Keresés: „határ” (507 találat)

A megyeszékhely ad otthont 2011. október 15-én az IKO Matsushima csoport által kiírt 7. Kyokushinkai Karate Európa-bajnokságnak.

Tizennégy éve Borza Józsefék egyszer már a körcsarnokba hozták a kontinens legjobbjait, és ezt most megismétlik.

– A szervezőmunkát már megkezdtük, mert szeretnénk jó házigazdaként vendégül látni a szakág képviselőt – jelentette ki a hat danos mester. – A lebonyolítást az Egri Kyokushinkai Karate Fejlesztéséért Alapítvány végzi, amelynek tagjaira sok munka vár, hogy az Eb megfeleljen az igényeknek.

Az alapítvány egyik kurátoraként dr. Darvai László ténykedik. Az országos szövetség orvosi bizottságát vezető megyeszékhelyi doktor a 20 klub 85 karatékáját felvonultató karcagi országos táborban vizsgázott első danra. Az edző és bírói képzés mellett közgyűlést is magában foglaló összetartáson Borza József részletezte azokat a feladatokat, amelyek az IKO Matsushima csoport tagjaira a közeljövőben várnak. A szaktekintély ezúttal is nagy hatást gyakorolt a tábor résztvevőire, akik közül jó néhányuknak csupán kevés lehetőségük akad, hogy testközelből ismerjék meg a mester hitvallását.

– Általa az első vonalból kapjuk a budo szellemiségét és ezért szerencsésnek tarthatjuk magunkat – utalt Borza József évtizedek óta tartó egri munkásságára Darvai doktor. – A karate életforma jellegét mindazok tudják, akik ezt a harcművészetet űzik. A kyokushinkai gyakorlása képessé tesz arra, hogy bennünk lévő lehetőségeket ki tudjuk hozni magunkból. Ehhez azonban fel kell nőni, saját magunk legyőzése, határaink kitágítása ugyanis rendkívül nehéz feladat – zárta szavait a 41 éves orvos, aki az első dan megszerzését varázslatosnak nevezte.

Forrás: Heol

Hazugságnak, politikai lejáratásnak nevezte a Hír Televízió „Célpont” című műsorában elhangzottakat Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke. A politikus jogi lépéseket tervez az MSZP-t és személyét érintő ügy kapcsán.

„Hazugság, és a közélet kriminalizálása az a politikai célú lejárató támadás a Magyar Szocialista Párt és személyem ellen, amit a Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsora sugall” – reagált a műsorban elhangzottakra Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke közleményében. Az elnök szerint az említett műsor azt sugallja, hogy az Észak- heves megyei LEADER- közösség "pénzszivattyúként" működött az MSZP számára.

„A LEADER - szervezet önállóságát tiszteletben tartottam és tartom. Döntéseiben nem vettem és nem veszek részt, így nincs tudomáson a riportban elhangzott működtetéssel kapcsolatos megbízatásokról sem. Magam is kezdeményezem a most tudomásomra jutott információk alapján a LEADER- szervezet vezetőjénél, elnökségénél valamint közgyűlésénél, értékeljék a kialakult helyzetet, és amennyiben indokolt, hozzák meg a szükséges intézkedéseket a felelősségre vonásra vonatkozóan.
Leghatározottabban visszautasítom a hamis vádakat a Magyar Szocialista Párttal és személyemmel kapcsolatban!
Az üggyel kapcsolatban bírósághoz fordulok, jogi úton kívánok elégtételt venni. Feljelentést teszek az MSZP-t és személyemet ért aljas rágalmakkal kapcsolatban.” – fogalmaz közleményében Sós Tamás.

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín

„Történelmi város - új feladat!” - ezzel a jelmondattal mutatta be programját és önkormányzati képviselőjelöltjeit az MSZP Eger Városi Szervezete ma délután, a még a Dobó téren található lovasszobornál, ahol a történelmi múltat idéző műalkotás áthelyezése ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Nézze meg videónkat!

