Hatvan egyik családi házába egy mániákus szemétgyűjtő hordja össze a hulladékot. A hatvan év körüli férfi mindent haza visz, amit mások kidobnak. Már nemcsak a házuk és az udvaruk telt meg szeméttel, hanem az utcára is jut belőle. Az utca lakói már szégyellik, hogy itt laknak, tehetetlenek a férfival szemben. Attól is tartanak, hogy esetleg elszaporodnak a rágcsálók és a bogarak.
Aknavető gránátot találtak a novaji temetőben fatelepítés közben. A munkások, hogy ne tartsa fel őket a mentesítés, fadobozba, szalmába csomagolták a robbanóeszközt és elvitték a községháza udvarára. Ezek után értesítették a tűzszerészeket.
A szakemberek megállapították, hogy egy 50 milliméteres német aknavetőgránát került elő, amelynek sérült a gyújtószerkezete, emiatt nem szállítható, a közelben semmisítik meg.
A robbantást a polgármesteri hivatal udvarában végezték el, a helyszín 50 méteres körzetét lezárták és kiürítették.
Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.
Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.
Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.
Formabontás és forma építés
Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány
2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom
ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:
A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.
A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek
Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.
De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.
Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.
Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.
És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.
Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.
1. Szobrok 12 Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.
Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.
Forrás: Egriszín
Egy 82 milliméteres szovjet robbanóeszközt találtak a 25-ös számú főúton kedden délután. 132 lakónak kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát.
16:45
Németh-Zsohár Agnieszka, a honvédség tűzszerészeinek kommunikációs tisztje azt közölte az MTI-vel, hogy Egerben a Mátyás király úton csatornázás közben egy 82 milliméteres szovjet robbanóeszközt találtak. A bevizsgálás idejére a környéket 100 méter sugarú körben lezárták és kiürítették, ez 12 négyemeletes lakóházat és a négysávos Mátyás király útját érintette - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint ezeket a lakosságvédelmi intézkedéseket már feloldották, így az érintett 132 lakó visszatérhetett az otthonába. Mint mondta, az aknagránátot a tűzszerészek a központi gyűjtőhelyre szállítják.
16:00
Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője a heol.hu érdeklődésére elmondta, hogy robbanószerkezetnek tűnő rozsdás tárgyat találtak munkások földmunkák közben kedden délután a járda és a négysávos közötti földsávban a 25-ös számú főúton.
A rendőrség munkatársai ezért lezárták a Mátyás király utat rendőrök a Nagyváradi és Vincellériskola utcák közötti szakaszon. Javasolt kerülő útvonal a Nagyváradi-Faiskola út illetve a Vincellériskola –Ifjúság-Pozsonyi út.
A Mátyás király 45. és 53. szám között lakóknak el kell hagyniuk otthonaikat. A helyszínre érkeztek a tűzszerészek, akik épp vizsgálják, hogy valóban bombát találtak-e - tette hozzá a szóvivő.
Forrás: Heol
Este 9 óráig bénult meg a belváros.
Nem sokkal 18.30 után érkeztek meg a tűzszerészek Egerbe a Dobó térre, hogy elszállítsák a délután talált robbanó eszközt.
Megállapították, hogy egy második világháborús aknavető gránátot találtak a munkások. A környéket a rendőrség lezárta, kiürítettek egy lány kollégiumot és több lakást is.
A katonák a tűzoltók segítségével jutottak át a patak másik oldalára, ahonnan kézben hozták át az aknát. A tűzszerészek vezetője elmondta: ez a típusú lövedék 20-25 méteres körben halálos lehet. Az eszközt elszállítják és központilag semmisítik meg.
A belváros lezárását 21 órakor szüntették meg.
Valószínűleg második világháborús aknagránátot találtak megint Egerben a patakban folyó munkálatok alatt.
A munkások elmondták: a gép fordította ki asz eszközt, azonnal leálltak, nehogy valami baj történjen. Értesítették a rendőrséget, ők pedig a tűzszerészeket.
