Keresés: „Heves” (1259 találat)

Őrizetbe vették a 33 éves férfit.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya eljárást indított emberölés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt B. Lajos 33 éves budapesti lakos ellen.

A rendelkezésre álló adatok alapján B. Lajos 2014. augusztus 2-án 1 óra körüli időben, egy erdőtelki családi házban egy szúró eszközzel bántalmazta a 24 éves nevelt fiát, aki ennek következtében életét vesztette.

B. Lajost a kiérkező egyenruhások nem messze a családi háztól elfogták és előállították a Hevesi Rendőrkapitányságra.

A 33 éves férfit a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya őrizetbe vette, továbbá kezdeményezték előzetes letartóztatásának indítványozását.

A Heves megyei nyomozók elfogták az emberkereskedelemmel gyanúsított férfiakat.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága emberkereskedelem bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat büntetőeljárást R. József 37 éves adácsi és K. Béla 42 éves gyöngyösi lakos ellen.

A rendelkezésre álló adatok alapján egy 38 éves nő tett feljelentést a Zürichi Városi Rendőrségen, miszerint őt volt élettársa - R. József - 2013. januárjában egy adácsi házban eladta K. Bélának, majd vele Svájcba kellett utaznia, ahol prostitúcióra kényszerítette és bántalmazta.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói 2014. július 24-én, lakóhelyeiken elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható két személyt, akiket gyanúsítottként hallgattak ki, majd őrizetbe vettek.

A rendőrség kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését, melyet a bíróság az elmúlt hétvégén el is rendelt.

A pénteki esős idő ellenére az utóbbi évek egyik legjobban látogatott Egri Bikavér Ünnepe volt az idei. A rendezvény szombati napján látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők.

Az idén már nagykorúvá vált Egri Bikavér Ünnep ismét bizonyította, hogy – egyebek közt – a változatos bor- és ételkínálat, az egyedi helyszín, a sokszínű zenei kínálat és a kísérőprogramok miatt is évek óta a város leglátogatottabb rendezvénye. A 36 borászat 118 bora és a 19 étterem ételei tömegével vonzották a gasztronómia szerelmeseit, hiszen a poháreladásokból és a fogyasztásokból becsült számok alapján ebben az évben – a tavalyi csúcstól csak egy hajszállal elmaradva – mintegy negyvenezren látogatták a fesztivált és programjait a négy nap során.

A rendezvény főszervezője, Tarsoly József szerint különösen a szombati nap sikerességét és minden korábbinál magasabb látogatói létszámát látva kijelenthető, hogy az Érsekkert idén használt területe is kezd szűknek bizonyulni, így a jövőben mindenképp érdemes lesz átgondolni az újabb bővítési lehetőségeket. Az egri hegybíró úgy véli: az érsekkerti gesztenyefák alatt hömpölygő emberek láttán ismét bebizonyosodott, hogy az Egri Bikavér Ünnep nem csupán a város, hanem a régió egyik legmeghatározóbb nyári tömegrendezvénye.

A csütörtöki megnyitón dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke megnyitóbeszédében azt mondta: „Bor nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Ennek kapcsán Tarsoly József kiemelte: a fesztivál sikerét látva az is kijelenthető, hogy a hevesi megyeszékhelyen Egri Bikavér Ünnep nélkül lehet, de már nem érdemes a nyarat tervezni.

A két élőzenei helyszín, az Egri Bikavér és az Egri Csillag Színpad kínálata jól kiegészítette egymást. Külön öröm, hogy utóbbi, a Zenepavilonnál felállított pódium sokszínű felhozatalát is egyre többen látogatják, az Egri Csillag Színpad a fiatalok számára Egerben egyedi zenei igényességet és minőséget kínál évről-évre.

