Keresés: „nyom” (563 találat)

A Heves Megyei Kormányhivatalban hétfőn 62-en vettek részt az első kormánytisztviselői véradó napon, amelyet az Önkéntesség Európai Éve 2011. nemzeti program részeként szerveztek meg. Nyáron kevesebben adnak vért, ilyenkor megcsappannak a készletek, ezért választották június első hetét az országos akcióra.

A közigazgatásban dolgozók országszerte hét minisztériumi helyszínen és a megyeszékhelyeken segíthettek önkéntesen és önzetlenül embertársaikon. A Heves Megyei Kormányhivatal munkatársai – a törzshivatal és a 15 szakigazgatási szerv dolgozói – Egerben, a Megyeháza Barkóczy termében tarthatták tű alá karjukat. Rajtuk kívül a Heves Megyei Önkormányzat, a megyei intézmények és a Magyar Államkincstár munkatársai közül is többen jelentkeztek donornak. A rendezvény sikeres lebonyolítását az OVSZ Eger Területi Vérellátó biztosította. A szakemberek az adatok felvétele után az ujjból vérmintát vettek, majd elvégezték az orvosi vizsgálatokat, egyebek mellett vérnyomást mértek. A véradóktól 4,5 deciliter vért vettek le, mert ez az a tartalék, amelynek hiánya az egészséges szervezetet nem terheli meg.
Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és dr. Vagner Mátyás, az OVSZ Eger Területi Vérellátó Intézet vezetője köszönetet mond a résztvevőknek az önzetlen segítségért.

Fénnyel komponálva címmel különleges kreatív interaktív programot ígér a Dobó térre június 18-ára a Művészetek Háza N. K. K Kft, melynek célja, hogy ízelítőt adjon a különböző "fényes" képzőművészeti ágakból, amelyeknél tetten érhető Kepes György fényművészetének hatása - tudtuk meg a kedden délelőtt a Zsinagóga Galériában megtartott sajtótájékoztatóból.

Ahogy azt a szervezőktől megtudtuk eddig ilyen jellegű alkotás még nem volt Egerben. A fénnyel komponálva c. tematikus nap egy TÁMOP pályázat részeként valósul meg, melyre a Művészetek Háta N.K.K Kft. 34 millió forintot nyert el. A produkciók mindegyike a legkülönbözőbb műfajokban a modern technikát igénybe vevő fénnyel történő kísérletezésre épít. A program Cakó Ferenc grafikusművész homok animációjával indul, majd a Lézerszínház és az LA Dance Company közös produkciójában valódi dialógus formálódik a 19. századi progresszív zene, a kortárs jazz és az elektronikus zene között. A Lézerszínház művészei hallhatóvá teszik a fényt és láthatóvá varázsolják a hangot fénykoncertjükön. Szintén látványos produkcióval lepi meg az egri közönséget a Kiégő Izzók Vizuális Csoport, akik a Dobó teret, a várat és a Minorita templom homlokzatát fényfestéssel teszik élővé.

A tájékoztató rendezvényen a művészek nem csak azt mondták el, mit fog látni vagy hallani a közönség jövő hét végén, de némi ízelítőt is mutattak be a produkciókból.

Rázsi Botond alpolgármester a megnyitón elmondta, nagy örömmel ad otthont Eger, ennek a rendezvénynek, hiszen Egerben Kepes György nyomán helye van a fényművészetnek és szeretnének mindent megtenni, hogy Egerben kielégítsék a pezsgő kultúra fogyasztás igényét.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztatót tartott az MSZP Eger városi szervezete. Pál György önkormányzati képviselő az elmúlt heti közgyűlés kapcsán elmondta:  a bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója megszavaz mindent, ami fentről, központi utasításként jön.

Pál György, Mszp önkormányzati képviselő

"Nagy várakozással tekintett mindenki a jövőbe, hogy mi lesz a 2/3-os „fülkeforradalom „  győzelme után? Ma már látjuk, beköszöntött a „fülkehétköznapok” világa. Sajnos helyben, Egerben is ugyanaz a helyzet, mint országosan.

