Keresés: „Apc” (739 találat)

A tavalyi évad legjobb kamara előadásai találkoznak Egerben, az Egri Tavaszi Fesztiválon. A Gárdonyi Géza Színház március 27. és április 2. között rendezi meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivált, melyen 11 színház produkciója látható. A programsorozat a Színházi Világnapon kezdődött, melyet 1961 óta ünnepelnek világszerte.

„A színház szószólója és eszköze a közösség haladó gondolatainak, amelyeket védelmeznünk kell, ha veszélybe kerülnek. A színház egyetemes kifejezésmód, nyelv, amely a békesség és a megnyugvás üzenetét küldi.” – fogalmazta meg az idei világnapi üzenetet az Ugandában élő Jessica Kaahwa drámaíró, színész, rendező, kutató, melyet Tunyogi Péter olvasott fel a stúdiószínpadon. Így nyílt meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál. A nézőket Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója köszöntötte. Azt hangsúlyozta, hogy a színház a vélemény, a magatartás és a példaadás hármas egységeként élő kapcsolatot tart a nézőkkel, előadásról előadásra a legközvetlenebb módon hat, akár klasszikus értékeket sugároz, akár társadalmi mozgáshoz, napi aktualitásokhoz fűződő problémát vet fel.
A házigazdák Látogatók című előadásával kezdődött a programsorozat, amely egy egri polgári család szenvedésekkel teli történetét dolgoz fel Kertész Lilly önéletírása alapján.
Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? – erre ad választ a kecskeméti Katona József Színház és a budapesti Thália Színház Bagó Bertalan rendezte előadás március 28-án, hétfőn este 7 órától.
Székely János Caligula helytartóját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A darab olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
A stúdiószínpadon 21 órától az egri tánctagozat Idők folyamán című koreográfiája látható. Feledi Jánost a női lelkek, érzések izgatták, az előadás az Órák című film nyomán készült.

Negyedik alkalommal rendezik meg Egerben a fesztivált, előtte Gödöllő és a budapesti Bárka Színház adott otthont a programnak. Idén 11 színház produkciója látható a XXI. Magyar Stúdiószínházi Találkozón. A fesztivált kétévente rendezik meg, a legjobb kamara előadásokkal.

Forrás: Egriszín

Politikai támadásnak véli az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság megállapításait a Gárdonyi Géza Színház gazdálkodásával kapcsolatban dr. Nagy Imre szocialista képviselő.

Valódi, előremutató munkára szólította fel a megyei önkormányzat Fideszes vezetését dr. Nagy Imre szocialista politikus hétfői sajtótájékoztatóján. A megyei közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság munkája kapcsán a Megyeházán elmondta: az eseti szervezetnek a tényszerű feltáráshoz nincs sok köze, létrejötte marketing szempontoknak köszönhető. Úgy véli: az elképzelések nélküli jövő leplezésére szolgálnak azok az akciók, amelyekkel azt próbálják bebizonyítani, hogy mindenért a múlt a hibás.

A bizottság legutóbbi megállapításairól, miszerint az egri Gárdonyi Géza Színház gazdálkodásában számos szabálytalanság merült fel, a szocialista politikus úgy nyilatkozott: aljas politikai támadás történt, amely célja, hogy hiteltelenné tegyék Barta Dóra, Csizmadia Tibor és a színház eddigi munkáját.

– A www.hevesmegye.hu internetes oldalon napokon belül elérhető lesz a bizottság legutóbbi ülésének jegyzőkönyve. Ennek alapján mindenki maga mérlegelheti, hogy vajon történtek-e szabálytalanságok az egri Gárdonyi Géza Színház gazdálkodásában – reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Forrás: HEOL

Március 16-án elindult egy nagyszabású elégedettség-felmérési program a Polgármesteri Hivatalban, melyet Eger Megyei Jogú Város új jegyzője, dr. Kovács Luca hirdetett meg az ügyfélbarát közigazgatás fejlesztésének jegyében.

Mint elmondta: a hivatali dolgozókkal szemben elvárás, hogy tartsák szem előtt: nem ügyiratokat kezelnek, hanem az emberek ügyeivel foglalkoznak. Várjuk tehát a polgárok észrevételeit az ügyfélpontokon, kíváncsiak vagyunk az önkormányzati munkával kapcsolatos véleményekre, visszajelzésekre. A felmérés első ütemben április végéig tart, a hivatal vezetője több száz, helyben kitölthető kérdőív beérkezésére számít.