Nem véletlen a helyszínválasztás a szocialisták jelöltjeinek bemutatására, hiszen az egri szervezet álláspontja szerint nem szabad elvinni helyéről az 1967 óta a Dobó téren látható, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített, az egri fiatalok összefogását jelképező "Végvári harcosok" című lovas szobrot.

„Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, mindarra az összefogásra, ami ebben a városban mindig is jellemző volt” - hangsúlyozta Nagy István a szocialisták polgármesterjelöltje a ma délutáni bemutatkozáson, hozzátéve, hogy büszke a város történelmére, a jelöltekre akik új feladatra vállalkoznak.
Nagy István polgármesterjelöltje kifejtette, hogy olyan jelölteket választottak, akik
dolgos egriek, a saját körzetükben megbízható, stabilan munkálkodó emberek és eddig is a köz javát szolgálták. A történelmi város tele van új feladatokkal. 

A választási elképzelések kapcsán a polgármesterjelölt így fogalmazott:
„Elkészítettük a programunkat. Mi úgy gondoljuk, hogy Eger ma egy drága város, és olcsóbbá szeretnénk tenni. Ahhoz hogy olcsóbbá tegyük, ahhoz először meg kell határozni, hogy mi a drága, mi az, amihez van az önkormányzatnak köze. Minden olyan szolgáltatást, amihez az önkormányzatnak köze van, azt olcsóbbá szeretnénk tenni. Drága a parkolás, a buszjegy, drága a víz, és méregdrága a szemétszállítás díja. Én azt vállalom, hogy ezeket olcsóbbá tesszük.”

Akik ebben segítségére lesznek, A MEGÚJULT BALOLDAL FIATAL JELÖLTJEI, akik a 2010-es önkormányzati választásokon indulnak.

1. Bartus Csabáné Mónika – a családbarát Eger kezdeményezője
2. Kutnyák Gyula – a környezettudatos gondolkodás híve
3. ifj. Sós Tamás – szőlész, borász
4. Víg Tímea – fiatal vállalkozó
5. Kovács Zsolt – néptánc oktató
6. Tomaschik Attila – vállalkozó
7. Mirkóczki Zita – a Pódium Balettiskola vezetője
8. Boros László – építészmérnök
9. Hudák Tamás  - 20 éve foglalkozik civil ügyekkel
10. Jánosi Zoltán – az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke
11. Pál György – a Szociális Bizottság elnöke
12. Vízi Gyula – 16 éve képviseli Felnémet lakóinak érdekeit

Aláírásgyűjtésbe kezdett az MSZP Eger Városi Szervezete tiltakozásul a város főterén található lovasszobor, a tér rekonstrukciója miatti áthelyezése ellen.

A ma délután bemutatott szocialista önkormányzati jelöltek aláírásával kezdetét vette az az aláírásgyűjtés, amit az 1967 óta a Dobó téren látható, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített, és az egri fiatalok összefogását jelképező lovas szobor, a Dobó tér rekonstrukciós terveiben szerepelő áthelyezése ellen kezdeményezett az MSZP.
A szocialisták kötelességüknek érzik, a városban olyan építészeti örökséget hagyni, ami megőrzi Eger kultúráját, szellemiségét, s szerintük nem szabad, hogy fenekestül fordítsák fel a belvárost. Ezért ma aláírásgyűjtésbe kezdtek a Végvári Vitézek lovas szobor Dobó téren maradása mellett.
A szobor áthelyezéséről Nagy István polgármesterjelölt így nyilatkozott:
„Hozzá nőtt Egerhez ez a szobor. Hozzánőtt mindannyiunk gyerekkorához, és azt gondolom, hogy olyan érzelmi kötődés van a szobor iránt mindannyiunkban, akik itt nőttünk fel és itt élünk, hogy azt szeretnénk, ha ez a szobor a Dobó téren maradna. Hozzá kell tennem, hogy a szobor egyébként az egri fiatalok összefogását jelképezi, hiszen annak idején, amikor elkészítették, nem volt kellő mennyiségű fém, és az egri fiatalok gyűjtötték össze a színesfémet amiből elkészült.”
Hogy egy ilyen kezdeményezés mennyire lehet hatékony, a polgármesterjelölt így vélekedik:
„Azt gondolom, hogy ennek nem is közjogi, mint inkább politikai jelentősége van, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni több ezer, akár több tízezer aláírást. Ha az egriek megmutatják azt, hogy igenis össze tudnak fogni egy cél érdekében, és aláírásukat teszik mellé és azt mondják, hogy ennek a szobornak itt van a helye a Dobó téren, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a véleményüket.
Habis László az elmúlt időszakban semmiben nem kérdezte meg az egriek véleményét. Itt az ideje, hogy ezt megtegyük.” – hangsúlyozta Nagy István.

