Majdnem rádőlt édesapja sírkeresztje egy nőre a besenyőtelki temetőben. Éppen rendbe rakta a sírhelyet, amikor a súlyos kereszt lezuhant, több darabra törte a sír fedelét is, centimétereken múlt, hogy nem a nőre dőlt, aki sokkot kapott, zokogni kezdett. Állítja, hozzá sem ért a kereszthez, szerinte kontármunka, azért zuhant le. A kőfaragó mester ezt tagadja. A síremlék több, mint egymillió forint volt.
H. Szabó Sándor 1953-ban született Hatvanban, ahol a sajtóval való kapcsolatát diáktudósítóként kezdte a Heves Megyei Népújságnál. Az érettségi után elvégezte a Práter utcai fotósiskolát, majd a Népújság ösztöndíjasaként az Újságíró-iskola fotóriporteri szakán tett sikeres vizsgát, ahol 1975-84-ig dolgozott. 1985-ben lett az MTI újságíró-fotóriportere. Ő a világ legtöbbet repült légifotósa.
22 év alatt 3501 órát töltött a levegőben – a légirendészet helikopterén – és a magasból tudósította az MTI-t Magyarországról, a különleges eseményekről. Tudósított még Oroszországból, Dániából, Csehországból és Németországból is. Magyarország madártávlatból címmel színes légifotóiból 2000-ben német, magyar és angol nyelven könyv jelent meg. Több Nívódíjat és állami elismerést kapott fotóriporteri munkájáért. A hazai és nemzetközi szakmai fotókiállítások állandó résztvevője volt. Az MTI tele-fotó rendszerén keresztül képei eljutnak és megjelennek az országos, napi, heti és vidéki lapokban valamint az európai és a tengerentúli hírügynökségek kiadásaiban.
H. Szabó Sándor a legnagyobb szakmai elismerésének tekintette, hogy a borsodi árvízről készített képeit amerikai lapok is lehozták. Mottóját így határozta meg egy kiállításán: „Amit én látok, mások is láthassák!” Az MTI 2000-ben könyvet adott ki munkáiból Magyarország madártávlatból címmel. 2012-2014-ig az ORFK munkatársa lett, megalapította és működtette a légifotó-szolgálatot, majd innen vonult nyugdíjba. Az elmúlt egy évben a Média-Hatvan Kft. operatőre és fotósa volt, képeit mindig önzetlenül adta oda a városnak korábban is.
A nyári Hatvan Expo-n nyílt kiállításán a következőket nyilatkozta a Hatvan TV-nek:
„A születés és a halál közötti időszakot szeretném tartalmasan eltölteni azzal, hogy amit én látok, mások is láthassák. Így próbálok örömet szerezni a képeimmel.”Nekünk sok örömet okoztál, köszönjük a pótolhatatlan munkád és az örök kedvességed Szuszu bácsi! (a szerkesztőség)
H. Szabó Sándor elismerései: Honvédelemért II. Érdemkeresztkereszt, Határőrség Országos Parancsnokának elismerése, Biztonságos Határokért arany, ezüst, bronz fokozat, BM Miniszteri Nívódíj kétszer, BM Miniszteri Dicsérő Oklevél négyszer, BM Miniszteri Dicséret Emléktárggyal háromszor, Miniszteri Dicséret és emléktárgy 2000 és 2500 repült óra után, ORFK Főkapitányi Dicséret és elismerés ötször, Készenléti Rendőrség Parancsnoki Dicséret háromszor, Polgárvédelemért Emlékérem, Országos Tűzoltó Parancsnoki Dicséret dísztőrrel, Országos Tűzoltó Parancsnoki Dicséret háromszor, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató Nívódíja kétszer, Árvízvédelmi Emlékérem, Hatvan Polgármesterének Díszoklevele, az MTI Vezérigazgatójának Dicsérő Oklevele, Sajtófotó-pályázat első díj háromszor, Sajtófotó-pályázat Közönségdíj.