Kifejtette: 14 olyan irodán helyeztek el a 10 kérdésből álló, néhány perc alatt kitölthető íveket, ahol kollégáik ügyfelekkel foglalkoznak. Ilyen például az Okmány- és Igazgatási Iroda, vagy a Gyámhivatal, de a lakosság segítségével értékelni szeretnék a hivatali munkát többek között az adó-, a szociális- és az építésügyi területen is. A 14 ügyfélfogadó tér mellett az elégedettséget felmérő kérdőívek megtalálhatók a Városháza aulájában és a Kossuth utcai épületben is. A jegyző asszony kéri az egrieket, hogy segítsék munkájukat, hiszen a kérdőív útján szerzett tapasztalatokkal is az ügyfelek érdekében kívánják tovább fejleszteni az önkormányzati munkát. Hasonló céllal ötletládát helyeztek el a Városháza aulájában, várva a javaslatokat.

Áthidalhatatlan távolság

A 7ora7.hu-n közzétett  szöveg arról értesíti az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatóját, hogy: "Mivel felismertük, hogy a távolságok a mi színházi krédónk és az Ön színházra vonatkozó víziója között áthidalhatatlanok, mély sajnálattal megállapítjuk, hogy nem tehetünk mást, mint megköszönjük az Ön együttműködési szándékát."

A Quartet Színházi Szövetség a tegnapi nap folyamán juttatta el az alábbi levelet Blaskó Balázs igazgatóhoz (angolból nyersfordítva):

Kedves Blaskó úr,

mindenekelőtt szeretnénk megköszönni a Quartet Színházi Szövetség vezetőségének címzett levelét, melyben kifejtette személyes véleményét a színház lényegére és feladatára vonatkozóan, azzal a céllal, hogy alapot teremtsen a Gárdonyi Géza Színház és a Quartet partnerei közötti jövőbeli együttműködéshez.

Bár tiszteletben tartjuk a nézeteit, meg kell jegyeznünk, hogy ezen nézetek nagyon különböznek azoktól az eredeti szándékoktól, amelyekre alapozva az Európa különböző területeiről jövő négy színház a Szövetséget létrehozta, és kialakította színházi krédóját a Quartet projekt során, amely projektet az Európai Bizottság anyagilag és minden más értelemben támogatott. Ezt a támogatást kifejezi az említett intézmény nyilatkozata, amely tartalmilag, művészileg és szervezettségi szintjében kivételesen jó minőségűnek nevezte a projektet.

Egy Önnel való bármilyen vita kezdeményezésének minden szándéka nélkül, mi, az aláírók, úgy véljük, hogy:

- a színháznak nem kellene oktatási szerepet tulajdonítani (oktatási intézmények szolgálnak erre a célra),

(Ön ezt írta levelében: „A színház képes a véleményformálásra. A jól kifejezett, felelősségteljes vélemény magatartás. A magatartás példa.”)

- a színháznak nem kellene ideológiai tribünökön megszólalnia (a politika nagyszerűen betölti ezt a szerepet),

(Ön szerint: „A 21. század magyar társadalmának fő kihívása a pozitív példa hiánya. Vissza kell állítanunk, rehabilitálnunk kell a becsület becsületét. E rehabilitációs folyamat kötőszövete a kultúra.”)

- a színháznak a mindennapi élet által felvetett kérdésekre adott válaszokkal sem kellene szolgálnia a közönséget (ezt a feladatot a napilapok láthatják el).

(Az Ön állítása szerint: „Példamutatásával egyedül a színházi közeg képes ma gyors és hatékony válaszokat adni a morális biztonságát elvesztett köz- és magánélet kétségbeesett kérdéseire.”)

Mi arról vagyunk meggyőződve, hogy a színháznak az autentikus, pontos és precíz kérdéseket kellene megfogalmaznia a saját korával kapcsolatban, és megengednie a kortárs nézőnek, hogy keresse és találja meg a saját válaszait ezen kérdésekre. Ez a meggyőződésünk azon tényen alapul, hogy Európa felelős és öntudatos polgárainak címezzük az előadásainkat.