Forrás: Egriszín

A társadalom érzékenységének fokozása, illetve kulturális identitásunk erősítése érdekében hirdet pályázatot Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, a Kulturális Bizottság kezdeményezésére. Pályázni magyar nyelven írt, eredeti színpadi művel, vagy saját regény, elbeszélés, forgatókönyvének dramatizált változatával lehet.

A pályázat előnyben részesíti azokat a színműveket, amelyek a színpadra kerüléstől függetlenül is önálló irodalmi értéket képviselnek, s napjaink legfontosabb kérdéseiről szólnak. Az elbírálás során további előnyt élveznek a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító, szépirodalmi értéket képviselő eredeti művek. Pályázni jogosult mindazon 35 év alatti szerző, aki magyar nyelven írt, eredeti színpadi művel, vagy saját regényének, elbeszélésének, forgatókönyvének (stb.) dramatizált változatával pályázik. A pályázatokat jeligével ellátva, 2010. szeptember 1-ig, kizárólag postai úton lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Titkársági Csoportjának címezve (3300 Eger, Dobó tér 2.). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek.

A műveket a Gárdonyi Géza Színház, az Agria folyóirat, illetve a Közgyűlés Kulturális Bizottsága által felkért 3 tagú zsűri bírálja. A nyertes pályamű 500 ezer Ft szerzői honoráriumban részesül. Az eredményhirdetésre 2010. szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján kerül sor. A pályázat céljával összhangban, az Önkormányzat a 2011. évi költségvetéséből támogatást biztosít a Színház részére egy előadás létrehozására, amennyiben a nyertes pályamű szerzője a Gárdonyi Géza Színházzal a színmű bemutatására szerződést köt.

Forrás: Egriszín

Egerben majd a kampányra várható plakátdömping kárait megelőzve a város önkormányzata 37 darab táblát helyez ki azért, hogy azok hirdessék a jelöltek üzeneteit választóikhoz.

Vincze István aljegyző lapunk kérdésére elmondta, hogy azért alkalmazzák ezt a módszert, hogy elkerüljék azt, hogy mindenféle felületen – falakon, fákon, kirakatokon stb. – megjelenjenek ezek a plakátok. Ezeket a táblákat, amelyek közül a legtöbb a város frekventáltabb helyén lesz elhelyezve, kizárólag majd az önkormányzati választásokkal kapcsolatban lehet használni. Az aljegyző kiemelte, ha felkerülnek a táblákra a felszólítások, amelyekben felhívják a figyelmet arra, hogy csak a választásokkal kapcsolatban jelenhetnek meg azokon hirdetmények, és hogy milyen következményekkel járhat az egyéb plakátok elhelyezése, akkor szankcionálhatók az illetéktelen használók, és szabálysértési eljárást is indíthatnak ellenük.
Deák Boldizsár képviselő a mai közgyűlésen határozott kéréssel fordult az önkormányzat felé, hogy idén a korábbiaknál határozottabban büntessék a felületet jogtalanul használókat, mivel tapasztalatai szerint gyakran a tiltás ellenére is ragasztanak mindenféle plakátot a kihelyezett táblákra.

Forrás: Egriszín

Az előző heti rendkívüli közgyűlés viharos eseményeit követően a mai tanácskozás mindenféle botrányos körülmény nélkül folyt. A viszonylag rövid ülésen esküt tettek a helyi választási bizottság tagjai, és több egyéb döntés mellett arról is határoztak, hogy támogatják a Gárdonyi-ház kerítésének felújítását.