A kísérőprogramok idén is színesítették a programkínálatot, különösen a Traktoros gyorsulási és traktorverseny. A már harmadik alkalommal, a Gárdonyi Géza Színház előtti útszakaszon megrendezett eseményre ismét rengeteg néző volt kíváncsi, a résztvevő és a szervező borászok is kitettek magukért, remek hangulatú volt a verseny. Az új szolgáltatások közül különösen jó visszajelzések érkeztek az ingyenes WIFI-lefedettség és a megújított arculat illetve weblap kapcsán is, de jó volt látni, hogy mennyi fotót küldtek a pályázók a Fotózz Bikavért! c. felhívásra is. A későbbiekben a szervezők további hasonló újításokkal is próbálják majd színesíteni a fesztivál szolgáltatásait.

A szakmai előrelépés terén fontos mérföldkő a fesztivál életében, hogy a XVIII. Egri Bikavér Ünnepen – egy hosszabb távú megállapodás részeként – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei zsűrizték a fesztivál ételeit. Varga Károly olimpiai és világbajnok mesterszakács, Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács és Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke bírálta az Egri Bikavér Ünnepen kínált fogásokat. Döntésük alapján a legjobb párosítás a Hangácsi Pincészet 2011-es Egri Bikavére és hozzá a Hotel Balneo kínálta barbecue sertéstarja grillen sütve vörösboros zöldségekkel, kéksajtos burgonyával lett. A szakmai zsűri egyebek közt megjegyezte, hogy a fesztiválon kínált ételek kiváló minőségűek voltak; a kreativitás, az igényes tálalás és a borokkal való harmónia is mind-mind jellemző volt a kínálatra.

A fesztivál szombati napján Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Tarsoly József hegybíró aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely értelmében a gasztronómiai szervezet és az Egri borvidék a jövőben közösen dolgoznak azért, hogy az egri borok a jövőben a jelenleginél is elismertebbek és kedveltebbek legyenek.

A hagyományokhoz híven megválasztották az ünnep legjobb Bikavérét is, az Egri Bikavér Borlovagrend ezúttal nem pontozott, hanem párba állította a nedűket, és úgy kóstolt. Vincze Béla 2009-es Arcanuma öt kör után is a legjobbnak bizonyult, így elnyerte a megtisztelő címet.

Külön köszönet a látogatóknak, a rendezvény minden támogatójának, a fesztivál megvalósításában segédkezőknek a munkájukért és az Érsekkert környékén élőknek a türelmükét. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre hasonlóan sikeres Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor és a város hírnevét.

Közel 6 milliárd Ft-ot használhat föl a Markhot Ferenc Kórház a betegellátás szervezeti és strukturális fejlesztésére uniós pályázat révén. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap többek között a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály, új műtőblokk. A projekt keretében egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt alakítanak ki, új gépparkot kap a Radiológiai osztály, megújul a környezet, a betegellátás feltételei nagymértékben javulnak.

A Heves Megyei Önkormányzat 2010-ben Európai Uniós támogatást nyert el a TIOP-2.2.4.-09/1 számú „Struktúrafejlesztés a fekvőbeteg ellátásban” című konstrukcióban az egri Markhot Ferenc Kórház fejlesztésére. A nyertes pályázat címe: Szervezeti és infrastrukturális megújulás-Markhot Ferenc Kórház. A pályázat céljára elnyert támogatás összege: 4.417.640.210Ft, melyhez a Heves Megyei Önkormányzat 490.848.912 forint önrésszel járult hozzá. Az uniós forráson felül a megvalósítást a Kormány 934.965.230 Ft többletforrással támogatta. A projekt 2010. december 15-én indult. 2012. január 1-től a 2011. évi CLIV törvény értelmében jogutódlás alapján a pályázat kedvezményezettje a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az építési kiviteli terveket 2011. év végén a hivatalba lépő új kórházvezetés felülvizsgálta és módosítását kérte annak érdekében, hogy a járóbeteg ellátás területe és kapacitása ne csökkenjen, a diagnosztikai műszerek beszerzésére fordítható költség pedig növekedjen. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás két fordulós volt, 2014. márciusában zárult le. A nyertes konzorciummal a szerződést 2014. július 15-én írta alá a kedvezményezett. Ezt követően elindul a kivitelezés, amelynek teljes költsége bruttó 4.819.010.479 Ft. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály és a Dokumentációs és Informatikai osztály. Itt épül meg az új 8+2 műtőtermes Központi Műtő a legmagasabb technikai színvonalú felszereléssel. Ebben az épületben helyezik el a Csecsemő- és Gyermekosztályt, a Gyermek Sürgősségi Ambulanciát. Az építkezés megkezdése után kezdődik a gépek, műszerek, berendezések és új, korszerű betegellátási és irodai bútorok, felszerelések beszerzése. Mindehhez új logisztikai-irányítási rendszer kiépítése is társul. Lebontják a régi, rossz állapotú épületeket és a helyükön a gyógyulást segítő zöldterületek teszik kellemesebbé a környezetet. A külső környezet megújulása mellett a közel hatmilliárdos fejlesztés jelentős szakmai előrelépést is jelent, hiszen a pályázat keretében – a kiköltöző osztályok helyén felújítással, átépítéssel, illetve az üres területek beépítésével – kialakítanak egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt, korszerű körülmények közé kerül a Radiológiai osztály, új gépparkkal, digitális röntgenfelvételi technikával és új CT-MR laboratórium is segíti a gyógyító munkát.

