Keresés: „lék” (701 találat)

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István a napokban Egerben.

Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.

Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.

A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség - hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre  válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.

(MTI)

Idén ősszel, negyedik alkalommal adták át ünnepélyes keretek között Dobó István, egri várvédő szablyájának hiteles másolatát.

-A hős egy szimbóluma városunknak, aki ott áll a Dobó téren, felemelt karddal a kezében és vigyázza a várost- mondta Kovács Katalin, az Egri Kulturális és Művészeti Központ szakmai vezetője.

A 2008-ban alakult Dobó Kardja Rend döntött a kitüntetettek személyéről. A jelképet az 1552-es ostromra emlékezve, az arra méltó embereknek adják oda. A kitüntetést azok a személyek kaphatják, akik mind cselekedeteikben, személyükben, elkötelezettségükben olyat tettek, amivel öregbítik Eger város hírnevét.

A kardokat Habis László, Eger MJV polgármestere adta át. Idén 2 embert jutalmaztak a díjjal, Szabó Attilát, a Csík zenekar egyik tagját illetve Sváb Zoltánt, aki Eger város közlekedésének fejlődésében játszott nagy szerepet. Az ünnepségen közreműködött a Buszkasi Zenekar, fellépett továbbá a Csík Zenekar és az Egri Vitézlő Oskola is.

Az LMP az ország tucatnyi városában kezdett aláírásgyűjtő kampányba csütörtökön a megszorítások ellen, a Zöld Fordulatért. Véleményük szerint az igazságtalan, egykulcsos adórendszer nem pörgette fel a gazdaságot és óriási lyukat ütött a költségvetésben. A Fidesz emiatt az elmúlt 20 év legdurvább megszorításaiba kezdett. Ez zsákutca, amiből csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot - hangzott el a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón.

Szilágyi László országgyűlési képviselő elmondta: a Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy a  családok, gyermekek jövője érdekében azonnal cselekedjen.
Az országgyűlési képviselő hozzátette: Mostanra teljesen világos lett, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája csúfosan megbukott. A Fidesz képtelen teljesíteni ígéreteit - nem csökkent a munkanélküliség, szinte áll a gazdaság, sokszázezer ember fizetése csökkent. A kormány kapkod és minden lépésével egyre nagyobb bajt okoz.
Elhangzott továbbá: Rövid idő alatt kiderült, hogy az egykulcsos adórendszer zsákutca. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, miközben az ország több száz milliárd forinttól esett el. Emiatt a kormány brutális megszorításokba kezdett. Nem jut pénz az iskolákra, az orvosok és tanárok fizetésére, a kórházakra, az utak kátyúzására és árvízvédelemre.
A Fidesz meg akarja változtatni a munkatörvénykönyvét. A képviselő véleménye szerint ez a tervezet azokat bünteti, akik becsületes munkával akarnak egyről a kettőre jutni.
Hozzátette: a Fidesz az oktatáson is spórolni akar. Iskolákat zár be,  felére akarja csökkenteni a középiskolába és az ingyenes felsőoktatásba járó diákok számát. Pedig aki az oktatást rövidíti meg, az a jövőt éli fel. Megfelelő oktatás nélkül nem lesz gazdasági fejlődés, viszont végzetesen szétszakad az ország, képzett gazdagokra és képzetlen szegényekre.
Véleményük szerint a Fidesz a devizahiteleseken sem tud segíteni. Javaslatai nem segítik érdemben a bajba jutottakat. Azokat, akiket végrehajtás és kilakoltatás fenyeget, a végtörlesztés lehetősége nem menti meg.
Az LMP szerint ezért azonnali fordulatra van szükség. A zsákutcából csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot. Az LMP végiggondolta és kiszámolta, hogy ez miképpen valósítható meg. A Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja - vagyis radikális változás megszorítások és az államadósság növelése nélkül is elérhető.

Az LMP Zöld Fordulatának legfontosabb elemei:
- egy igazságos, többkulcsos adórendszer bevezetése

- Nemzeti Ingatlanalap felállítása és kamatplafon bevezetése a bajba jutott devizahitelesek számára

- 4%-os járulékcsökkentés a munkahely-teremtésért
- jövőbiztos, új zöld munkahelyek létrehozása
- béremelés és befektetés az oktatásba, az egészségügybe
- a családi pótlék emelése, az óvodai és bölcsödei férőhelyek számának növelése
- egy biztonságosabb Magyarország érdekében közösségi rendőrség felállítása
- egy egészségesebb Magyarország érdekében a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése
Az LMP a következő hetekben ezekhez az intézkedésekhez gyűjt támogató aláírásokat az ország számos városában. Petíciónkat az utcai kitelepüléseken, és a lehetmas.hu weboldalon is aláírhatják azok, akik úgy érzik, hogy a változást már nem lehet tovább halogatni. Egyúttal felszólítják a kormányt, hogy a családok, gyermekek jövője érdekében, az ország érdekében azonnal cselekedjenek!

