Keresés: „festés” (45 találat)

A Lehet Más a Politika egri képviselőjelöltjei ma délelőtt bemutatták a párt Eger közlekedésének fejlesztéséről szóló elképzelését, amelynek egyik legfontosabb eleme az észak-déli irányú közlekedés lehetőségeinek bővítése.

A 25-ös úton, a város fő észak–déli közlekedési tengelyén fontosnak tartanának egy hatékonyabb forgalomirányítási rendszer kialakítását, a közlekedési lámpák elhelyezésnek újragondolásával, ideális zöld hullám létrehozásával, vagy akár körforgalmak kialakításával.
Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője elmondta, hogy a jelenleg működő, autós észak–déli tengely mellett középtávon szeretnénk elérni, hogy a városon áthaladó vasútvonal is szervesen kapcsolódjon be a városi és város környéki közlekedés vérkeringésébe. Egyrészt új megállóhelyek létesítésével, másrészt közvetlen Füzesabony– Szilvásvárad járattal, amely ütemesen kapcsolódhatna a fő vasúti folyosó menetrendjéhez – emelte ki a listavezető. Hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartják közvetlen Budapest–Eger–Szilvásvárad járat bevezetését, akár úgy is, hogy az érkezők közvetlenül a várnál szállhatnának ki.
Csarnó Ákos úgy véli, hogy a meglévő kerékpárútszakaszok már kirajzolnak egy, az Eger-patak mentén haladó, észak–déli gerincvonalat, amely vonalon a tervezett fejlesztéseket fel kellene gyorsítani, a hiányzó szakaszokat kiépíteni.
Bocsi Rita, az 1-es választókörzet LMP-s jelöltje hozzáfűzte elmondta, hogy fontosnak tartják a kerékpározás kultúrájának elterjesztését, a balesetmegelőző programok, akciók bevezetését az iskolákban, a kerékpáros-logikával történő fejlesztéseket Eger utcáinak felújításakor (pl. Arany János utca). Szeretnék elérni a járdák, padkák akadálymentesítését, hogy a babakocsit tolók, a kerekesszékesek és az idősek könnyebben tudjanak közlekedni a városban.
Szükségesnek tartanának egy, a teljes városra kiterjedő kerékpáros közlekedési koncepció kidolgozását, benne konkrétan megfogalmazott célokkal és kivitelezési határidőkkel. Csak indokolt esetekben ragaszkodnak önálló kerékpárutak kiépítéséhez, javasolják az egyszerűbb és olcsóbb felfestéseket, alternatív útvonalakat, egyéb forgalomtechnikai módszerek alkalmazását.
Mind a vasúti és általában a közösségi közlekedés, mind a kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztését kiemelkedően fontos tekintik, mert így csökkenthető az utak zsúfoltsága, a lég- és zajszennyezettség, ezáltal pedig javulna az itt élők életminősége, egészségi állapota.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nem értenek egyet azoknak a mélygarázsoknak és parkolóházaknak a megépítésével, amelyeket a történelmi belvárosba terveznek, mivel ezek a parkolók a forgalmat a szűk utcákba vonzzák, ahol forgalomtorlódást okoznak. szerintük ezáltal növekszik a levegő szennyezettsége, nő a zaj és balesetveszély, rongálják a műemlékeket és zavarják a belváros nyugalmát.

Forrás: Egriszín

A Deák Ferenc utca felújításáról tartottak tegnap lakossági fórumot a Deák Ferenc úti óvodában. A fórumon Habis László polgármester is részt vett.

Az előzetes terveknek megfelelően augusztus 31-én kellene átadni a több mint 300 millió forintból felújított Deák Ferenc utcát. A határidőt a kivitelező nem tudja tartani, de az iskolakezdésre megpróbálják a gépjármű közlekedést a körülményekhez mérten zavartalanul biztosítani.

Habis László polgármester elmondta, hogy ugyan késni fog az átadás, de a lakók legyenek türelemmel, hiszen olyan környezetet alakítanak ki, amellyel vonzóbbá varázsolják Egert és a lakók környezetét is. Tájékoztatta a lakosokat, hogy a rendkívüli időjárás felelős elsősorban az átadás csúszásáért. Kiemelte, hogy a Deák Ferenc utca felújításához kapcsolódóan a Hadnagy úton is hasonló, kulturált környezetet szeretnének kialakítani a közeljövőben. Cáfolta azokat a korábbi megjegyzéseket, miszerint Egerben csupán a belváros fejlesztésére figyelnének.

Barna László, a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és -üzemeltetési Irodájának munkatársa is kitért a csúszás okaira. A kellemetlen időjárási körülmények mellett kiemelte, hogy a közművek kiépítése során olyan problémákkal találkoztak, amelyek szakszerű orvoslása időt igényelt. De hangsúlyozta, hogy az iskolakezdés időpontjától minél zavartalanabbá kívánják tenni az út járműforgalmát. Az aszfaltozást már a napokban befejezik, az útburkolati jelek festése és az egyéb munkálatok okozhatnak még kisebb fennakadásokat rövidebb időszakokra. A munkálatok befejezése szeptember közepére várható – mondta Barna László.

