkal, titkosírás feladványokkal, a felnőtteket „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és tudományos emléküléssel várják.
Az emléknapon megkoszorúzzák Gárdonyi sírját, és teadélutánnal zárják az eseményt a Dobó Bástyában.

Vártörténeti Műhely

„Végvár és társadalma a korszakváltás idején” (1686-1711)
Országos Végvár-konferencia
2010. október 15-16.
Dobó István Vármúzeum – Eger

Civil Csillagok

Katonai hagyományőrző csapatok minősítő fesztiválja
2010. október 16-17.

Az egri vár napja
2010. október 17. vasárnap

Forrás: Egriszín

Az „Elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás eredményeit tartalmazó záró dokumentumot adták át a HP Magyarország Kft képviselőjének ma délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján. Az eseményen a Természettudományi Kar két tanárának sikereiről és a TÁMOP keretében megvalósuló pályázati fejlesztésekről is szó esett.

A HP Magyarország Kft. és a Szinva Net Kft. támogatásával megvalósult kutatásról Dr. Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes számolt be. Az informatika egyre inkább átszövi az élet minden területét, hangzott el az „elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás kapcsán.

A főiskola két oktatója, Dr. Murányi Zoltán és Dr. Vida József bekerült a Színpadon a Természettudomány (Science on Stage) elnevezésű verseny európai döntőjébe, amit 2011-ben rendeznek Koppenhágában. A versenyre minden fizika, kémia, biológia-szakos tanár vagy tanító innovatív oktatási ötletekkel, projektekkel, színpadi bemutatókkal, vagy bármivel pályázhatott, ami segítheti a természettudományok tanítását. A két tanár a magyarországi döntőn  ért el kiemelkedő eredményt „A túlélés kémikus-fizikus eszközei” programjával.

Széles palettán a tehetséggondozás, melyet pályázati alprogram keretében minőség javítási céllal kívánnak fejleszteni. A célokról a program szakmai vezetője, Dr. Thiel Katalin, az Eszterházy Károly Főiskola oktatásfejlesztési rektor-helyettese számolt be.
A tehetséges hallgatók kutatómunkájának támogatásában fontos terület a TDK munka, valamint konzulensi segítség melletti, hallgatói partneri támogatásra épülő mentorrendszer. A másik elem a hallgatói tudományos konferenciák, melyeken az országos versenyek között adnak számot tudásukról a diákok. A program harmadik eleme a tudományos munkát népszerűsítő Tudományos Magazin.
A „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázat kapcsán Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója elmondta, hogy a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése céllal több száz munkaadóval vették fel a kapcsolatot, akiket interjúk során keresnek meg, hogy megfogalmazzák a feltételeket.
Az intézményben gyakorlati helyek számára tereptanárokat képeznek, akik a gyakorlati munkát koordinálják.

A „Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban – REKÉP” című programról Tóth András dr. Tóth András az Andragógiai és Közművelődési Tanszék tanára számolt be. A régió kulturális és közoktatási intézményeinek humán erőforrás fejlesztését, továbbképzését az egész életen át tartó tanulás szemléletmódjának, valamint a nonformális és informális tanulási formák és lehetőségek kibővítését célzó program részeként pedagógus továbbképzés, e-tanácsadó képzés, valamint a 10-14 éves korosztályt érintő oktatást kiegészítő foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai képzés jelenik meg a tanszék munkájában.

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Ünnepélyes keretek között helyezték el Bartakovics Béla portréját ma délelőtt, az egykori egri érsek nevét viselő közösségi házban. Az ünnepségen Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója emlékezett a névadóra.

Az Agria Barokk Kamaraegyüttes műsorát követően leleplezték Bartakovics Béla egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja 19. századi portréját, mely mostantól a Bartakovics Béla Közösségi Ház első emeleti folyosóján látható. Az ismeretlen alkotó munkáját, melyen a hatvan év körüli érsek látható, hagyatékból vásárolták meg.
Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója köszöntőjében összefoglalta az 1851-ben beiktatott érsek, város életében betöltött szerepét. Az első polgári érsek, akinek nagyon jelentős a múzeumi, irodalmi, pedagógiai munkássága, visszaállította a város és az érsekség kapcsolatát.
Somodyné Jámbor Ildikó a Bartakovics Béla Kulturális Egyesület elnöke a névadóra emlékezve elmondta, hogy a nagy múltú, a város és a megye kulturális életében nagy szerepet betöltő közművelődési intézmény 2005-ben vette fel az érsek nevét. Bartakovics élete és személyisége példa értékű a kulturális élet területén.

