A hirtelen jött esővel megérkezett az idei év első egri árvize. A csatornák nem tudták elnyelni a nagy mennyiségű csapadékot, ezért a víz kicsapott a csatornákból, elárasztva Eger belvárosát. A nagyposta környékén bokáig gázoltak a gyalogosok a koszos lében, az autók tengelyig merültek.
Ma délután Lőrinci környékén zárták le a 2401. számú utat a hirtelen eső és sár miatt. Nem sokkal később Egerbe is megérkezett a vihar, jéggel, özönvízzel.
A belvárost ismét elöntötte a büdös áradás. A csatornák kiöntöttek, a Széchenyi utcában néhol térdig érő szennyvízzel kevert csapadékban járhattak az itt lakók és a turisták.
A mozit szokás szerint elárasztotta az ár, a környék lakói és az erre dolgozók az értékeket próbálták menteni. A pincék és az alacsonyan lévő üzletek ismét megteltek vízzel. Néhányan a csatorna fedlapokat szedték le, ezzel segítve az ár elvonulását. A tűzoltók nem sokat tehettek az eső alatt: nem volt hová szivattyúzniuk az vizet.
A patakban magasan hömpölygött a víz. A bicikliútról most inkább ne is ejtsünk szót...
Hatvanból és környékéről nézőink küldtek felvételeket.
A Tisza-tavi madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként a világörökség része is. Fokozottan védett vizes élőhelyei számtalan állat- és növényfajnak biztosítanak kitűnő életfeltételeket. A területén különböző védettségi szintek léteznek: vannak részek, ahol egész éves belépési tilalom van érvényben, vannak, ahol időszakosan korlátozzák a belépést, máshol a belsőégésű motorok használata tiltott.
A Tisza-tavi madárrezervátum az ornitológia iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom. A mintegy 200 itt megfigyelt madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt is telel. A védett területen nagy számban figyelhető meg többek között a szürke gém, a kis kárókatona, különböző récék és vöcskök, a vakvarjúnak is nevezett bakcsó, és a magyar természetvédelem címerállata a nagy kócsag is.
Idén tavasszal különleges esemény, árvíz nem hátráltatta a madarak szaporodását, így sikeresnek mondható a költési időszak. A fiókák június közepére már megerősödtek annyira, hogy az ember jelenléte nem veszélyezteti a fejlődésüket. Természetesen a védett területeken a korlátozás feloldását követően is tiszteletben kell tartani a különleges élőhelyet, és az élővilág zavarását mindenkinek minimalizálnia kell.
A kenus vízitúrák szervezésével foglalkozó Békatutaj Szabadidősport Egyesület is évek óta hagyományosan a korlátozás feloldásának napján, június 15-én indította exkluzív Tisza-tavi vízitúráját, aminek keretében a túra résztvevői az egész Tisza-tavat bejárják. Az egyesület egész nyáron több alkalommal szervez vízitúrát elsősorban azon fiatalok számára, akik vonzódnak a természethez és nem vetik meg a testmozgást sem.
Forrás: Békatutaj Egyesület
| A kialakult árvízi helyzetre való tekintettel – az állampolgárok még gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatása érdekében – a katasztrófavédelem elindította belföldről hívható zöld-, tehát ingyenes telefonszámát. | |||
| Zöldszám: 06 80 205-500A fenti telefonszámon lehet érdeklődni az árvízi helyzettel kapcsolatban a követendő magatartási szabályokról, a már megtett és tervezett intézkedésekről, a kialakult veszélyhelyzetekről, valamint az esetleg szükségessé váló kitelepítésekről.
Az árvízi védekezésre önkéntesen jelentkezők a lakóhelyük szerint illetékes területi katasztrófavédelmi szervnél kaphatnak további fontos információkat. Kérjük, a telefonszámot kizárólag indokolt esetben, az árvízi helyzettel kapcsolatos információkért hívják, hogy el lehessen kerülni a telefonvonalak túlterhelését!
|
Hatalmas reccsenéssel tört el egy főnyomó cső Egerben a Malomárok utcában vasárnap este. A sétálók csak a nagy hangra lettek figyelmesek, majd hatalmas robajjal, méteres magasságig tört elő a víz.
A környéket elárasztotta, a Balassi iskola melletti utcában tengelyig ért a víz, amit a csatornák nem voltak képesek elvezetni. Több száz lakás, valamit egy közép-, egy általános iskola és egy kollégium maradt víz nélkül
A vízmű szakemberei elzárták a vizet és azonnal megkezdték a hiba elhárítását. Addig is lajtos kocsival vizet vittek a környéken lakóknak.
