Keresés: „MSZP” (199 találat)

A Magyar Szolidaritás Egri csoportja augusztusban együtt tiltakozott a DK, az MSZP, és az LMP helyi szerveivel a városi közgyűlés kormánypárti képviselői által támogatott, majd elfogadott alapokmány módosító indítványa ellen, mely alapján megvonták a közgyűlésen történő lakossági hozzászólási jogot a választópolgároktól.  Szeptember 27-én a közgyűlés napján a Szolidaritás aktivistái a Zalár utcában ismét tiltakoztak a jogcsorbító intézkedés ellen. Több egri polgár  a felállított asztalnál mondta el észrevételeit a közügyekkel kapcsolatban. Ecsetelték sérelmeiket, amikkel nem kívánnak szembesülni a hatalom képviselői.  A Mozgalom  szervezői a demonstráció után leragasztott szájjal jelentek meg a közgyűlésen, így fejezve ki, hogy tovább küzdenek a hozzászólási jog visszaszerzéséért.

MSZM Egri Csoport

A FIDESZ hatalmi céljai és nem a lakosság érdekei dominálnak Heves megyében a járások kialakításánál, a közigazgatás átszervezésénél, az önkormányzatok feladatainak leredukálásánál – kezdte dr. Sós Tamás a dr. Nagy Imrével közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

- Folyamatos a pénzkivonás, indokolatlan mértékű államosítás, centralizáció történik. A járások a központi politikai akarat végrehajtói lesznek, politikai kinevezett vezetőkkel, a FIDESZ „kádertemetői” lesznek – fogalmazott dr. Sós Tamás.
Mint elhangzott, vannak olyan szervezeti egységek, például a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, melynek harmadik fenntartójánál tart két év alatt. A megyei önkormányzat intézményfenntartó feladatainak felszámolása után, jelenleg az állam a „gazda”, és folyamatban van a városi önkormányzathoz való kerülés. A politikus szerint nem véletlen, hogy ilyen körülmények között két éve húzódik a szocialista kormány időszakában megítélt 1,7 milliárdos egri vári fejlesztés. Hozzátette: egységesen indokolatlan valamennyi, jól működő önkormányzati iskola államosítása.

A járásokról szólva dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője elmondta, hogy a kormány „sikerpropagandájaként” elkönyvel járási rendszerben egy „szolgabírói” szintet kíván megvalósítani az Orbán-kormány, amely az önkormányzatiság átalakításának utolsó eleme.
- Megvalósult a centralizáció, a leépítés. Heves megyét is kiürítették, államosították a vagyont, feladatai nincsenek. Azt hangoztatták, hogy területfejlesztési feladatot kap a megye, ám az utóbbi fél évben semmilyen erre vonatkozó feladatot nem valósítottak meg.

A megyei frakcióvezető kiemelte, alapvető problémák vannak a járási rendszer kialakításával: pénzspórolás címszóval az önkormányzatoktól történik forráskivonás, csak a köztisztviselők foglalkoztatásához 10 milliárdos korrekció kellene a költségvetésben. Ebből következik, hogy legalább 10 ezer közszolgálati dolgozót bocsátanak el jövőre, hiszen 600 milliárdos jövő évi költségvetési hiány mellett, nem valósulhat meg ilyen módosítás.
- A megyénként létrehozott úgynevezett kormányablakok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen érdemi ügyeket nem tudnak elintézni az emberek, csupán útbaigazítási funkciót lát el, hogy hova, melyik hivatalhoz mehet a lakosság az aktuális ügyben. A járási hivatalok politikai szervezetek lesznek, pedig közigazgatási funkciót kellene, hogy ellássanak. Élükre politikusokat telepítenek – zárta dr. Nagy Imre.

Növekvő árak, csökkenő bérek. Ezek a tényezők voltak a péntek reggeli forgalomlassító tiltakozás legfőbb kérdései, melyet az MSZP tartott Egerben. A szocialisták felvetették az árak nagyfokú növekedését, illetve a kormány hanyagságát, amely rengeteg ember életszínvonalán rontott.