A cikket írta: hatvanihirlap.hu
Tari Ottó
Tragikus hirtelenséggel, autóbaleset következtében elhunyt H. Szabó Sándor fotóriporter. 64 évet élt.
Sanyika, mindig mondtam, hogy azzal a régi, kopott autóddal már ne kelj útra… Csak nevettél, homlokodra toltad a szemüveged, és azt válaszoltad: még mindig elvitt oda, ahová menni szerettél volna.
Sokáig valóban elvitt. Elvitt, hogy megörvendeztess bennünket a fotóiddal, elvitt a helikopterig, hogy a levegőből is láttasd, amit másokkal láttatni szerettél, és igen, elvitt a közúti balesetekhez is, ahol tűzoltók vágták ki a szerencsétlen ismeretlent a karosszériából…
Néhány évtizede azt mondtad nekem: örülsz, hogy megismerhettél. Nem tudtad, hogy a képeiden át én már gyerekkoromtól ismertelek: láttam felvételeidet a Népújságban, aztán a távirati irodánál, később pedig – egészen az utolsó pillanatig – munkatársak is lehettünk. És immár mint embert is nagyon megkedveltelek.Még nem fogtuk fel itt, a szerkesztőségben. Csak a döbbenet, a zavart értetlenkedés az íróasztaloknál, csak ez jelzi, hogy ismét szegényebb lett a világ. Hogy mennyivel lett szegényebb, az majd ezután hasít a lelkekbe.
Szuszu, mondtam, hogy azzal a régi, kopott autóddal többé már ne kelj útra. De nem így gondoltam.
Koszorúzással, ágyúlövéssel és ünnepi műsorral emlékeztek az egri vár védőire Felnémeten.
Nagypál Ákos (1974-2017)
A hétvégén rövid, súlyos betegség következtében elhunyt Nagypál Ákos riporter, az egri közélet sokak által ismert és sokak által szeretett szereplője. Barátja és kollégája, Kácsor Zsolt emlékezik meg róla.
Keveseket ismerek, akik nála jobbak, kedvesebbek és igazabbak voltak, de még kevesebbeket, akik ilyen jó, kedves és igaz ember létükre annyi megrendítő csapást kaptak volna a sorstól, mint ő. Nem ezt az életet érdemelte, mondom most, hogy ennek a drága, emberi életnek vége van – pedig mennyire bíztam és hittem benne, hogy egyszer minden jóra fordul. Azt hiszem, velem ellentétben ő már nem bízott és nem hitt, de a mindig készséges és kedves mosolyával elhitette az ellenkezőjét. Olyan önuralommal tűrt, mint kevesek. Ha megkérdeztem, hogyan érzi magát, a rá jellemző finomsággal elmosolyodott, s azt válaszolta: köszönöm kedves kérdésedet, most már sokkal jobban. Ilyenkor nemigen hittem neki, de azt akartam hinni, hogy hiszek – hiszen nagyon szerettem.
Habár Egerben nőttünk föl mind a ketten, és az édesanyjával, Mikes Márta újságírónővel egy időben ugyanannál a lapnál, a Heves Megyei hírlapnál dolgoztunk, én Ákost nem az egri utcákról ismertem, hanem a tévéből: a kilencenes évek legelején a Most című, fiataloknak szóló műsort vezette, habitusához és képességeihez méltó, igen magas színvonalon. Azt hittem, a fővárosban marad, és ott csinál tévés karriert, de Ákos nem a riporteri pályafutását tartotta szem előtt, hanem a családját. Súlyosan depressziós édesanyjának szüksége volt a fiára, Ákos ezért hazatért Egerbe, és a helyi televízió munkatársa lett. Minden túlzás nélkül állítom, hogy ő volt az egri televízió valaha volt legjobb riportere, kiválóan fölkészült, olvasott és tájékozott szakember.
Aztán jöttek sorra a magánéleti csapások.