Fotó: Facebook és Dér Károly
Januárban megkezdődött a patakmeder rekonstrukció és kerékpárút építés kivitelezése, a Belváros rehabilitáció 25 projektelemének egyik eleme. A két összefüggő munka közül a mederrekonstrukció az Eger patak 650 méteres hosszán zajlik az Árva köz és a Kossuth utca között, amelyen belül 500 méter hosszban épül kerékpárút a meder jobb oldalán. Utóbbi bekerülési költsége 60.000.000 Ft.
Civilek, politikusok, hozzáértők és magukat hozzáértőnek mondók vázolták a közelmúltban érveiket és ellenérveiket.
Az ellenzők egyik legfontosabb felvetése szerint a bringaút nem lesz használható a patak magas vízállása esetén.
A március végi csapadékos időjárás megemelte a patak szintjét, a nagy mennyiségű víz több helyen kimosta a még csak készülő út alapját. Felvételeink április első napján készültek.
Ha Önnek is vannak felvételei, melyeket megosztana, küldje el a tv@agriatv.hu címre.
Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.
Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.
-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.
A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.
Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott. Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.
Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.
A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.
Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.
A Magyar Közút közleménye:
A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.
A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.
A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.
A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.
A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.
Andornaktályán több családi ház kertjébe is bementek a vaddisznók. Az állatok megrongálták a kerítést, megették a zöldségeket, károkat okoztak az ott lakóknak. Az önkormányzat tehetetlen, a rendőrség megadta a vadkár-elhárítási engedélyt, így az állatokat kilőhetik.
Évek óta problémát okoz a vaddisznók jelenléte Andornaktályán. Az állatok nagy csoportokba verődve jutnak be a kertekbe, ahol megrongálják a kerítéseket, a kertben található zöldségeket megeszik. Az Eger-patak mellett található telkek lakóinak 2-3 éve visszatérő gondot okoz az állatok ottléte.
Kerekes Andrásné, aki a Dózsa utcában lakik már közel negyven éve, elmondta: a vaddisznók hatos csoportokba verődve mennek be a kertekbe. Szerinte a patak mellett elterülő terület rendezetlensége miatt juthatnak be az állatok a zöldségesekbe, ahol élelemre találnak. Elmondta: az elmúlt időszakban már a második kárigényét intézte az önkormányzat felé.
-A területről folyamatosan eltávolítjuk a gazos részeket, a költségvetési források azonban nem elegendőek ahhoz, hogy 2-3 hetente újra elvégezzük ezeket. A mi feladatunk itt nem az esztétikai szempontok kialakítása, hanem az árvíz megelőzése miatt kell eltávolítanunk a patak partján található japán keserűfüvet. Ez viszonylag gyorsan, 2-3 hét alatt ugyanúgy visszanő.
Bodolai Márk, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság egri szakaszmérnökségének vezetője a helyszínen elmondta: az állatok a patak túloldalán található mezőgazdasági területről jönnek át a kertekbe, ez ellen nem tudnak mit tenni.
Flaskay Miklós, telektulajdonosnak is rengeteg problémája akadt már a területére bejutó állatokkal. Számos felszólítást kapott már az önkormányzattól, jegyzői kérésre folyamatosan takarítja a földjét. Az önkormányzattal eddig nem sikerült megegyeznie, annak ellenére, hogy a település önkormányzatának vízlevezetőin keresztül jutnak be az állatok az ő területére is. Elmondta: neki is rengeteg kárt okoztak az állatok, feldúlják a földjét.
Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kijelentette: kárt okozó vaddisznók megjelenéséről érkezett hozzájuk bejelentés. Andornaktályán megadták a kilövési engedélyeket, így a település belterületén augusztus végéig a hivatásos vadászok bármikor kilőhetik a kertekbe jutó vadakat.
Vámosi László, Andornaktálya polgármestere nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.
Több, mint 500 millió forintba került az egerszalóki csapadékvíz-elvezetési rekonstrukció. Az 1999-es árvízkor is tapasztalhatták az itt lakók, hogy a település csak jól karbantartott árkokkal képes megbirkózni a nagy mennyiségű csapadékkal.