A projekt megvalósulásával – 2014.július 15 - 2015. november 30. - megújul a Markhot Ferenc Kórház, amely a XXI. század elvárásainak megfelelő körülmények között teszi lehetővé a betegek gyógyítását. 2015. november 30-tól.

 

Az Egri Tűzoltóság életében 140 évvel ezelőtti megalakulása óta nagy változások mentek végbe.

A Minorita templommal szembeni tér 1874. július 3-án váratlanul leégett, a pusztítás előtt akkor a város lakói döbbenten és tétlenül álltak. Akkor született meg az elhatározás a tűzoltóegylet létrehozására. Dr. Danilovich Pál főorvos kezdeményezésével 1874. július 12-én alakult meg az „Egri önkéntes tűzoltó-egylet”. Az évforduló alkalmából pénteken nyílt napot tartott a tűzoltóság.

Az ünnepi állománygyűlésen a Vincellériskola utcai laktanyában emlékeztek meg a múlt eseményeiről, de szó esett a most szolgálatot teljesítők áldozatos munkájáról is. Átadták a hosszadalmas gyűjtőmunkával létrejött emlékszobát, ahol korabeli eszközökkel, kézzel szőtt tűzoltóruházattal, okiratokkal is találkozhatnak a látogatók az épület alagsorában.

A tárlat előzetes bejelentkezéssel lesz látogatható. Vincze-Pap Kálmán tű. hadnagy és Hevesi Katalin tű. alezredes a lánglovagok kibővült feladatköreiről meséltek, amelyek az eszközök és a kor változásával formálódtak át az évtizedek során.

Forrás: HEOL

Szándékosság is okozhatta a colifertőzés veszélyét Heves megyében - közölte az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. csütörtökön az MTI-vel.

A szolgáltató szerdán jelentette be, hogy a megyei kormányhivatal népegészségügyi szervének keddi előírása szerint a szennyeződés miatt elrendelték a vezetékes ivóvíz használat előtti felforralását öt hevesi településen: Parádon, Bodonyban, Mátraballán, Parádsasváron és Mátraszentlászlón. Colifertőzéshez köthető megbetegedés eddig nem történt a térségben.

Az ÉRV Zrt. csütörtöki közleményében azt írta: "az esetek kivizsgálása közben egyre több az arra utaló jel, hogy a problémát a közkifolyók rendszertelen, illetve nem megfelelő használata okozta, de a gondatlanság mellett továbbra sem zárható ki a szándékosság. Egyes jelek arra utalnak, hogy akár szabálytalan módon előfordulhatott például kerti medence töltése is az adott közkútról."

Kiemelték, hogy az öt településen egyszerre jelentkeztek a problémák, a környező településeken azonban nem találtak szennyezett mintát, ami azt jelzi, hogy helyi szennyeződés alakulhatott ki.