Információink szerint valószínűleg este 7 óra körül érkeznek meg a honvédség szakemberei, az elszállítás idejére lezárhatják a környéket, kiüríthetik az épületeket.
18.30
Megérkeztek a tűzszerészek.
19.10
Lezarják a Dobó teret, kiürítik a szomszédos kollégiumot.
21.00 A tűzszerészek elszállították a robbanótestet, feloldották a korlátozást.
Tavaly december és idén február között 282 ezer férfi és 220 ezer nő volt állás nélkül Magyarországon. Ez a szám Heves megyében 17,5 ezer embert jelent, aki nem rendelkezik munkával.
A foglalkoztatottak száma 4,7%-kal csökkent, a munkanélkülieké 4,3%-kal nőtt 2012-höz képest megyénkben. A régión belül a megyét jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (45%) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (14,4%), de az országos átlagtól kedvezőtlenebbül alakultak, az előbbi 6,1 százalékponttal maradt el, míg az utóbbi 3,7 százalékponttal haladta meg azt.
Megdöbbentő adat, hogy 2013. február végén több mint 676 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma hazánkban, ez 4,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Ma a régióban és országosan is kevesebben dolgoznak, mint kormányváltáskor.
Aljas, ami az elmúlt három évben történik, hiszen az Orbán-kormány három alapvető ígérete közül – növekedő gazdaság, munkahelyteremtés és adócsökkentés – egyik sem valósult meg, sőt. A gazdasági teljesítmény a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent, ami 550 milliárdos veszteséget jelent. Az elmúlt három évben fél millió ember hagyta el az országot, és 300 ezerrel kevesebben dolgoznak. Az adócsökkentést pedig úgy hajtották végre, hogy csak a leggazdagabbaknak kedvez.
A családi adókedvezményből is a tehetősek részesülnek, nekik 99 ezer forint jár három gyermek után, a kiskeresetűeknek viszont csak 15, a közfoglalkoztatottaknak pedig 12 ezer forint ugyanúgy három gyermek után.
A trafikmaffia is a fideszes haveroknak, barátoknak, rokonoknak kedvezett: Miskolcon van olyan önkormányzati képviselő (fideszes), akinek a családjába 12 trafik került, ezek egyenként 800 ezer-1 millió forint hasznot hoznak havonta.
Azokban a boltokban viszont, ahol megszűnt a dohányárusítás, 22 százalékos bevételkiesést jelent a trafikok megjelenése, ez pedig munkahelycsökkenést is eredményez.
Az MSZP nem hagyja az Orbán-kormány galádságait, ezért országszerte feljelentéssel éltek a trafikleosztások ügyében.
Gúr Nándor Dr. Sós Tamás
Alelnök Országgyűlési képviselő
MSZP MSZP
Medertisztítás közben találtak egy második világháborús gránátot Egerben, a Dobó térnél a patakban - közölte a honvédség tűzszerészeinek kommunikációs tisztje hétfőn az MTI-vel.
Németh-Zsohár Ágnes elmondta: a 82 milliméteres szovjet repesz-aknavető gránátra kilőtt állapotban találtak rá. A tűzszerészek a közelben kijelölt helyen semmisítik meg a szerkezetet - tette hozzá.
Az azonosítás idejére lezárták a minaret és a vár közötti gyalogos hidat, valamint hetven méteres körben a Dobó teret. Ezeket a lakosságvédelmi intézkedéseket azóta feloldották - ismertette a kommunikációs tiszt.
Forrás: MTI
Nyílt levél Habis László Polgármester Úr részére a Dohánygyár Eger, Kreatív Kulturális Központ ügyében
Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!
Fiatal egri kulturális szervezők néhány hónapja egy kedvező lehetőséget kaptak arra, hogy az Agria Park területén a Dohánygyár volt igazgatósági épületében egy non-profit alapon működő kreatív kulturális központot hozzanak létre. Az elmúlt időszakban intenzíven folyt az előkészítő munka és a napokban eljutottunk odáig, hogy megkezdjük a tárgyalásokat a szerződésről és nyilvánosan is elkezdjük toborozni a beköltöző művészeket, zenészeket, kreatív fiatalokat. Ezt a reménykeltő folyamatot szakította meg villámcsapásként a hír, hogy a Városháza irodái valamiért éppen a tervezett Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ épületébe fognak költözni egy évre.