Október 8-án a játékos kedvű családok kémkedhettek az Egri Várban, ezzel a programmal vette kezdetét a Múzeumok Őszi Fesztiválja az egri Dobó István Vármúzeumban. A fesztiválsorozat részeként számos programmal várják az érdeklődőket.

A programsorozat részeként a játékos kedvű családok szombaton az ún. kémkedőn vehettek részt, melyen egy térkép segítségével fedezhették fel a korabeli várat.

Október 17-én tartják az Egri Vár napját, amikor az önálló módon feldolgozható gyűjtőmappa feladatlapjainak segítségével az Egri Vár külső helyszíneit, valamint azt mutatják be, hogy az államalapítás korától napjainkig milyen tényezők befolyásolták a vár arculatát. Idén egy új kezdeményezéssel, a Múzeumok délidőben elnevezésű programmal is várják az érdeklődőket. Ennek során 12 órakor számítanak a múzeumlátogatókra, akár munkahelyi kollektívákra is egy kibővített ebédidő keretében.

Október 27-én pedig a Gárdonyi Emléknapot tartanak. Rendkívüli tárlatvezetés az Emlékházba, az író sírjának megkoszorúzása és teadélután is szerepel a programok közt.

Az 1848-49-es szabadságharc bukása, illetve a világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján kivégeztek 12 tábornokot és a hadsereg ezredesét Aradon. Bár ezen a helyen összesen tizenhat honvédtisztet végeztek ki, a nemzeti emlékezet főként az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom mártírhalált halt tisztet nevezi az aradi vértanúnak.

Erre a fontos eseményre emlékezett meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri szervezete. A koszorúzást este 6-tól tartották a Knézich-kapunál, ahol felszólalt többek között Bognár Ignác, a Jobbik Eger elnöke.

Schneider Tamás, a Jobbik Magyarországért vezetője a koszorúzáson elmondta: kiemelten fontosnak tartja a megemlékezést.

Az este 6 órai kezdetű koszorúzás előtt egy másik egri szervezet , az Egri Végvári Körök Egyesülete is lerótta tiszteletét a kapunál.

A koszorúk elhelyezése után egy fáklyás felvonulással is megemlékeztek az aradi vértanúkra.

Két évtizeddel ezelőtt kezdte meg munkáját az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. A születésnapi ünnepségre a mai napon került sor, ahol nem csak a 20. évet, de az 1971-ben indult IKV 40. évfordulóját is megünnepelték.

Az EVAT részvénytársaságként kezdte meg munkáját az IKV átalakulása után, ma már zártkörű részvénytársaságként működik, amely a házkezeléstől a parkolók ellátásáig végez el feladatokat. Várkonyi György, az EVAT Zrt. vezérigazgatója szerint nehéz volt közösséggé formálni a dolgozókat, azonban remek kollektívává váltak, biztos hellyel és megélhetéssel. Elmondta: nincs semmiféle jövőképük, mert az önkormányzati törvények miatt rengeteg változtatás esedékes.

Az ünnepség ideje alatt egy külön kiállítást nézhettek meg az érdeklődők, melyet az EVAT Zrt. dolgozói készítettek el az elmúlt 20 év emlékeiből.

Az összejövetelen beszédet mondott Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere, aki fontosnak tartja a város és a vállalat együttműködését a jövőben is.

Az Eszterházy Károly Főiskola Bartók téri Gyakorló Általános Iskolájának egyik nyolcadikos osztálya kapta a lehetőséget, hogy egy új szemléletű módszertani kísérletbe vegyen részt, és Magyarországon elsőként alkalmazzon Ipad2 típusú táblagépeket az iskolai tanuláshoz.

Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és munkatársai hosszú évek óta úttörő szerepet vállalnak az elektronikus tanulási környezetek kiépítésében, és a tanárképzés versenyképességének növelésében. Számos projektben, közoktatási intézmények közreműködésével olyan technikai innovációk kerültek bevezetésre, amelyek mind módszertanilag, mind az eszközök újdonságértékét nézve jó gyakorlatként használtak fel hasonló projektek során más intézmények számára.

