Keresés: „fej” (993 találat)

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Egri Csillagok a kirakatban - ebben az évben is versengenek a legjobb dekorációkért az egri kereskedők. Az Egri Csillagok világát felelevenítő kirakatokra  július 27-ig lehet majd szavazni.

A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület és a megyeszékhely polgármesteri hivatala immár negyedik alkalommal hirdeti meg a belvárosban működő kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások és dekoratőrök részére a kirakatversenyt. Az idei téma – a várvédelem 460. évfordulójára való tekintettel – az Egri Csillagok világa.
Idén a látogatók nemcsak szavazhatnak, de hosszabban is kifejthetik véleményüket a nevezett dekorációkkal, kirakati kompozíciókkal kapcsolatban. A szervezők az egrikirakat@gmail.com e-mail címre és a Rádió Eger SMS számára (20/33-9-3333) várják a szavazatokat és észrevételeket. Az ily módon leadott voksok döntik el, melyik üzlet lesz 2012-ben, a negyedik egri belvárosi kirakatverseny közönségdíjjal jutalmazott vállalkozása. A kirakatoknak július 16-án 10.00 óráig kell elkészülniük, szavazni pedig július 27-ig, éjfélig lehet.

A polgármester ötletes megoldásokat vár

A kirakatverseny fővédnöke, Habis László polgármester kiemelte: a város azért invitálja megmérettetésre a belvárosi üzletvezetőket, hogy a kirakatok ne csupán a termékeket, a vállalkozás portékáit, hanem szépséget, jó ízlést, városunk hírnevéhez illeszkedő, ötletes megoldásokat vonultassanak fel. Habis László sok sikert kívánt a szervezőknek, és elmondta, ha mindannyian kicsit büszkébben leszünk arra, amit XVI. századi elődeink ránk hagytak, ha egy kicsit ismét elmélyedünk az Egri Csillagok világában, máris megérte a fáradozás.

Álljunk meg egy percre!

Szabó József, a Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület elnöke bejelentette: a belváros kereskedői bíznak a pozitív fogadtatásban, az Egerbe érkező turisták, nézelődők elismerésében. Hangsúlyozta, hogy szeretnék a járókelőket egy-egy pillanatnyi megállásra késztetni, vagy akár kellemes programot adni nekik azzal, hogy szavazási céllal végigjárják a nevezett kirakatokat. Szabó József arra kérte az Egerben és a környező településen élő polgárokat, a hozzánk látogató turistákat, hogy minél többen keressék meg a versenyben résztvevő, jól felismerhető, számmal megjelölt kirakatokat, üzleteket és válasszák ki a kedvencüket, a véleményük szerint az Egri Csillagokat legjobban, legötletesebben megjelenítő összeállítást.

Forrás: Egriügyek

Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő a magyar egészségügyet hátrányosan érintő lépésekről tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

Kiemelt terület Magyarországon az egészségügy, melyre az MSZP a jelenlegi, az ágazatot sújtó időkben is igyekszik nagy figyelmet fordítani, és konstruktív kritikával élni az Orbán-kormány elhibázott lépéseivel kapcsolatban.  A Magyar Szocialista Párt tanulmányokat készít az egészségügy helyes átalakításához, melyhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, a társadalmi igények felmérése - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az ország több területéhez hasonlóan Heves megyében is gondot okoz a kormány gátlástalan központosítása, valamint a gyógyszerkasszából történő forráselvonás.
Kökény Mihály kiemelte, hogy azokban a kórházakban, amelyek még magánkézben vannak (így például az ózdi, gyöngyösi kórházak), nem is számíthatnak béremelésre a dolgozók, de az állami intézményekben is csupán alamizsna jut a tisztességtelen béralkunak köszönhetően.
-    Senki nem hitte volna, hogy ilyen mértékben sikerül cserbenhagyni a kormánynak a magyar egészségügyet, mint ahogy most tapasztalható. Ám, valahol érthető volt ez, hiszen ha egy 2007-es nyilatkozatot olvasunk Matolcsy Györgytől, ott bevallja, hogy tíz dolog is fontosabb a Fidesznek az egészségügynél – folytatta Kökény Mihály a tájékoztatót.

