Keresés: „bánya” (64 találat)

Katasztrófavédelem: Kisebb károkat okozott a földrengés

· Belföld · Kék hírek

Ma hajnalban 0 óra 28 perckor a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés volt Egertől délre, Heves és Erdőtelek település között, 8 kilométeres mélységben. További kettő, a Richter-skála szerinti 2,0-ás utórengés volt, amelyek csak műszerrel voltak mérhetők.

Heves megye tizennégy településéről érkeztek bejelentések az éjszakai földrengés okozta károkról igazgatóságunk főügyeletére. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a rengést követően azonnal a helyszínre vonult annak érdekében, hogy a keletkezett károkat felmérje.  A műveleti szolgálat Tenk településen felvette a kapcsolatot a polgármesterrel, a terület bejárását pedig megkezdték, azonban a korlátozott látási viszonyok miatt pontos felmérést nem tudtak végezni.

Az eddigi bejelentések alapján a legtöbb kár Tenk településen keletkezett, körülbelül ötven ház sérült valamilyen mértékben. A településen az épületek tetejéről cserepek hullottak le, volt ahol kémény rongálódott meg, több lakóházon repedések jelentek meg, egy lakásban pedig a melegvíztároló is kiszakadt a helyéről.

Heves városában egy lakás mennyezetéről egy négyzetméternyi területen leszakadt a vakolat. Az épület nem vált lakhatatlanná. Egy másik ingatlan garázsának mennyezetéről is leváltak darabok, amelyek megrongálták a bent álló gépkocsit.

Mindeddig huszonkilenc esetben az alábbi településekről érkeztek bejelentések: Tarnazsadány, Kál, Hevesaranyos, Erdőtelek, Tarnabod, Tenk, Demjén, Noszvaj, Besenyőtelek, Füzesabony, Hevesvezekény, Petőfibánya, Heves, Hatvan.

A földrengés okozta károk pontos felmérése a megyei polgári védelmi főfelügyelő irányításával már megkezdődött.

Eddig még lakhatatlan épületet nem találtak, illetve nem jelentettek be. Mivel a rengésre sokan nem ébredtek fel, így a reggeli órákban még több bejelentésre számítunk. Személyi sérülésről mindeddig még nem érkezett bejelentés.

Porzik a bánya Mezőnyárádon

· Belföld · Egészség · Gazdaság

Sok a por és nagy a zaj - panaszkodnak a lakók Mezőnyárádon. Mindezért a szomszéd településen található lignitbányát okolják. Egy férfi perben áll a bányatársasággal, tiszta levegőt vagy új házat követel.

Asztalos Sándor 10 éve költözött ide. Ő is a bánya alkalmazottja volt, míg egy napon nem volt hajlandó szénport szállítani, és elbocsátották. Azóta áll munkaügyi perben a bányával. Állítása szerint az egész család egészségi állapota megromlott a szénpor miatt, az orvos is azt javasolta, hogy a kislánya érdekében költözzenek el a településről. A férfi kártérítést követel.

Több helybélit megkérdeztünk, ők is ilyen súlyosnak ítélik-e meg a port. Van, aki szerint ez természetes, és máshol is ilyen a helyzet. Mások szerint viszont ez már elviselhetetlen, és többen asztmásak miatta a családban.

Mata Tibor a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájának igazgatója elmondta, hogy a légszennyezést és a zajszintet is többször mérte már tőlük független társaság, és minden eredményük a határérték alatt volt. Több intézkedést is megtettek annak érdekében, hogy megelőzzék a kellemetlenségeket.

A igazgató elmondta, hogy kezdetektől fogva probléma volt Asztalos Sándorral, folyamatosan követelésekkel és fenyegetésekkel állt elő. Ők is a sajtóból értesültek róla, hogy jelenleg egy másik lakást szeretne kapni, őket ezzel kapcsolatban nem kereste meg.

Mindkét fél hajlik a kompromisszumra és a békességre, csak az álláspontok egyenlőre nem közelítenek.

Hét járási székhely lesz megyénkben

· Belföld · Politika

A kormánynak a járások kialakításáról szóló döntése szerint hét járási székhely lesz Heves megyében. 2013 január elsejétől Bélapátfalván, Egerben, Füzesabonyban, Hatvanban, Hevesen, Gyöngyösön és Pétervásárán működik majd járási kormányhivatal.

A Magyar Közlönyben megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány. 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg - olvasható a Heves Megyei Kormányhivatal közleményében.