Több olyan döntés is volt a múlt heti közgyűlésen, ami külön-külön is megérdemelne egy sajtótájékoztatót. Hiszen az óvodai összevonás, igazgatói kinevezések, alapokmány módosítás, mind fontos, de különböző kérdés. Van bennük azonban valami közös, a döntés meghozatal módszere és stílusa. Közös bennük, hogy a más véleményeket letagadva, lesöpörve a Bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója egyhangú döntéseket hoz. Mást mondanak a folyosókon és mást mondanak a szavazataikkal.

Jó iskolapélda erre Szeleczky János totálisan politikai kinevezése, azzal az igazgatónővel szemben, akit a szakiroda a legjobbra értékelt a városban, a szülők és munkatársak elsöprő többsége pedig őt választotta. Szeleczky az 50-60-as évek világának kísértete, amikor is emberi kvalitások nélkül, pusztán párthűséggel lehetett előrejutni a ranglétrán. Egyetlen érv nem hangzott el mellette, nem hogy szakmai, hanem semmilyen. A védhetetlent nem védte senki.

De a szülők nyílt levelét, az óvodai aláírások, a Tánctagozat melletti aláírások figyelmen kívül hagyása után, az ellenzék elnémítása jön. Erre szolgál az alapokmány módosítás, amely megszüntetné a nyílt, időkorlát nélküli vitát, teljesen lecsökkentve ezzel az ellenvélemények megjelenésének lehetőségét.

Nagy István, Mszp önkormányzati képviselő

Az elmúl közgyűlésen ugyanúgy, mint eddig, mi , szocialisták felelős ellenzékként viselkedtünk, nem úgy, ahogy ezt tette a Fidesz ellenzékben. Könnyű lett volna demagóg módon, populista érvekkel támadni a 12-es iskola megszüntetését. De világos a célunk, a racionalitás talaján álló előterjesztéseket reálisan ítéljük meg, és nem áldozzuk fel hitelünket rövid távú politikai célok reményében. Azonban erőteljesen kiállunk véleményünk mellett, ha hibás döntést kívánnak hozni. De nem a szülők felhergelésével, tüntetésszervezéssel akarunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hanem tényekkel, érvekkel. Már amennyiben az új alapokmány szerint erre megmarad a lehetőségünk."

Felháborodott lenkeys szülők juttatták el hozzánk az alábbi levelet, melyet változtatás nélkül közlünk:

"NYÍLT LEVÉL

Tisztelt Közgyűlés!

Hamarosan számunkra is kiderül, ki lesz a következő tanévtől a Lenkey János Általános Iskola Igazgatója.

Az első fordulót, melyben a közvetlen munkatársak voksolhattak, óriási fölénnyel nyerte Fehér Lászlóné - vagy ahogyan a gyerekeink hívják: Katika néni-, aki immáron tíz éve vezetője az intézménynek.

Ezalatt a tíz év alatt nagyon sokat tett az iskoláért, odaadásával, szakértelmével, irigylésre méltó higgadtságával és nyugalmával méltón nyerte el mind a szülők, mind a tanulók, s - mint a szavazás eredménye is mutatja- kollégái bizalmát.

Az elmúlt hetekben viszont különböző (nagyon aggasztó) információk láttak napvilágot! Ezek közül néhány:

• már a pályázat kiírása előtt eldöntött tény volt, hogy ki lesz az intézmény vezetője!


• mindenképpen politikai döntés fog születni!


• a másik pályázónak megígérték, hogy a Lenkey igazgatója lesz!

 

Mélyen felháborítottak és elkeserítettek bennünket ezek a hírek, s annak érdekében, hogy támogassuk Fehér Lászlónét, aláírásokat gyűjtöttünk. Sokan azonban nem írták alá, teljesen feleslegesnek tartották ezt, mondván nincs értelme, úgysem Ő marad az igazgató, hiszen NEM MARADHAT. Sokan azért nem írták alá, mert féltették gyermekeiket a következményektől, féltek a politikai háttértől.

