Keresés: „ingatlan” (85 találat)

A pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó dr. Horváth Ágnes. Rektori pályázatában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.

Mint már korábban arról hírt adtunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáznak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja.

PTE egyenlő EKF? - az egyik pályázat szerint igen

Dr. Horváth Ágnes. Fotó: ektf.huAz egri pályázatok is nyilvánosak, azokat az Eszterházy Károly Főiskola honlapján bárki megtekintheti, így viszonylag könnyen szemet szúrhat az érdeklődőknek, hogy dr. Horváth Ágnes munkája nem csupán saját ötleteinek értékes tárháza. Az EKF Politológia Tanszékének vezetője több oldalon is dr. Bódis József 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetemre beadott rektori pályázatának egyes elemeit használta fel bárminemű hivatkozás nélkül. Több oldalon is akadnak hosszabb-rövidebb egyezések, sok helyen hosszas bekezdések szó szerinti átvételével találkozhatunk. Két bekezdésben a PTE rövidítést is elfelejtette kijavítani EKF-re az egri pályázó. (Dr. Bódis Józsefet pályázata nyomán meg is választották a Pécsi Tudományegyetem rektorává.)

Dr. Horváth Ágnes dolgozata egyezéseket mutat a felsőoktatás feladatairól és kihívásairól, a stratégiai célkitűzésekről, a gazdálkodásról és finanszírozásról, a társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatok lehetőségeiről szóló fejezetekben is.

"A PTE egész területén ..."

Hogy néhány konkrét példát is említsünk, pályázatában dr. Horváth Ágnes forrásmegjelölés nélkül írja, (nem vicc, tényleg benne felejtette a PTE-kifejezést):

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Mindez dr. Bódis József dolgozatában is pontosan ugyanígy szerepel:

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Dr. Horváth Ágnes a pécsi rektorral feltűnően azonos módon gondolkodik, amikor az EKF (PTE) és a város illetve a régió kapcsolatáról "elmélkedik”:

A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Észak-magyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében.

Dr. Bódis József gondolatai a témáról:

Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket is. Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés. Gondolok itt elsősorban a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítésére, a városi és egyetemi közoktatási intézményrendszer összekapcsolására, a továbbképzési rendszereink összehangolására és közös használatára, és általában az erőforrásaink párhuzamosságának megszüntetésére (lásd: Tudásközpont), és a meglévők közös használatára, a kölcsönös előnyök biztosításával.

A témában megkerestük dr. Horváth Ágnest, aki portálunkkal közölte: „egy intézmény működtetésére vonatkozó ötlet, vélemény nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. Fontosnak tartom a jó példák, gondolatok követését, továbbvitelét.” Majd a Politológia Tanszék vezetője az Index.hu egyik korábbi cikkéből idézett , abból, amelyben a hírportál leírta, hogy a Miskolci Egyetem mostani rektori pályázata során az egyik jelölt szintén dr. Bódis József pályázatából emelt át forrásmegjelölés nélkül részleteket. Dr. Horváth Ágnes a cikk pécsi rektort idéző fejezetéből azt emelte ki nekünk, amelyben dr. Bódis József azt mondja: „megtisztelő számára, hogy korábbi pályázata más számára hasznosítható gondolatokat tartalmaz és hozzájárult ahhoz, hogy azt forrásként felhasználják."

Ki az a dr. Horváth Ágnes?

Az Index.hu írása a dr. Horváth Ágnes által idézett bekezdésben ugyanakkor azt is említi, hogy dr. Bódis Józseftől engedélyt kért a miskolci rektorjelölt, így a pécsi rektor ezt követően járult hozzá ahhoz, hogy forrásként felhasználják a pályázatát. Ez az egri pályázó kapcsán nem történhetett meg, ugyanis dr. Horváth Ágnes nem kereste meg a pécsi rektort. Ezt maga dr. Bódis József erősítette meg portálunknak, aki érdeklődésünkre azt közölte: „Az Ön által nevezett oktatót nem ismerem, és nem is keresett meg azzal kapcsolatban, hogy felhasználná pályázatomat". Majd kérdésünkre leszögezte: nem készül jogi vagy egyéb lépésre.