A Heves megyei járási hivatalok székhelye és illetékességi területe:

1/ Bélapátfalvai Járási Hivatal
Székhely: Bélapátfalva
Települések:
Balaton
Bekölce
Bélapátfalva
Bükkszentmárton
Mikófalva
Mónosbél
Nagyvisnyó
Szilvásvárad

2/ Egri Járási Hivatal
Székhely: Eger
Települések:
Andornaktálya
Bátor
Demjén
Eger
Egerbakta
Egerbocs
Egercsehi
Egerszalók
Egerszólát
Feldebrő
Felsőtárkány
Hevesaranyos
Kerecsend
Maklár
Nagytálya
Noszvaj
Novaj
Ostoros
Szarvaskő
Szúcs
Tarnaszentmária
Verpelét

3/ Füzesabonyi Járási Hivatal
Székhely: Füzesabony
Települések:
Aldebrő
Besenyőtelek
Dormánd
Egerfarmos
Füzesabony
Kál
Kápolna
Kompolt Mezőszemere
Mezőtárkány
Nagyút
Poroszló
Sarud
Szihalom
Tófalu
Újlőrincfalva

4/ Gyöngyösi Járási Hivatal

Székhely: Gyöngyös
Települések:
Abasár
Adács
Atkár
Detk
Domoszló
Gyöngyös
Gyöngyöshalász
Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata
Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján
Halmajugra
Karácsond
Kisnána
Ludas
Markaz
Mátraszentimre
Nagyfüged
Nagyréde
Pálosvörösmart
Szűcsi
Vámosgyörk
Vécs
Visonta
Visznek

5/ Hatvani Járási Hivatal
Székhely: Hatvan
Települések:
Apc
Boldog
Csány
Ecséd
Hatvan
Heréd
Hort
Kerekharaszt
Lőrinci
Nagykökényes
Petőfibánya
Rózsaszentmárton
Zagyvaszántó

6/ Hevesi Járási Hivatal
Székhely: Heves
Települések:
Átány
Boconád
Erdőtelek
Erk
Heves
Hevesvezekény
Kisköre
Kömlő
Pély
Tarnabod
Tarnaméra
Tarnaörs
Tarnaszentmiklós
Tarnazsadány
Tenk
Tiszanána
Zaránk

7/ Pétervásárai Járási Hivatal
Székhely: Pétervására
Települések:
Bodony
Bükkszenterzsébet
Bükkszék
Erdőkövesd
Fedémes
Istenmezeje
Ivád
Kisfüzes
Mátraballa
Mátraderecske
Parád
Parádsasvár
Pétervására
Recsk
Sirok
Szajla
Szentdomonkos
Tarnalelesz
Terpes
Váraszó

A hegy nem felejt – robbanóanyag a védett Bélkő-hegyen

· Kék hírek

A Bélapátfalvai Önkéntes Köztestületi Tűzoltóság ügyeletére 2012. június 26-án érkezett bejelentés, mely szerint a Bélkő-hegyen veszélyes robbanóanyag található. A tűzoltóság haladéktalanul értesítette a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amelynek szakemberei a helyszínre vonultak. A bejelentésben megjelölt területen egy műanyag hordóban 25 kg Ando (Hanal 1) típusú robbanóanyagot találtak.

Ez az anyag, amelyet a néhai bányászat során alkalmaztak, ipari változata a terroristák által manapság használt robbanószernek. A rendkívül veszélyes és környezetszennyező anyagot a tűzszerészek a helyszínről elszállították.

A Bélkő-hegy korábban mészkőbányászathoz kapcsolódó területeit 2006-ban bevonták a Natura 2000 programba, ezen keresztül pedig bekerült az EU ökológiai hálózatába. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2008 februárjában természetvédelmi területté nyilvánította a Bélkőt.

Nem először botlottak intő jelekbe. 2008 októberében kiderült, hogy a vastag betonfallal lezárt bányaüregekben több száz liter, a térség ivóvízbázisát veszélyeztető hidraulika olajat és sérült, rossz állapotban lévő vasszerkezeteket találtak. Csak a szerencsén múlt, hogy nem tévedt be kiránduló a fémtolvajok által nyitott résen.

2008 májusában a 420 méteren fekvő alsóbánya szinten leltek újabb veszélyes hulladékra egy tereprendezés során: olajszűrők, gumihulladék, bányagépek alkatrészei kerültek elő.

