Keresés: „iroda” (147 találat)

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Bábszínháza, valamint Kulturális és Művészeti Központja élére is vezetőt nevezett ki Eger MJV Önkormányzatának Közgyűlése az október 25-én megtartott testületi ülésen. A nyár elején megjelent kiírások nyomán a Harlekin Bábszínház igazgatói székére két, míg az Egri Kulturális és Művészeti Központ vezetői posztjára hat szakember nyújtotta be pályázatát. A most megválasztott igazgatók kinevezése öt évre szól.

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ

Bal József megbízott igazgató és Éry-Kovács András pályázatát a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság értékelte, s a grémium mindkét pályázatot támogatottnak minősítette. A Közgyűlés 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett Éry-Kovács Andrást nevezte ki a Harlekin Bábszínház igazgatójának. A munkakör ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2013. február 1. A kinevezés 5 év határozott időtartamra, azaz 2018. január 31-ig szól.

A megválasztott bábszínházi igazgató szakmai életútja:
Éry-Kovács András művészi pályafutása Szolnokon indult, majd a Pécsi Nemzeti Színház opera tagozatának rendezője volt. Tanított a Színművészeti Főiskolán, rendezett a Magyar Televízióban, főszerkesztője és rendezője volt a Duna Televíziónak. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban 1997-2003 között dolgozott. A Magyar Állami Operaházban 2006-2010 között főállású munkatársként, dramaturgként és rendezőként tevékenykedett. A 2011/12-es évadban a Gárdonyi Géza Színházban dramaturgi munkákat végzett.

EGRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT

Az EKMK igazgatói posztjára október 1-jéig lehetett benyújtani a pályázatokat, fenti határidőig hatan éltek a lehetőséggel: Asztalos Dezsőné művelődésszervező, biológia szakos tanár (pályázatát a döntés előtt visszavonta), Gulyás László trombitatanár, Kovács Ferenc művelődésszervező, Kovács Katalin népművelő, történelem szakos tanár, Somodyné Jámbor Ildikó közművelődési és népművelési előadó, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint Törőcsik Gábor kulturális menedzser, földrajz, német nyelv és irodalom szakos tanár.

Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának kezdeményezésére a szakalkalmazottak a jelölteket személyesen is meghallgatták és titkos szavazással nyilvánítottak véleményt. A pályázatok véleményezésére közművelődési szakértőt is felkért az önkormányzat.

Az öttagú Szakértői Bizottság a Közgyűlés által delegált két tagból, az Egri Kulturális és Művészeti Központ Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezeti Bizottságának egy-egy képviselőjéből, illetve a Magyar Népművelők Egyesületének szakértőjéből állt.

A grémium értékelte a jelöltek pályázatait, majd szavazással foglalt állást. Két beadványt értékelt támogatandónak, Kovács Katalin és Kovács Ferenc pályázatai közül egyhangúlag Kovács Katalin jelenlegi megbízott igazgató kinevezését támogatta. A testület a többi pályázat - formai hibák miatti - elutasítására javaslatot tett. (Az érvénytelennek ítélt pályázatok esetében hiányzott az előírt öt éves közművelődési szakmai gyakorlat, vagy a közművelődési intézményvezetői tanfolyam elvégzéséről szóló okirat.)

Kovács Katalin pályázata a szakértői elemzés szerint alapos helyzetelemzésre épülő, konkrét elképzeléseket vázoló beadvány, amely a napi közművelődési munkát jól ismerő, távlatokban gondolkodó szakember munkája. „A pályázat szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott, céljait illetően megvalósítható” – írja a kulturális szakértő.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság személyesen is meghallgatta a pályázókat, s a beérkezett vélemények figyelembe vételével javasolta a Közgyűlésnek Kovács Katalin megbízását, melyet a testület nagy többséggel, 15 igen és 3 tartózkodás mellett támogatott.

A fekete szállásadók feljelentésére biztatja az egrieket az önkormányzat adóirodája - közölte hétfőn a polgármesteri hivatal médiareferense.

Zentai László elmondta, az iroda vezetője, Korsós László arra kéri az állampolgárokat, ha azt tapasztalják, hogy valahol engedély nélküli szálláshely szolgáltatás működik, akkor tegyenek bejelentést az önkormányzatnál. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága bízik abban, hogy a fokozott ellenőrzések mellett az állampolgári szerepvállalással mind nagyobb mértékben sikerül jogkövető magatartásra sarkallni a magánszemélyeket, vállalkozásokat - tette hozzá.

