Keresés: „érsek” (52 találat)

Ünnepélyes keretek között helyezték el Bartakovics Béla portréját ma délelőtt, az egykori egri érsek nevét viselő közösségi házban. Az ünnepségen Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója emlékezett a névadóra.

Az Agria Barokk Kamaraegyüttes műsorát követően leleplezték Bartakovics Béla egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja 19. századi portréját, mely mostantól a Bartakovics Béla Közösségi Ház első emeleti folyosóján látható. Az ismeretlen alkotó munkáját, melyen a hatvan év körüli érsek látható, hagyatékból vásárolták meg.
Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója köszöntőjében összefoglalta az 1851-ben beiktatott érsek, város életében betöltött szerepét. Az első polgári érsek, akinek nagyon jelentős a múzeumi, irodalmi, pedagógiai munkássága, visszaállította a város és az érsekség kapcsolatát.
Somodyné Jámbor Ildikó a Bartakovics Béla Kulturális Egyesület elnöke a névadóra emlékezve elmondta, hogy a nagy múltú, a város és a megye kulturális életében nagy szerepet betöltő közművelődési intézmény 2005-ben vette fel az érsek nevét. Bartakovics élete és személyisége példa értékű a kulturális élet területén.

Bartakovics Béla

Egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja.
Felsőelefánton születet 1792. április 10-én. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követőenSellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprimás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött. Ezután rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavítatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen.
1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának. 1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki.

Forrás: Egriszín

Az új kormány újrafogalmazza az állam és a történelmi egyházak közötti kapcsolatot és az együttműködések lehetőségét – hangsúlyozta ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László államtitkár a Városházán.

Szászfalvi László az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős államtitkár a Nemzeti Együttműködés jegyében a történelmi egyházakkal lévő bizalmi kapcsolat újjáépítését végzi. Ennek részeként Egerben találkozott Habis László polgármesterrel, Horváth Lászlóval, Fidesz-KDNP Heves megyei közgyűlési elnökjelölttel, továbbá felkeresi Ternyák Csaba egri érseket is.

Az államtitkár elmondta, a kormány nem kért türelmi időt, és a Kárpát-medence területén megkezdte a Nemzeti Konzultációt az egyházak képviselőivel. Kiemelte, hogy kormánya a magánérdek helyett a közjavat kívánja szolgálni, illetve az anarchia helyett a rend megteremtésén fáradozik. Szeretnék, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei kerülhetnének végre előtérbe.

A nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán nyomatékosította, hogy látható már az a folyamat, amely a nemzeti együttműködés szándékát már tartalommal is megtölti. Szászfalvi László tájékoztatott arról is, hogy az új összetételű Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság a hároméves szünet után újra elkezdheti a munkáját. A bizottságtól – többek között – az egyházi törvény felülvizsgálatát várják és előrelépést a finanszírozások terén.

Az új kormány munkájának eredményeként említette az államtitkár, hogy nyolc év után először a zárszámadásban nem kipontozva jelent meg az egyházi intézmények normatív támogatásának az összege, hanem az egyházi szakértőkkel közösen kialakított álláspont szerint. Így az egyházi intézményekbe járó diákok, az egyházi intézményeket felkereső idős emberek, rászorultak sincsenek másodrendű állampolgárként kezelve. Említetést tett arról is, hogy az önkormányzat által egyházi szerv felé történő iskolaátadás terén is megszüntették a diszkriminációt, és így nem kell büntetőpénzt fizetni, ha az egyház és az önkormányzat összefog a kisiskolák megmentése érdekében. Szerinte ezek az intézkedések is mutatják, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is csak a FIDESZ-KDNP az egyetlen cselekvőképes erő.

Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy Eger városának mind az intézmények, mind az épített örökség, mind az oktatási, kulturális, szociális kapcsolatok terén nagyon komoly kapcsolata van a történelmi egyházakkal, amely közös fejlesztési programokban és együttműködésekben is megjelenik.

Végül Horváth László, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési elnökjelöltje elmondta, hogy abban az esetben, ha a jövőben a pártszövetség vezetheti majd a megyét, akkor szeretnének élő kapcsolatot kialakítani a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel szociális és oktatási programokban. Külön kiemelte, hogy elképzeléseik szerint nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítására. Tájékoztatott arról is, hogy már elkészítettek egy programot, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy akár ezer munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességűek számára.

Forrás: Egriszín

Újabb öt évre megválasztotta elnökévé Erdő Péter bíborost, prímást, esztergom-budapesti érseket a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi rendes ülésén. A testület alelnöke Ternyák Csaba egri érsek lett.