Eltemette imádott édesanyját, majd a rajongva szeretett nagymamáját, Csöpikét gondozta és ápolta hosszú éveken át szó szerint az utolsó percig. Jelen volt akkor is, amikor a Budapesten tanárként dolgozó édesapja meghalt: úgy búcsúzott el tőle, hogy órákon át fogta a drága halott kezét és beszélt hozzá, hogy könnyebb legyen az útja odaát – majd két évvel ezelőtt a második apjaként szeretett Puiu bácsit, Friciu Viorelt kellett az utolsó útjára kísérnie.
Az utolsó években hiába kapott oly sok szeretetet a szerelmétől, s hiába szerettük mi, a barátai is, Ákost valamiképpen mindig a magány lengte körbe. Nem tudom megmagyarázni ezt az érzést, hiszen Ákos csak nagyon ritkán panaszkodott. Bíztam benne, egészen mostanáig bíztam és hittem benne, hogy még sokáig köztünk marad.
Most pedig azt akarom elhitetni magammal, hogy ha találkoznánk, szokás szerint megint mosolyogna, s a hogylétét firtató kérdésemre csak annyit mondana: köszönöm, most már sokkal jobban.
Nyugodj békében, drága barátom.
Nagypál Ákost az Egri Városi Televízió saját halottjának tekinti.
Fotó: Kácsor Zsolt
Forrás: Egriszín
Bányásznapi ünnepséget tartottak Visontán, a Mátra Erőműben.
Az idén 67. alkalommal rendezték az ünnepséget, ahol megkoszorúzták a Bányász Hősök emléktábláját és jutalmat vehettek át azok a dolgozók, akik ebben az évben kiemelkedően teljesítettek.
Meghökkentő történetek keringenek az interneten arról, hogy pár éves gyerekek emlékeznek korábbi életük eseményeire. Mit szólnak ahhoz a szülők, ha mondjuk azt hallják, hogy gyerekük tudja, ki volt az anyja vagy az apja valamelyik korábbi életében, netán megnevezi, ki volt a gyilkosa?
A XXI. Egri Bikavér Ünnepre ismét megtelt az Érsekkert, az ország egyik legnagyobb borgasztronómiai fesztiválja bebizonyította, hogy az évek alatt nem véletlenül vált Eger legnépszerűbb szabadtéri rendezvényévé.
Amióta a Dobó térről a csodás adottságokkal rendelkező Érsekkertbe költözött az Egri Bikavér Ünnep, szinte minden évben a korábbiaknál több látogatója van a borünnepnek. A poháreladásokból, a borászok és az éttermek forgalmából ismét arra lehet következtetni, hogy a rendezvény túllépte a tavalyi – rekordnak számító – 50 ezres látogatószámot.
Már mielőtt elindult volna a XXI. Egri Bikavér Ünnep, biztos volt, hogy minden eddiginél fontosabb lesz az idei rendezvény, hiszen márciusban a Magyar Hungarikum Bizottság bejelentette: a hungarikumok sorába emelik az Egri Bikavért. Mindez egy hatalmas elismerés az Egri borvidéknek, az itt dolgozó borászoknak és szőlőtermelőknek, szakértőknek, illetve mindenkinek, akinek fontos az egri bor. A szervező Eger Város Hegyközsége bízik abban: munkájával és az Egri Bikavér Ünneppel is hozzájárult ahhoz, hogy a borvidék zászlós bora hungarikum lehessen.
Hungarikumhoz méltó ünnep volt
„Az eddigieknél is fontosabb volt számunkra az idei borünnep, szerettük volna, hogy hungarikumhoz méltó módon ünnepelhessük meg az Egri Bikavért. Látva azt, hogy már az első naptól mennyien voltak kíváncsiak a borászokra, az éttermekre és az ingyenes programokra, azt hiszem, kijelenthetjük, megérte egy egész éven át dolgozni ezért a rendezvényért. Az Egri Bikavér Ünneppel is azt szeretnénk elérni, hogy a borvidék szőlészei és borászai egyre ismertebbek legyenek, és az Egerbe érkezők egy olyan minőségi borgasztronómiai fesztiválra látogassanak el, amelyből csak nagyon kevés van az országban” – értékelt Tarsoly József, a rendezvény főszervezője. Eger Város Hegybírója külön kiemelte: évről-évre sikerül előrébb lépni, ami annak is köszönhető, hogy az Egri borvidék szőlészei és borászai is egyre jobb munkát végeznek, amelyet mutat a számos hazai és nemzetközi díj is.