A fórum második felében az utca lakosai fordulhattak észrevételeikkel és panaszaikkal a szakemberekhez. A legtöbb problémát a lakóházak előtti parkolók és kocsibejárók kialakítása okozza a lakosoknak. De a csapadékelvezetés és a munkagépek okozta károk is felmerültek. Barna László az összes kifogásolt elem felülvizsgálatát és orvoslását ígérte a lakosoknak.

Forrás: Egriszín

Munkásságának legfontosabb alkotásai, közöttük a Szent Korona másolata is látható Pataki József tegnap délután nyílt életmű-kiállításán, a Keresztény Ifjúsági Klubban. A 75 éves művésztanár tárlatát Habis László polgármester és Mikolai Vince pápai prelátus nyitotta meg, nagy érdeklődés kíséretében.

Főként tűzzománc munkáit mutatja a be az a kiállítás, mely Pataki József Csokonai alkotói díjas zománc iparművész életművét tekinti át. A szeptember 12-ig látogatható tárlaton olajfestményeket, grafikákat is megtekinthet a látogató. A sajátos esztétikai világot követő, a témákban a magyar történelmet, a hazai tájakat és Egert feldolgozó művek egy része magántulajdonban van.

Pataki József 1936-ban született Borsodszemerén. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola által indított emelt szintű rajztanári továbbképzőn folytatta, ahol Xantus Gyula és Balogh Jenő voltak a mesterei. Tanári munkássága Gyöngyöspatán kezdődött, később Egerben dolgozott tovább. 1965-ben szervezte meg először a megyében élő és alkotó rajztanárok nyári művésztelepét, a Megyei Rajztanárok Stúdióját Szilvásváradon, amelynek 20 évig volt vezetője, szervezője.
Pataki József a képzőművészet számos műfajában képviselteti magát elismerésre méltó alkotásokkal. Otthonosan mozog a grafika, a festészet, a kisplasztika területén. Az elmúlt évtizedben elsősorban tűzzománccal foglalkozik. Állandó résztvevője a salgótarjáni Zománcművészeti Nyári Tábornak, ahol nagyméretű zománc táblaképeivel szerepel.
Több mint 80 kollektív és egyéni kiállításon vett részt az elmúlt ötven évben. Rendszeres résztvevője Egerben és a megye városaiban szervezett kiállításokon, biennálékon. Alkotói munkásságát számos elismerés dicséri, több első és több különdíj fémjelzi, többek között Eger Város Díja, a 2003-as év Csokonai Díja. A 2002-es strasbourgi kiállításon két nagyméretű tűzzománc képével szerepelt és aratott elismerést.
A magyarság sorsát, kultúrájának, életének tradícióit, Eger városának szépségét, történelmét rögzítő nagy patrióta művész rézkarc és fametszet sorozataiból mappákat és képeslapokat is kiadtak. Sajátos művészi világa szorosan kötődik a klasszikus rekesz-zománc és azsúr-zománc technikához, amiben a technika határait feszegető módon alkalmazza más műfajok módszerét. Nagyméretű zománc táblaképei festményként értelmezhetők.
Alkotásai megtekinthetők az egri Dobó utcai Görög kávézóban, a Megyeháza és a Városháza falain. Számos képe eljutottHollandiába, Franciaországba, Angliába sőt Európán kívülre az USA-ba és Dél Afrikába is.
Nyugdíjba vonulását megelőzően 32 évig az Egri Gyermekvárosban tanított.

Forrás: Egriszín

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol

Június végén zárul a több mint egy éve indult Szín-Tér elnevezésű, drogprevenciós célú projekt. A fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez és közéletbe való bevonásukhoz is hozzájáruló program eredményeiről június 28-án, hétfőn számolnak be a szakemberek.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben több mint 18 millió Ft támogatást nyert, SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítás és működtetése Egerben című TÁMOP pályázatával. A program célja a városban élő és a városban tanuló közel 10 ezres lélekszámot elérő fiatalok számára egy olyan közösségi tér biztosítása, ahol hasznosan tölthetik szabadidejüket.

Fő tevékenységek a pályázat keretein belül a veszélyeztetett korosztály univerzális prevenciója, célzott foglalkozások a veszélyeztetett csoportoknak, Átrium ifjúsági tér és egy prevenciós tér működtetése, mely SZÍN-TÉR Kuckó néven ismert a fiatalok számára.

A program keretében valósult meg a Kreatív foglalkozások programelem. Kéthetente keddenként kézműves foglalkozásokkal (nemezelés, gyöngyfűzés, üvegfestés, ruhafestés, agyagozás stb.), kreatív foglalkozásokkal lehetőséget biztosítottak a fiatalok érzelmi kifejezésére, önkifejezésük megkönnyítésére, a kommunikációs gátak feloldására. A foglalkozásokon közel 20 fiatal vett részt rendszeresen, ahol a kézműves tevékenység mellett mélyreható beszélgetéseket folytattak velük.
A Kreatív foglakozások során készített tárgyakból 2010 márciusában egy kiállítást szerveztek az érdeklődők számára. A kiállított tárgyak megtekinthetők az Egri Kulturális és Művészeti Központ, Művészetek Háza SZÍN-TÉR Kuckójában.
A több mint egy éves program zárására 2010. június 28-án (hétfőn) kerül sor, ahol az elért eredményekről számolnak be a szakemberek.

Forrás: Egriszin