Keresés: „fal” (490 találat)

Sátorfalva 2010

· Szabadidő

27. alkalommal rendezte meg idén júliusban meg 'Sátorfalva' elnevezésű közösségi alkotótáborát a "Forrás" Gyermek Szabadidőközponttal közösen a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára, Nagyvisnyón. Az idén Erdélyből érkeztek vendégek a jó hangulatú táborba.

A Bán-patak völgyében, gyönyörű erdei környezetben megrendezett sokszínű programokat kínáló tábort immár 27 éve rendezik meg minden nyáron, általános és középiskolás korú gyermekek számára.
Az idén erdélyi diákok voltak a tábor vendégei, akik a Cimbora folyóirat pályázatának nyerteseiből kerültek ki. A TÁMOP pályázatnak köszönhetően hat erdélyi nagylány vehetett részt a 10 napos táborozáson július 3. és 13. között.
A találkozón, a festői Bán-völgyben közel 60 gyermek, és fiatal, valamint 10 felnőtt töltött együtt a mesék, gondolatok, szépség világában közel két hetet, amely során rengeteg élményt, életrevaló bölcsességet kaptak a gyerekek.

Így történt ez az elmúlt több mint negyedszázad során is Sátorfalván, ahol különböző generációk képviselői fordultak meg, s fantasztikus élményekkel, új ismeretekkel gazdagon tértek haza. A program során szép barátságok születtek, s az őszinte öröm és nevetés tiszta hangjai töltötték be a lelkeket. Kell-e ennél több?

Forrás: Egriszín

Elhunyt Kállai Ferenc színművész

· Kultúra

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze; a vasárnap elhunyt színészt életének 85. évében érte a halál. Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

 Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

 Kállai Ferenc számos kitüntetést kapott: Jászai Mari-díjat (1956,1958), érdemes művészi (1966) és kiváló művészi címet (1970), Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). A művész 2002 augusztusában a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban pedig Prima Primissima díjas lett.

Forrás: MTI

Noszvajon táborozhatnak a károsultak

· Szabadidő

A turisták által szívesen látogatott Noszvajon mától ingyenesen nyaralhat 23 gyerek.

Az árvízkárosultaknak, egészen pontosan a Hernádnémetiben kárt szenvedetteknek tett felajánlásról Thummerer Éva vendéglátós vállalkozó adott tájékoztatást.  Elmondta, hogy ott elsősorban a belvíz pusztított, és nagyon sok család került nehéz helyzetbe. Átérezve a természeti csapás miatti keserűségüket, elgondolkodtak Czinkéné Szűcs Krisztina utazásszervezővel és Balogh Barbara szállodással, miként segíthetnének rajtuk.

A gyerekek üdültetése valóban jó ötlet, így vélekedtek a falubeliek is. Első kérésükre csatlakozott a kezdeményezésükhöz a szállodás, a fogadós, a vendéglős, a borász, a lovász, a pék, az utazásszervező, s mindenki, akit megszólítottak. Adják, amit tudnak: szállást, ebédet, lovaglási lehetőséget, lekvárt, mézet, szalonnát. A gyerekek versenyeket, kézműveskedést szerveznek a kis vendégeknek.

Kérdésünkre, mi szerint, ha az egyhetes, teljes ellátást kínáló nyaralásért fizetni kellene, úgy mennyibe kerülne, a vendéglátós elmondta: személyenként 30 ezer forinttal számolhatunk. Javarészt alsótagozatos gyerekek jönnek, két kísérővel. Míg ők feltöltődnek, a szülők haladhatnak a kárelhárító munkájukkal. A szervezők remélik, hogy mások is követik a példájukat, hiszen így is lehet segíteni, nemcsak pénzzel vagy tárgyi adományokkal.

Forrás: Heol

Forgalomkorlátozások július közepén

· Belföld

Július 12-től– július 18-ig több helyen is forgalomkorlátozásra számíthatnak az autósok Egerben és Heves megyében.

A 21. számú Hatvan-Somoskőújfalu elsőrendű főúton a 7+850 – 9+750 km szelvények  között Lőrincinél valamint a 15+060-16+530 km szelvények között Apcnál  előzési szakasz építési munkák miatt  jelzőőrös irányítás ,félpályás lezárás mellett 40 km/h sebességkorlátozás, 60 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák vannak érvényben.