Számunkra teljesen értelmetlen, hogy miért nem elég igazolás az, hogy közvetlen kollégái, akik nap mint nap Vele együtt dolgoznak, az Ő irányítása alatt állnak, rá szavaztak? Nem az Ő véleményük lenne a legfontosabb?

Főként, ha azt is tudjuk, hogy a másik pályázó sem ismeretlen a pedagógusok számára, hiszen régebben évekig vele is kollégák voltak! Nem elgondolkodtató az egy kicsit?

Az pedig még inkább az, amit lépten-nyomon (mégis titokban) hallani a másik féllel kapcsolatban.

Pont Róla, aki innen-onnan összeollózott pályázatában gyönyörűen, hosszan ecsetelte, hogy milyennek kell lennie a pedagógusnak, hogy csakis megfelelő körülmények között, demokratikus közegben lehet jó munkát végezni!!!

Nagyon érdekes egyébként a pedagógus személyével kapcsolatos beszámolója. A hallottak alapján Ő ezeknek pont az ellenkezője. Olyan szülők, akiknek gyermekeit korábban tanította, vagy táboroztatta, szinte rémtörténetekbe illő dolgokat meséltek a korábban pedagógusként eltöltött éveiről. Önöknek is fel kellene keresni ezeket a hiteles forrásokat, higgyék el érdemes!!!

Még meg sem választották, s máris tapintani lehet a feszültséget. Mintha mindenki félne tőle. Igaz a pedagógusok mindent megtesznek azért, hogy ebből egy kívülálló semmit ne vegyen észre, és teljes erejükkel gyermekeink érdekeit nézik, de lehet-e ilyen körülmények között normálisan dolgozni? Bármilyen a választással, vagy a jövővel kapcsolatban feltett kérdéseinkre egy „nem tudom”-mal szemlesütve válaszolnak. Senki sem meri felvállalni véleményét, féltve az állását, a jövőjét, a megélhetését. Inkább hallgatnak ....

Tulajdonképpen mi, egyszerű szülők, azt sem értjük, miért kellett egyáltalán megkérdezni a tanárok véleményét arról, Ők kit szeretnének vezetőjüknek, ha senkit sem érdekel?! Mégis mit érnek a véleményezési jogukkal, ha dönteni úgysem dönthetnek?!

Nem elég azoknak a szerencsétlen (és most nyomban elnézésüket kérjük a jelzőért) pedagógusoknak az, hogy évről-évre alkalmazkodniuk kell olyan dolgokhoz, amelyeknek köze sincs a tanításhoz, a gyerekekhez, hogy annyi egyéb kötelező feladatuk van, hogy lassan már nem marad idejük tanítani. ... még a közvetlen főnökük is olyan legyen, akit Ők nem szeretnének???

Mi lesz így a gyermekeink jövőjével? A jövő nemzedékével. ... hát nem az Ő sorsuk lenne a legfontosabb???

Tisztelettel: A lenkeys szülők

"

A Heves megyei önkormányzat elnökének közleménye:

A Heves Megyei Önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul.

Tizenkét esztendő elhibázott szocialista politikája súlyos örökséget rótt a megyei önkormányzatra, intézményeire, a megye valamennyi polgárára. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az idősek, a fogyatékkal élők, a diákok és azok a betegek, akik például a megyei kórházban kapnak ellátást.

2004-ben a Heves Megyei Önkormányzat működési hitelállománya 0, azaz nulla forint volt. Ehhez képest 2010 októberében, az önkormányzati választások idején a működési hitel meghaladta az 1,7 milliárd forintot, s a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt közel 7 és fél milliárd forintra rúg.

Hibás döntések sorozata – például a Buttler-ház felújítása, a múzeumi raktárbázis kialakítása –, de különösen a szinte mindenki által ellenzett kórházi HospInvest-szerződés okozta a kialakult helyzetet.

