Keresés: „program” (768 találat)

Lakossági észrevételek alapján kezdeményezték Egerben azt a három héten keresztül tartó programot melynek az a célja az volt, hogy az eb tartókat ösztönözzék a kulturált és mások által is elfogadható kutyasétáltatásra. Törvényi rendeletek szabályozzák az ebek és gazdájuk viselkedését a közterületeken, fontos hogy bármilyen méretű kutyát csak pórázon sétáltathatnak a gazdik és a nagytestű kedvenceknek a szájkosár használata kötelező.

A kutyagumit minden esetben össze kell gyűjteni és a kihelyezett speciális gyűjtőedényben vagy a közterületi kukákban kell elhelyezni, mivel ezek nem számítanak veszélyes hulladéknak –tudtuk meg Melegh Tibor közterület-felügyelőtől. Az ellenőrzések során még nem büntettek csak figyelmeztettek a kutya-kommandósok, akik kiegészülnek a rendőrökkel és a mezőőrökkel, de május 9-től már akár 30 ezer  forintjába is kerülhet a gazdiknak egy-egy szabálysértés.

Sós István alpolgármester elmondta, hogy közgyűlés májusban hozza meg az a határozatot, amelyben a bírság maximált összegét előreláthatólag 50 ezer forintra emelik, valamint szeretnék egy rendeletmódosítással a zöldfelületek rendeltetésszerű használatát is ösztönözni. A lakosság együttműködésével megoldhatónak látja a kutyatartók és a csak kutyakedvelők örökös harcát, és környezetünk védelmével Eger vonzóbbá válik, mint a lakosság, mint pedig az idelátogatók számára.

Tíz diák vehette át az csütörtökön, az egri képviselőtestületi ülés előtt a megújult “Eger Város Ösztöndíjasa” címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.

Az önkormányzat tíz évvel ezelőtt hozott létre egy ösztöndíj-rendszert, s az erről szóló rendeletet 2011 januárjában több szempontból megújította. A megújult „Eger Város Ösztöndíjasa” program célja, hogy segítsen a tehetséges egri diákoknak a szakképesítés, az érettségi, a diploma megszerzésében, illetve hozzájáruljon ahhoz, hogy a képzett fiatalok a városban telepedjenek le.

Támogatást az Egerben élő, jó tanulmányi eredményű és egyben szociális helyzetük miatt rászoruló diákok kaphatnak. Az önkormányzat évente kétszer, februárban és decemberben írja ki a pályázatot, első körben csak felsőfokú intézmények hallgatói pályázhattak a cím és a támogatás elnyerésére. A középiskolások számára szeptemberben jelenik meg a kiírás – tájékoztatott Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője.

Hozzátette: az elnyerhető ösztöndíj tíz hónapos havi tanulmányi támogatásból és egyösszegű támogatásból áll, ami felsőfokú tanulmányok esetén összesen 400 ezer forint. Az eddigi gyakorlattal szemben 2011-től dupla összegű támogatást kaphatnak a tehetséges, szorgalmas és rászoruló egri diákok. Az önkormányzat reményei szerint ezzel az ösztönzéssel is segíthet abban, hogy a helyi fiatalok Egerben keressenek, találjanak munkát.

•    Az ösztöndíj 50%-át tanulmányi támogatásként egyenlő részletekben folyósítjuk, tíz hónapon keresztül.
•    Az egyösszegű támogatás abban az esetben fizethető ki, ha a hallgató igazolja, hogy az államvizsgát követően a képzettségének megfelelő munkahelyen helyezkedett el Egerben. Az egyösszegű támogatás összege szintén 200 ezer forint.

„Eger Város Ösztöndíjasai” (egyetemisták-főiskolások 2011-ben):
Erdélyi Ádám, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem IV. éves hallgatója,
Huszár Janka, a Budapesti Corvinus Egyetem I. éves hallgatója,
Várhegyi Nikolett Dorina, a Debreceni Egyetem II. éves, mester szakos hallgatója,
Stál Zoltán Imre, a Semmelweis Egyetem I. éves hallgatója,
Jakab Katalin, a Miskolci Egyetem IV. éves hallgatója,
Farkas Luca Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem II. éves hallgatója,
Kiss Anett, az Eszterházy Károly Főiskola II. éves hallgatója,
Asztalos Andrea, a Debreceni Orvostudományi Egyetem V. éves hallgatója,
Pászthy Tamás, a Miskolci Egyetem I. éves hallgatója,
és Lukács Krisztina, a Semmelweis Egyetem III. évfolyamos hallgatója.