Ami a közönséggel való kapcsolatot illeti, mi abban hiszünk, hogy a Quartet művészeti missziója nem a nagyérdemű közönség ízlésének a kielégítése, hanem az, hogy Hamlet szellemében, hogy ellenálljunk a színházakat a piacosodás felé csábító kortárs kísértésnek, és ne fogadjuk el a színházi előadások piaci termékké való degradálását.

A Quartet fesztivál első körének a partnerszínházak által színpadra állított előadásai, valamint a Magyarországon, Csehországban, Franciaországban és Szerbiában bemutatott Hotel Europa koprodukciós darab bizonyítja, hogy lehetséges olyan előadások színre vitele, amelyek nem riasztják el a széles nézőközönséget magas művészeti színvonalukkal. Hanem éppen ellenkezőleg.

Odaadó és felelős, professzionális színházi emberek többet tudnak a színházról, mint a közönség, ezért kötelességük, hogy a tudásukat legjobb tehetségük szerint osszák meg a közönséggel. Hiszünk benne, hogy csak ilyen szellemben járulhatunk hozzá a polgárok életminőségének emeléséhez, és csak ebben a szellemben értelmezzük tanítási felelősségünket.

Mivel felismertük, hogy a távolságok a mi színházi krédónk és az Ön színházra vonatkozó víziója között áthidalhatatlanok, mély sajnálattal megállapítjuk, hogy nem tehetünk mást, mint megköszönjük az Ön együttműködési szándékát.

Kiegészítésképpen szeretnénk Önt tájékoztatni, hogy a Quartet Szövetségnek az egri színházzal való több éves együttműködése és az Ön városában sikerrel megvalósult fesztivál után, figyelembe véve számos találkozást Eger újságíróival és közönségével, felelősséget érzünk a magyar nyilvánosság felé, ezért tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot a döntésünkről és ennek okairól.

Kívánunk minden jót jövőbeli munkájához,

tisztelettel,

a Quartet Színházi Szövetség tagjai:

Laurent Maindon, Theatre Rictus, Nantes, Franciaország,

Dominique Daheron, Theatre Quartier Libre, Ancenis, Franciaország, Aleksandar Milosavljević, Szerb Nemzeti Színház, Novi Sad (Újvidék), Szerbia, Zdeněk Bartoš, Západočeské divadlo, Cheb, Csehország, Hulio Alvarez, Tantarantana Színház, Barcelona, Spanyolország

Forrás: 7ora7.hu

Állománygyűlést tartott az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, melyen értékelték a 2010-ben elért eredményeiket, számadást tartottak, mind dolgozóik, mind pedig fenntartójuk az Egri Önkormányzat felé. A beszámolón részt vett a helyi Katasztrófavédelem, a Rendőrség és a Büntetésfelügyelet képviselői mellett Rázsi Botond alpolgármester is.

A mintegy 20 millió forintos állami támogatás megvonás ellenére is eredményesen zárták a 2010-es évet, mondta el Seres Tibor megbízott parancsnok. Egerben és környékén 88 vonuló tűzoltó teljesít szolgálatot, akik átlagéletkora nem haladja meg a 34 évet. A tűzoltók állóképességét sport versenyekkel is fokozzák, az elmúlt esztendőben a röplabda bajnokságot szerveztek, amiből  hagyományt szeretnének teremteni. A folyamatos képzések és fejlesztések hatására az állomány 68%-a kiváló minősítést kapott.

A  97 %-ban állami támogatással működő szervezetet az Önkormányzat is sok pályázati lehetőségben támogatta, ezáltal lehetőségük volt új eszközök vásárlására, a dolgozók munkahelyi komfortjának javítására. Beszerzésre került egy magasból mentő gépjármű, egy bobcat, 8 légzőkészülék, valamint felújították a parancsnokság épületében található étkezdét és egyéb kiszolgáló helységeket.

Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a környező falvakkal való kapcsolattartásra, az Önkormányzati falunapokon való részvételekre, valamint az Egerben megrendezésre kerülő Kéklámpás napra. Az önkéntes egyesületekkel konstruktív együttműködést folytatva kiemelkedő eredményeket érnek el, ezen munka hatására Bodonyban és Verpeléten újra működhet tűzoltóság.

A 2010-es év katasztrófáinak hatására a Kormány ismételten állami irányítás alá vonja a Tűzoltóságot remélve ezzel, hogy rendezettebbé és hatékonyabbá tehetik munkájukat a szélsőséges helyzetekben is, levéve a polgármesterek válláról a döntéshozatal felelősségét.