A múltat le kell zárni, ugyanakkor a Heves megyében élő embereknek joguk van tudni, hogy mi történt a hátuk mögött. Egy, a szocialista vezetés által hátrahagyott, ki nem fizetett számla volt az utolsó csepp volt a pohárban. Sós Tamás korábbi szocialista közgyűlési elnök döntése miatt most azonnal 280 millió forintot kellene fizetnie a megyei önkormányzatnak.  Ez a szerződés lehet, hogy jogszerű, de vállalhatatlan, ezért egyszer és mindenkorra megállítjuk azt a folyamatot, hogy tíz- és százmilliók vándoroljanak közpénzből különböző cégek számláira.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a felelősöket megnevezzük, a vállalhatatlan szerződéseket magunk mögött hagyjuk. Az eljárás ideje alatt biztosítjuk az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők ellátását, oktatási intézményeinkben a diákok tanítását. A Heves megyei emberek támogatásával, akaratuknak megfelelően véghezvisszük a változást megyei szinten is.

A biztonságos működés érdekében haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a pénzügyi gondnokkal és minden információt a rendelkezésére bocsátunk. Bízunk abban, hogy a gyors és szakszerű eljárás eredményeként végre magunk mögött tudhatjuk a kudarcokkal teli 12 éves Sós-korszakot.

Szabó Róbert

Eger, 2011. május 16."

Dr. Sós Tamás reagálása:

"A legsötétebb időket idéző koncepciós eljárás folyik az előző időszak Heves Megyei Közgyűlése ellen. Le akarják rombolni mindazokat a kiemelkedő eredményeket, a soha nem látott mértékű fejlesztéseket, amelyek az elmúlt 8-12 évben Heves megyében születtek. Szabó Róbertnek, - a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnökének - közleményében szereplő tétel 10 évvel ezelőtti döntés, melyet az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet vezetése saját hatáskörében hozott meg, azt követően pedig hosszú peres eljárások voltak.

A mostani megyei közgyűlés vezetése tehetetlenségét, erőtlenségét kívánja palástolni ezekkel a koncepciós eljárásokkal. A megyei önkormányzatok sorában Heves megye az utolsó harmadban található a kötvénykibocsátásokat illetően. A Buttler-ház felújítását pedig az akkori Fidesz-frakció is megszavazta. A múzeumi raktárbázis kialakítása szükséges volt az 1, 7 milliárdos vári projekt kivitelezéséhez.

Csalárdak a Szabó Róbert által megfogalmazottak, közleménye pedig része egy jól felépített támadásnak.

Egy hónappal ezelőtt közgyűlési beterjesztés nyomán kérték az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra vonatkozó támogatást (ÖNHIKI) az illetékes minisztertől. A fideszes többségű megyei közgyűlés jó ideje, a tavalyi megalakulás óta tisztában volt a megyei önkormányzat anyagi helyzetével.

A Fidesz-kormány ebben az évben az előző évhez képest 80 milliárddal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Reálértéken a normatívákat csökkentették. Súlyos vádjaikat tételesen tudjuk cáfolni, és visszautasítjuk. A közleményükben ők is elismerték, hogy szerződéseink jogszerűek voltak.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP"

A Polgármesteri Hivatalban sajtótájékoztató keretében jelentették be csütörtök délelőtt, hogy a 25-ös út Egert az M3-as autópályával összekötő útszakaszát a Magyar Kormány kiemelt projekté nyilvánította. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Nyitrai Zsolt államtitkár, Habis László Eger Polgármestere, Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, és Horvát László Heves megyei kormánymegbízott.