Az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot legközelebb középiskolások részére írja ki az önkormányzat, idén szeptemberben. 2012 februárjában ismét a felsőfokú intézmények hallgatói pályázhatnak.

Forrás: Egriszín

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Olyan feszültségpont az országban a gyöngyöspatai helyzet, amelyben a magukat demokratikusnak mondó pártoknak szót kellene érteni – kezdte csütörtöki egri sajtótájékoztatóját Lendvai Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő, a párt előző elnöke.

Lendvai Ildikó kitért arra az aggasztó momentumra, hogy a kormány nem hoz össze egy válságkezelő kerekasztalt, ahol a Jobbik kivételével az összes párt, civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel kiegészülve próbál megoldást találni a kialakult helyzetre.

A mai napon nyújtotta be az MSZP országgyűlési frakciója az Országgyűlés elé azt a határozati javaslatot, melyben az azonnali megoldási lehetőségekre, valamint a gyöngyöspataihoz hasonló helyzet rövid és hosszabbtávú kezelésére támasztanak alternatívát a különböző szociális nehézségek enyhítésére vonatkozó javaslatokkal.

-         Tarthatatlan a rendőrség lejáratása, azonnali tárgyalások szükségesek a rendvédelmi szervekkel és ugyancsak azonnal le kellene állítani az ellenük folyó megszorító intézkedéseket. A költségvetési megtakarítások nem terjedhetnek ki a rendőrségre, oldják fel az erre vonatkozó 30-40 milliárdos zárolást- tette hozzá Lendvai Ildikó.

Az MSZP által beadott országgyűlési határozati javaslat tartalmazza a településőri program helyreállítását – hiszen Lendvai Ildikó szerint senki nem hordhat polgárőri álruhát, pláne nem arra, hogy a rendet bontsa. Szociális intézkedések terén a javaslat tartalmazza a közmunka 8 órás rendszerű visszaállításának lehetőségét, ill. az arra vonatkozó „felszólítást”.

Az MSZP álláspontja szerint az új Alaptörvény nem ad garanciát a legalapvetőbb szociális ellátásokra sem, ill. a megmaradó szociális ellátásokat társadalmi munkához kötheti a leírtak alapján. Nem csak a szociális jogokat, hanem a demokráciát is korlátozza, és a legszegényebbektől vehet el még többet.

Lendvai Ildikó hozzátette, hogy az MSZP támogatja a kormány mindazon intézkedését, amely a gyöngyöspatai és az ahhoz hasonló helyzet kezelésére vonatkozik. Ezért kérik a ma beadott határozati javaslat minél előbbi megtárgyalását is.

Idén már huszadik éve, hogy a Heves Megyei Önkormányzat bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete regionális népdal-találkozót rendez a megyében élő idősotthonok ellátottainak részvételével.

Április 28-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődik a program Bélapátfalva városi művelődési házában. Műsort adnak a helyi óvodások, ezután az idősotthoni bemutatók következnek. Délután kettőtől fellép az Ózdi Néptánc Egyesület, majd lezajlik az értékelés és átadják a szilvásváradi Gál Árpád keramikus művész által készített emléktárgyakat.
Várhatóan tizennégy intézmény 150 lakója lesz jelen a rendezvényen, ahol köszöntőt mond dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke.

Egerszalókon a barlanglakásokban nyílt meg Rostás Bea Piros szobrászművész időszakos kiállítása. A Tücsök és Hangya Húsvéti programsorozat nyitórendezvényeként a fiatal szobrásznő bemutatta terrakotta alkotásait. A kiállítás április 23-tól 29-ig látható.

Családi kötelékei adták azt az ötletet, hogy gyökereihez visszatérve szűkebb hazájában is megmutathassa tehetségét.