Az elmúlt egy évben az alapvető élelmiszerek ára óriásit nőtt. A tojás, a cukor ára 40%-os emelkedést mutat, míg az olaj és a kenyér díja is emelkedett. Mindezek mellett az energiaköltségek is fokozódtak, a szocialisták szerint az Orbán kormány hanyagsága több millió ember életét teheti tönkre ezekkel a lépésekkel. Éppen ezért egy országos figyelemfelhíváshoz csatlakozott az MSZP, felhívva ezzel az emberek figyelmét a kormány hibás gazdaság-, illetve oktatáspolitikájára.

Az MSZP az árak emelkedése, a csökkenő bérek ellen szervezte forgalomlassító tiltakozását Egerben.

Pál György, az MSZP városi elnöke szerint az Egerben élők számára nagy segítséget jelentene a biomassza-erőmű létrehozása, ami azonban a korcsolyapálya eltűnése után sem jelent meg. Óriási problémaként említette meg, hogy az elmúlt egy évben közel egy millió fővel nőtt a létminimum alatt élők száma. Úgy véli, hogy Eger az élen jár abban, hogy megnyomorítsa az emberek életét. Kiemelte a megyében folyó oktatási problémákat: a tankönyvcsomagok horribilis ára „egyedülálló” az országban.

Török Zsolt, a párt szóvivője elmondta: szeptember végére egy alternatív gazdasági programot dolgoznak ki.

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

 

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Nagyon sok kudarca van az elmúlt húsz évnek a többség, kisebbség, a roma lakosság integrációját érintően.

A hétköznapi kormányzati közöny félreérthetetlen és logikus, ezért is különösen veszélyes, ám nem elfogadható következménye a jelenlegi társadalmi helyzetnek.

Nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, a rasszizmus és fajgyűlölet a jobboldali politika kezében van.

Közös felelősségünk, hogy meg tudunk-e valósítani olyan nemzeti programokat, amelyek a magyarországi romák oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakás körülményeik javításával, a mindennapos biztonságot, a nemzeti megbékélést segíti. Ezek különösen nehéz kérdések.

Konkrétan, következetesen, a társadalom egészének érzékenységére tekintettel kell lenni.

A problémákat szűkebb és tágabb körben kell kezelni, türelem és idő kérdése. Látszat intézkedéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni. Az MSZP részéről a Kelet-magyarországi Program keretében feszültségcsökkentő komplex programokat sürgetünk az etnikai konfliktusok és a robbanásokkal fenyegető szociális problémák kezelésére.

Javaslataink:

-          A rend, a biztonság

-          Az oktatás tényleges ingyenességének bevezetése

-          A többség-kisebbség együttélésére irányulnak

-          A felsőoktatásban a felnőttek számára tanulmányi ösztöndíjak kiírása

-          A gyermekeknek tanulmányi ösztöndíj a pedagógusoknak pedig mentori ösztöndíj biztosítása

Pozitív példákra van szükség. A Bajnai-kormány időszakában Sirok és térségében elindított szervezett „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex, integrációs programja”, amely kézzelfogható eredményeket hozott, több mint 100 ember életében.

Sajtótájékoztató keretében Teleki László kiemelte, hogy a roma integráció legfontosabb elemének az oktatást tartja, hiszen hosszabb távon ez vezethet a romák foglalkoztatásának bővüléséhez. Másik elengedhetetlen momentumként – szintén az oktatáshoz kapcsolódóan – a romák értelmiségi körökben történő nagyobb számú megjelenését tartja Teleki, hiszen a valódi integráció itt kezdődhez el.

Elhangzott továbbá, hogy a kormány közmunkaprogramja nem jelent megoldást a romák számára sem, hiszen akiket korábban nyolc órában foglalkoztattak, azok nagy számban ma már csak négy-hat órában tudnak dolgozni, így bérük tovább csökkent.

Teleki László Heves megyén kívül több megyébe ellátogat, feltérképezve az Orbán-kormány elmúlt két évét követően a roma lakosság tapasztalatait, roma vezetőkkel konzultálva, bemutatva az MSZP két programját, az Ajánlat Magyarországnak címűt, valamint a Kelet-Magyarország Programot.