A fertőzés ilyen esetekben kizárólag az adott közkifolyókat érinti, így a települési hálózatok egyéb részeibe a szennyezés feltételezhetően nem került be - írták, hozzátéve, hogy ettől függetlenül a teljes biztonság érdekében fertőtlenítették az érintett települések teljes hálózatát, és helyi fertőtlenítést végeztek az érintett közkifolyókon is.

A szükséges mintavételek megtörténtek, a szolgáltató jelenleg várja az eredményt.

Forrás: MTI

Kedden a késő délutáni órákban Erdőkövesd határában, Istenmezeje felé munkából hazainduló emberek láttak egy medvét az akácos erdőben.

 Hogy ez ugyanaz a medve, amelyről nemrégiben mi is beszámoltunk, még nem lehet tudni. Ez a hír kedd este a népszerű közösségi oldalra került ki, ahol ezt írták: „Öten is állítják, hogy felismerték az állatot és feltehetően a környéken van az erdőben. A megfelelő hatóságokat értesítettük, de mindenkit kérünk, hogy legyen óvatos, lehetőleg ne közelítse meg ezt a területet.” Az egyik kommentelő, aki szemtanú is egyben azt írta: „Tényleg legyen mindenki óvatos, mert a két szememmel láttam, és nem kis állat!”A heol.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol megerősítették ezt az információt. A természetmegőrzési osztály munkatársa elmondta: tegnap este a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete értesítette erről a bejelentésről a természetvédelmi őrszolgálatot, akik azóta is kint vannak az említett területen, de a medve nyomait még nem találták meg, ami az éjszakai eső miatt is lehet. Hozzátette: egy erdőkövesdi gazdálkodó is felkereste már az igazgatóságot, mert félti a juhait a medvétől.

Forrás: HEOL

Az Egererdő Zrt. erdészei járőrözéseken is figyelik a medve esetleges felbukkanását Heves megye északi részén - tájékoztatott a társaság csütörtöki közleményében.

A Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Heves-Borsodi-dombvidéken gazdálkodó erdészeti társaság azután adott ki közleményt, hogy az elmúlt időszakban több turista jelezte, medvét látott a dombvidék északi részén.

Ha találkoznak a medvével, az Egererdő munkatársai haladéktalanul értesítik a természetvédelmi hatóságot, a helyi önkormányzatokat, és rögzítik az állat nyomait - írták. Egyben arra kérnek mindenkit, hogy ha információja van a medvéről, értesítse a pétervásárai erdészetet.

Nagy Károly, az Egererdő vadgazdálkodásért felelős vezetője azt mondta, hogy a medve fokozottan védett, ezért fel sem merülhet a kilövése. Az állat vélhetően Szlovákiából tévedt át, ám ha itt ragadt, akkor valószínűleg megtalálta a megfelelő életfeltételeket. A felbukkanása igazából semmilyen intézkedést nem igényel.

Csak forralás után tanácsos a csapvizet inni, abból ételt készíteni öt Heves megyei településen ezekben a napokban.

 Erre a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hívta fel a figyelmet Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Bodony, Mátraszentlászló önkormányzatainál kedden. A hatóság hivataloknak küldött értesítése szerint a közüzemi ivóvizet ivásra, étel- és italkészítésre, valamint fogmosásra csak előzetesen felforralt állapotban tanácsos használni elővigyázatosságból.

Az ok pedig az, hogy a vizsgálatok során határárték feletti Coliform és E. coli paramétereket mértek. A szakigazgatási szerv ezzel egyidejűleg kötelezte a térségben szolgáltató Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-t, hogy gondoskodjék a víz megfelelő mikrobiológiaia minőségről és ezt akkreditált laboratóriumi eredményekkel igazolja. Erre nyolc napja van a társaságnak. A felhívás némi riadalmat keltett a lakosságban.