Az MKPK tájékoztatása szerint a testület alelnöke Ternyák Csaba egri érsek lett, a négytagú állandó tanácsba pedig a titkos szavazáson beválasztották Erdő Péteren, Bábel Balázson és Ternyák Csabán kívül Veres András szombathelyi megyés püspököt. A tisztségviselők megbízatása öt évre szól.

Az MKPK állandó tanácsának az előző ötéves ciklusban Erdő Péteren és Bábel Balázson kívül tagja volt Pápai Lajos győri megyés püspök, aki eddig az MKPK alelnöki tisztségét is betöltötte, valamint Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök.

Forrás: Heol

Rendőrök, tűzoltók, mentők, polgárőrök, büntetés-végrehajtók egész napos program keretében adnak randevút egymásnak és az érdeklődőknek ma, az Érsekkertben. A negyedik alkalommal megrendezett esemény a gépjárművek szirénás felvonulásával kezdődött, de a nap folyamán még vetélkedők, szakmai bemutatók, musical és koncert várja a helyszínre látogatókat.

Az egész család számára kínál látnivalót, érdekességet a IV. Kéklámpás-nap, melyen a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a mentők és a tűzoltóság mutatkozik be egy kicsit másképp, mint ahogy azt megszokhattuk a hétköznapokban.
A szirénák hangja ezúttal nem balesetet, veszélyt jelentett, a rendezvény nyitányaként a szervezetek gépjárművei felvonultak Eger utcáin.

Az igények, szükségletek között a biztonság a legfontosabb, amit a körülmények, a természeti erők minden nap veszélyeztetnek, hangsúlyozta Habis László polgármester köszöntőjében az érsekkerti rendezvényen. A polgármester méltatta az emberek biztonságáért tevékenykedők áldozatos munkáját, megköszönte a lakosságért dolgozó szervezeteknek felelősségteljes, lelkiismeretes szolgálatát, amely során óriási áldozatokat hozva a biztonságunkról gondoskodnak.

Az évente megrendezett találkozó célja, hogy munkájukkal a közösségért dolgozó szervezetek ezúttal kötetlen, szabadidős formában találkozzanak egymással és az emberekkel. Bemutassák munkájukat, eszközeiket, ezáltal közelebb kerüljenek mindenkihez. Az egész napos programban az említett szervezetek látványos bemutatóit élvezheti a közönség, lesz baleset, tűz, túszejtés-szabadítás, rabszállítás, lövöldözés. A színpadon a Tűzvirág drámacsoport Maffia-sztori című előadását, a Kaláris néptáncegyüttes műsorát és a Flórián Band koncertjét láthatják az Érsekkertbe látogatók.

Forrás: Egriszín

Tűzoltás anno...

Akcióban

Egerben augusztus 20-án délután fél hatkor a várbeli székesegyház falai között ünnepi szentmisét celebrált dr. Ternyák Csaba érsek.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

A városi díszünnepség hétkor kezdődött a Dobó téri színpadon, ünnepi beszédet Habis László polgármester mondott, majd kitüntetéseket, díjakat adtak át. A megyeszékhely közgyűlése díszpolgári címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek a város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként. Pro Agria Díjat kapott Gergely Péter Pál karnagy és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgató. Pro Cultura Agriae-díjban részesült dr. Kádár Zsolt református esperes.

Képzőművészeti nívódíjat Kishonthy Jenő festőművész, zenei nívódíjat Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, fotóművészeti nívódíjat Majoros Tamás fényképész vehetett át, a Szent István Rádió szerkesztősége pedig sajtó- és publicisztikai nívódíjat kapott. A közgyűlés az Eger Város Egészségügyéért kitüntetést adományozta dr. Kakuk Judit főorvosnak, valamint dr. Kalló János , dr. Kollár Lajos és dr. Somogyi István háziorvosoknak. „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben részesült Utasi Lászlóné, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetője.

Forrás: Heol

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Az elmúlt hetek, hónapok rendkívüli időjárása és az árvíz az egyházi épületeket sem kímélte. Ficzek László érseki irodaigazgató tájékoztatása szerint mintegy húsz helyen tapasztaltak ilyen jellegű gondokat.

A szentistváni templomot életveszélyessé nyilvánították. A boltozat megrepedezése miatt arra kényszerültek, hogy a szentmisét a művelődési házban tartsák. A statikai szakvélemény alapján vasakkal erősítették meg a boltozatot, s bíznak abban, hogy újból birtokba vehetik az épületet. Balajton is megrepedeztek a templom falai. A földcsuszamlás miatt 55 millió forintos a kár.