A figurális absztrakt művész, őszinte és szókimondó, de alkotásai fegyelmezettek és mértéktartóak - Ezekkel a szavakkal mutatta be Mészárosné Pusztai Éva Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója eddigi munkásságát. A tehetséges alkotót harmadikos gimnazista kora óta ismeri és követi pályafutását, meghökkentőnek tartja, hogy fiatal kora ellenére milyen gazdag munkássággal bír. Két kontinens kivételével, Kínában, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban és még sorolhatnánk az országokat ahol már megtalálhatók monumentális alkotásai, az elmúlt 6 évben 22 nagyméretű köztéri szobrot faragott. Munkáinak központi témája a kapcsolat és kapcsolódás, amelyekben gyakran megfigyelhetők a házakat formáló motívumok. Magyarországon egyelőre, csak Pécsen látható szobra, de reméli, hogy számos külföldi szakmai felkérés után Egerben is lehetőséget kap majd, és a Dobó téren faraghatja ki a kőbezárt énjét.

Takáts Eszter dalai köszöntötték az szobrásznőt, majd Egerszalóki borok és finom sütemények mellett egy kellemes délutánt tölthettek el az ide látogató vendégek.

A Dobó István Vármúzeum 2004 óta rendezi meg a húsvéti hagyományokhoz kötődő programjait. Az Egri Húsvét tartalmas kikapcsolódást nyújt az Egri Vár történelmi falai között.

A kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló programok mellett kézművesek bemutatója és vására, valamint különleges gasztronómiai kínálat várja a Látogatókat.

Program: Hol a tojás, piros tojás?” – Húsvéti programok a Dobó István Vármúzeumban

Április 23. szombat
10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.

Április 24. húsvétvasárnap
10.00-16.00 Bornemissza Gergely történelmi íjászverseny az Egri Vár területén 10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.
10.00-17.00 Szakmai vezetés Dittera Károly hagyományőrző vezetésével az „Így éltek, így éljük” című időszaki kiállításban
Helyszín: Gótikus Palota földszint 11.00 „Muzsikáló Húsvét”- zenés borkóstoló a Dobó-bástya teraszán

Április 25. húsvéthétfő
10.00-14.00 Kézműves foglalkozások: nyuszi fej és bárány készítés a Gótikus Palota előtt
10.00-14.00 „Öltsd magadra a középkort!” - Jelmezek kölcsönzése a Gótikus Palota előtt
10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.
10.00-14.00 Nyuszisimogató 10.30 Kisötlet Gyerekszínpad: Háblibi, az ügyetlen Tündértanonc 11.00 Locsolóversmondó verseny
11.30 Tabulatúra Régizene Együttes koncertje 14.00 Borkóstoló a Tabulatúra Régizene Együttessel Helyszín: Dobó-bástya terasz
A várudvaron három napon keresztül kézműves bemutatók és gasztronómiai különlegességek várják a látogatókat. Pontos helyszín: Egri Vár

A Föld Napja alkalmából szerdán az Érsekkertbe egész napos rendezvényre várták a lakosságot.

A különböző civil szervezetek sátrainál, a gyerekeknek játékos feladatokon keresztül mutatták be, hogyan tudnak még jobban odafigyelni környezetükre, hogyan tudják védeni a természetet, hogyan váljanak környezettudatossá a mindennapokban.
A rendezvény fő célcsoportja a gyerekek voltak, ezért a Mlinkó István óvodások közreműködésével, Sós István alpolgármester és Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, valamint Kosik Mária a Heves Megyei Önkéntes Centrum programvezetője, az Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekció sátránál elültették a Föld Napja fáját.
Sós István alpolgármester a jelenlévő óvodásoknak elmondta: Ez egy magnólia fa, ami arról híres, hogy a tavasznak az első hírnöke, és azok a gyerekek, akik ma itt vannak és örökbe fogadják a fát, mindig gondoljanak arra, hogy ezt ők ültették. Az elültetett fa a természet és az emberek kapcsolatát szimbolizálja. A gyerekek feladata, hogy a felnőttek szemléletformálását segítse.
Duska József a faültetés kapcsán kifejtette, hogy az az ember, aki fát ültet, csak jó ember lehet, hiszen bízik a jövőben, és bízik a következő nemzedékben.
A jelképes falültetés után az óvodások verset mondtak és énekeltek.