Az ÉRV ZRt. az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz megfelelőségét a hálózatokon, írta a társaság az eljuttatott közleményében. Ezen vizsgálatok keretében a mátrai térségben néhány településen – egyes rendszertelenül használt közkifolyók esetében – a vonatkozó jogszabályokban rögzítettektől eltérő eredményeket észleltek. A mérések a víz mikrobiológiai nem megfelelőségét mutatták.

– Az eltérésekről társaságunk értesítette az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet, és haladéktalanul intézkedést tett a probléma megoldására – tájékoztatott Ritter Géza, az ÉRV Zrt. vezérigazgatója. – Az érintett településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba bejuttatott víz minősége kifogástalan, amelyből látható, hogy a probléma lokális jellegű. Egyes baktériumok megjelenését a mintavételi pontokon a közkifolyók nem megfelelő használata okozta – tette hozzá.

A szükséges intézkedéseket megtették, de a kontrollvizsgálatok eredményeinek megszületéséig, a nagy melegre való tekintettel, illetve a legteljesebb biztonság érdekében, az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elrendelte, hogy az érintett településeken (Bodony, Mátraballa, Mátraszentlászló, Parád, Parádsasvár) a vezetékes ivóvizet csak forralás után lehet ivásra, főzésre, fogmosásra használni.

A hatóság határozatáról az érintett fogyasztókat értesítették. A szükséges ivóvizet lajtoskocsikkal és zacskózott víz formájában is a fogyasztók rendelkezésére bocsátja az ÉRV Zrt.

– Az illetékes hatóság a kontrollvizsgálatok eredményének birtokában fog tudni dönteni az ivóvíz teljes körű használatának engedélyezéséről. Ezúton is kérjük a tisztelt fogyasztók türelmét a probléma rendezéséig! – zárta válaszát Ritter Géza.

16.40

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének szerda délutáni közlése szerint: Bodony, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, és Mátraszentlászló települések közüzemi vízhálózatának üzemeltetője - az Észak-magyarországi regionális Vízművek Zrt. - eleget téve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének, július 7-én jelentette be Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, hogy vizsgálati eredményeik a fenti települések ivóvízminőségének kedvezőtlen mikrobiológiai változását jelzik.

Az ivóvízben kimutatható szennyeződésnek több oka lehet. A mikroorganizmusok megjelenése jelezheti azt, hogy az alacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig áll, pang a víz, de utalhat az ivóvízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is.

Az ivóvíz-szolgáltató (ÉRV Zrt.) azonnal megkezdte a jelenség kivizsgálását és a lehető legrövidebb határidővel megszünteti a problémát. A népegészségügyi hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizet fogyasztók körében semmilyen megbetegedés ne történjen.

Jelen esetre vonatkozóan az Országos Környezet-egészségügyi Intézettel egyeztetve a népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendelte, hogy az öt településen a hálózati vizet ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtti fel kell forralni. A víz 2-3 perces forralás után biztonsággal fogyasztható, a lakosság számára nem jelent veszélyt.

Az ÉRV Zrt. a lakosság részére tiszta ivóvizet bocsájt rendelkezésre lajtoskocsikban, illetve zacskós víz formájában. A cég tájékoztatása szerint a településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű. A mintavételi pontokon bizonyos baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta.

Szöveg: HEOL

Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

 A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.

Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.

Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.

A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.

 Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.

Forrás: HEOL

Húsz hektárnyi területen égett a szalma, és további három-négy hektáron a lábon álló gabona a Heves megyei Tarnazsadány közelében.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a helyszínre a hevesi hivatásos tűzoltók vonultak, akik vízsugarakkal és kézi szerszámokkal igyekeznek meggátolni a tűz terjedését.

 A lángokat sikerült megfékezniük, a földtulajdonos körbeszántotta a parázsló gabonatáblát.

Kb. 5 hektárnyi gabona égett el, de sikerült 40 hektárnyit megmenteni. Az anyagi kár azonban így is jelentős.

A katasztrófavédelem mindenkit kér, hogy fokozottan ügyeljen a határban és lábon álló gabona környékén ne gyújtson tüzet.