Összegzésként elmondták, a nehezebb gazdálkodási körülmények  és a várható változások ellenére, eredményes évet tudnak maguk mögött és az elkövetkezendőkben is felelős és hatékony munkát fognak végezni.

Várhatóan a nemzeti ünnephez kapcsolódó hosszú hétvégén már látogatható lesz az egri vár egyik fő látványossága, a kazamata, amelyet január elején zártak be a vízbetörések miatt.

Március közepétől újra látogathatják a turisták az egri vár kazamtáját a tervek szerint. A látványosságot azután kellett bezárni, hogy az elmúlt hónapok csapadékos időjárása vis maior helyzetet teremtett a várban.

A legfontosabb helyreállítási munkák elkezdődtek, a megye és a város közös egyeztető ülésén 2,5–2,5 millió forint támogatásról döntött nemrégen. A teljes felújításhoz azonban mintegy 300 millió forintra lenne szükség. Éppen ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében nyújt be pályázatot az egri várat fenntartó megyei közgyűlés márciusban. Az 1,7 milliárd forintos projekt célja a csapadékvíz elvezetésének megoldása és a falak megerősítése, emellett megnyitnák a látogatók előtt az egykori helytartói palota pincéjét és a dézsmapincét. Mindkét helyszínen kiállítóhelyeket hoznának létre és a program keretében a várfal tetején egy sétányt alakítanának ki.

Sikeres pályázat esetén - a tervek szerint - 2013 végére készülnének el a fejlesztések. A város és a megye önkormányzata 102-102 millió forint önrésszel járul hozzá a projekthez - mondta el dr. Veres Gábor intézményvezető a hétfői terepbejárást követően az MTI-nek.

Forrás: HEOL

Március 2-án reggel összapparátusi értekezleten mutatkozott be és vázolta terveit a Városháza dísztermében dr. Kovács Luca, aki március 1-től a megyeszékhely jegyzője.

A szakember Miskolcon szerzett jogi diplomát, visszatért Egerbe, dolgozott a rendőrségen, majd az ügyészségen, később pedig 12 éven át tevékenykedett ügyvédként, legutóbb –több, mint négy évig- a Polgármesteri Hivatal (PH) titkárságvezetője volt.

A mottó: "ésszel-szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonyan!"

Dr. Kovács Luca kifejtette: jegyzőként a kiszámíthatóság, biztonság és felelősség értékhármasára épít. Tudja, hogy meg kell őrizni az elmúlt években teremtett értékeket, ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol a Polgármesteri Hivatal soha nem lehet eléggé elégedett önmagával: ilyen az ügyfelekkel, polgárokkal való kapcsolattartás. Úgy fogalmazott: nagyon fontosnak tartja, hogy a hivatali dolgozók mindig tartsák szem előtt: nem ügyiratokat kezelnek, hanem az emberek ügyeivel foglalkoznak.

Eger Megyei Jogú Város új jegyzője az összapparátusi értekezleten meghirdette az ügyfélbarát közigazgatás fejlesztését. Ennek érdekében ügyfél-elégedettségi kérdőíveket helyeznek majd el az ügyintéző pontokon. Dr. Kovács Luca hangsúlyozta: várják a polgárok visszajelzését. Fontos információ lehet, ha összességében pozitív képet látnak, de nagyban segíti a munkát az is, ha kiderül, milyen területeken lehet javítani, fejleszteni. Hasonló céllal ötletládát helyeznek el a Városháza aulájában, várva a javaslatokat, hiszen azokat a problémákat lehet orvosolni, melyekről tud a hivatal.

A jegyző asszony szerint nagyon fontos, hogy az egriek jobban ismerjék meg az értük dolgozó Polgármesteri Hivatal munkáját, hiszen az ember a születéstől egészen az idős korig számos ügyben van kapcsolatban az önkormányzattal. Emellett a Városháza rengeteg olyan programon, pályázaton és fejlesztésen dolgozik, amely közvetlenül érinti Egert és az itt élő polgárokat. Határozott célunk az, hogy az ezekről szóló közérdekű információkat eljuttassuk az emberekhez – mondta a hivatalvezető.