Évekig tartott a tervezés, az előkészítés, majd a kuporgatás ideje következett: a pályázat önerejét kellett készenlétbe állítani. A mai átadáson 19 kilométernyi megtisztított, felújított árkot adtak át jelképesen, növelve a lakosok és a vendégek biztonságát.
Lezárult a nyomozás az észak-hevesi Leader-ügyben – tájékoztatta a nyilvánosságot Horváth László Heves megyei kormánymegbízott. A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekmény elkövetésével, a kár 200 milliós is lehet.
Megalapozott volt a gyanú az észak-hevesi Leader-ügyben – jelentette ki Horváth László kormánymegbízott, aki korábban feljelentés-kiegészítést nyújtott be a Leader-pénzek szétosztására alakult Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület működésével, felelőtlen gazdálkodásról kapcsolatban.
A folytatólagosan, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettének, illetve más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt a szervezet elnöke, Kotroczó István és társai ellen folytatott nyomozást két év után 2012. május 7-én befejezte a Heves Megyei rendőr-főkapitányság. A nyomozati iratokat vádemelési javaslattal átadták az Egri Városi Ügyészségnek.
Horváth László kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesület mellett, a Terra Mater Környezetvédő Közhasznú Egyesületet is gyanúsítják az ügyben, amit a Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület vezetőjének lánya, Kotroczó Judit irányít.
A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekménnyel, amelyek között szerepel csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértése, köz- és magánokirat-hamisítás.
Az említett bűncselekményekkel okozott kár a rendőrségi nyomozás alapján összesen több mint 200 millió forint.
Leader-pénzek településfejlesztésre
Az Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület két kistérség, a Pétervásárai és a Bélapátfalvai 33 településének összefogásából 2008. július 21-én jött létre. Az egyesületnek induláskor 1.000.000 forint állt rendelkezésére, ez volt az alapítói törzsvagyon.
Az egyesület céljai, feladatai közé tartozik közhasznú tevékenységek keretében nevelési, oktatási feladatok ellátása, a falusi hagyományok, kulturális örökségek megőrzése, védelme, települések fejlesztése, természetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása, az emberi és állampolgári jogok védelme, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása, sportesemények rendezése, a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűnmegelőzés és áldozatvédelem, fogyasztóvédelem, rehabilitáció, hátrányos helyzetűek beillesztése a munkaerőpiacra, az Euro-atlanti integráció elősegítése, árvíz és belvíz védelem.
Hová tűnnek a közpénzek Észak-Hevesben?
A Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsorában elhangzott, hogy a Leader-pénzek szétosztására alakult "Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület" közel 50 millió forintot számolt el gyanús számlák alapján. Az egyesület ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere kezdeményezésére, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.
A műsorban az is elhangzott, hogy Sós Tamás, az MSZP megyei vezetője is érintett a „hevesi pénzszivattyú” ügyében. A Heves Megyei Közgyűlés akkori elnöke hazugságnak és a közélet kriminalizálásának, politikai célú lejárató támadásnak nevezte az állításokat.
Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének fideszes országgyűlési képviselője augusztus 18-án, bizonyítékok birtokában feljelentés-kiegészítést nyújtott be magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán.
2010. szeptember 3-án újabb bizonyítékot, egy hangfelvételt adott át a rendőrségnek Horváth László, a Leader szervezet ügyében. A több mint negyven perces felvétel a Leader egyesület egyik munkatársával készült, aki részletesen beszámol a közpénzek kifizetése körüli ügyletekről.
2010. október 12-én a rendőrség őrizetbe vette Kotroczó Istvánt, az észak-hevesi Leader-egyesület elnökét, P. Gábor vállalkozót és H. Juditot, a munkaszervezet helyettes vezetőjét.
Az ügyben újra felmerült Sós Tamás neve, aki határozottan visszautasította és rágalomnak, manipulációnak minősítette a vádakat. Az elnök hangsúlyozta a már korábban is megfogalmazott gondolatait, melyek szerint semmi köze nincs a Leader programhoz, nem vett részt az egyesület ülésén, sem vezetői megbeszéléseken. Véleménye szerint a Fidesznek nincs mondanivalója és negatív kampányt végez a helyhatósági választások előtt.
Az ügy következő lépéseként 2011. augusztus 31-én meghallgatták Horváth Lászlót a Heves megyei rendőr-főkapitányságon. 2012. május 7-én a rendőrség lezárta a nyomozást, amit több hónapos ügyészségi eljárás követ.
Holló Miklós/Egriügyek