Dr. Horváth Ágnestől azt is megkérdeztük, hogy a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak dolgozatait olvasva nem tenne-e kifogást, ha azt látná, hogy mindenféle forrásmegjelölés nélkül használnak más, hasonló témában született szellemi termékeket. Leszögezte, hogy az akadémiai munkákban kötelező a források megjelölése. Szerinte a pályázat nem tartozik ebbe a kategóriába. „Számtalan esetben adunk a hallgatóknak mintákat korábbi pályázatokból, hogy fel tudják használni a saját pályázatuk elkészítése során” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

Azt már csak mi jegyeznénk meg, hogy vélhetően diákjai – ha ez az eljárás ily módon tényleg megengedett náluk – nem esnek abba a hibába, hogy egy másik intézmény nevével jelölik meg azt, amelyet ők akarnak majd vezetni.

Forrás: Egriügyek

A készenléti rendőrök fogták el a kutya elől menekülő betörőket

A Készenléti Rendőrség és a Hevesi Rendőrkapitányság rendőrei járőrszolgálatuk ellátása közben, 2013.február 26-án éjszaka Tarnaszentmiklós belterületén arra lettek figyelmesek, hogy egy lakóingatlan udvari kapuja nyitva van, és azon kiszaladt egy kutya.

Ezt követően négy személyt vettek észre az utcán, akik a járőrautó láttán szaladni kezdtek, és többszöri felszólítás után sem álltak meg.

Rövid üldözés után a rendőrök mind a négy személyt elfogták, akikről megállapítást nyert, hogy az említett ingatlan udvarára lopási szándékkal hatoltak be a kertkapun keresztül, azonban az ott lévő kutya megzavarta őket, így elmenekültek a helyszínről. Ekkor fogta el őket a rendőrség.

 H.Tamás, L.Erik hevesi valamint K.Tibor és R. János tarnaszentmiklósi lakosok ellen lopás kísérletének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Hevesi Rendőrkapitányság.

Az elmúlt éjszaka során továbbá a Készenléti Rendőrség megerősítő erői igazoltatás alá vontak egy tiszanánai fiatal férfit, aki ellen lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt országos körözés volt érvényben. A férfit előállították a Hevesi Rendőrkapitányságra és gyanúsítottként hallgatták ki.

Az egyetemi sport szakmai programjáról tartottak tájékoztatót az Eszeterházy Károly Főiskolán a napokban. A program 2013-2020 között, egyebek mellett szeretné megújítani a felsőoktatás általános testnevelési rendszerét, és sportnormatívát vezetne be.

Az új Nemzeti felsőoktatási törvény (Nftv) és a módosított Sporttörvény az egyetemi sport feladatait és felelősségét a Magyar Olimpiai Bizottságra (MOB) és a felsőoktatási intézményekre, a koordinációt a 2012-ben megújult Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetségre (MEFS) bízza. Ennek megfelelően a MEFS elkészítette a felsőoktatási sport területére a 2013-2020 időszakra vonatkozó szakmai programtervet, a Hajós Alfréd Tervet, melyet a MOB-on keresztül terjeszt a sportpolitikáért felelős miniszter elé, a felsőoktatási intézményeken pedig közvetlenül mutat be és vitat meg.

A Hajós Alfréd Terv a nemzetközi- és magyar felsőoktatási versenysport, a felnövekvő generációk életminőségét jelentősen befolyásoló szabadidősport és a rekreációs célú sportoltatás területén jelöli ki a teendőket.