                        Teleki László                                     Dr. Sós Tamás

                             Országos Elnökségi tag                     Országgyűlési képviselő

                                        MSZP                                                  MSZP

A 2013. évi költségvetés önkormányzatokat, kistelepüléseket és azok gazdálkodását befolyásoló forráselvonásról tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő és dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője.

Mint elhangzott, a jövő évi központi költségvetés gyakorlatilag „kivérezteti” az önkormányzatokat főként kistelepülési szinten.

-    A kormánypárti politikusok saját hatalmi céljaikat kívánják érvényesíteni, a választók nem erre szavaztak nekik bizalmat 2010-ben. A települések lehetetlen helyzetbe fognak kerülni a 2013-as költségvetés forráselvonása nyomán. Az ÖNHIKI csak szépségtapasz az önkormányzatoknak – kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás.

A két szocialista politikus elmondta, hogy az Orbán-kormány szisztematikusan halad az önkormányzatiság, az önkormányzatok felszámolása felé.

-    Megszüntették a régiókat, elsorvasztották a megyei rendszert, csupán a fideszes elit megtartására van fenntartva a megyei önkormányzat. A járási rendszer bevezetésével hadat üzen a kistelepülési összefogásoknak a kormány, azt mutatják, hogy ezekre nincs szükség, teljes az államosítás – folytatta a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.

Konkrét példaként hangzott el, hogy Eger esetében akár az 1 milliárd forintot (Gyöngyösnél pedig 600 milliót) is elérheti az a forráselvonás, amely arányaiban százmilliós állami támogatást vesz el jövőre az önkormányzatoktól. Gépjármű-adó tekintetében 60 százalékot vesz el a kormány, és az illetékből sem részesedik majd a település, az iparűzési adóról pedig, – ami Egernél 2-3 milliárdot tesz ki – egyelőre nem lehet tudni semmit.

-    Ez az orbáni segítség: ahol elveszik az iskolákat, az önkormányzati vagyont, ahol újra centralizáció van, és csak a saját fideszes klientúra hiányainak betömködésére áldoznak. Az Orbán-kormány rossz úton jár, amikor a tavalyi mintegy 1040 milliárdos önkormányzatoknak folyósított központi támogatást lecsökkenti, alig több, mint 600 milliárdra, és ezzel 38 százalékos forráskivonást eredményez A 2013-as költségvetés új eleme, hogy a kistelepülések után a városoknak is hadat üzen, és az azoknak eddig juttatott központi támogatást csökkenti jelentősen – zárta dr. Nagy Imre.

Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő a magyar egészségügyet hátrányosan érintő lépésekről tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

Kiemelt terület Magyarországon az egészségügy, melyre az MSZP a jelenlegi, az ágazatot sújtó időkben is igyekszik nagy figyelmet fordítani, és konstruktív kritikával élni az Orbán-kormány elhibázott lépéseivel kapcsolatban.  A Magyar Szocialista Párt tanulmányokat készít az egészségügy helyes átalakításához, melyhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, a társadalmi igények felmérése - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az ország több területéhez hasonlóan Heves megyében is gondot okoz a kormány gátlástalan központosítása, valamint a gyógyszerkasszából történő forráselvonás.
Kökény Mihály kiemelte, hogy azokban a kórházakban, amelyek még magánkézben vannak (így például az ózdi, gyöngyösi kórházak), nem is számíthatnak béremelésre a dolgozók, de az állami intézményekben is csupán alamizsna jut a tisztességtelen béralkunak köszönhetően.
-    Senki nem hitte volna, hogy ilyen mértékben sikerül cserbenhagyni a kormánynak a magyar egészségügyet, mint ahogy most tapasztalható. Ám, valahol érthető volt ez, hiszen ha egy 2007-es nyilatkozatot olvasunk Matolcsy Györgytől, ott bevallja, hogy tíz dolog is fontosabb a Fidesznek az egészségügynél – folytatta Kökény Mihály a tájékoztatót.

Heves megyei specifikumként dr. Sós Tamás elmondta, Gyöngyösön 1 milliárdos, Egerben 5 milliárdos fejlesztés várat magára a kórházakban, arról viszont nem hallani a kormánypárti politikusoktól, hogy ezek a beruházások mikor fognak megvalósulni, ilyen tekintetben viszont félő, hogy elvesznek az uniós támogatású projektek.

A politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben is, hogy az utak terén kettévágták Heves megyét: Gyöngyöstől nyugatra - Budapestre és Kistarcsára - viszik a betegeket, amely kiesést nem pótolja az egri Markhot Ferenc Kórháznak a BAZ megyéből Egerhez csatolt két térség. Így félő, hogy az egri kórháznál működési gondok léphetnek fel.

Bíznak a kormánypártiak Sós Tamásban? A kormány befogadta Mesterházy Attila és heves megyei MSZP első emberének azon módosító indítványát, amely kimondja, hogy ”a nyugellátást havonta, a magyar törvényes fizetőeszközben kell folyósítani”.

Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének és szakpolitikusának kezdeményezése megakadályozza, hogy a kormány önkényesen átírja a nyugdíjkifizetés mai szabályait, például úgy, hogy a jövőben a nyugdíjak egy részét is Erzsébet-utalványban fizethesse – áll a megyei szocialisták közleményében.

"A javaslat elfogadása az MSZP nyugdíjvédő politikájának sikere. A teljes győzelem ugyanakkor még messze van, hiszen a nyugdíjrendszer szétverését, a rokkantnyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak vagy bármilyen más nyugdíj elvételét továbbra is elfogadhatatlannak tarjuk. Emellett továbbra sem tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerben történt pusztítás után milyen modellt kíván bevezetni a kormány; képes-e a nyugdíjak értékállóságát és fedezetét garantálni? A Magyar Szocialista Párt, ahogy eddig, úgy a jövőben is azon lesz, hogy határozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseivel megvédje a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – hangsúlyozzák.

Fotó: MTI

Az országos tendenciának megfelelően Heves megyében is jelentősen romlik a foglalkoztatottak helyzete számukat, és bérüket tekintve.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ez év áprilisában a nyilvántartott munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva országosan 12,5%, míg Heves megyében sokkal magasabb, 15,7%.

A fizikai foglalkozásúak száma 3,3%-kal bővült, a szellemieké 1,4%-kal csökkent. Az álláskeresők fele nő. Jelenleg Heves megyében 22 ezer embernek nincs munkája, és ők csak a nyilvántartottak száma.

A nettó keresetek országos átlaga az idei első negyedévben 141 800 forint volt, míg Heves megyében csupán 110 700 forint. Ez az országos átlagnál 22%-kal kevesebb.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete közel 10 százalékkal romlott 2012 első negyedévében. Az utóbbi 10 évet tekintve idén várható a legrosszabb év a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámát tekintve. Az MSZP kéri, hogy a kormány legalább szeptember 1-re hozza előre a területalapú uniós támogatások igénylését, hiszen ez az egy forrása van a gazdáknak.

A régió és ezen belül Heves megye is az építőipar területén bukott a legtöbbet a tavalyi és az idei évben is. Az építőipari vállalkozások teljesítménye a felére esett vissza, 2011-ben 54 százalékkal maradt el a 2010-es teljesítménytől.

Csak azok a beruházások kezdődtek el, melyeknek pályázata az előző, szocialista kormányok alatt lett odaítélve, a FIDESZ-KDNP azonban már az Új Széchenyi Terv fejlesztéseiként tartja számon ezeket.

Ma Heves megyében jóval kevesebb embernek van munkája ma, mint 2010-ben. Megyénkben nincsenek munkahelyteremtő intézkedések. A kis- és középvállalkozások szenvednek, több cég szűnik meg, mint amennyi létrejön.

A közfoglalkoztatás – jobb, mint a semmi – de nem rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Rendkívül ellentmondásos a közmunkaprogram, tele feszültséggel a megvalósítása. A sok helyen négy órában dolgozók 23 ezer 500 forintot kapnak. Ennyiből senki sem tudja eltartani a családját. A négyórások bére a munkába járás költségeit sem fedezi. A tapasztalatok szerint a közmunkásokat „szabadon viszik” beruházásokon történő munkára például Dél-Hevesben.

            Godó Lajos                                        Dr. Sós Tamás

         Heves Megyei Agrártagozat                 Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                 MSZP

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek