Keresés: „építés” (221 találat)

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A szakemberek a vár pincerendszerébe is vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel. Városi veszélyeket szimuláltak.

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A romokból faláttöréssel, dúcolással, az emeletről alpintechnikával és keresőkutya segítségével mentették ki őket a mentőcsoportok. A szakemberek nem sokkal később az egri vár pincerendszerébe vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel és segítettek a bajba került diákoknak a kijutásban.

Mindezt csak gyakorlat keretében, ugyanis kétnapos nemzeti minősítő törzsvezetési- és terepgyakorlaton bizonyítja tudását Heves megye hét mentőcsapata:  a Dobó, a Gyöngy, a Tarna, a Bélkő, a Zagyva, a Rima-Laskó és a Hanyi.
A műveletet szombaton az egerszalóki víztározó térségében folytatják. A mentőcsoportok feladata lesz a vízfelületre került szennyező anyag elhatárolása, mentesítése, buzgár elfogása, hullámverés elleni védelem és nyúlgát kiépítése. Ezt speciális tudásával, technikai eszközökkel segíti az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, s a Kékes Kutató Mentő Alapítvány.
Ha a csoportok teljesítik a feltételeket, akkor valódi kárhelyen önállóan is beavatkozhatnak a jövőben.

Az állampolgárok biztonságérzete és a közösségi felelősségvállalás került előtérbe akkor, amikor a tavalyi évben megalakult a megye 7 járásából 6-ban egy-egy olyan területi rendeltetésű mentőcsoport, mely elsődlegesen a saját területén, de szükség szerint bárhol a megyében tudja segíteni a hivatásos szervek munkáját. Idén ősszel megalakult az Egri járásban a Dobó Mentőcsoport is, melynek tagjai a Vitézlő Oskola, a Bornemisza Cserkészcsapat, a Nagytálya ÖTE és a Búvár- és Vízi Sport Klub.

Pénteken éjfélkor a megyei főügyelet riasztotta a gyakorlat első napján részt vevő vezetőket. Reggel hat órára kellett a riasztottaknak a megjelölt találkozási pontra bevonulni. A kötelező felszerelések szemlét és munkavédelmi oktatást követően megkezdődött az érdemi feladat végzése. Nyolc órára a gyakorlat minden résztvevője az egri Gárdonyi-ház kertjében megkezdhette a tereprendezést és a bázisépítést. A tereprendezési feladatok között szerepelt favágás, cserje irtás, sőt egy akadályt képező teljes vaslépcső elbontása is. Fél egykor Sós István Eger alpolgármestere nyitotta meg ünnepélyesen a gyakorlatot.

Délután az előkészületeket követően kizárólag városi veszélyeket szimuláltak. Ez alapján első feladatként egy kifelé dőlő házfal megtámasztása szerepelt, szabályos dúcolással. A feltételezett helyzetnek megfelelően sérültek kimentése is feladatként jelentkezett egy földrengésben károsodott épületből. A sikeres mentés érdekében alpin technikás mentést alkalmaztak emeltről, valamint elzárt területre faláttöréssel jutottak be. A biztonságos munkavégzés érdekében az épületet belülről is alá kellett dúcolni.

További feladat volt, hogy eltünt, sérült gyerekeket kellett felkutatni keresésre kiképzett kutyákkal. Eger városára jellemző a kiterjedt pincerendszer, ezért a mentőcsapatok azt a feladatot kapták, hogy sérült gyerekeket mentsenek ki teljesen sötét környezetből. Ezeket a körülményeket az Egri Vár kazamata rendszerében imitáltuk. A feladatot nehezítette, hogy a sérülteket egy szűk, kanyargós lépcsőn keresztül kellett kimenteni.

Szombaton az Egerszalóki víztározónál folytatódik a gyakorlat, ahol árvízi és a vizek kártételei elleni védekezésből adnak számot a mentőcsoportok: feladataik közótt szerepel többek között nyűlgát építés, a védművek bordás megtámasztása, jászolgát-építés, buzgár elfojtás és fóliázás.

Forrás: Heol

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Felállították Eger új Országzászló emlékművét. Dr. Semjén Zsolt szerint az országnak Szent István útján kell maradnia.

 A Pyrker-téren felállították és felavatták Eger új Országzászló emlékművét szerdán délelőtt. Az ünnepségen a Kurul dobosok és Keresztes Ildikó előadása után Habis László polgármester fölelevenítette, hogy az 1936-os Országzászló emlékmű 30 évig állt Egerben. Szerinte mérföldkő ez a város életében, s az is jelképes, hogy Szent István napján avatták föl. Az első magyar király Egert egyházi, kulturális, oktatási és közigazgatási székhellyé tette.

A polgármester hangsúlyozta az Alaptörvény preambulumában megfogalmazott értékeket, s azt is, hogy az emlékmű összefogásból született meg, nemcsak a város, hanem vállalkozások, magánszemélyek is adományokkal, munkájukkal segítették létrejöttét.

Dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében az ünnep értelmére két választ talált: az ősökre való büszkeséget és a történelmi tanulságok levonását. Szerinte büszkének kell lennünk magyarságunkra. Szent István műve három alappilléren nyugszik: a nemzetté váláson, a kereszténységen és az országépítésen. Minden nemzet pótolhatatlan, hiszen mindegyik olyan értékeket ad a világnak, amelyek az adott nemzet kultúrája nélkül nem jöhettek volna létre. A kereszténység, a szuverén magyar állam alapja, az első király sem Nyugathoz, sem Kelethez nem köteleződött el, az ország nem lett gyarmat és nem is lehet az - fogalmazott.

Kiemelte, a mai "Koppánykodók" gondolkodjanak el azon, hogy Szent István végtelenszer értékesebb volt Koppánynál, akinek vezetésével falnak ment volna, s eltűnt volna a nemzet. Hangsúlyozta, a szent király által alapított vármegyék és egyházmegyék ma is léteznek. A ma embereinek kis Szent Istvánokként folytatniuk kell az ország építését ki-ki ott, ahol tevékenykedik: a kormányban, az államigazgatásban, a gyárakban, a családokban. Az ország akkor gyarapodott, amikor Szent István örökségét vitte tovább, s tragédia érte, ha akár balra, akár jobbra letért az útról. Reméli, a jövőben is mindig megtaláljuk ezt az utat.

 A beszédeket követően a történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az emlékművet, majd Fehér István színművész szavalta el Wass Albert: Üzenet haza című versét.

Forrás: HEOL

Közel 6 milliárd Ft-ot használhat föl a Markhot Ferenc Kórház a betegellátás szervezeti és strukturális fejlesztésére uniós pályázat révén. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap többek között a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály, új műtőblokk. A projekt keretében egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt alakítanak ki, új gépparkot kap a Radiológiai osztály, megújul a környezet, a betegellátás feltételei nagymértékben javulnak.

A Heves Megyei Önkormányzat 2010-ben Európai Uniós támogatást nyert el a TIOP-2.2.4.-09/1 számú „Struktúrafejlesztés a fekvőbeteg ellátásban” című konstrukcióban az egri Markhot Ferenc Kórház fejlesztésére. A nyertes pályázat címe: Szervezeti és infrastrukturális megújulás-Markhot Ferenc Kórház. A pályázat céljára elnyert támogatás összege: 4.417.640.210Ft, melyhez a Heves Megyei Önkormányzat 490.848.912 forint önrésszel járult hozzá. Az uniós forráson felül a megvalósítást a Kormány 934.965.230 Ft többletforrással támogatta. A projekt 2010. december 15-én indult. 2012. január 1-től a 2011. évi CLIV törvény értelmében jogutódlás alapján a pályázat kedvezményezettje a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az építési kiviteli terveket 2011. év végén a hivatalba lépő új kórházvezetés felülvizsgálta és módosítását kérte annak érdekében, hogy a járóbeteg ellátás területe és kapacitása ne csökkenjen, a diagnosztikai műszerek beszerzésére fordítható költség pedig növekedjen. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás két fordulós volt, 2014. márciusában zárult le. A nyertes konzorciummal a szerződést 2014. július 15-én írta alá a kedvezményezett. Ezt követően elindul a kivitelezés, amelynek teljes költsége bruttó 4.819.010.479 Ft. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály és a Dokumentációs és Informatikai osztály. Itt épül meg az új 8+2 műtőtermes Központi Műtő a legmagasabb technikai színvonalú felszereléssel. Ebben az épületben helyezik el a Csecsemő- és Gyermekosztályt, a Gyermek Sürgősségi Ambulanciát. Az építkezés megkezdése után kezdődik a gépek, műszerek, berendezések és új, korszerű betegellátási és irodai bútorok, felszerelések beszerzése. Mindehhez új logisztikai-irányítási rendszer kiépítése is társul. Lebontják a régi, rossz állapotú épületeket és a helyükön a gyógyulást segítő zöldterületek teszik kellemesebbé a környezetet. A külső környezet megújulása mellett a közel hatmilliárdos fejlesztés jelentős szakmai előrelépést is jelent, hiszen a pályázat keretében – a kiköltöző osztályok helyén felújítással, átépítéssel, illetve az üres területek beépítésével – kialakítanak egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt, korszerű körülmények közé kerül a Radiológiai osztály, új gépparkkal, digitális röntgenfelvételi technikával és új CT-MR laboratórium is segíti a gyógyító munkát.