A)    Versenysport területén a MEFS kiemelt céljai az Universiadékon és egyetemi világversenyeken való eredményes részvétel feltételeinek biztosítása, magyar rendezésű egyetemi világversenyek szervezése, a magyar egyetemi bajnokságok színvonalának és népszerűségének növelése, és a versenysportolók továbbtanulását segítő kettős életpálya modell létrehozása.
A Hajós Alfréd Terv felveti egy 2019-es vagy 2021-es Nyári Universiade megpályázását.
B)    Szabadidősport területén a Terv jelentős fejlesztéseket javasol. Ezek:
•    az egyetemi sport koordináláshoz szükséges felsőoktatási Sportiroda-hálózat kialakítása,
•    javaslat az önálló hallgatói sportnormatíva bevezetésére,
•    egy országos szintű, a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájával közösen szervezett egyetemi sport- és egészséges életmód népszerűsítő kampány, a SportPont Program indítása,
•    az általános testnevelés rendszerének megújítása a felsőoktatásban,
•    a fogyatékkal élő hallgatók sportoltatásának biztosítása.
C)    Az egyetemi sport-infrastruktúra fejlesztését a Hajós Alfréd Terv hosszú távú célként jelöli ki. ― A Terv keretében még 2013-ban elkészül a felsőoktatási sportingatlan kataszter, ami világosan bemutatja a lehetőségeket és hiányosságokat. ― Budapesten első sikerként könyvelhetjük el, hogy az újbudai felsőoktatási sportkomplexum, a Tüskecsarnok befejezéséről és 2014-es megnyitásáról már kormányhatározat született.

A Hajós Alfréd Terv megvalósításához nemzeti szintű összefogásra van szükség. Szakmai partnerként a kormányzati és önkormányzati szerveken kívül számít a sportági szakszövetségekre, a sporttudományi és sportszakmai szervezetekre. A szakmai programterv sikeres megvalósítása a MEFS tagszervezetei, a felsőoktatási intézmények és sportegyesületeik közös munkáján fog alapulni.

Egy egészséges értelmiséggel rendelkező társadalom polgárai is egészségesebbek és sikeresebbek, hiszen a felsőoktatásból kikerülő fiatalok később döntéshozóként, véleményformálóként jelentősen befolyásolják a magyar társadalom szemléletmódját. Így polgártársaik életmódjára, sporthoz, egészséges életmódhoz való viszonyára is nagy hatást gyakorolnak. Ezért a felsőoktatási sport ügye és fejlesztése nemzeti szintű érdek és feladat.

Forrás: Egriszín

A megszorítások Heves megyében is csak konzerválják és felerősítik a hátrányos helyzetben élő emberek leszakadását – hangzott el Dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő és Török Zsolt szóvivő közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Egerben.

Az Orbán-kormány az adóemelések és megszorítások kormánya. Európában nincs még egy kabinet, amely annyi adót vetett volna ki, mint a jelenlegi, és nem az elmúlt nyolc év, hanem Orbán Viktor bukott gazdaságpolitikája miatt.
A FIDESZ-KDNP kormány sarcpolitikájában az a legrosszabb, hogy megnyomorítják a lakosságot. A költségvetésbe befolyó pénzek más csapokon – sok esetben értelmetlen, presztízsberuházásokra – fordítódnak. Mi kórházakat, utakat, idősotthonokat, iskolákat építettünk, újítottunk fel, addig a jobboldali városvezetés Agorát és látványberuházásokat tervez, amiből vagy lesz valami vagy sem, de 100 milliókat költöttek el tervekre, pályázatokra, sikerdíjakra.
A kormány a héten döntött a baleseti, telefon- és pénzügyi tranzakciós adóról. Ezek mind a lakosságot terhelik.
A távközlési adóból az idén 30, jövőre 52 milliárd forintos bevételre számít a kormány, míg a sárgacsekk-adót csak jövőre vezetik be, abból 130-228 milliárdos bevételt remélnek. Az adóterv kiforratlanságát jelzi a két szám közötti hatalmas eltérés. A banki műveletek megadóztatása a 8 millió hazai számlatulajdonost, a sárgacsekk-adó a 4 millió magyar háztartás szinte mindegyikét, az új biztosítási adó 3,2 millió ingatlantulajdonost és több százezer autóst sújt.
Az MSZP kormányra kerülésekor eltörli a telekommunikációs és a pénzügyi tranzakciós adót.
Addig is azt tanácsoljuk a fiataloknak, hogy a hagyományos mobiltechnológiákról térjenek át az internetalapú beszélgetésekre, így kerülve meg a percenként és elküldött sms-enként kétforintos telefonadót.
A közelmúltban nyilvánosságra került a második Orbán-csomag, további pénzbeszedésről szól, amely teljes mértékben igazságtalan. A költségvetés egyensúlyát nem a kiskeresetűeket sújtó újabb adók kivetésével, hanem a gazdaság élénkítésével kell megteremteni. A FIDESZ ellenzékben is a gazdaságélénkítés ellen dolgozott. Megakadályozott olyan fejlesztéseket Heves megyében, amely munkahelyeket teremtett volna. Manapság pedig olyan uniós forrásokon alapuló – még az előző szocialista kormány időszaka alatt elnyert – beruházásokat kockáztatnak, mint az egri Markhot Ferenc Kórház tervezett fejlesztése.