A közigazgatási rendszerben is nagyon fontos a teljesítményértékelés, a munka hatékonyságának vizsgálata. Ebben segítenek a hivatalban dolgozó kiváló informatikai szakemberek, s a tervezett fejlesztések fő célja, hogy az önkormányzatnál kevesebb legyen a papírmunka, ezáltal felgyorsuljanak a munkafolyamatok. Az informatika fejlesztések okán elengedhetetlen az oktatás: ezt szolgálja hamarosan a Kossuth utcai épületben egy 12 fős tanterem is.

Az idei költségvetés Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke  szerint a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost.

Sajtótájékoztató keretében ismertette Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke az Eger Megyei Jogú Város költségvetésével kapcsolatos aggályait.

Egy költségvetés mindig a mindenkori kormányzat, a többség elképzeléseit önti formába. Így annak elfogadásáért, végrehajtásáért és következményeiért is ők a felelősek. Használom a felelős szót, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetés fel fog vetni az elkövetkező években felelősséget.
Az elmúlt négy évben egy Fideszes városvezetés volt egy szocialista kormányzat alatt, könnyű volt minden évben a hiányt és a felelősséget a kormányzatra hárítani. Ma ez egy kicsit nehezebb történet, hiszen a polgármester a kormányzó frakció tagja, annak minden előnyével – és egyre inkább hátrányával.
Az elmúlt négy évben, volt olyan költségvetés, amit megszavaztak a szocialisták, mert felvetődött a lehetősége annak, hogy nem lesz meg a többsége a városvezetésnek az elfogadáshoz. Az akkor induló pénzügyi válság közepette bár hangsúlyi kritikáink voltak a költségvetéssel, mégis azt mondtuk, elfogadjuk, mert sokkal veszélyesebb, ha nem lesz költségvetése Egernek. Ezek a költségvetések alapjaiban nem veszélyeztették a város működőképességét - mondta el Pál György.
Az idei költségvetés nem ilyen. Nem idén, hanem a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost. A költségvetés a tavalyi 2mrd hitelfelvétel mellé, idén is 2mrd hitel felvételét irányozza elő. Ezzel a költségvetéssel, Eger Esztergom és Debrecen útjára lépett, hitelekből fejlesztünk, és utánunk az özönvíz, majd fizessék vissza utódaink. Világosan kiderül a 3/c kimutatásból, hogy idén 741M Ft a hitelek törlesztése, ez 2012-ben 1,255Mrd, 2013-ban pedig 1,731Mrd.
Felvetődik a kérdés, hogy miből? Hiszen az ma is látszik, hogy az önkormányzat államtól kapott bevételei nem fognak nőni.  A gazdagokat támogató adócsökkentés további 100Mrd-okat vesz ki az SZJA helyben maradó részéből, és közben a majdan felépülő Agóra brutális működési költsége is a város nyakában marad.
A költségvetés nem válaszol semmilyen komolyabb előttünk álló feladatra. Ma egy felelős önkormányzatnak a realitások talaján állva azokkal a problémákkal kellene foglalkozni, amik a következő években ránk fognak szakadni. Pl. szociális lakásépítési vagy vásárlási programmal kellene előállni, felkészülve a devizahitelesek problémájára, ha már az ígéretek ellenére az Állami Eszközkezelő ügyében egy cm előrehaladás nem történt. De 2 éve mondjuk mi szocialisták, hogy a város nem hagyhatja magára az egri szőlőtermelőket, egy integrátor szervezet létrehozásában részt kell, hogy vegyen.
Konkrét módosító indítványaim is voltak, amiből egyre, a sportorvos kérdésére megnyugtató megoldást találtunk, így remélhetőleg a közeljövőben újra lesz sportorvosi rendelés Egerben.
Sajnos, a többi módosító indítványom nem kapott többséget, a Fidesz elutasította a közalkalmazotti étkezési hozzájárulás visszaállítását, és elutasították a tánctagozat melletti városi kiállást.
Az új adószabályokkal miután a kormány több ezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, ehhez csatlakozott az önkormányzat az étkezési hozzájárulás megvonásával.
Felröppentek a hírek, hogy az új igazgató meg akarja szüntetni a tánctagozatot, a megteremtőjét és vezetőjét, Eger egyetlen Érdemes Művészét a tánckarban akarja foglalkoztatni, ami nonszensz véleményem szerint. Eger Kulturális Koncepciójában hangsúlyos volt ennek a tagozatnak a megteremtése, és a polgármester által favorizált Agóra programban is jelentős motor volt a pályázat során. Ezért a javasoltam, hogy: A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatában amennyiben strukturális változások, létszámbeli leépítés, vagy vezető váltás következik be igazgatói döntés hatására, akkor Eger MJV befagyasztja a további színházi támogatást - mondta el Pál György MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke

Forrás: Egriszín

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL

Fejes Gábor, Lengyel Gábor, Kónya Tamás és Molnár Zsolt személye a garancia arra, hogy a most bemutatkozott Bátorfi Team Agria Kerékpár és Triatlon Klubnál magas színvonalú eredményes munkára törekszenek.

