Keresés: „akadály” (132 találat)

Kerecsend: autósok szüntették meg az akadályt

· Belföld · Kék hírek

Kerecsenden a Füzesabony felé haladókat érte kellemetlen meglepetés: mielőtt a 3-as útra értek volna, egy kidőlt fa okozott akadályt. Sokan megálltak, mert nem ismerték a kerülőt, majd egy teherautó vezető vette kezébe az irányítást: előbb kocsijával cibálta arrébb a hatalmas fát, majd a többi autós segítségével letolták az útról az akadályt.

Ha a nők tombolnak: Heves megyében Yvette

· Belföld · Gazdaság · Kék hírek

Heves megyében is tombolt Yvett, a ciklon.

Csütörtök reggel Noszvajról kaptunk értesítést: a településen az egyik borház tetejére szakadtak a mellette álló fa vaskos ágai.

A leszakadó részek magukkal rántották az elektromos vezetékeket is, egy villanyoszlop a tövénél tört el, így akadályozta a forgalmat is.

Az ÉMÁSZ szakemberei először az elektromos hálózatot áramtalanították, nehogy a leszakadt kábelek miatt valakit megrázzon az áram. Ezek után a tűzoltók levágták a veszélyes ágakat.

Vetélkedtek a Balassiban

· Oktatás · Sport · Szabadidő

Második alkalommal rendezték meg az Amazing Race című versenyt az egri Balassi Bálint iskolában.

A CBS televíziós társaság nagy sikerű világ körüli versenyének mintájára szervezték a feladatokat,  Eger város tematikára. 22 elődöntőbe jutott csapat állt versenyhez, a feladatok nagyszabásúak, látványosak voltak.

A megmérettetés eltér a hagyományos, teremben rendezett, asztalok köré ültetett csapatok versenyétől, akik papíralapon oldanak meg feladatokat. A program izgalmas, pergő akadályverseny volt.

Lezárult vizsgálatok az abasári vízminőség ellenőrzésével kapcsolatban

· Belföld · Egészség

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.

Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.

A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.

A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.

A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.

Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.

Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.

Felháborodtak a polgármesterek a számlák láttán

· Belföld

Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.

Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...

– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.

– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.

Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.

– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.

Van azonban pozitív példa is, ami jelzi: létezik megoldás, csak hiba kerülhetett a rendszerbe. Havasi László, Maklár polgármestere arról tájékoztatott, nekik először 40 ezer forintos havi számlák érkeztek egy-egy kamera után, majd reklamációja után ezeket sztornózták, s most 3-4 ezer forint körüli összeget fizetnek. Ugyanez történt Egerszalókon is: ott először 120 ezer forintról jött a számla. Felülvizsgálatot kértek, s a napokban 800 ezer forintot kaptak vissza. Azóta kameránként havonta 3 ezer forintot fizetnek, ami Tőgyi Gábor polgármester szerint elfogadható.

A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra

Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.

– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.

Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást

Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.

Forrás: HEOL

Drogos lehetett a füzesabonyi szurkáló

· Kék hírek

A Blikk információi szerint a rendőrök előtt szúrta halálra 6 éves gyermekét és sebesítette meg magát súlyosan egy férfi pénteken este a füzesabonyi állomás előtt. Igazoltatni akarták a zavarodott embert, amikor elfutott és kést rántott.

A késelésről készült tudósításunkat itt nézhetik meg.

Úgy tudjuk Mezőtárkányból költözött Egerbe, albérletbe a család, több helyről kellett távozniuk. A környékbeliek agresszív, kötekedő embernek ismerték meg. Egy arra lakó szerint nem véletlenül nevezték KO-nak. Volt, aki szerint sok embert tartott rettegésben, állítólag sokszor került összetűzésbe a környék kocsmáiban.

Pénteken éjjel rendőrök lepték el a házat: a férfi élettársát keresték, házkutatást tartottak a lakásban. Úgy tudjuk kábítószert is találtak a nyomozók.

A szomszédok szerint gyakran nagy volt a forgalom az albérletben, de azt nem tudják, hogy csak fogyasztották a kábítószert vagy árulták is.

A kisfiút aranyos, illemtudó gyereknek ismerték, a család gyakran együtt sétáltatta a kutyájukat.

A késelés után közel egy órán át küzdöttek a mentők a gyermek életéért. Stabilizálták az állapotát a szállításhoz, de a kórházban a gondos ellátás ellenére meghalt.

A késelő apát is súlyos sérülésekkel szállították kórházba, rajta életmentő műtétet hajtottak végre: állapota kielégítő. Információink szerint a férfit a kórházban előzetes letartóztatásba helyezték.