A borsodnádasdi „lemezgyári” templomnál – földcsuszamlás miatt – a támfal megerősítésére lesz szükség, ugyanis a közeli erdőből hatalmas földtömeget hordott le a víz. Hernádpetriben a templom boltíve repedezett meg, a vakolat is leszakadt. Szendrőben az altemplom és a plébánia pincéje került víz alá, a templomfalak is átnedvesedtek, ahogy a vizes templomfalak okoznak fejtörést Litkán, Halmajon, Hernádvécsén, Gesztelyen és Ongán.

Hasonló nehézségek adódtak a nagykinizsi imaházzal, a nyékládházi hittanteremmel és a szikszói Betánia-kápolnával is. A viharos szél Sátoraljaújhelyen a Szent Margit Általános Iskola tetejét, valamint a jászladányi templom tetőszerkezetét is megbontotta. Bár még nem áll minden adat rendelkezésre, de az már nyilvánvalóvá vált, hogy több százmilliós kár keletkezett a műemléki védettség alatt álló egyházi épületekben.

Forrás: Heol

Befejeződött a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok nézőterének felújítása. A lelátó piros-fehér-zöld színekben pompázik, a sportiskola az önkormányzat támogatásával 850 új műanyag széket szereltetett fel.

Közel 6 millió forintból valósult meg a beruházás egy zalaegerszegi cég kivitelezésében. Kovács Géza az EVSI igazgatója a ma reggeli átadáskor elmondta, hogy az ülőhelyek kiválasztásánál a biztonsági szempontok elsőbbséget élveztek a kényelemmel szemben, így háttámla nélküli székeket helyeztek el az épületben. A nemzeti színeket követő ülőalkalmatosságok anyaga törhetetlen és éghetetlen. Az önkormányzat nevében Habis László polgármester és Szeleczki János alpolgármester is részt vett az átadáson, akik szerint a mostani fejlesztés egy újabb bizonyítéka annak, hogy a lehetőségekhez képest a város igyekszik a sportlétesítményeket megóvni, igazodni a kor elvárásaihoz. A közelmúltban került sor – ugyancsak a sportcsarnokban - a több tízmilliós nagyságrendű azbesztmentesítési munkálatokra, valamint az érsekkerti teniszpályák felújítására is, a pozitív visszajelzések pedig nem maradtak el.

obj=document.getElementById('bCont2769_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Forrás: Egriszín

Eddigi parlamenti munkájáról, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság alelnökeként és KDNP frakcióvezető-helyettesként végzett tevékenységéről adott tájékoztatást Habis László, Eger országgyűlési képviselője ma délelőtt, képviselői irodájában.

Heves megye 1. sz. választókörzetének képviselője Eger, Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő települések érdekében kíván a továbbiakban is tevékenykedni. Habis László tájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt időszakban egy felszólalása volt a parlamentben, egy módosító indítvány kötődik a nevéhez a helyi adózási rend módosításával kapcsolatban és két alkalommal szerepelt a Parlamenti napló műsorában.
Parlamenti felszólalásában az önkormányzati törvény módosításával a KDNP álláspontját fejtette ki, amely szerint kívülről is lehet alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt választani. A helyi adózással összefüggő módosító indítvány a legfontosabb saját bevételek közvetlen, (nem az APEH általi) beszedésére vonatkozik. Nem adótechnikai kérdésről van szó, hangsúlyozta Habis, hanem a helyi gazdaság szereplőivel való együttműködés fontosságáról, amely lehetővé teszi az önkormányzati gazdálkodás tervezhetőségét.
Képviselő számára legizgalmasabb vitát az Önkormányzati Bizottságban a Közbeszerzési törvénynek, a kis- és középvállalkozások helyzetét segítő rendkívül terjedelmes változtatása.

Habis László kitért a város érdekében fojtatott lobbi-tevékenységére, amely kapcsán elmondta, hogy a Deák Ferenc út felújításával kapcsolatos támogatási szerződést még nem tudták megkötni, mert az Észak Magyarországi Fejlesztési Ügynökség a NORDA ragaszkodott az út tulajdonrendezéséhez.
A mindezidáig állami tulajdonban lévő út városi tulajdonba kerülésének procedúrája hosszú hónapok óta folyik, eredmény nélkül, számolt be a polgármester. A város a saját felelősségére kezdte el a beruházást, nem akarnak belecsúszni a téli időszakba.
Miután az illetékes állami szervek vonakodtak a végleges szerződés megkötésétől, az egri születésű Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára személyes segítségével sikerült a tulajdonba adásról szóló szerződést megkötni. Ez azt jelenti, hogy a város 29,4 hektárnyi, 118, 7 millió forint értékű területtel gazdagodott. Remélhetőleg ezzel minden akadály elhárult a támogatási szerződés megkötésének útjából.