Dr. Bátorfi Béla olyan tempósan kezdett, amilyet elvár a versenyzőitől is. A Bátorfi Team Agria KTK elnöke a Megyeházán élénk sajtóérdeklődés közepette szólt az új egyletről, amelynek fő profilját az országúti kerékpározás, a triatlon és a túrakerékpár jelenti.

– A verseny- és szabadidősport mellett az utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk, azon túl, hogy a kerékpáros közlekedés kultúráját is szeretnénk fejleszteni – jelentette ki „a fogászati implantátumok nemzetközi szakértője”, dr. Bátorfi Béla.

A 2008-ban hármas csapatbajnokságot nyert Lengyel Gábor kerékpáros társainak bemutatásával folytatta a sort, köztük Kónya Tamással és Fejes Gáborral. Utóbbi a Magyar Köztársaság időfutam bajnoka, előbbi pedig hegyi bajnok, s mindketten tagjai voltak a kommuna.org nevű egri kerékpáros csapatnak. Két év kitérő és kényszerpihenő után állt újra össze a sportág egri történetének máig legeredményesebb együttese. Az Agria KTK-ban otthonra találnak a triatlonisták is, kihasználva a város nagyszerű földrajzi és létesítmény adottságait, kiváló úszó, kerékpáros és atlétika hagyományait.

– Mindkét szakosztályban jelentős hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés – emelte ki Molnár Zsolt triatlonista, aki a Közép Európa Kupa korosztályos (40–44 év közöttiek) összetett elsőségéért az eseményen vehette át Czencz Pétertől, a Magyar Triatlon Szövetség főtitkárától a bajnoknak járó serleget. – Az úszás fortélyaira Lázár Rita oktat majd, a kerékpározás rejtelmeit Kónya Tamástól és Ördög Krisztiántól sajátíthatják el a fiatalok, míg az atlétika alapjait Blézer Attila tanítja.

A Bátorfi Team Agria KTK csapatának tagjai

Fejes Gábor, Kónya Tamás, Lengyel Gábor, Takács Tamás, Király Zoltán, Steiner György, Ördög Krisztián, Balogh Csaba, Szeredi Róbert, Molnár Zsolt, Molnár Ádám, Tóth Norbert, Tóth Kálmán, Bocskai Dániel, Czmorek Zoltán, Hegyes János, Rizsavi István, Kuti Géza, Molnár Pál.

A versenyek mellett rangos hazai viadalokat is szervez az egylet, az elsőt május 28-án az Egyetemi és Főiskolás Triatlon OB jelenti, amelyet az Eger Nagydíjért írtak ki. Az esemény egyik fővédnöke Horváth László lesz. – Nagy lehetőség előtt álló klubról van szó, amely a remélhetőleg kiemelkedő teljesítmények alapján jó hírét viheti a városnak és a megyének – fogalmazott a kormánymegbízott, biztatva a gazdasági élet szereplőit, hogy bátran álljanak az egylet mögé.

Az egri önkormányzatot képviselő Rázsi Botond az esemény kapcsán az előkészítő munka jelentőségét hangsúlyozta, az klubéletet illetően pedig az utánpótlás-nevelés fontosságát említette elsőként.
– Az itt élők számára is szerethető versenyben bízunk, ezért támogatjuk az ob-t, és egyelőre szerényebb mértékben, de anyagilag az Agria KTK-t – jelentette ki az alpolgármester.

A március 5-én kezdődő Olimpia Ötpróba apropóján is előtérbe került a megyeszékhely, míg Mátrafüred a teljesítménytúra okán csatlakozik mintegy 150 ezer embert érintő sorozatban.

A Bátorfi Team Agria KTK számára most azonban az a legörvendetesebb, hogy a magánszféra és az önkormányzat példás összefogásának eredményeként elindulhatott az új klub, olyan tempósan, ahogy az dr. Bátorfi Béla diktálja.

Forrás: HEOL