Külön elismerés a borvidék számára, hogy a XXI. Egri Bikavér Ünnep nyitónapján Tarlós István, Budapest főpolgármestere személyesen jelentette be, hogy a főváros hivatalos vörösbora az Egri Bikavér, míg fehérbora az Egri Csillag lett. Szintén a nyitónapon – amelyen díszvendég volt Franco Nero színész, rendező – derült ki, hogy File János lett a 2016. Év Szőlőtermelője, Osváth Tamás az Év Bortermelője, Malácsik Tibor az Év Borgasztronómusa, míg Pál Sándor munkáját az Eger Szőlő- és Borkultúrájáért éremmel ismerte el a hegyközség.
A XXI. Egri Bikavér Ünnepen – ahogy a korábbi években is – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által kijelölt szakmai zsűri választotta ki a borünnep legjobb bor és étel párosítását. Az első helyezett a Hangácsi Pincészet Egri Bikavér Classicus 2011 bora és a Balneo Hotel Zsóri étele, a grillezett marharostélyos krumplis kenyérropogóssal és barbecue salátával lett. Második helyen Sike Tamás Pincészetének Egri Bikavér Superior 2013 nedűje végzett és az ehhez párosított gasztronómiai különlegesség. Sike Tamásék borához a Kis Anna Halászkert által készített étel az alábbi volt: a sertés szűzérmék és hízott kacsamájszeletkék roston sütve angolszalonnával, aszalt szilvával és toronyba rakva hecsedli lekváros barna mártással, sajtos gratin burgonyával, sárgarépachips-szel, cukorborsóval, rózsaszirommal. Harmadik lett a St. Andrea Szőlőbirtok 2015-ös Áldás Egri Bikavére és a hozzá párosított konfitált kacsacomb vörösboros erdei gombával, tortillába tekerve, illetve a desszert: Saliris házipálinkás (kajszibarack), levendulás pohárkrém erdei gyümölcsöntettel. Az ételt az egerszalóki Saliris Resort Spa és Konferencia Hotel **** Superiornak köszönhettük. A XXI. Egri Bikavér Ünnep legjobb Egri Bikavére Vincze Béla 2012-es Egri Bikavér Arcanuma lett.
XXII. Egri Bikavér Ünnep – 2018. július 12-15.
Nem szabad elmenni amellett sem, hogy az Egri Bikavér Ünnepnek kiemelt szerepe van Eger életében – hangsúlyozta Tarsoly József. A hegybíró emlékeztetett: az év során ekkor van az egyik legnagyobb forgalmuk a város szálláshelyeinek, nagyon sok hazai és külföldi turista lepi el a hevesi megyeszékhelyet. De a főszervező szerint az is lényeges, hogy a helyiek és a környékbeliek találkozóhelyévé vált az Egri Bikavér Ünnep, ahol baráti társaságok, régen látott ismerősök szórakozhatnak együtt egy remek környezetben.
„Nagyon köszönjük a támogatóknak, a szőlészeknek és a borászoknak, az éttermeknek illetve mindenkinek, aki segítette az idei Egri Bikavér Ünnepet is. Külön szeretném megköszönni a környéken lakóknak is, hiszen a zenei rendezvények azért olykor próbára tehették a türelmüket” – hívta fel a figyelmet a hegybíró, aki a jövő évi borünnep időpontját is bejelentette: 2018-ban szintén négy napon át, július 12-e és 15-e között ünnepelhetjük az Egri borvidék borait.
Jövőre ismét találkozunk!