A KDNP frakcióvezető-helyettesként tevékenykedő képviselő a sajtó kérdésére elmondta, hogy erről egyeztetett a Fidesz illetékeseivel, s úgy érzi, hogy egy érseki székhelyű városban, ahol az egyházak jelentős szerepet töltenek be az oktatás, kultúra területén, szerencsés, ha a megválasztott képviselő a KDNP soraiban politizál.
Habis László feszített munkájáról is nyilatkozott. Kijelentette, hogy a parlamentben igyekszik a lényegre koncentrálni, eddig minden szavazáson részt vett. Igyekszik egyensúlyt tartani a polgármesteri és a képviselői munka között, és igyekszik a kettő közötti kölcsönhatást kihasználni az egri projektek és a térséget érintő ügyek érdekében.

Habis László arra a kérdésre, hogy polgármesterként egyet ért-e az ellenzék által élesen bírált, Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattal, így válaszolt:
„Igen, azt gondolom, hogy fontos a ebben a gazdaságilag nehéz helyzetben erősíteni a nemzet egységét. Hittel és optimizmussal kell tekintenünk a jövőbe, és remélem, hogy ez a nyilatkozat ezt megalapozza, amellett, hogy a gondolatvilága némiképp előfutára lehet az új alkotmánynak. A napokban döntött a parlament arról, hogy milyen személyi összetételű alkotmány előkészítő bizottság működik majd. Sok kiváló ember tevékenykedik valamennyi frakció képviseletében. Remélem, hogy egy új alkotmány a magyar jogrend fejlődésében jelentős mérföldkő lesz.”

Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata Az ellenzék által élesen bírált politikai nyilatkozatot a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az államigazgatási szervek épületeiben jól látható helyen ki kell helyezni. A rendelet a köztársasági elnököt, a házelnököt és az önkormányzati vezetőket is kéri, hogy gondoskodjanak a nyilatkozat kihelyezéséről. Az intézkedést élesen kritizálja az ellenzék. A közleményben az áll, hogy az Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben, hiszen a nyilatkozat szerint az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában az emberek akaratának elismeréséről van szó. A nyilatkozat kihelyezéséről nincs egyetértés a politikai pártok között.

Hogy a korábban banki vezetőként dolgozó képviselő üzleti filozófiájával mennyire ellentétes a nemrég megszavazott bankadó, arra így reagált:
„Ez nyilvánvalóan egyfajta kényszer szülte megoldás, mint ahogy a kormány átmenetinek is szánja. Tudomásul kell venni, hogy az állami költségvetés olyan állapotban van, amilyenben.
Hogy példát mondjak: az önkormányzati szektor egésze nehéz helyzetben van, hiszen nem csukhatják be az iskoláikat, nem szüntethetik meg a városüzemeltetési feladatokat, miközben a saját bevételeik és az állami támogatások drasztikusan csökkentek. Nos egy ilyen, mondhatni válsághelyzetben rendkívüli megoldásra van szükség. Bízom abban, hogy az összes vita ellenére ez egy kezelhető megoldás lesz, és biztosítja majd azt, hogy az államháztartási hiány ne nőjön, mert ehhez is fontos érdekek fűződnek.”

A polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok terhét egyaránt magára vállaló Habis László helyettesítésekkel megoldhatónak látja a más pártok számára összeegyeztethetetlen funkciókat, mindkét területen igyekszik a legfontosabb teendőkre koncentrálni, és kellő harmonizációval eleget tenni e kihívásoknak:
„Én nagyon szeretném ha a választók bizalmából az elkövetkező négy évben is Eger polgármestere lehetnék, elsősorban azért, mert számos komoly fejlesztést a város stratégiai kérdéseiben változtatásokat készítettünk elő
Nyolc évig voltam alpolgármester, azt mondhatom, hogy a második ciklusban sokszorosan több eredményt tudtam felmutatni. Most is ilyen érzés van bennem, és bízom abban, hogy a választók bizalmát elnyerem.”

Forrás: Egriszín

Új helyszín, de ugyanaz az érzés. Fotó: Gál GáborA Líceum rekonstrukciója miatt az érsekkerti sportcsarnok adott otthont az egri főiskola diplomaátadó ünnepi szenátusülésének szombaton.