Forrás: Egriszín

Közcélú foglalkoztatottak kezdték meg a munkát április 1-én az egri Polgármesteri Hivatalban. Eger önkormányzata 210 fő foglalkoztatására pályázott, végül 150-en álltak munkába.

Számukra ez a lehetőség részmunkaidős, napi négyórás elfoglaltságot jelent. A Polgármesteri Hivataltól megtudtuk, hogy a  programban olyan személyek vehetnek részt, akik bérpótló juttatásban részesülnek, a közfoglalkoztatás költségeinek 5%-át állja az önkormányzat, 95%-át Eger támogatásként kapja.

A 150 főt négy hónapra vette fel az egri önkormányzat, a minimálbér arányos részét kapják fizetésként és hasznos lehet számukra az itt szerzett munkatapasztalat. A hivatalnál később, egy újabb pályázati szakaszban –hasonló feltételekkel- lehetőség nyílik majd további állás nélküliek foglalkoztatásra.

A 150 közcélú foglalkoztatott közül 60 fő a városi oktatási, szociális intézmények, a sportlétesítmények kezelőinek segítenek, a karbantartási feladatokat végzik, vagy más kisegítő munkakörökben dolgoznak. A többiek a Polgármesteri Hivatal szervezésében tevékenykednek, illetve nagyobb létszámban a városüzemeltetési, köztisztasági és városszépítési feladatok ellátásában vesznek részt.

Fontos információ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a munkanélkülieknek 2011-ben minimálisan 30 munkanapot dolgozniuk kell közcélú munkásként, ellenkező esetben a jövő évben már nem lesznek jogosultak a juttatásra. Ennek ellenére a 210 megszólított közül akadt olyan, aki meg sem jelent a hivatal felhívására, vagy nem fogadta el a felkínált munkát. Utóbbiak az együttműködés megszegése miatt a jövőben nem jogosultak a bérpótló juttatásra sem.

Ismét az egri borvidék lett a legeredményesebb a borok olimpiáján, a bordeaux-i Challenge International du Vin versenyen.

7 egri borász 14 érmet hozott el, 1 arany-, 8 ezüst- és 5 bronz került Egerbe. A hazai termelőknek összesen 8 arany 12 ezüst és 17 bronz jutott. A legeredményesebb az elmúlt évhez hasonlóan ismét a Demeter Pincészet lett.
A Challenge International du Vin Európa legnívósabb borversenye, melyet idén 35. alkalommal rendeztek meg. A programra több mint 30 ország termelői neveztek, a versenyzők száma meghaladta az 5 ezret.

Aranyérmek:
Nyakas Pince, Etyek-Buda: Budai Riesling 2009
Ferger-Módos Borászat, Szekszárd: Cabernet sauvignon 2009
Virághegyi Bor, Szekszárd: Bezerédj Cuvée 2008
Tűzkő Birtok, Tolna: Tűzkő domb 2006
Günzer Tamás, Villány: Mátyás reserve 2007
Demeter Csaba, Eger: Hanga 2010
Tokaj Kereskedőház: Furmint Grand selection 2009 (száraz)
Tokaj Kereskedőház: Késői arany 2009

Ezüstérmek:
Konyári Pince, Balatonlelle: Sessio 2008
Bodri Pincészet, Szekszárd: Faluhely Merlot 2008
Tűzkő Birtok, Tolna: Talentum 2006
St. Andrea Pincészet, Eger: Hangács Bikavér 2008
Thummerer Vilmos, Eger: Kleio 2007
Juhászvin, Eger: Cabernet franc 2009
Juhászvin, Eger: Kékfrankos 2009
Egri korona Borház, Eger: Selection Cuvée 2006
Kovács Nimród Borászat, Eger: Chardonnay Battonage 2008
Kovács Nimród Borászat, Eger: NJK 2005
Demeter Csaba, Eger: Törökverő 2009
Füleky Pincészet, Tokaj-hegyalja: Furmint Pallas 2006

Bronzérmek:
Thummerer Pincészet, Eger: Vilipapa Cuvée 2006
Bolyki Pincészet, Eger: Királyleányka 2010
Bolyki Pincészet, Eger: Cabernet Franc 2008,
Juhász Testvérek, Eger: Chardonnay Barrique 2008
Demeter Pincészet, Eger: Ördöngős Hárslevelű 2008