A projekt megvalósulásával – 2014.július 15 - 2015. november 30. - megújul a Markhot Ferenc Kórház, amely a XXI. század elvárásainak megfelelő körülmények között teszi lehetővé a betegek gyógyítását. 2015. november 30-tól.

 

Elhagyta Eger városát Dobó István szobra, valamint a Végvári Vitézek. A Dobó tér átépítése kapcsán a szobrokat Erdőkertesen restaurálják, majd Dobó a régi helyére, a Végvári Vitézek a Szúnyog-közbe kerül vissza.

A mai elszállításra sokan voltak kíváncsiak: a szobrokat két ütemben vitték el egy hatalmas tréler segítségével.

A belváros megújítását célzó programban január 6-án kezdték el a Dobó tér átépítését, a majdani szökőkút alépítményeinek elhelyezését, a közművek felújítását is.

 

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.

Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.

A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.

A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.

A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.

Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.

Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.

Megújul az egri vár, de legalábbis több része végre elkészül. Az év utolsó napján sikerült aláírni a megállapodást, ami alapján jövőre megindulhatnak a munkálatok. Az  Imola Konstrukt Kft. - Imola Építő Kft. - Euro Campus Kft. közös ajánlattevők 748.000.000,-Ft. +ÁFA áron végzik el a munkát 2014-ben.

A kivitelezési munkák az alábbi elemekre terjednek ki:

Szép-bástya romszerű helyreállítása, körsétány kiépítése, meglévő falmaradványok helyreállítása, csapadékvíz elvezetés és elektromos térvilágítás kiépítése bástya fallal határolt 670,0 m² - es területen,

„Setét kapu” épületében férfi – női vizesblokk kialakítása, meglévő épületen határoló falain belül 50,19 m² hasznos alapterülettel,

Törökkert, kapuvédő bástya helyreállítása 565,26 m² belső alapterületen, bazalt járófelület, fa szerkezetű lépcsők, gyilokjáró, kőszobrász, restaurátori munkák elvégzése,

Fegyvertár épületének felépítése,

Külső várfalsétány kiépítése az északi és nyugati várfal körül 384 m-es szakaszon, járófelületek, mellvédfalak acél és monolit vb. lépcső karok létrehozása, a sétány kertészeti, környezeti állapotának helyreállítása. Parkoló és rendezvénytér 354,74 m2 történő kialakítása, 2 db mozgássérült parkolóhely burkolt felülettel. Terület vízelvezetésének megoldása, létrehozása 59,5 m szakaszon csapadékcsatorna építése a szükséges csatlakozási pontokkal.

Közművek Várfalsétány és vár területén földkábeles térvilágítás, erőátviteli kábelek, elosztók és csatlakozóaljzatok bontása és kialakítása 650 m + 1550 m-es szakaszon, belső szennyvízcsatorna bontása és építése 255 m + 355 m szakaszon, csapadékcsatorna bontása és építése 654 m + 580 m-es szakaszon, ivóvízvezeték építése 487 m szakaszon. Területekhez kapcsolódó térfigyelő rendszer kiépítése.

Vár területén alsó és felső várudvar környezetrendezési munkái, tereprendezés, járófelületek kialakítása, növényzet ültetése 9400 m² alapterületen

A projekt megvalósítására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 1.522.987.448  Ft vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében. A teljes projektméret 1.746.402.035 Ft.

Forrás: Egriügyek

Kedden délután érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, miszerint kigyulladt egy sorház Tarnabodon.

A füzesabonyi és a hevesi tűzoltókat, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot riasztották a helyszínre. A felderítés során megállapították, hogy egy tetőtér beépítéses lakás szobája ég, a tűz pedig a födémen keresztül továbbterjedt a szomszédos épületek tetőszerkezetére.

Három propán-bután gázpalack közül kettőt a tűzoltók, egyet pedig még a kiérkezésük előtt az ott lakók kihoztak az épületből. Két sugárral oltották a tüzet. Személyi sérülésről még nincs információnk - mondta el Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A tűzoltók a lángokat megfékezték, a lángok miatt összesen tizenhárom ember elhelyezésére volt szükség, amelyet rokonoknál oldottak meg. Valószínűsíthető, hogy a tűz a kéménytől indult, így a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat helyszíni ellenőrzést folytat le.