Az idei évtől, a 2011/2012-es tanévben az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolája egy új szemléletű módszertani kísérletbe kezdett, melynek fő eszköze ezek a táblagépek lesznek.
A kutatás keretében a 8.c osztály minden diákja és az őket tanító pedagógusok iPad2 táblagépet és érintőképernyős, LCD kijelzővel rendelkező interaktív táblát magában foglaló elektronikus tanulási környezetben kezdhetik meg a félévet.

Az iPad eszközön használható tananyagok: magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, informatika, földrajz, angol tárgyak. A tankönyvek és feladatgyűjtemények mellett számos új, interaktív alkalmazás is gazdagítja, színesíti az ismeretátadás-és ismeretszerzés folyamatát ebben a korszerű tanulási környezetben.A világban léteznek különféle irányzatok, melyek számítógépmentes oktatást részesítik előnyben és olyanok is, amelyek támogatják az információ technika fejlődését- emelte ki Kis-Tóth Lajos a főiskola rektora. Az iskola már többféle módszerrel próbálkozott, és ez az új rendszer is azért jött létre, mert hisszük, hogy eredményt tud szolgálni. 8-9  pedagógus vállalta, hogy ezt a félévet végigvisz az új eszközzel és a sajtát tantárgyához kiegészítésként alkalmazza. Az iskolának é s az oktatásnak nyitottnak kell lennie a változásra, hiszen az információk terjedését tekintve leomlottak a korábbi tér-és időbeli korlátok, és soha nem látott mennyiségű adathoz jutunk hozzá a másodperc tört része alatt- emelte ki a rektor. Sándor József   a gyakorló iskola igazgatója kiemelte: az iskola 8 millió Ft-ból 30 db Apple Ipad 2 készüléket és egy LCD interaktív táblát vásárolt, valamit az ehhez szükséges szoftvereket. Az iskola ezeket, az oktatás hatékonyságának növelésére szeretné használni. A pedagógusoknak készülniük kell arra, hogy az új generáció érdeklődését kielégítsék és fel tudják használni az új eszközöket oktatási célra. Nagy kihívás ez a pedagógusok és a diákok számára is- fejtette ki az igazgató.

Forrás: Egriszín

A FIDESZ csapdában van, az elszámolás helyett leszámolás folyik Magyarországon – kezdte pénteki egri, Kovács Lászlóval, az MSZP alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Heves megyében az elmúlt egy évben leálltak a fejlesztések, ezres nagyságrendben szűntek meg munkahelyek. A kiemelt projektek is veszélyben vannak, az utak felújítása is elodázódott. Azt látjuk, hogy szétverik az önkormányzati rendszert, valamint az egészségügyi és szociális területeken is elküldik a dolgozókat – ecsetelte a jelenlegi helyzetet dr. Sós Tamás.

A tájékoztató további részében Kovács László adott felvilágosítást a hazai és nemzetközi viszonylatban mért magyar gazdasági helyzetről.
A 2008-as válság az egész világot sújtotta, átlagosan 6-7 százalékkal esett vissza a gazdaság az Unió országaiban, és a munkanélküliség növekedés is általános jelenség volt. Minden országban jellemző volt az államháztartási hiány és az államadósság növekedése, amit mindenhol megszorításokkal kezeltek. 2011-ben Magyarország államháztartási hiánya a 4 százalék körüli értékkel átlagosnak mondható, nem tűnik ki az európai átlagból, ahogy a 80 százalékos államadósság sem – mondta Kovács László.
Az MSZP országos alelnöke hozzátette: a mostani válság nem hasonlítható össze a 2008-sal, kevésbé súlyos annál, a FIDESZ mégis mindent ezzel magyaráz és a felelősséget a nemzetközi környezetre hárítja.
A tavalyi kormányváltáskor 4 százalék alatt volt az államháztartási hiány, vagyis jobb helyzetben volt Magyarország az eu-s átlagtól. A 1,5 éves FIDESZ kormányzás alatt növekedés tapasztalható az eu-s tendenciához mérten, a foglalkoztatás pedig alig változott. A hiányt egyszeri megoldásokkal próbálják kezelni, mint pl.: a magánnyugdíj megtakarítások elvonása, vagy a válságadók, ami 2011-ben 3 százalék alá csökkenti a hiányt, de 2012-ben már nem alkalmazható – folytatta Kovács László.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a fő probléma az egykulcsos adórendszer és az ehhez kapcsolódó társasági adórendszer, ami igazságtalan és a 300 ezer forint alatt keresőknek adónövekedést azaz jövedelemcsökkenést okoz, ráadásul 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből.
Kovács László szerint a keresletet sem ösztönzi az adórendszer, nem vásárolnak többet az emberek, és a foglalkoztatást sem növeli, ezt a FIDESZ-hez közel álló közgazdászok is elismerik. A megoldás a kétkulcsos adórendszer visszaállítása és a járulékcsökkentés lenne.
A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy az elmúlt 1,5 évben ugyan 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de arról nem szól a FIDESZ, hogy hány munkahely szűnt meg.
A felsőoktatási törvényben foglaltak szerint 50 ezerről 25 ezerre fog csökkenni az államilag finanszírozott helyek száma, a költségtérítéses helyett az önköltséges rendszer sokkal nagyobb terhet ró majd a hallgatókra ill. a szüleikre, a jelenleginek többszöröse lesz.