- Mindezek után a helyben élők joggal feltételezik, hogy rejt még szennyeződéseket a hegy. Kormánymegbízottként és a térség országgyűlési képviselőjeként kötelességemnek és feladatomnak érzem, hogy a hegyet megnyissuk, megtisztítsuk és az egykori felelősöket megnevezzük. Mindenféle veszélyforrást meg kell szüntetni a Bélkőn. Szeretném, ha a bélapátfalvai emberek és az illetékes hatóságok a segítségemre lennének ebben, hiszen ez közös érdekünk - mondta Horváth László, a mai rendkívüli sajtótájékoztatón.

Földrengést észleltek Eger közelében

· Belföld

Földrengést észleltek kedd hajnalban nem messze Egertől – adja hírül a heol.hu. A megyeszékhelytől nem messze éjjel kettő és félhárom között rengett a föld. Erőssége 2,5-ös volt a Richter-skálán.

A foldrenges.hu adattára szerint Heves megyében legutóbb 2011. szeptember 8-án éjszaka, 0:38-kor kisebb volt egy kisebb méretű földrengés Hatvantól északra, Petőfibánya település közelében. A rengés sekély mélységben pattant ki, magnitúdója 2,2 volt a Richter-skálán. A rengést az epicentrum környékén néhányan érezték, károkat nem okozott.

Mónus Péter, MTA geofizikai intézetének tudományos munkatársa az MTI-vel közölte: károkról nem érkezett jelentés; ez az érték éppen az a határ, amit még nem, vagy alig érez meg a lakosság. Elmondta: az Egertől négy kilométerre keletre volt a rengés középpontja, azt éjjel 2 óra 21 perckor észlelték. Megjegyezte: a jelenséget a műszerek regisztrálták ugyan, ám hozzájuk nem érkezett bejelentés az érzékeléséről sem a lakosságtól, sem a katasztrófavédelemtől. Arról is szólt, hogy évente átlagosan, mintegy 100 földrengést regisztrálnak az ország területén, amiből 5-10 olyan erősségű, amit a lakosság is érzékel.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője azt közölte, hogy károkat ugyan nem okozott a rengés, de bejelentést kaptak arról, hogy Egertől északkeletre, Szarvaskő területén a helybeliek érzékelték a jelenséget.

heol.hu/foldrenges.hu/MTI

Életveszély a beomló pincék miatt

· Belföld

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

2010 óta több bejelentés érkezett az önkormányzathoz a Bányakerti területrészen található sziklafal omlása miatt. Az elmúlt évek esőzései, valamint az idei hó és fagy hatására idén január elején a korábbiaknál nagyobb méretű sziklatömbök váltak le a falról. A mállási, pergési folyamatot a 2010-es esőzések, majd a 2011-es őszi csapadékok gyorsították fel.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek

Hét új taggal bővült a Magyar Teátrumi Társaság

· Kultúra · Szabadidő

Négy vidéki és három fővárosi intézményt fogadott tagjai közé a Magyar Teátrumi Társaság hétfői, egri közgyűlésén, amelyen a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), egy színész szolidaritási alap kérdése és a társaságiadó-kedvezmény kiaknázásának lehetősége volt a legfontosabb téma.

A szervezet közleménye szerint a Magyar Teátrumi Társaság fennállása óta a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közgyűlést tartották hétfőn Egerben, ahol az egyik legfontosabb napirendi pont a jelentkező új tagok felvételi kérelmeinek elbírálása és megszavazása volt.

A szervezet hét új taggal - a Budapesti Kamaraszínházzal, a Budaörsi Játékszínnel, a Deutsches Theater Budapesttel, a százhalombattai Barátság Kulturális Központtal, a fővárosi Gózon Gyula Kamaraszínházzal, a tatabányai Jászai Mari Színházzal és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal - bővült.

Az immár 34 tagszervezettel rendelkező szervezet küldetését is újrafogalmazta a közgyűlésen: a Magyar Teátrumi Társaság - súlyának megfelelően - nemcsak színházak, hanem színházszakmai szervezetek ernyőszervezeteként is kíván a jövőben működni. Tagjai közé várja az oktatással, színháztechnikával, színházkritikával foglalkozó szervezeteket is. Mint a közleményben írják, a közgyűlésen a Magyar Teátrum című színházszakmai folyóirat finanszírozási helyzetéről és jövőbeni terveiről, valamint a Magyar Teátrum Díj idei díjazottjairól és a tervezett díjátadó gáláról is beszélt Fekete Péter főszerkesztő.