9.18: A 25 képviselőből 19 van jelen, a közgyűlés határozatképes.

9.20: Császár Zoltán a Sóház utcai kérdést nevetségesnek tartja, s a rendőrség megjelent képviselőjét kérdezi, hogyan lehet azt megoldani. Egy éve egy ottani lakó folyamatosan saját célokból lezárja az út egy részét, és így akadályozza a forgalmat. A lakos folyamatosan újraépíti a kordont. A képviselő szerint bohóccá teszik így a hivatalos szerveket, köztük az önkormányzatot és a rendőrséget is. Kéri a rendőrség határozottabb fellépést. A polgármestert is kérdezi, hogy a hozott határozatot miért nem tudják érvényesíteni.

9.23: Csákvári Antal is az alezredeshez fordul azzal, hogy az Erzsébet-völgyben sokat panaszkodnak neki, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket folyamatosan ellopják. Kéri az alezredest, hogy fokozottabban figyeljenek.

9.25: Császárnak azt mondja az alezredes, hogy jelenleg is folynak a büntetőeljárások a bejelentések miatt. Bízik abban, hogy az eljárás vádemelési javaslattal fog végződni. Folyamatosan, minden nap érkeznek bejelentések. Csákvárinak elmondja, hogy ők is tudnak a mezőgazdasági lopásokról, de ettől súlyosabb bűncselekményekről is tudnak azon a részen, hiszen a hétvégi házakat is sokszor kirabolják. Hajléktalanok is többször feltörik ezeket a házakat. Ezek általában ilyen átutazó hajléktalanok.

9.27: Napirend előtt Csákvári Antal szólal fel. A Gárdonyi Géza születésnapja alkalmából megemlékezésen vett részt, s ennek kapcsán említi, hogy rossz állapotban van a Gárdonyi-ház kerítése. Ezt 250 ezerből lehetne felújítani. Erre már 150 ezret önálló adományokból összeszedtek, s a maradék összeget jó lenne, ha pótolná az önkormányzat. Azt mégnem tudni, hogy mennyit kell hozzá adni, mert még érkeznek felajánlások folyamatosan.

9.30: Habis köszönetet mond a felajánlóknak, s elmondja, hogy biztosítják a hiányzó összeget.

9.35: A helyi választási bizottság személyi összetételéről tárgyalnak. A javasolt tagok: Dr. Bóta Csaba, Dr. Nagy Krisztián, Dr. Tóth András. Javasolt póttagok: Dr. Demeter András, Dr. Nagy Árpád, Dr. Martinecz Gergely. A javaslatot 19 igennel elfogadták. A megjelent tagok és póttagok az eskütétel után átvették megbízólevelüket. 

9.40: Az EKF botanikus kertjéről szavaznak először. A botanikus kertet helyi védelem alá kívánják helyezni, s ehhez kell az önkormányzat hozzájárulása.

9.40: Császár Zoltán a botanikus kertről szólal fel, s nem érti, hogy miért nem támogatja a város azt, hogy azt helyi védelem alá helyezzék. Ő ezt indokoltnak tartja. Habis azt mondja, hogy Császár téved, mert a Bükki Nemzeti Park és a város egyetért a helyi védelem alá helyezéssel. Az országos védelem alá helyezéssel kívánnak még várni. 

9.45: Egyhangúlag elfogadták az Almagyar-Merengő és a Károlyváros Városrész Szabályozási Tervének módosítása kapcsán benyújtott javaslatokat.

9.50: Egy sürgősségi előterjesztésről szavaznak. Egyhangúlag elfogadják, hogy egy ingatlant kiadjanak.

9.52: Császár Zoltán visszatér arra, hogy a botanikus kertet nyilvánítsák országos védettség alá. A Szvorényi utcában található romos házról beszél, amely rontja a felújított környék képét. Mivel a ház tulajdonosa befizette a bírságot, milyen fórumon lehet azt az életveszélyes ingatlant onnan eltüntetni – kérdezi. Elmondása alapján ő mindent elkövetett már azért, hogy ez a helyzet tisztázódjon. A beszakadt Szépasszony-völgyipincesor helyreállításának elhúzódásáról szól. Felveti, miért nem tudták ezt még eddig rendezni. Kéri a polgármestert, hogy az országgyűlési képviselői befolyását használva segítse ezt. A közelgő választásokat érintve kéri a képviselőket, hogy ne csináljanak plakátháborút, és ezzel ne csúfítsák a város képét.