- A diploma átadásának ünnepi szenátusülése lezár egy több évre is kiterjedő felsőoktatási tanulmányi ciklust. Számvetésre okot adó, gondolatokat ébresztő, ünnepi pillanat ez. Eltelt a suhanónak csak tűnő idő, de nem múlt el nyomtalanul. Nem, mert nagy idő ez, nagy utat tettek meg! Felismerték, s erről meggyőződhettünk: csak az a tudás ér valamit, amelyet magunk szerzünk magunknak, velünk született érdeklődésből és szenvedélyes tudásvágyból. Biztos vagyok abban, hogy oktatóink a megkerülhetetlenül fontos kompetenciák formálásán túl nem csupán a szükséges ismeretekre tanították meg Önöket, hanem arra is, hogyan képezhetik tovább majd magukat, miként újíthatják meg életpályájuk során tudásukat - fogalmazott köszöntőjében dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban megtartott diplomaátadó ünnepi szenátusülésen.

A rendezvényt a szokásos külsőségek közepette, ám szokatlan helyszínen tartották, aminek az oka a Líceum épületében folyó rekonstrukció. A végzett hallgatók a létesítmény befogadóképessége miatt két „részletben” - délelőtt és délután - vehették át diplomájukat, oklevelüket, illetve bizonyítványukat.

A hagyományos és a Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben, összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán.

 

Az ünnepi eseményen 1.023 fő vehetett át oklevelet, amelyből alapképzésben mintegy 300-an, mesterképzésben további 250-en teljesítették az okmány átadásához szükséges tanulmányi feltételeket. Szakirányú továbbképzésben, szakvizsgaprogramban közel 150-en szereztek újabb szakképzettséget. Felsőfokú szakképzésben pedig 11 szakon közel 200-an szereztek OKJ bizonyítványt. A végzett hallgatók több mint egynegyede nem rendelkezett még az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Ők a tanulmányuk sikeres befejezéséről szombaton igazolást kaptak.

Az ünnepi szenátusülésen a rektori köszöntőben Hauser Zoltán nagy jelentőségű bejelentést tett egy az Eszterházy Károly Főiskola, az egri felsőoktatás történetében is mérföldkőnek számító eredményről:

-  A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tegnapi plenáris ülésén alkalmasnak ítélte, tehát akkreditálta az intézmény első doktori képzési programját történelemtudományban. Ezzel az Eszterházy Károly Főiskola képzési szerkezete is kiteljesedett: minden szinten kínál tanulmányi lehetőséget az őt választónak. Szóljon hát a köszönet innen, elsősorban a Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézetének, különösen Romsics Ignác akadémikus úrnak a Doktori Iskola vezetőjének, és Gebei Sándor professzor úrnak, az intézmény Doktori Tanácsa elnökének. De mindenkinek, aki saját tehetségével és lehetőségével hozzá tudott járulni e nagyszerű eredményhez, a sikerhez! - fogalmazott a rektor.

A köszöntőt követően a diplomájuk átvételére várókhoz és az őket az ünnepségre elkísérő szülőkhöz, rokonokhoz, barátokhoz Szövényi Zsolt, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője szólt. Szavai szerint az év 365 napjából vannak megjelölt napok, mely jelet a közösség adja. Az egyetemek, főiskolák életében ilyen jeles nap az évnyitó és tanévzáró ünnepség. Jeles és Jannus-arcú nap ez a diplomásoknak: egyrészt visszatekintés a múltba, másrészt pedig nyitás a jövő felé.

A főosztályvezető megfogalmazása szerint a ünnep ez a nap a diploma átvevőjének, ünnep a családnak, de ünnepe a főiskolának is. Szövényi Zsolt a későbbiekben méltatta a névadó Eszterházy Károly életútját, aki 250 évvel ezelőtt nem csak megfogalmazta az egyetemalapítás gondolatát, de tett is érte. Tett oly módon, hogy építtetett. Nem csak kőből és téglából, de építette a szellemi fundamentumokat is. Létrehozta például Magyarország második nyilvános könyvtárát. Személyeket is gyűjtött az egyetem mellé, melynek kiváló példája Markhot Ferenc, akit Eszterházy hozott Egerbe.

A NEFM főosztályvezetőjének szavai után Nádasy Erika színművész egy musical-el köszöntötte az ünneplőket, majd dr. Koncsos Ferenc főtitkár tett bejelentést díjakról, előléptetésekről és kitüntetésekről.

A hallgatók az Agria Voces együttes zenéjének hangjaira vehették át oklevelüket a főiskola rektorától és a karok dékánjaitól. Az ünnep zárásaként Tunyogi Péter színművész szavalta el a Szózatot.

Forrás: Heol