Dr. Nyitrai Zsolt beszédében elmondta: Magyarország kormányának fontos döntése volt Egert a M3 autópályával összekötni, ezért nyilvánították kiemelt projekté az út megépítését.  Még 2011-ben elkezdődik az első szakasz megépítése, és a többi is gyorsabb, dinamikusabb ütemben fog haladni az eddig eltervezettekhez képest. A projekt összege, közel 1 milliárd Ft, amely száz százalékosan állami támogatásból valósulhat meg.  A kormány és a nemzetgazdaság számára fontos térséget jelent Eger, hiszen így a főváros is könnyebben megközelíthető lesz és a projekt is növeli a környékbeliek foglalkoztatását- hangsúlyozta az államtitkár.

Habis László kifejtette, hogy a kormány döntése egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye.  Több nyomvonalterv is készült korábban, végül az "F" vonalat fogadták el, amely a K2-es útra csatlakozik, a patak nyomvonalán halad és elkerülve a vasútvonalat, Andornaktályát és Maklárt, a füzesabonyi körforgalomnál ér véget. Habis László kiemelte, hogy a konferencia- és rendezvényturizmus és Eger gazdasága számára is jelentős az út megépítése, hiszen rövidül a szállítási és elérési idő, melytől a térség fejlődésnek indulhat. A gazdaság felpörgetésének eleme az intermodális csomópont megépülése is, amelyről még folynak a tárgyalások. Az építkezés 2 ütemben fog megvalósulni, ezzel az úttal, Eger közvetlenül az európai autópálya hálózathoz tud csatlakozni, amely a térség gazdaságfejlesztésének legfontosabb eleme lesz– emelte ki a polgármester.

Heves Megye elmaradásának ledolgozásában lényeges az elkerülő gyorsforgalmi út megépítése – mondta el Szabó Róbert a Megyei Közgyűlés elnöke, majd kiemelte, hogy Maklár, Andornaktálya, és Nagytálya komoly forgalmi tehertől szabadulhat meg és nyugodt, csendes település lehet.

Horváth László kifejtette, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal a bürokratikus technikai nehézséget fogja elhárítani a beruházás elől, hogy minél gördülékenyebben és szabadabban folyhasson az építkezés.
Az útépítés első szakasza még 2011-ben megkezdődik, és 2012 tavaszán adják át az autósoknak. Ez Füzesabony felől indul és Maklár déli részéig tart, melynek értéke közel 900 millió Ft. Elsősorban az út megerősítése, kiszélesítése, a csatlakozópontok kiépítése, a csapadékvíz elvezetése lesz a feladat.   A másodi szakasz 2013 elején kezdődik és 2014 első félévében fejeződik be. Hossza 10 km, ennek kivitelezési értéke közel 9 milliárd Ft. Ez az útszakasz elkerüli Maklárt, Nagytályát és Andornaktályát és a K2-es útra fog csatlakozni.

Forrás: Egriszín

Eljárás indult garázdaság és könnyű testi sértés vétségének megalapozott gyanúja miatt egy férfi ellen, aki 2011.május 1-én 12 óra 35 perc körüli időben az édesanyját a saját, gyöngyösi háza előtti járdarészen több alkalommal bántalmazta majd leköpte.

A bántalmazott édesanya orvosi ellátásban részesült, az elsődleges orvosi vélemény alapján könnyű sérüléseket szenvedett. A bántalmazó férfit forró nyomon üldözés során a Gyöngyösi Rendőrkapitányság munkatársai elfogták, gyanúsítottként kihallgatták.

Egy egri férfi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki az elmúlt nap folyamán, az utcán leparkolt személygépkocsijának egyik kereke alá helyezett egy kb. 10 cm hosszúságú szöget, melybe a sértett beletolatott, és ennek következtében a gépkocsi gumija defektet kapott. A rongálással okozott kár: 22.000 Ft. Az ismeretlen személy egy másik ott parkoló személygépkocsi kereke alá is helyezett egy szöget, de abban kár nem keletkezett.

A helyszíni szemle során alkalmazott nyomkövető kutya segítségével egy közeli lakásban élő férfit előállítottak az Egri Rendőrkapitányság munkatársai, ellene rongálás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.