Bartakovics Béla

Egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja.
Felsőelefánton születet 1792. április 10-én. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követőenSellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprimás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött. Ezután rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavítatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen.
1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának. 1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki.

Forrás: Egriszín

Az  Európai Tüdőgyógyász Társaság (ERS) 2010-et a Tüdő Évének nyilvánította, s október 14-re  Légzésfunkciós Világnapot hirdetett. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság csatlakozott a kezdeményezéshez, és ezen a napon, hazánkban, így Egerben is több helyszínen légzésfunkciós vizsgálatra nyílik lehetőség az érdeklődő lakosság részére.

A rendezvény célja, hogy egy összehangolt kommunikációs kampány, a Tüdő Éve program keretében hívják fel a lakosság, a politikusok és az egészségügyi dolgozók figyelmét a légúti betegek számának növekedésére, valamint a légúti betegségek elleni küzdelem jelentőségére.

Egerben a Markhot Ferenc Kórház Tüdőgondozó Intézetében október 14-én 12-15 óráig várják az érdeklődőket a légzésfunkciós vizsgálatra. Ezzel a vizsgálattal több tüdőbetegséget lehet kimutatni, segítségével diagnosztizálható például az asztma vagy a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség).

Az aradi vértanúk és Lenkey János honvéd tábornok emléke előtt tisztelegtek a város és az oktatási intézmények képviselői ma délelőtt, a Kisasszony-temetőben rendezett ünnepi megemlékezésen.

Az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Kossuth Zsuzsa Középiskolával és a Lenkey Bajtársi Egyesülettel közösen szervezett megemlékezésen Munkácsi Sándor nyugállományú mérnök alezredes, az egyesület elnöke foglalta össze az egri születésű Lenkey Jánosnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egri születésű tábornokának életét.

Immár egy évtizede a város és a Lenkey Bajtársi Egyesület minden évben közösen emlékezik meg október hatodikán az aradi vértanúkról. A ma délelőtti rendezvényen a Kossuth Zsuzsa Középiskola és a Farkas Ferenc Zeneiskola műsora idézte fel az Aradon, a szabadságharc bukása után 1849 október 6-án, a szerepük miatt kivégzett tizenhárom honvédtiszt emlékét.
A gyásznap alkalmából a város és az oktatási intézmények képviselői megkoszorúzták Lenkey János honvédtábornok sírját. A betegsége miatt a kivégzést elkerült Lenkey János 160 éve hunyt el az aradi vár börtönében.

Lenkey János 1807. szeptember 7-én született Egerben a Lenkey és Zádorfalvi családban. Bátyja példáját követve a katonai pályát választotta. A korneuburgi utászkari iskolában képezték ki és 1822-ben főhadnaggyá, 1839-ben másodkapitánnyá, és 1843-ban kapitánnyá léptették elő.
Az 1848-as márciusi pesti forradalom kitörése után1848 májusában kalandos körülmények Galíciából századával hazaszökött, s itthon szolgálatra jelentkezett. A fiatal magyar kormány a Béccsel való jó viszony fenntartása érdekében hadbírósági vizsgálatot indított ellene és “büntetésből” - századával együtt - beosztották a délvidéki hadsereghez. Lenkey János és társai ellen indított “vizsgálat” felháborította a közvéleményt.
1849 március 15-én tábornokká léptették elő és a komáromi várőrség parancsnokává nevezték ki. Guyon Richárd tábornok megérkezéséig, 1849. április 20-áig ő volt a vár parancsnoka is. Guyon és Lenkey kinevezése a komáromi várba szükségmegoldás volt,ahol lelkiismeretesen ellátta feladatát. Május végén a Tisza körül alakuló lovashadosztály parancsnokságával bízták meg, de beosztását betegsége miatt nem vette át. A harcokban a továbbiakban nem vett részt. A világosi fegyverletétel után cári, majd osztrák fogságba került.
Lenkey János egyike volt az aradi vádlottaknak , akik fölött a véreskezű osztrák Haynau döntött. Őt is hadbíróság elé állították, de pszichés betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta ezért elkerülte társai sorsát, a golyót és a kötelet. Elborult elmével az aradi vár börtönében halt meg 1850 február 9-én. Földi maradványait 1936 májusában hozták Egerbe, sírja ma szülővárosában  a Kisasszonytemetőben található.

Forrás: Egriszín