9.55: Habis László a pincesorok kárelhárításáról annyit mond Császár Zoltánnak, hogy ő folyamatosan próbálja keresni a lehetőségeket a minél hatékonyabb kárelhárításra. De emellett az előzetes állagmegóvásokkal is foglalkozik. De ez a kérdés nem csak pénzügyi és műszaki, hanem tulajdonjogi is. 

10.00: 37 darab táblát tesznek majd ki a városban, amelyet a választási plakátok kiragasztására lehet használni. Azok, akik nem megfelelő helyre teszik ki a plakátokat, azokat fel fogják szólítani – mondja a jegyző. Deák Boldizsár képviselő erre azt mondja, hogy ezeken a táblákon minden van, ami nem politikai plakát. Kéri, hogy ellenőrizzék és szankcionálják az illetéktelen ragasztókat.

10.05: Lakossági hozzászólások: H. Etelka kéri, hogy a mocskolódó szórólapokat is tiltsák ki a postaládákból. Kéri, hogy a postaláda is legyen szent. 

H. Mátyás két témában szólal fel. Az egri piaccal kapcsolatban mondja el, hogy a város újabb pénzt akar beszedni az őstermelőktől. Ezt nem érti ő sem és az ott áruló kistermelők sem. Ládapénzt akar a város behajtani rajtuk. Kéri a polgármester válaszát és a támogatását abban, hogy ne sújtsák már őket ennyire. Az Egervin felszámolásával azt mondja, hogy a város vegye meg azt, és ezzel segítse az egri kisebb bortermelőket. A Kisfaludy utca 6. szám előtti ház előtti csatorna előtti dugulást már hetekkel ezelőtt bejelentette, de még mindig nem történt előrelépés az ügyben. Azt kérdezi, hogy meddig kell még várnia?

10.10: Habis szerint van egy békétlenség a piacon árusítók között, s a holnapi napon fog találkozni az érintettekkel. Az Egervinről pedig azt mondja, hogy a cég körüli bonyolult jogi helyzet nagyon nehézzé teszi a helyzetet.

10.15: Császár Zoltán hozott egy levelet, amelyet egy budapesti lakostól kapott a parkolással kapcsolatban. Ez a levél egy fővárosi értesítés, amelyben az áll, hogy az adott kerületben lakóknak nem kell éves parkolási díjat fizetni a lakóhelyük környezetében. Szeretné, ha egyszer Eger város önkormányzata is eljutna erre a szintre, ugyanis itt Egerben kemény pénzeket kell fizetni az adott területeken lakóknak is az éves parkolási díj kiváltásához.

10.20: A közgyűlésnek vége, legközelebb augusztus végén találkoznak a város képviselői. 

Forrás: Egriszín

Lövöldözés volt hajnalban Alsóörsön, amelynek során egy rendőr és egy 21 éves fú életét vesztette. A rendőr közúti ellenőrzésre állított meg egy sötét színű Ford Fiestát, amikor több lövést adtak le rá eddig ismeretlen helyről és több lövés is eltalálta. Később a rendőrök az Alsóörs és Felsőörs közötti úton, a Szőlő-hegynél egy fekete autót találtak, benne egy ismeretlen holttesttel. Feltehetően ebből a fekete színű autóból adták le a rendőr és a fiatal fiú életét kioltó lövéseket.

A gépkocsi, mint az MTI tudósítója már korábban jelentette, Alsóörs határában egy elhagyott részen áll, és ott rendőrök helyszínelnek.
 
A kereskedelmi televízió Tények című hírműsorának honlapján megjelentek szerint azt a fekete autót találták meg, amelyet a rendőrség az alsóörsi gyilkosság kapcsán keresett. A mentők közlése szerint "halál beálltásának megállapításához" hívták őket.