Megdöbbenésünkben csak azt tudjuk kérni, tisztelt Polgármester Úr, hogy gondolja újra döntését, és találjon olyan megoldást, hogy mi is meg tudjuk valósítani terveinket az Agria Parkban található épületben és a Városháza munkatársai is tudják végezni munkájukat.
Mint tudjuk az elmúlt években Egerben a fiatalok a kulturális, szórakozási lehetőségeinek száma és minősége is csökkent. Bezárt az Egál, az Egrix, a Jaffa, a Glo:b. Bezárt az Ifjúsági Ház, nem épült fel az Agóra. A Forrás, a Bartakovics és az IFI Pont csak minimálisan tud megjelenni az ifjúsági kultúra területén. Egyedüliként a Gödör klub maradt, ami csak részben tudja betölteni a tátongó űrt. Mi a Dohánygyárba a próbatermek, műtermek mellett egy olyan klubot és kávézót tervezünk, ami teret ad a szórakozásnak és ugyanakkor a kísérletezésnek, a rétegzenék megjelenésének is. Fontos ez, hiszen a zene sok embert megmozgat és egy nyitott, változatos tematikájú klub nélkül városunk kimarad a hazai és nemzetközi zenei vérkeringésből. Kérjük Polgármester Urat, hogy gondolja át döntését és hagyja, hogy a Dohánygyárat és benne a klubot megvalósíthassuk.
A klub nem csak zenei, hanem egyéb kulturális területeken is tervezi tevékenységét. Már a terveink nyilvános meghirdetése előtt kaptunk több megkeresést (pl. kortárs irodalom kapcsán), és így a klub kulturális befogadótérként is működne. Ezen felül lehetőség lenne ott előadások, kisebb képzések megtartására, helyi civil kezdeményezések kibontására, és természetesen egymás megismerésére, hálózatosodásra. Mindennek előnyeit Önnek mint városunk jelenlegi vezetőjének nem kell külön ecsetelni. Ennek fényében is kérjük, hogy ne fojtsa meg kezdeményezésünket, és gondolja át döntését.
Az épület nagy részébe képzőművészeknek műtermeket, zenekaroknak próbatermeket, kreatív fiataloknak stúdiókat mertünk álmodni. Tervünk nem előzmény nélküli, hiszen már 4-5 éve születtek hasonló tervek Egerben és az igény azóta is folyamatosan fennállt. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ a kulturális innováció egyik kulcsa lehetne városunkban. Nemzetközi és hazai példákból tudható, hogy a kreatív kulturális helyszínek hatását nem csak a beköltözők érzékelik, hanem kisugárzik és pozitív hatást fejt ki a város légkörére, a város imázsára és a város gazdaságára is. A Dohánygyár azt tűzi ki egyik fő céljául, hogy a városunkban most fájóan alacsony szinten lévő kulturális innovációt támogassa, a szereplőknek lehetőséget, pályát, kapcsolatrendszert, megjelenést biztosítson. Azt Önnek nem kell bizonyítanunk, hogy az innováció mennyire fontos Eger számára. Elég csak néhány borász utóbbi években végzett tevékenységét megfigyelni, és látható, hogy a jó ötletek, az összefogás előre tudja vinni az adott szektort és vele együtt a várost is. Kérjük tehát Polgármester Urat, hogy álljon a kulturális innováció pártjára, és gondolja újra döntését a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ kapcsán.