Vidnyánszky Attila, a szervezet elnöke beszámolt a POSZT tulajdonosi szerkezetében tervezett változásokról, amelynek eredményeként a Magyar Teátrumi Társaság is a pécsi színházi fesztivál meghatározó szereplőjévé válhat. Ez a társaságnak számos új lehetőséget, de felelősséget is jelent - áll a közleményben.

Kriza Zsigmond, a Mozaik Művészegyüttes képviselője a művészeti kiegészítő nyugdíjak jogszabályi megszűnésével egyidejűleg egy szolidaritási alap létrehozását javasolta, a különböző előadóművészek pályaelhagyásának ellensúlyozására.

Ugyanilyen égető kérdésként fogalmazták meg a résztvevők a megyei színházak fenntartóváltásával összefüggően a vagyonvesztés lehetőségét, valamint a társasági adó kiegészítő forrásként való felhasználásához kapcsolódó problémákat: a támogatók hiányát, a közvetítői díjakat, az eloszlás egyenlőtlenségét. Ezen problémák kezelésére a közeli jövőben születnek majd konkrét javaslatok - írják a közleményben.

(MTI)

„A csákánykői gulág”- kiállítás ajánló

· Kultúra · Szabadidő

Kállai Margó fotóművész csütörtök délután nyitotta meg fotókiállítását az Egri Polgári Szalonban.

A tárlat az egykori recski munkatáborban raboskodóknak állít emléket. A véres helyszín a község mellett emelkedő Csákány-kő hegyen található. Az 1950-től 1953-ig fennálló színhelyet az ÁVH működtette, amely az egyik leghírhedtebb volt Magyarországon, magyar "Gulag”-ként emlegetették. A szovjet táborok mintájára 1500 fogvatartottat deportáltak Recskre, akiket folyamatosan dolgoztattak a kőbányában, embertelen körülmények között tartották ott őket. A rabokat megkínozták, éheztették, állati kegyetlenséggel fenyítették azokat. Erről a megrendítő esetről szól a kiállítás, melyet az érdeklődők a Széchenyi út 40. szám alatt található Polgári Szalonban tekinthetnek meg.

„Bölcsőtől a koporsóig” - I. Erdészeti nyíltnap az Érsek-kertben

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. pénteken rendezi meg az Érsekkertben a természetet és az erdészek munkáját bemutató és népszerűsítő rendezvényét. A program létrehozását az erdők nemzetközi éve hívta életre és szeptember 2-át választották a megvalósítására.

A cég 7 erdészete, közel 72 hektáron foglalkozik a hagyományosnak mondható erdő- és vadgazdálkodással, de emellett közjóléti feladatokat is ellát.  A természetvédelemben is jelentős szerepet töltenek be és ezt a három egységet szeretnék bemutatni a város lakóinak. Az elsődleges célközönség az óvodásokból és az iskolásokból tevődik össze, ezért közel 1000 meghívót küldtek ki az oktatási intézményekbe. A nyílt nappal egy olyan hosszú távú programsorozat veszi kezdetét, amivel szeretnék a mai kor emberét, gyermekeit visszavezetni a természetbe és ezen keresztül bemutatni az erdészek titokzatos világát. Ezen a napon olyan látogatókat várna az Érsek-kertbe, akiknek nincs idejük vagy lehetőségük hosszú távú túrákat tenni vagy erdei táborokon részt venni- mondta el Jung László vezérigazgató. Nem titkolt szándékuk az sem, hogy a részvevők jobban belelássanak munkájuk fontosságába és lényegébe.

A megnyitó után egészen 16 óráig, kilenc állomáson várják az erdőmérnökök az érdeklődőket. Megfelelő válaszok esetén apróbb ajándékokkal kedveskednek a gyermekeknek. Megismerhetik az erdők életét, vadjait, növényeit és bepillantást nyerhetnek az erdész munka világába.

Az erdészek szakmai és technikai felkészültsége újgenerációs, de hagyományaikban még mindig a Selmecbányai eredethez ragaszkodva, mindenki megelégedésére ápolják erdeinket, őrzik vadjainkat. Az EGERERDŐ Zrt célja, hogy a jövő nemzedékének szemléletét és magatartásformáját az erdők és munkájuk iránt megfelelő mederbe terelhesse, és környezettudatos nevelést valósítson meg az erdészeti nyílt nap életre hívásával.

Augusztus 20-ai egri kitüntetések és elismerések

· Belföld

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.