XXI. Egri Bikavér Ünnep
Eger, Érsekkert, július 6-9.
Már hungarikumként ünnepelhetjük az Egri Bikavért a hevesi megyeszékhely legnagyobb borgasztronómiai fesztiválján. A XXI. Egri Bikavér Ünnepen több tucat borászat, több mint százféle bor, kiváló ételek és sok-sok ingyenes program várja a vendégeket.
Az idei év már most emlékezetes lehet az Egri borvidék számára, ugyanis március 21-én a Magyar Hungarikum Bizottság bejelentette: a hungarikumok sorába emelik az Egri Bikavért. A dátum különös üzenettel bír az egri és az Eger környéki bor- és szőlőtermelők számára, ugyanis 81 évvel ezelőtt az akkori földművelésügyi miniszter ezen a napon úgy döntött, hogy önálló borvidékké válhat az Egri Borvidék. A márciusi bejelentés után az Egri Bikavér lett a tokaji aszú mellett a második olyan borfajta, amely helyet kapott a hungarikumok sorában.
Reméljük, a hungarikummá minősítéshez az Egri Bikavér Ünneppel is hozzájárulhattunk, hiszen idén már huszonegyedik alkalommal rendezzük meg az egyre népszerűbb borünnepet Egerben. A hevesi megyeszékhely legnagyobb borgasztronómiai fesztiválján idén is több tízezer emberre számítunk, a rendezvényen itt lesz a borvidék szinte összes jelentős borászata, száznál is több féle Egri Bikavér, Egri Csillag és rozé, valamint néhány tokaji bor, illetve Debrői Hárslevelű szerepel a kínálatban.
Az előző évtől kezdve „díszvendége” is van az Egri Bikavér Ünnepnek, tavaly a Tokaj-Hegyalja Világörökségi borvidék volt az első, és mivel ebben az évben Verpeléten rendezték meg az Országos Hárslevelű Borversenyt, idén – az Egri Bikavérhez hasonlóan Magyarországon elsőként védett eredetűvé nyilvánított – Debrői Hárslevelű lesz a borünnep díszvendége.
A kiemelt minőségű borokhoz kiváló éttermek remek szakácsai kreálnak helyben készült ételeket, akik ebben az évben már nem csupán egy-egy Egri Bikavérhez találnak ki egyedi fogásokat, hanem rozékhoz és a borvidék legfiatalabb borához, az Egri Csillaghoz is párosítanak ínyencségeket, amelyeket így mindenkinek érdemes lesz majd végigkóstolni a négynapos borünnep ideje alatt. Csak néhány fogás a kínálatból: „sertés szűzérmék és hízott kacsamájszeletkék roston sütve angolszalonnával, aszalt szilvával és toronyba rakva hecsedli lekváros barna mártással, sajtos gratin burgonyával, sárgarépachips-szel, cukorborsóval, rózsaszirommal”, továbbá „grillezett vörös tonhalszelet krumplis kenyérropogóssal és barbecue salátával”.
Az ételeket az Egri Bikavér Ünnep szervezője, Eger Város Hegyközsége és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) immáron három éve kötött megállapodása révén az MNGSZ tagjai zsűrizik. A szakemberek választják ki a borünnep legjobb ételét, a bírálat egyik legfontosabb szempontja, hogy az mennyire harmonizál a hozzá kínált egri borral. Az eredményhirdetésre a fesztivál szombati napján kerül sor, amikor kihirdetik az Egri Bikavér Ünnep legjobb Egri Bikavér borát is.