Kenyér helyett cirkuszt ad a FIDESZ- kormány, erről szólt a csontvázkeresés, erről szólnak a vizsgálóbizottságok és a feljelentések és a készülő kirakatperek. Ezekhez képest ártatlan, inkább csak nevetséges a NENYI kötelező kifüggesztése vagy az Alaptörvény asztala – zárta mondandóját az MSZP alelnöke.

Forrás: sostamas.hu

2011.szeptember 14-én 07.20 és 07.40 óra között egy ismeretlen személy, ismeretlen forgalmi rendszámú, narancssárga színű Mercedes típusú (kis)tehergépkocsival Egerben a Szvorényi útra történő kanyarodása során nem biztosított elsőbbséget a gyalogos-átkelőhelyen gyalogosan közlekedő fiatalkorú fiú részére és a jármű jobb első részével elütötte őt.

Az ütközést követően az ismeretlen forgalmi rendszámú jármű megállás és segítségnyújtás nélkül Egerszalók irányába elhajtott. A baleset során a gyalogos súlyos sérülést szenvedett.

A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akik a baleset szemtanúi voltak, valamint a keresett gépjárműről,  illetve annak vezetőjéről kapcsolatban érdemleges információval tudnak szolgálni, jelentkezzenek személyesen az Egri Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Alosztályán, vagy telefonon az 522-111/1066-os melléken.

Hosszú betegség után, 77 éves korában, kedden éjjel elhunyt dr. Székely Ferenc, a Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség főtitkára, a Heves Megyei Sportmúzeum igazgatója, a Heves Megyei Sportszövetségek Egyesületének elnöke.
Sokakkal egyetemben láttam, mennyire mélyen érintette dr. Halmos R. Péter júniusban tett javaslata, mely szerint a Heves Megyei Sportmúzeum viselje a jövőben a dr. Székely Ferenc nevet. Az iskolai évnyitón aztán Habis László polgármester a nagyközönség előtt is közölte mindezt, amit vastaps fogadott. Másnak, jobbnak, erre érdemesebbnek nem is jár volna e kitüntető cím. Mert hogy élete fő művét a ma már világszerte ismert intézmény jelentette, az nem kétséges.

Dr. Székely Ferenc és főműve, a sportmúzeum. Fotó: Lénárt Márton

Az ősei révén Székelyföldről származó, Egerbe gyermekként került későbbi bankigazgató feljegyzései szerint az elmúlt évtizedekben több mint 6000 úszóversenyen, illetve vízilabda-mérkőzésen látott el felelős tisztséget. A nyughatatlan szervező és szövetségi vezető 1984 óta dédelgetett álma, a sport megyei szentélyének felavatása 1993-ban valósulhatott meg.

A rendkívül gazdag gyűjtemény gyarapításán és népszerűsítésén túl az olimpiai eszme ápolására is nagy hangsúlyt fektetett. A szűkebb hazánk sportéletének meghatározó személyiségeként tavaly bekövetkezett betegségéig fáradhatatlanul dolgozott vezetőt a küzdelem, a nehézségeket követő sikerek tették boldoggá.
„A múlt megbecsülése a jövő szolgálata” – tartotta az ügybuzgó sportember.

Mi is ehhez tartjuk magunkat. A dr. Székely Ferenc Sportmúzeumban és azon kívül is.
Fia tájékoztatása szerint az elhunytat szeptember 21-én, szerdán 14.30-tól kísérik utolsó útjára az egri Hatvani temetőben.

Dr. Székely Ferenc életéről itt olvashat.

Habis László, Eger polgármesterének megemlékezését itt olvashatja.

Forrás: HEOL