             Török Zsolt               Dr. Sós Tamás
Szóvivő                  Országgyűlési képviselő

A péntektől várható rendkívüli időjárási helyzetre készült fel a város vezetése, a közterület felügyelőkkel és a Városgondozás Eger Kft. munkatársaival.

Sós István alpolgármester kiemelte: rendkívüli intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy ne történjen tragédia. A Városgondozás teljes járműparkja ügyeletben áll, felkészülve a várható havazásra és szibériai hidegre. A közterület- felügyelők a rendőrséggel és a polgárőrséggel párhuzamosan járják a veszélyeztetett területeket. A háziorvosoktól és a családsegítőtől begyűjtik azok névsorát, akik egészségügyi állapotuk miatt fokozott ellenőrzésre szorulnak, hogy az idős, egyedülálló, nehéz anyagi helyzetben élő és magukról gondoskodni nem tudó emberek ne legyenek kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak.
Az alpolgármester arra kéri a szórakozóhelyek tulajdonosait, hogy a hétvégén 22 óra után már ne legyenek nyitva, nehogy valaki éjszaka a hidegben, ittas állapotban bajba kerüljön. Az iskolákban plakátok és szórólapok segítségével hívják fel a fiatalok figyelmét a hideg okozta veszélyre.

Meleg Tibor vezető közterület-felügyelő elmondta: a dűlőkben lakó embereket keresik fel és tájékoztatják a várható szélsőséges időjárásról és arról, hogy baj esetén hogyan tudnak segítséget kérni.
A Városgondozás részéről Ferenczi Tamás azt hangsúlyozta, hogy minden munkagépük szolgálatban lesz, 24 órás ügyeletet tartanak, és kérik a lakosokat, hogy parkoló autóikkal ne akadályozzák a szóró autók közlekedését. Felvették a kapcsolatot Juhász Attilával a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokával, hogy szükség esetén a „Börtön a városért” program keretében ők is segítsenek a járdák síkosság-mentesítésében.

A hajléktalanszállókra, a MÁV és VOLÁN pályaudvarokra várják a fedél nélkülieket és szükség esetén más önkormányzati ingatlant is be fognak üzemelni.

Segélyhívó számok: Polgármesteri Hivatal:36/523-758 A családsegítő ügyelet: 36/320-583 Városgondozás: 411-144

Forrás: Egriszín

Akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell, hogy fizessék a szükséges összeget és igazolniuk kell a fedezetet is.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele szerint a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.

Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet. Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.

A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16.865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.

Forrás: MTI

Eger önkormányzata átalakítást és férőhelybővítést tervez a fenntartásában működő Idősek Berva-völgyi Otthonában.

A fejlesztést, és annak részeként egy 20 főt befogadó új szárny építését, és demens részleg kialakítását a város az „Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése” című pályázati program keretében tervezi.

A jelenleg is működő idősek ápoló-gondozó otthona 50 férőhelyes, ám jelen állapotában már csak 40 fő elhelyezésére alkalmas, igen szűkös körülmények között. A gondozottak életkorának előrehaladtával egyre több a szellemi leépülésben szenvedő, demenciával küszködő lakó. A számukra biztonságot nyújtó, elkülöníthető gondozási részleg egyelőre hiányzik az intézményből.

A korszerűsítést követően - terveink szerint - 40 fős egység marad a meglévő ingatlanban, és egy új épületszárny létrehozásával 20 férőhelyet alakítunk ki. Az ide kerülő lakók elhelyezésére nyolc egyágyas, és hat, két főt befogadó szobát alakítunk ki. Emellett közel 40 m2 alapterületű társalgó-foglalkoztató helyiséget is tartalmaz a terv, amely terem mobil fallal szükség esetén két részre választható.