A borgasztronómiai élményen túl számos koncerttel és kiegészítő programmal várja az érdeklődőket Eger Város Hegyközsége. Fontos hangsúlyozni, hogy a fesztivál területére idén sem kell belépőjegyet váltani, így például a koncertek továbbra ingyenesek lesznek. Két helyszínen több tucat zenekar szórakoztatja majd a vendégeket, az Egri Bikavér Színpadon fellép többek között a Balkan Fanatik, Majsai Gábor és zenekara, Sipos F. Tamás és a Retró Zóna Zenekar, majd a VII. Szepesi György Bárzenész Találkozó nyitókoncertjén mások mellett Zalatnay Sarolta és Gáspár Laci is. Az Egri Csillag Színpadon dj-k, vendégeik és különböző formációk a nagyszínpadtól eltérő stílusú zenéket játszanak; négy napon át számos fellépő váltja egymást, itt lesz a Nagyszínpad tehetséggondozó idei győztese, a Lóci játszik, és zenél többek között a Cabaret, a Zombie Girlfirend, az I am Soyuz és Barkóczi Noémi is.
A borünnep szombati délutánján traktorok és veterán járművek felvonulásán csodálhatják meg az érdeklődők a matuzsálemeket és azokat a járműveket, amelyek segítsége nélkül nem kerülnének a présházakba az egri borok alapjául szolgáló szőlők. A traktorok és veterán járművek, magyar gyártású motorkerékpárok közül több a fesztivál területén is megtekinthető lesz. Ezen felül számos kísérőprogramot kínálunk minden korosztály számára: lesz kisállat-simogató, kézműves vásár, és az Érsekkertben található korabeli körhinta, továbbá a nagy illetve modern játszótér remek kikapcsolódást nyújt a kisebbeknek. Külön felhívnánk a figyelmet arra, hogy az Egri Bikavér Ünnepen már évek óta szokás, hogy a Magyar Vöröskereszt munkatársai várják a „bikavéradókat”, akik egy pohár egri bort kapnak azért, hogy életet mentenek.
Az Egri Bikavér Ünnep honlapján (www.bikaverunnep.hu) naprakész információk, felhívások, videók és fotók várják az érdeklődőket. Az egész fesztivál területén ingyenes WIFI-elérést biztosítunk, így az élmények könnyen megoszthatók lesznek akár a fesztivál hivatalos Facebook-oldalán (www.facebook.com/egribikaverunnep) vagy Facebook-eseményén (https://www.facebook.com/events/1071963609554509).
Egerben szervezeték a hatodik Értetek! elnevezésű alkohol,- drog,- és stroke prevenciós programot, valamint baleset-megelőzési bemutatót.
A rendezvény az egri Gárdonyi Géza Színház előtti Hatvani Kapu téren vette kezdetét, ahol Rékasi Károly színművész ismertette a stroke tüneteit, a kialakulásához vezető rizikófaktorokat, a megelőzési lehetőségeket, és a kezelésben kiemelkedő szerepet játszó időtényezőt.
Ezt követően együttműködési gyakorlat keretei között egy összetett balesetet feltételezve és szimulálva kezdetét vette a szakmai bemutató. Az életszerű helyzetben avatkoztak be rendőrök, mentők és a tűzoltók.
A gyakorlat során a résztvevők betekintést kaphattak abba a munkába is, amelyet a tűzoltók, a rendőrség, a mentők egy valóságos súlyos baleset helyszínén is végeznek. Az egri hivatásos tűzoltók és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vettek részt a gyakorlaton, akik az autókba beszorult sérülteket szabadították ki feszítővágó segítségével, majd a műszaki mentés során aktívan segítették a társszervek munkáját, ezzel gyorsítva a sérültek mielőbbi ellátását.
A bemutató célja az volt, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a tudatmódosító szerek használatának veszélyeire, illetve ezen szerek hatása alatt bekövetkező cselekedetek, balesetek következményeire, arra, hogy egy rossz döntés akár az életükbe is kerülhet.
A gyakorlat sokkoló véget ért, hiszen a balesetnek halálos áldozata is lett, akit egy temetkezési vállalat szállított el. A bemutató zárásaként ötven lufi szállt a magasba a balesetben és stroke-ban elhunytak emlékére.
De tulajdonképpen pontosan mit ünneplünk Húsvétkor? Pontosabban ki, melyik vallás mire emlékezik ilyenkor? Ezt próbáltuk meg kicsi csokorba szedni. Íme.