Úgy tudjuk, a nő családja be akart menni a késelőhöz a kórházi szobába, de ezt a rendőrség megakadályozta. A nyilatkozók hangját és képét kérésükre torzítottuk el.

Továbbra is csak használati víz van Abasáron

· Belföld · Egészség

A Heves Megyei Védelmi Bizottság döntése alapján, a szakemberek és az önkormányzat megfeszített munkájának köszönhetően kiépültek azok a rendszerek, amelyek Abasárt használati vízzel látják el. Működésüket az illetékes hatóságok soron kívül engedélyezték. Mint ismert, a településen október 7-e óta nincs fogyasztásra alkalmas vezetékes víz, mert az abban található szén tetraklorid, valamint triklór- és tetraklór etilén szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket.

Az abasári vízellátó rendszer feltöltése két irányból történt meg: egyfelől Mátrafüred, másfelől a volt honvédségi kutak irányából. Technikai okok miatt jelenleg e két forrás kevert vize található az abasári vízvezeték-rendszerben. A honvédségi kutak részletes vizsgálatai kiváló kémiai és bakteriológiai eredményeket hoztak, ugyanakkor a nehézfém vizsgálatok elvégzését követően kiderült, hogy a kutak vizében 15 mikrogramm/liter arzéntartalom mutatható ki, amely meghaladja a 10 mikrogramm/liter határértéket.

Ez a tény a hálózati víz teljes körű használati vízként történő felhasználását önmagában nem akadályozná. A települési hálózatról vett vízminták mikrobiológiai vizsgálatának előzetes eredményei szerint azonban a hálózati víz egyelőre nem használható ivásra, főzésre és tisztálkodásra sem. Takarításra, mosásra, wc-öblítésre, tüzivíz biztosítására és a fűtési rendszerek feltöltésére a hálózati víz alkalmas.

Az ivóvizet továbbra is lajtoskocsik biztosítják a korábbi vételezési pontokon.

A védelmi bizottság szakértők, illetve a hatóságok bevonásával folyamatosan dolgozik azon, hogy megfelelő műszaki megoldást találjon az egészséges ivóvíz biztosítására. Az ÉRV Zrt. mindaddig eltekint a szolgáltatási díj kiszámlázásától mindaddig, amíg a rendszerbe tiszta, iható víz kerül.

Kérdés Sós Tamáshoz

· Belföld · Politika

Sós Tamás ne gondolja, hogy a nyugdíjasok emlékezetkiesésben szenvednek

 A szocialista politikusok számára a választási kampány közeledtével ismét fontossá váltak a nyugdíjasok, Dr. Sós Tamás mai sajtótájékoztatója is ennek bizonyítéka. Dr. Sós Tamás azonban bizonyára igyekszik majd elfeledtetni, a múlt homályában tartani mindazt, amit a szocialisták tettek a nyugdíjasokkal nyolc esztendőn át, illetve első négyévi regnálásuk idején. Dr. Sós Tamás óriásit téved, mikor azt feltételezi, hogy a nyugdíjas embereknek törvényszerűen memóriaproblémáik vannak, vagy emlékezetkiesésben szenvednek. A nyugdíjasok sem felejtik el a szocialista kormányok tetteit.

A szocialistáknak kormányzásuk alatt eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, így ennek fejében ma adót is beszedhettek volna a nyugdíjasoktól. A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, hiszen a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíj-pénztárakba pumpálták. Ezt a pénzt kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és ebből a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói mesés jövedelemre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magánnyugdíj-pénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több, mint 400 milliárd forintot kellett volna betenni a kasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hiszen számukra mindenre megoldás volt az IMF hitel, úgy gondolták abból ki lehet pótolni mindent, így a hiányzó nyugdíjpénzt is. 2007-ben hoztak egy olyan törvénymódosítást, amely alapján 2008. január 1-jét követően nyugdíjba vonulók legalább 8 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány teljesítette ígéretét: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére megvédte a nyugdíjakat és megvédtük azok reálértékét. A 2012 júniusában elfogadott nyugdíjtörvény módosításával továbbra is garantálttá vált a nyugdíjak adómentessége. Nemcsak megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, de infláció fölötti nyugdíjemelést tudtunk végrehajtani. Ennek köszönhetően a tavaly novemberi 1,6%-os nyugdíj-kiegészítés után januártól további 5,2%-kal nőtt a járandóság. Idén januártól mintegy 3 millió embernek hozott magasabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást a postás. A nők alanyi jogon negyven év munka után nyugdíjba mehetnek, és nagyon fontos, hogy ebbe a 40 éves szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít. Eddig mintegy 90 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetősséggel. Eltöröltük a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami egy átvágás volt és évről évre egyre nagyobb lyukat ütött a nyugdíjkasszán, egyre több pénzt kellett bevonni más adóbevételekből a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nyugdíjasokkal kapcsolatos rengeteg csúsztatás, politikai haszonszerzés céljából kreált mellébeszélés helyett, kérem Dr. Sós Tamást, hogy sajtótájékoztatója alkalmával adjon végre egyenes választ a következő kérdéseimre:

Tudják-e már, hogy első szocialista kormány négy éve alatt milyen intézkedésekkel lehetett volna kiküszöbölni a nyugdíjak vásárlóértékének 11,9 százalékos csökkenését?

  • Mi indokolta az MSZP kormány alatt a nyugdíjkorhatár megemelését?
  • A Gyurcsány-Bajnai kormány miért vett el egy tollvonással egyhavi nyugdíjat és miért csökkent a nyugdíjak reálértéke?
  • A Gyurcsány-Bajnai kormány miért döntött úgy, hogy 2013-tól bruttó összegben állapítsák meg a nyugdíjakat és megadóztassák azt?

Megkérem Dr. Sós Tamást, az MSZP politikusát, hogy mai, a nyugdíjasokról szóló sajtótájékoztatóján szíveskedjen válaszolni a témához kapcsolódó kérdéseimre, ismertesse pártja vagy személyes álláspontját az ügyben.

Sajtóközleményemet kérdéseimmel természetesen Dr. Sós Tamás részére is eljuttatom, azonban amennyiben sajtótájékoztatóján megpróbálkozna kérdéseim elől kitérni, tisztelettel kérem a sajtó munkatársait, hogy szíveskedjenek azokat tolmácsolni felé!

Köszönettel és üdvözlettel:

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz – KDNP frakció

frakcióvezető

 

mszp_logoSajtóközlemény

Mivel a FIDESZ megyei politikusai igen szorgalmasan – külön stábbal is – figyelemmel kísérik sajtótájékoztatóinkat, közleményeinket, úgy tudhatnák, hogy az MSZP számára mindig igen fontosak Heves megye és az ország nyugdíjasai.

Viszont az egész lakosság számára nyilvánvaló lehet – sokan saját bőrükön tapasztalhatják -, hogy a Heves megyei fideszes politikusok, hatalmuk 3,5 évében lezüllesztették, leszűkítették az idősek, a fogyatékkal élők tereit. Kormányzásuk első évében máris szétverték a Mátraházi Idősek Otthonát, a legaktuálisabban pedig a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében lakó fogyatékkal élők ellen indítottak „hadjáratot”, az ő boldogulásukat, elhelyezésüket próbálták akadályozni.

Ugyan Horváth László megyei kormánymegbízott igyekezett jótevőként kikerülni az ügyből, ám mindenki számára egyértelmű, hogy eredetileg nem támogatta a bélapátfalvi fogyatékosok Szilvásváradra és Bélapátfalvára való lakóotthonos kihelyezését. Jelenleg pedig a két település vonatkozásában egy megrekedt ügyről van szó, hiszen nem határoztak arról a mai napig sem, hogy építenek – egy felvetés szerint -, vagy önkormányzati ingatlant vesznek igénybe a fogyatékkal élők elhelyezésére.

A FIDESZ országosan az idősek, a nyugdíjasok életét is megnehezítette, elvette 65 év feletti ingyenes utazási lehetőségüket, járandóságaikat egyre csökkenti.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mikor éltek jobban az ország és Heves megye nyugdíjasai? A dr. Gondos István frakcióvezető által állandó jelleggel forszírozott Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, vagy ma, amikor a FIDESZ-kormány szinte egyetlen leglátványosabb és legdrágább beruházása, fejlesztése a sorozatos stadionépítés és az 1800 lelket számláló Felcsút falu virágoztatása?

Említhetnénk – nem mellékesként – az Egerben elmaradó fejlesztéseket is, így a vár, vagy az egri kórház ügyében. Miért nem kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése? Miért csak 900 millió forintnyi beruházást terveznek a 2010-ben megítélt 4,5 milliárd helyett?

Hol van az erre a kormányzati ciklusra tervezett 64 kilométernyi út felújítása Heves megyében? Miért csak 11 kilométer valósult meg belőle? Gyalázatos állapotban vannak Heves megye útjai, ezen nevet, botránkozik az ország.