A bővítés hasznos alapterülete összesen kb. 400 nettó m2. A pályázható összeg 180 millió Ft, és ehhez nem kell önerőt biztosítani. A korszerűsítésre 2012. február 13-ig nyújtható be a pályázat. Siker esetén - az építés költségei mellett - megközelítőleg 20 millió Ft összegű eszközbeszerzéssel javulnának az intézményben az elhelyezési, gondozási körülmények, s a későbbiekben legfeljebb kétágyas szobák állának minden lakó rendelkezésére.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

Előzetes szóváltást követően nyolcan verekedtek össze a napokban Eger egyik utcájában. Szentdomonkoson lovat, egy egri boltban pedig pénztárcát loptak a tolvajok.

Nyolc személy verekedett össze egy korábbi vélt sérelem miatt január 1-én a déli órákban,  Eger egyik utcájában. Az incidens során egy fő súlyos sérüléseket szenvedett. Az Egri Rendőrkapitányságra hét személyt állítottak elő, ellenük csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult eljárás.

Egy férfi tett telefonon bejelentést január 2-án, az éjszakai órákban, hogy ismeretlen tettesek szentdomonkosi ingatlanjának a kerítésdrótját kibontották és elvágták, majd az istállójából elvitték a lovát.

A bejelentő által elmondottak alapján a pétervásárai rendőrőrsre még az éjszaka folyamán előállítottak  három ózdi férfi, akik ellen lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Az eljárás során az ellopott lovat is megtalálták az intézkedő rendőrök, az sérülés nélkül visszakerült a gazdájához.

Egy kerecsendi lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki január 02-án 09:30 óra és 09:50 óra közötti időben, Egerben egy élelmiszer üzletben a  kosara tetején lévő kézi táskájából eltulajdonította a pénztárcáját a benne lévő 11.000 Ft készpénzével együtt. A pénztárca később meglett, azonban a 11.000 Ft készpénz hiányzott belőle.

A helyszíni adatgyűjtést követően az egri rendőrök elfogtak egy 16 éves tarnaleleszi fiút és egy 15 éves bükkszenterzsébeti lányt. A lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ellenük indított eljárás során gyanúsítottként lettek kihallgatva.

Megszületett a Kormány határozata arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. június 30-ig megköti a most üresen álló, egykori honvédségi ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződéseket az igénylő önkormányzatokkal, köztük Egerrel. Mindez országszerte 29 települést és 53, összesen 922 millió forintos forgalmi értékű állami ingatlant érint – írja a HVG.

A Kormánydöntésről szóló tájékoztatás - az Eger által igényelt ingatlanok helyrajzi számával együtt - megjelent a Magyar Közlönyben, amely Karácsony előtt igazi örömhír – értékelt Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. Hozzátette: a „konyha és gyengélkedő” elnevezésű ingatlant diákétkeztetés keretében központi konyha működtetésére, szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok céljára, míg a sportpályát sport- és szabadidős tevékenységek szélesebb körű biztosítására, sportfejlesztési feladatok ellátására kívánja hasznosítani a város.

Eger első embere már 2007 óta próbál megegyezni a szaktárca mindenkori képviselőivel a megüresedett, de kiváló állapotban lévő egri honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról. A területért felelő állami vezetők köre 2010 előtt folyamatosan változott, így bármilyen ígéretet is adtak az államtitkárok és tárgyalásra felhatalmazott katonai vezetők, éveken át nem történhetett semmi az Eger számára oly fontos ügyben.
Habis László országgyűlési képviselőként májusban interpellált az ügyben Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez, s a felvetésre dr. Nyitrai Zsolt akkori államtitkártól kedvező válasz érkezett. Az ígéret szerint az egri helyőrség megszűnésével felszabadult 3827/1-es és a 3827/3 hrsz-ú konyha és gyengélkedő, illetve sportpálya ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról mindenképpen még 2011-ben döntés születhet.

A jövő évben megkötendő tulajdon-átruházási szerződésekbe több garanciális feltétel épül be, ilyen pl. az elidegenítési tilalom megállapítása vagy a hasznosítási cél rögzítése is, amelyek a felelős vagyonkezelés elvének érvényesülését biztosítják. Az ingatlanok tételes jegyzéke a kihirdetett kormányhatározat mellékleteként a 2011. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg (38 650-es oldal).