Heves megyei specifikumként dr. Sós Tamás elmondta, Gyöngyösön 1 milliárdos, Egerben 5 milliárdos fejlesztés várat magára a kórházakban, arról viszont nem hallani a kormánypárti politikusoktól, hogy ezek a beruházások mikor fognak megvalósulni, ilyen tekintetben viszont félő, hogy elvesznek az uniós támogatású projektek.

A politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben is, hogy az utak terén kettévágták Heves megyét: Gyöngyöstől nyugatra - Budapestre és Kistarcsára - viszik a betegeket, amely kiesést nem pótolja az egri Markhot Ferenc Kórháznak a BAZ megyéből Egerhez csatolt két térség. Így félő, hogy az egri kórháznál működési gondok léphetnek fel.

Egy hatvanezer literes vasúti tartályból folyt a sósav a füzesabonyi vasútállomáson. A tűzoltók egész éjjel dolgoztak.

Szerdán este tíz után érkezett bejelentés a mezőkövesdi tűzoltókhoz, hogy a füzesabonyi vasútállomáson egy hatvanezer literes vasúti tartályból sósav folyik. A mezőkövesdi és az egri tűzoltók két-két kocsival vonultak a helyszínre, a Borsod-megyeiek amit kiérkeztek, megkezdték a szivárgás eltömítését - tájékoztatott Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A helyszínre riasztották a katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal foglalkozó egységét, valamint a MÁV vegyi elhárító egységét is.

A szivárgó tartályt kivontatták az állomásról, majd - mivel alkalmatlanná vált az anyag további tárolására illetve szállítására - megkezdték a sósav átfejtését egy ép tartályba. Ez a művelet csütörtök reggelig tartott.

Antal Erika a heol.hu kérdésére elmondta: egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet, ezt az iparbiztonsági felügyelőség vizsgálata lesz hivatott kideríteni.

A sérült tartály körül egy száz méteres körben védelmi zónát alakítottak ki, lakosságot érintő intézkedésre nem volt szükség - tette hozzá a megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: Heol

Oklevélátadó díszünnepséget tartottak pénteken a Hotel Egerben. A 2011-2012-es tanév tavaszi félévében 1570 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán.

Közülük mesterképzésben 519-en, alapképzésben 613-an tettek záróvizsgát az elmúlt hetekben. Hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben 58 hallgató, szakirányú továbbképzésben 135 fő szerzett szakképzettséget.

Felsőfokú szakképzésben 245 hallgató zárta le tanulmányait a tavaszi vizsgaidőszakban, ők felsőfokú OKJ-s bizonyítványt vehettek át július 6-án a Hotel Egerben megrendezett oklevél- és bizonyítványátadó ünnepi szenátusülések keretében.

Az intézmény a végzős hallgatóinak két ünnepség keretében adta át az végzettséget igazoló okleveleket és bizonyítványokat. 10.00 órai kezdettel a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar végzett hallgatói vehették át okleveleiket, 16.00 órai kezdettel pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar végzősei.

Az intézményben először avattak doktort az oklevél- és bizonyítványátadó ünnepség keretében.

(fotó: ektf.hu)

inShare

Folk Error koncert, tűzbe öltözött dívák és Kurul dobosok szórakoztatták a közönséget Szentiván éjjelén a Szépasszony-völgyben.  A bátrak késő éjjel ropták a máglya körül a tánc és a tűz éjszakáján.

Az év legrövidebb éjszakájához sok legenda kötődik. Az izgalmas hagyomány ébrentartásához Egerben a Művészetek Háza járul hozzá minden évben programjaival. A hagyományos szépasszony-völgyi rendezvénynek idén is a zene, a tánc és a tűz voltak a legfontosabb elemei.