Dr. Gondos István olyan kérdéseket tett fel az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás felé, amelyekre lehet, hogy Gondos Úr személy szerint kíváncsi, de a lakosság a jelent éli meg, most nyomorog 4 millió ember az országban. Ez a szám pedig sosem volt ilyen magas.

A lakosságot nem a Gyurcsány-Bajnai kormányok érdeklik, hanem az, hogy a jelenlegi miért sanyargatja őket, miért marad hónapról hónapra kevesebb pénz a pénztárcában. Vagy ha tételes dolgot is hozzá teszünk, akkor az is kérdése a lakosságnak, hogy miért loptak el közel 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást tőlük. Az Önök közleményében levezetett nyugdíjváltoztatásokra vonatkozó számadatok nem fedik a valóságot, ne tévesszék meg az időseket.

Kérjük a FIDESZ megyei vezetését, hogy a saját házuk táján tegyenek rendet, és a jelenben éljenek, a hátralévő pár hónapnyi kormányzásuk eredményességén dolgozzanak, a többi pedig a fülkében dől el 2014 tavaszán.

Eger, 2013.október 4.

Magyar Gina

Sajtóreferens

MSZP

Feszítővágóval szabadították ki a járműből

· Kék hírek

Csütörtökön reggel egy kisbusz borult árokba Tura és Zsámbok között, délután pedig egy kisteherautó ütközött szalagkorlátnak az M3-as autópályán.

 Szalagkorlátnak, majd egy oszlopnak csapódott egy kisteherautó az M3-as autópályán csütörtökön délután egy óra körüli időben – tájékoztatta a heol.hu-t Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. - Az esethez a füzesabonyi tűzoltókat riasztották. A járműbe beszorult egy ember, őt a lánglovagok feszítővágó segítségével szabadították ki, majd átadták a mentőszolgálat munkatársainak, akik a sérültet kórházba szállították.

- Csütörtökön reggel egy kisbusz borult az árokba Tura és Zsámbok között. A hatvani tűzoltók a jármű áramtalanítását végezték, illetve megszüntették a forgalmi akadályt. Az autóban négyen utaztak, szerencsére a balesetben senki nem sérült meg - monda el Antal Erika.

Forrás: HEOL

Átadták a Márai Látogatóközpontot

· Kultúra · Oktatás · Szabadidő

A projekt célja olyan egyedülálló, az aktív és ökoturizmust népszerűsítő projekt megvalósítása, melyhez komplexitásában és szakmai tartalmában hasonló jelenleg nincs az országban, vagyis létrehozni az egri Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpontot, amely az első magyarországi integrált látogatóközpont szabadtéri színpaddal.

A projekt összköltsége 385 915 600 Ft, a megítélt támogatás mértéke 85% (328 028 260 Ft).

Az integrált turisztikai projekt egyszerre Turisztikai Látogatóközpont, Szabadtéri Színpad, Kulturális Örökségi Emlékhely, Interaktív Bemutatóhely, amely a működési engedély megszerzése után 2013 őszén várja már a látogatóit. A Szabadtéri Színpad teljesen megújult: részleges speciális fedés, valamint a színpadra helyezhető mobil színpad is rendelkezésre áll. Itt rendszeres népzenei-, könnyűzenei koncerteket, színházi, táncos előadásokat tekinthetnek meg a látogatók, akik a 795 férőhelyes, új nézőtéren foglalhatnak helyet. Az épületben több, különböző funkciót ellátó teret alakítottak ki. Gyermekeknek játszóház, állandó tárlatként boros dugókat és számos, a borkészítéshez használatos eszközt tekinthetnek meg a Völgyközpontba érkezők. Mindemellett időszakos kiállításokat tervez az üzemeltető, melyek a borral, Márai Sándorral, a gasztronómiával, a Szépasszonyvölggyel, illetve Egerrel állnak kapcsolatban. A Márai szobában az író életéről és műveiből készített filmeket láthatnak az érdeklődők, továbbá elmerenghetnek Márai Sándor alkotásait olvasva. Az egészségcentrum programjain a látogatók egyénileg és csoportosan is részt vehetnek, érdeklődésüknek megfelelően: GabuChi-Ja keleti masszázs és testedzési technikák alkalmazása, otthoni egyéni használata, Utazás a Stílus birodalmába címen zajlik öltözködési és/vagy sminktanácsadás, krémhasználat, szőlő alapú termékek bemutatója. Külön helyszínen található az Akadály-Völgy Játszópark, itt több korosztály töltheti el szabadidejét élményszerűen és hasznosan. Lehetőség nyílik túrázásra, erre a célra speciális, kitáblázott túraútvonalat jelöltek ki. A beruházásnak köszönhetően 6 új munkahely is létrejött.