A 2111.számú Verseg-Hatvan összekötőúton a 11+850-12+250 km szelvények között körforgalmú csomópont építése miatt Hatvannál 40 km/h sebességkorlátozás, 60 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák vannak érvényben

A 2504. számú Eger – Bogács összekötőúton 0+950-1+720 km szelvények között Egerben a Vécsey - völgy úton nyílt árok rekonstrukció miatt útszűkület, előzni tilos, 30 km/óra sebességkorlátozás , úton folyó munkák jelzőtáblák érvényesek, a    0+350- 0+950 km szelvények között zárt csapadékcsatorna építése miatt Egerben a Tetemvár utcai szakasza zárt csapadékcsatorna építés miatt teljes lezárásra kerül, a forgalmat a 25. számú Kerecsend – Eger-Bánréve II rendű főút felé terelik,torlódásra kell számítani (várhatóan  a  munkák szeptember hónapig tartanak)

A Magyar Közút Zrt. Heves Megyei Igazgatósága kéri a közlekedők fokozott figyelmét a fenti útszakaszokon.

Forrás: Egriszín

Tört fehér vagy sárga? - vihar a Líceum színe körül

· Kultúra

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol

Esélyt kaptak egy jobb életre

· Oktatás

A napokban zárult le Sirokban a „Tarnai kőlyukak” című pályázati program egy részeleme.

A SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a községi önkormányzat alkotta konzorcium által koordinált projekt célja, hogy elősegítse a helybeli halmozottan hátrányos helyzetű, szegénységben élő emberek, családok sorsának javítását, illetve az, hogy a munkaerőpiacról kirekesztődött felnőttek munkához jutását támogassák.

Áprilisban és júniusban, három szakmacsoportban, 18 ember tett sikeres vizsgát. Hatan erdőművelő és motorfűrészgép-kezelő, hatan épületfalazó és vakoló, hatan pedig gyermek- és ifjúság-felügyelőként dolgozhatnak az elkövetkező időszakban.

Forrás: Heol

Fesztiválok országa, borok városa

· Szabadidő

Úgy tűnik, hogy az előzetes borúlátás ellenére a nyár közepére az időjárás is megemberelte magát, amivel a kulturális aktivitás is együtt jár hazánkban. A 25 fokos balatoni vízhőmérséklet mellett nem lehet nem észre venni, hogy elkezdődött a fesztiválszezon.

Egymást érik a fesztiválok hazánkban. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztiválok országa lettünk, hiszen nemcsak a nagyobb városok, de kisebb települések is fesztiválokat, mulatságokat rendezve elevenítik fel hagyományaikat és csábítják a turistákat. Az a település egy kicsit is ad magára, előáll valami helyi különlegességgel. Így örülhetünk a szomolyai Cseresznyefesztiválnak, az Anna-napi Síkfőkúti Tófesztiválnak  a Bogácsi Nemzetközi Dalostalálkozónak és a Zsóry Fesztiválnak a környéken, vagy a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztiválnak, de olyanoknak is, mint például a Csorvási Búzafesztivál, a Mernyei Krumplis Fesztivál, a békéscsabai Borjúréti Össznépi Fesztivál, a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a zalakarosi Kannavirág-fesztivál, a Sör-Fürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Faünnep Csoda-Fa-Falván és még hosszan lehetne sorolni a számtalan bor-, gombóc-, derelye-, palacsinta-, gulyás- halászlé és egyéb gasztronómiai rendezvényt, a több évtizedes múltra visszatekintő megszámlálhatatlan sörfesztiválról nem is beszélve.
A fesztiválok egyik típusa a gasztronómia körül forog, amelyeken bor- és ételkülönlegességeket kínálnak a látogatóknak, Eger ezek között előkelő helyen áll.
A másik nagy csoportba a hagyományőrző rendezvények, a népművészet és folklór tartoznak, erre jó példa az egri Történelmi Vigasságok, és az ország számos területén a történelmi emlékhelyekhez, műemlékekhez, várakhoz valamint a néphagyományhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó fesztiválok, mint az Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, vagy a Mediterrán Tenkesalja Fesztivál Siklóson.
Nem maradhat ki a sport sem a fesztiválok sorából, mint a Kunszentmiklósi Fogathajtó Verseny, a Szilvásváradi Lovas Napok, a Budapesti Sportfesztivál a Városligetben, Balaton Beach Tour Sportfesztivál, a Foci és Sportfesztivál Répcelakon és az Országos Női Sportfesztivál a Népligetben.
Az összművészeti fesztiválok nagy csoportjába tartoznak az ünnepi játékok, a zenei találkozók, színpadi produkciók amelyek közül érdemes megemlíteni a "Szárnyas Sárkány" Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivált Nyírbátorban, aVeszprémi Utcazene Fesztivált, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált, a szombathelyi AGORA Fesztivált, a Homokháti Sokadalom 10 napos rendezvénysorozatát és a Szentjakabi Nyári Estéket.

A nyár a motoros találkozók időszaka is, környékünkön Sirok érdekelt immár 11. alkalommal. Emellett több tucatból válogathatnak a motoros rockerek országszerte. A zenés bulikra vágyók számára lesz Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdőn és Siófolk Fesztivál, valamint Nagy countryfesztivál a Balatonnál.
31 éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Kaláka Fesztivál, régió legnagyobb zenei eseménye, és a 20 éves Művészetek Völgye a Dunántúlon. Meg kell említeni a paksi Gasztroblues Fesztivált, mely a bor és a zene világának különlegességeire alapoz.

A leghíresebbek az ország legjei, amelyekre hazánk minden pontjáról és határainkon túlról is özönlenek a fiatalok. Kihagyhatatlan a soproni Volt, a Hegyalja, a mára nemzetközi hírnévvel bíró Balaton Sound, az EFOTT, melyet az idén július 13-tól 18-ig Orfűn rendeznek, valamint a megalomán őrület a Sziget Fesztivál.
A hazai könnyűzenei élet legjavát felvonultató fesztiválok világsztárokkal is bőségesen szolgálnak, így a június 30-tól július 3-ig tartó Volt Fesztiválon a magyar rocklegendák  mellett Billy Idol, Tiga, Andy C & MC GQ, a Parov Stelar Band és az Air is fellép.
A Július 8 és 11 között Zamárdiban rendezett Balaton Sound idei vendégei a  PET SHOP BOYS, a CHEMICAL BROTHERS, DAVID GUETTA, és a JAMIROQUAI lesznek.
Az orfűi EFOTT-on sem lazsálnak, Korda Györgytől a Tankcsapdáig szinte mindenki színpadra áll.
Közép-Európa egyik legnagyobb bulija a Sziget, a nagy számok fesztiválja, olyan szuperprodukciókkal rukkol elő idén, mint a Madness, a Faithless, a Thirty Seconds to Mars, az Iron Maiden, a Muse, valamint a hazai és nemzetközi pop rock és világzene legnagyobbjai.
Mindez csak válogatás a fantasztikus kínálatból, mely könnyedén felkorbácsolja a vágyakat. A vágyaknak persze a gazdasági válság tépázta pénztárca szab határt, meg a meglehetősen drága utazási költségek.

A bor városa Eger a nagy fesztiválokat nézve egyelőre nem tartozik bele az országos vérkeringésbe, legalábbis ami a szórakoztató kortárs művészetet illeti. Elsősorban hagyományőrző rendezvényekkel és a borkultúrával van jelen a fesztiválkínálatban. Ilyen az idén 35 éves Agria Nyári Játékok, ami július 2-től augusztus 31-ig tart.
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér ünnepét július 9 és 11 között, amelyen a város világhírű bora mellé a helyi vendéglők kínálják az ínyencfalatokat. Mindehhez jazz és népzenei előadások kapcsolódnak.
Kétségtelen, hogy a leglátványosabb attrakciót a július 15-től 25-ig tartó Történelmi Vigasságok programsorozat jelenti, a történelmi belvárosban. Az eseménysorozat része a históriás időket felelevenítő Végvári Vigasságok és a Középkori Piactér, mely évszázadokon átívelő időutazásra csábítja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Egy-egy estére is elmerülhetünk a melódiák és a borok világába, ezt kínálja a július elején rendezendő Strauss est a Kis Dobó téren, valamint Sass Szilvia koncertje a július 16-án, a Minorita Templomban. Augusztusban randevúzhatunk még a Strandfesztiválon, az Egri Leánykák Éjszakáján a Város alatt, de ámuldozhatunk a Civil Csillagok elnevezésű történelmi hagyományőrző fesztiválon a várban.
A Dobó tér ad otthont a Bormustrát és a 22. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozót magába foglaló eseménynek, az augusztus 19 és 22. közötti hétvégén, amit az Egri Népzenei Gála követ egy héttel később.
Csak a kínálatot olvasva is beleszédülünk a kulturális kavalkádba, ha valaki esetleg túléli a nyarat fantasztikus élményanyaggal vághat neki a dolgos hétköznapoknak, ám azt ígéri a város, hogy az ősz sem lesz kíméletes.
Szeptemberben várható az Eger Ünnepe, a Szüreti mulatság, októberben az Egri Vár Napja, valamint a Szépasszonyvölgyi Disznótoros, amit novemberben az V. Palóc Gála és a Márton Napi Mulatság követ. A téli ünnepkört és a Bor Évét az Egri Advent, a Szent János Napi Borszentelés és X. Egri Borszalon teszi teljessé.
a kortárs művészet kedvelőit az „artAlom” fesztivál várja szeptember 27 és 29 között a Kis Zsinagógában.
Senki sem pihenhet a nyáron, kalandra fel!