Folk and roll

Szent Iván éjjelén a zenét a Folk Error testesítette meg. Bár kezdetben a színpadtól meglehetősen nagy távolságot tartott a közönség, a népzenét más műfajokkal egyedi módon vegyítő zenekar nem volt bátortalan. A folk-rock megmozgatta a lábakat, kellet is, hiszen amilyen meleg volt a délután, olyan hűvös lett az este.
A 2006-ban alakult banda rápörgött a népdalokra, új irányt képvisel a világzenében. A népzenén belül is csaponganak a tájegységek, dalfajták között, ahogyan a könnyűzenei stílusok és hangszerek is sűrűn forgolódnak zenéjükben.
Régi szokások, hiedelmek világát idézi meg a Szentiván-éj mágikus hangulata. A nyári napfordulót, az év legrövidebb éjszakáját mindig is ünnepelték az európai népek, sokszor misztikus történeteket, régi korokig visszanyúló hagyományt őrizve. A néphagyományhoz híven a világ számos pontján mágikus erőt szimbolizáló örömtüzeket gyújtanak ezen az estén. A nyárközépi Szentiván a fény ünnepe is, a hiedelmekben a tűz a napot, a fényt testesíti meg a gonosz erőkkel szemben.

Tűzbe öltözött nők és árnyak

A fény erejét a Magma Tűzszínház „Tűz-jelmez varieté” című produkciója hozta el a völgybe. A társulat látványos összművészeti előadásában a zene, a tánc, a színház elemei épülnek egy hatássá, az ősi művészet egysége felé pillantva. Az előadók táncában és a tűzben ősi szimbólumok, mítikus jelenségek ébrednek fel. A bemutatón az előadók különös tűzruhákkal, akrobatikus mozgásokkal kápráztatták el a közönséget.
Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág történetét a Jávai Árnyékszínház előadásában láthatta a nagyérdemű. A mesefeldolgozás a szerelemről, a belső béke és a harmónia megtalálásáról szól, a távol-keleti tánc és árnyjáték, az égi rendet megidéző, különleges kifejezőerejével.
Az elmúlt korokban a Szent Iván éjjelén gyújtott tüzeknek egész Európában varázserőt tulajdonítottak. Mindenféle rontás elhárítására használták ezeket. A Szépasszony-völgyben immár hagyományosan máglyával és Kurul Dobosokkal szálltak szembe a gonosz erőkkel a táncosok késő éjjel. A legendák nyári éjszakáján a tüzek és a borok melegítették tovább a lelkeket.

Holló Miklós/Egriügyek

Az országos tendenciának megfelelően Heves megyében is jelentősen romlik a foglalkoztatottak helyzete számukat, és bérüket tekintve.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ez év áprilisában a nyilvántartott munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva országosan 12,5%, míg Heves megyében sokkal magasabb, 15,7%.

A fizikai foglalkozásúak száma 3,3%-kal bővült, a szellemieké 1,4%-kal csökkent. Az álláskeresők fele nő. Jelenleg Heves megyében 22 ezer embernek nincs munkája, és ők csak a nyilvántartottak száma.

A nettó keresetek országos átlaga az idei első negyedévben 141 800 forint volt, míg Heves megyében csupán 110 700 forint. Ez az országos átlagnál 22%-kal kevesebb.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete közel 10 százalékkal romlott 2012 első negyedévében. Az utóbbi 10 évet tekintve idén várható a legrosszabb év a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámát tekintve. Az MSZP kéri, hogy a kormány legalább szeptember 1-re hozza előre a területalapú uniós támogatások igénylését, hiszen ez az egy forrása van a gazdáknak.

A régió és ezen belül Heves megye is az építőipar területén bukott a legtöbbet a tavalyi és az idei évben is. Az építőipari vállalkozások teljesítménye a felére esett vissza, 2011-ben 54 százalékkal maradt el a 2010-es teljesítménytől.

Csak azok a beruházások kezdődtek el, melyeknek pályázata az előző, szocialista kormányok alatt lett odaítélve, a FIDESZ-KDNP azonban már az Új Széchenyi Terv fejlesztéseiként tartja számon ezeket.

Ma Heves megyében jóval kevesebb embernek van munkája ma, mint 2010-ben. Megyénkben nincsenek munkahelyteremtő intézkedések. A kis- és középvállalkozások szenvednek, több cég szűnik meg, mint amennyi létrejön.

A közfoglalkoztatás – jobb, mint a semmi – de nem rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Rendkívül ellentmondásos a közmunkaprogram, tele feszültséggel a megvalósítása. A sok helyen négy órában dolgozók 23 ezer 500 forintot kapnak. Ennyiből senki sem tudja eltartani a családját. A négyórások bére a munkába járás költségeit sem fedezi. A tapasztalatok szerint a közmunkásokat „szabadon viszik” beruházásokon történő munkára például Dél-Hevesben.

            Godó Lajos                                        Dr. Sós Tamás

         Heves Megyei Agrártagozat                 Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                 MSZP

Elkezdődött a megyeszékhelyet és az M3-as autópályát összekötő útszakasz, az M25-ös út kiépítése. Az útszakasz megépítésének ügye már évek óta húzódik, a megvalósulás azonban ez idáig váratott magára. Június első heteiben kezdték meg a munkálatokat, októberre ígérik a befejezést.

Évek óta ígérik a szakasz megépülését, azonban a építés mind idáig csak álom volt. Pedig a térség jövője az út létrejöttén múlik. Most azonban megkezdődhet az Egert és az M3-as autópályát közvetlenül összekötő út első szakaszának a kiépítése - jelentette ki Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos.

A Füzesabony és Maklár közötti útszakaszt június elején kezdték el kibővíteni, a közel 2600 méteres részen burkolat fejújítást, illetve kiszélesítést fognak végezni. A napokban már elkezdték a cserjék illetve a fák kivágását az út mellől. A későbbiekben ezeket pótolni fogják, közel 300 fát illetve 1500 cserjét fognak az út mellé telepíteni. Az útszakaszra több mint 400 millió forintot fordít a kormány. A tervek első felét október közepére készítik el.

A második szakaszban egy 10 km-es rész fejlesztését tervezik. Erre közel 9 milliárd forint forrást különítettek el. A második beruházás Andornaktálya, Maklár és Nagytálya község kikerülését biztosítja.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos arra kérte a kormányzatot: minél hamarabb biztosítsák a költségeket, hiszen a térség jövője ezen a fejlesztésen múlik. Egri honatyaként szorgalmazta az Országgyűlésben a második szakasz beruházásának elkezdését, rögtön az első rész befejezése után.

Habis László, Eger Város polgármestere elmondta: a mellékvonalakon való fekvés óriási probléma a térségben. Már 30 évvel ezelőtt is voltak tervek az útszakasz kiépítésével kapcsolatban, azonban azok az álmok szintjén maradtak. Ez a  fejlesztés számos pozitívumok hordoz magában: mind a lakosságnak, mint a turizmusnak kedvez a szakasz megépülése.

Tisztelt Munkaszervezet Vezető!
Június 29-én termelői piac nyílik a Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt. A Vidék Mustra a tervek szerint minden pénteken reggel nyolctól este hatig tart nyitva, és az ország minden területéről érkeznek majd a kiváló minőségű termékeket árusító kistermelők. Az árkádok alatt egyszerre több mint 50 termelő kínálhatja portékáját, a vásárlás előtt a vevők meg is kóstolhatják majd a kiszemelt termékeket.

A rendezvénysorozat célja, hogy a vidék ételeit, értékeit folyamatosan bemutassa Budapesten a fővárosiaknak és az ide látogató turistáknak. A piacot június 29-én V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár adja át a vásárlóknak.

A Vidékfejlesztési Minisztérium örömmel vállalta, hogy a vásár házigazdája legyen, hiszen a magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb a helyi és a hazai piac. A tárca a Nemzeti Vidékstratégiában fontos célként megfogalmazta meg a helyi élelmiszer feldolgozás és értékesítés támogatását, hogy a magyar fogyasztók asztalára jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerüljenek. Az elmúlt időszakban több jogszabályváltozás is segítette a helyi piacok fellendülését, elég a kistermelői rendeletet, a közbeszerzési törvény módosítását vagy a helyi piacok élelmiszerbiztonsági előírásainak könnyítéséről szóló, a napokban megjelent jogszabályt említeni.

A Vidék Mustrát a vidékfejlesztési tárca mellett a G-Mentor Kft., a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), és a Média-Center szervezi.
Üdvözlettel:
Dr. Maácz Miklós sk

Főosztályvezető

Vidékfejlesztési Főosztály

(Forrás: Eger Vidék Kincsei Egyesület: www.evk-egyesulet.hu)

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.