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott sajtóközleménye:

Várhatóan jövő hétfőn szavaz az országgyűlés a Kormány új családtámogatási formájáról, a gyed extráról – jelentette be mai, az egri Polgárok Házában tartott sajtótájékoztatóján Horváth László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő és dr. Nyitrai Zsolt, a Fidesz Heves megyei elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 2002-2010 között a kormányon lévő hatalom családellenes politikát folytatott, hiszen ebben az időszakban csökkent a gyes 3-ról 2 évre, ekkor szűnt meg az állami támogatás új lakás vásárlására, vagy építésére - ismertebb nevén a szocpol -, illetve a családi pótlék folyósításának időtartama a közoktatásiintézményben tanuló gyermek után a korábbi 23. életév helyett 20 éves korra módosult.

A kormányváltás után szerencsére változott a helyzet, hiszen a Kormány sorra hozta családbarát intézkedéseit – hangsúlyozta dr. Nyitrai Zsolt. Visszaállították a 3 évre szóló gyes-t, kiterjesztették a családi adókedvezményt, illetve lehetővé tették, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Utóbbi lehetőséggel országosan már 90 ezer nő élt.

A Kormány elé kerülő előterjesztés ösztönzi a gyermekvállalást, segíti a gyermeknevelést és kedvezőbb feltételeket biztosít a kisgyermekes anyák munkába állásához. A gyed extra a nők, az édesanyák iránti megbecsülésről szól. A jövőben tehát nem kell az anyáknak választaniuk a munka, vagy a tanulás és a gyermeknevelés között.

Horváth László elmondta, hogy a gyed extra bevezetésével egy testvér szültése esetén is megmarad a korábbi ellátás. Amennyiben az édesanya a gyed alatt vállal újabb gyermeket, akkor egyszerre két gyed-re vagy két gyes-re is jogosulttá válik. A rendelkezés 2014. január 1-jétől lép hatályba és az ez után született gyermekekre vonatkozik. Tavaly hazánkban 81 ezernél több édesanya volt gyeden. Ők ebben az ellátási formában átlagosan 91 ezer forintot kaptak, vagyis ekkora összegről kellett lemondaniuk azoknak az anyáknak, akik teljes munkaidőben visszaálltak dolgozni.

A munkaadók is jól járnak, ha olyan anyasági ellátásban részesülő nőket foglalkoztatnak, ahol a családban legalább 3 gyermeket nevelnek, hiszen az eddigi 2+1 év helyett 3+2 éves támogatási formát vezetnek be, azaz az első 3 évben elengedik a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás teljes összegét, a 4. és az 5. évben pedig a felét. A járulékkedvezményekkel a munkaadók meg tudják tartani tapasztalt munkavállalóikat, a családok pedig több jövedelmet kapnak – emelte ki Horváth László.

Heves megyében ma 2 ezerrel több nő dolgozik, mint a kormányváltás előtt. Az országos és a megyei adatok is azt a pozitív tendenciát tükrözik, hogy a nők foglalkoztatottsága és a születések száma is folyamatosan emelkedik. Sajnos 2008 és 2010 között mindkét mutató csökkent. Horváth László megkért minden megyei országgyűlési képviselőt, hogy a szavazáson az édesanyák és a foglalkoztatás javulása mellé tegyék le voksukat. Horváth László a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy dr. Sós Tamás MSZP-s képviselő a családok támogatására irányuló valamennyi előterjesztésre – a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazásra, a családi adókedvezmény kibővítésére, és a gyes-re vonatkozó javaslatokra is - nemmel szavazott.

Eger, 2013. december 6.

Galyatető mellett mutatta be hétfőn a mátrai áramkrízis kiküszöbölésére elhelyezett új technikai eszközeit az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport.

Az idén, csak január hónapban 17 alkalommal volt áramszünet a Mátrában, nem kis bosszúságot és kárt okozva a helyi vállalkozóknak és a vendégeknek.

Galyatető mellett, a piszkéstetői bekötőútnál mutatta be hétfőn a mátrai áramkrízis kiküszöbölésére elhelyezett új technikai eszközeit a sajtó munkatársainak az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport. A probléma orvoslásában kulcsszerepe volt Balázs József országgyűlési képviselőnek is, aki a kezdetektől szorgalmazta a Mátra energiahelyzetének javítását, és folyamatosan egyeztetett a cég vezetőivel a tennivalókról.

- Arról szóltak a hírek 2013 telén, hogy nincs megbízható áramszolgáltatás a Mátrában. A szállodaüzemeltetők és a szabadidős tevékenységek szolgáltatói többmilliós anyagi és presztízsveszteséget szenvedtek el a mátrai áramkrízis miatt – emlékeztetett a tájékoztatón Balázs József.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport, a megfelelő engedélyek birtokában, közel 100 milliós fejlesztést hajt végre: ennek része a most bemutatott távvezérlésű szakaszoló, a földkábelek kiépítése, és a vezetékek közelében lévő fák ritkítása.