Mint említettük az épületbe főként zenészek, képzőművészek, kreatív fiatalok beköltözését tervezzük. Az Agria Parknak köszönhetően kedvezményes áron. A városban a helyi zenekarok próbatermi lehetőségei elkeserítőek, már ha egyáltalán van helyük. Sokszor még a város legnevesebb bandái is rossz infrastruktúrájú helyen próbálnak. A fiatal és nem annyira fiatal képzőművészekről is hasonló képet festhetünk. Az épületben helye lenne kreatívoknak, a kreatív ipar területén működő főként most szárnyaikat bontogató fiataloknak is, azaz az épület e szempontból is inkubátorként tud funkcionálni. A Dohánygyárban normális körülményeket tudunk majd biztosítani a jelentkezőknek. Persze ez a Központ nem oldhat meg minden problémát ezzel kapcsolatban, de jelentős előrelépést jelentene. A nagy igényt mutatja, hogy szóban már annyian jelezték nekünk igényüket, hogy szinte már most meg tudnánk tölteni az épületet – pedig még meg sem hirdettük a lehetőséget. Kérjük tehát Polgármester Urat jónéhány egri képzőművész, zenész, kreatív fiatal nevében is, hogy hagyja meg számukra ezt a lehetőséget a Dohánygyárban, és változtassa meg döntését.
Arra is szeretnénk felhívni az Ön és a város figyelmét, hogy Egerben jelen van egy-két olyan fiatal generáció, akiket érdemes figyelembe venni, akiknek a véleményére érdemes odafigyelni, akik tevékenységükkel a várost is előbbre viszik. Szerintünk sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek azok a fiatal zenészek, képzőművészek, táncosok, designerek, grafikusok, építészek, fotósok, filmesek, hangmérnökök, kulturális menedzserek, szervezők, stb., akik még a városban maradtak, mert ők jelentik a városi életünk egyik fontos felhajtóerejét és egy kis odafigyeléssel, támogatással sokkal többet ki lehet hozni ebből a szcénából, mint azt sokan elsőre gondolnák. Erre a figyelemfelkeltésre is jó hely a Dohánygyár. A Központ olyan hely lehet, ahol új minőség, új kapcsolatok, új gondolatok születhetnek. Kérjük tehát Polgármester Úr, hogy ezt is vegye figyelembe, és gondolja újra döntését.
Ön a terveinket és azok hátterét talán nem ismerte ennyire mélyrehatóan, bár a tájékoztató anyagunkat olvasta, ezért kérjük, hogy a kreatív kulturális építő munkánkat ne törje ketté, hanem a döntésének újragondolásával és egyéb rendelkezésére álló eszközökkel a projektben résztvevő fiatalok tevékenységét inkább segítse elő. Egy ilyen kezdeményezés akkor működhet jól, ha a civil, az állami/önkormányzati és a privát szektor hatékonyan, egyenrangú partnerként együttműködik. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ akkor töltheti be legjobban a jövőben a funkcióját, ha a mi civil kezdeményezésünket az Önkormányzat és az Agria Park (mint profitorientált cég) is partnernek tekinti, és megvalósításában mindhárom fél a maga módján részt vállal, hisz így alakulhat ki olyan helyzet, melynek mindhárom fél nyertese lesz.
Ön a projektünk támogatásával ahhoz is hozzájárulhat, hogy az elvándorlást csökkentse, hogy értelmes célokat és kereteket tudjunk adni sokaknak, hogy városunk izgalmasabbá, értékesebbé, élhetőbbé váljon.
Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!
Eger, 2013. április 14.
Üdvözlettel
AgriArt Egyesület
a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ üzemeltetője
Tüdőszűrésre akart menni az a nő Hatvanban, aki az intézmény előtt ért baleset.
A járdán lévő vízmérő teteje kifordult, amikor rálépett. Elszakadt a nadrágja és csúnya sebeket szerzett, de lehetett volna nagyobb is a baj, ha rosszul esik.
Egy épp ott tartózkodó mentős felajánlotta, hogy haza viszi, megnézték sérüléseit is.
A sérült valószínűnek tartja, hogy ellenőrizhették az órát és ezek után nem rakták vissza rendesen a fedlapot.
Kerestük a helyi vízművek illetékeseit is. Telefonon elmondták: egyelőre nem érkezett bejelentés, de ki fogják vizsgálni mi okozhatta a balesetet.