Forrás: Egriszín

Polgárőrök vitték az idősotthon adományát Hernádkécskére

· Belföld

Csütörtökön 17 ágy érkezett Hernádkércsre, az árvízkárosultak részére. A Bervavölgyi Idősek Otthona felajánlását az Agria Polgárőrség juttatta el Hernádkércsre.

Hernádkécske polgármestere örült a felajánlott ágyaknak, hiszen a falu lakosai közül többen jelenleg is átmeneti szálláson vannak, ahol kevés a férőhely. Füredi József az Agria Polgárőség elnöke elmondta: a felnémeti közösségi napon szereztek tudomást a felajánlásról és az otthon két dolgozója - Rideg László és Ridegné Szabó Éva – közvetítésével vették fel a kapcsolatot az intézmény vezetőjével.

Mindössze 4 nap alatt sikerült az adomány elszállítását megszervezni. Azért ezt a települést választottuk- mondja az elnök, mivel korábban az andornaktályai és az Agria Polgárőrség összefogva öt fővel vett részt Hernádkércsen az árvízi védekezésben.

Forrás: Heol

Múzeumok Éjszakája 2010

· Kultúra

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

 

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

 

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin

Macik Éjszakája a múzeumban

· Szabadidő

Gondoltad volna, hogy a Dobó István Vármúzeum műtárgyai között nem csak fegyverek, hanem játékok is vannak?! A múzeum szakemberei egy nagyon szép kiállítást készítettek a Dobó-bástyában ezekből a különleges játékokból „Ki játszik ilyet?...” címmel, amely 2010. október 17-ig látogatható.

Ezt még tovább szeretnénk bővíteni egy különleges tárlattal… Ha van egy „csacsi öreg” vagy egy „vén tengeri” medvéd, lüke bocsod, aranyos, kedves, szép, új, jópofa, idétlen, féllábú, félszemű, névtelen, egyszóval: bármilyen mackód, hozd el a várba, ahol a Rákóczifalvai Macimúzeum sokat tapasztalt medvéivel együtt kiállítjuk, hogy mások is megnézhessék a Múzeumok Éjszakáján, 2010. június 19-én. Minden mackó a múzeumi műtárgyak izgalmas életét élheti néhány napon keresztül.

Ha szeretnéd megmutatni a világnak kedves játékodat, kérlek, hozd el Őt (Őket) 2010. június 17-én 10-19.00 óráig a Dobó-bástya Konferencia termébe. Ott egy muzeológus segítségével megtörténik a múzeumi nyilvántartásba vétel 5 napra. A macid ugyanitt kerül kiállításra a Múzeumok Éjszakáján a Rákóczifalvai Macimúzeum műtárgyaival együtt. Kis kedvencedet június 21-én 10-17.00 óráig visszakapod. (Lesz mit mesélni…)

Nagyon örülnénk, ha hoznál olyan fotót, ahol Te vagy a maciddal! Információ: Szalainé Király Júlia 36/312-744/122, e-mail: kiralyjuli@egrivar.hu

www.egrivar.hu