Elmondta: Egerben, különösen a nyári főszezonban mindig is fontos szerepet játszott az idegenforgalom. Ugyanakkor az önkormányzati adóhatóság tapasztalatai és állampolgári bejelentések alapján megállapítható, hogy nem csökken az engedély nélküli szálláshely szolgáltatások száma. Ez azért is hátrányos, mert a feketén szállást biztosítók egyrészt megrövidítik az önkormányzati és az állami költségvetést, másrészt tisztességtelen versenytársat jelentenek a szabályosan működő panziók és szállodák számára.

A referens emlékeztetett arra, hogy a városba látogatók úgynevezett idegenforgalmi adót is fizetnek, amely után az állam normatív támogatást biztosít az önkormányzatnak. Ez arra szolgál, hogy szépítsék a várost és bővítsék az idegenforgalmi kínálatot - fűzte hozzá. Annak érdekében, hogy valamennyi magánszemély, illetve vállalkozás eleget tegyen adófizetési kötelezettségének, az adóhatóság fokozott ellenőrzési tevékenységet folytat. A szabálytalankodók szankciókra számíthatnak.

Zentai László közölte, a lakossági bejelentések alapján elvégzett vizsgálatok nyomán a jegyző azonnali hatállyal megtiltja az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely működtetését és pénzbírságot, illetve és mulasztási bírságot szabhat ki. Ennek összege elérheti a 200 ezer forintot.

MTI

Hivatalosan csütörtökön egy 2 perces közös olvasással nyílik a 83. Ünnepi Könyvhét Egerben az Eszterházy téren. A programsorozat már hétfőn elkezdődött Romsics Ignác történész az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáról szóló előadásával.

Az idei könyvhét programsorozatát az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtára és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár közösen rendezi. Az ünnepet hivatalosan Habis László polgármester és dr. Cs. Varga István irodalomtörténész nyitja meg június 7-én 16 órakor az Eszterházy téren, ahol a könyvsátrak állnak.
A hazai irodalmi élet egyik legjelentősebb eseményén a könyvek és a szerzők mellett
a könyvkészítőket, kiadókat is ünnepelik. A könyvhét különlegessége, hogy az olvasók személyesen is találkozhatnak, megismerkedhetnek az alkotókkal, művészekkel.
Az ünnepség egy flashmob-bal kezdődik a Bazilikánál, ahol 2 perces közös olvasással hívják fel a figyelmet a könyvekben rejlő értékekre, az olvasás nyújtotta élményre a szervezők.

A kínálatban idén is lesznek találkozók, előadások, dedikálások.  Egri írókkal találkozhat a közönség az írók Sátrában, a Bródy Könyvtárban pedig több neves történész, irodalomtörténész mellett Leonyid Volodarszkij orosz költő, és Darvasi László író is vendégeskedik a hét folyamán. A lelkes olvasók csütörtökön és pénteken találkozhatnak a szerzőkkel a téren, ahol többek között Luzsi Margó, Hubai Gruber Miklós, Nagy Edit, Dr. Szecskó Károly és Bakacsi Ernő dedikálja köteteit.

Idén 83. alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az Ünnepi Könyvhetet. A nagy hagyománnyal bíró könyvünnepet 1929-ben tartották meg először. Az Ünnepi Könyvhét elsősorban a kortárs magyar irodalom munkáit mutatja be, programjaival lehetőséget teremtve író és olvasója személyes találkozására.
Budapesten kívül az ország számos városában tartanak programokat, rendezvényeket ez alkalomból. A könyvhétre kiadók és szerzők új kiadványokkal készülnek annak ellenére, hogy napjainkra az olvasás sokat vesztett népszerűségéből és a vásárlói kedv is csökkent.

Holló Miklós/Egriügyek

Ünnepi műsorral, koszorúzással emlékeztek a trianoni békeszerződés aláírására Egerben a Liszt Ferenc téren felállított kopjafánál.

Az 1920-as békediktátummal minden harmadik magyar anyanyelvű állampolgár a határon túlra került, a magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, hangzott el politikusok, közéleti személyek részvételével rendezett ünnepségen. A megemlékezésen szó esett arról, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a győztes Antant szövetség közti békediktátum, amit 1920 június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok helyzetét. Az így született utódállamok kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag tönkretegyék.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulói adtak zenés irodalmi műsort a Liszt Ferenc téren felállított Kopjafánál. Műsorukban Wass Albert, Babits Mihály, Vörösmarty Mihály gondolatai mellett elhangzott a Kőmíves Kelemen című székely népballada.
A trianoni diktátum 92. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Eger Megyei Jogú Város, a Fidesz, a Fidelitas, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, az Egri Városszépítő Egyesület és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium képviselői helyezték el az emlékezés virágait.

A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, azaz a június 4-ére eső nemzeti emléknapot.

Holló Miklós/Egriügyek

Ezen a héten indítja útjára az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Heves Megyei Europe Direct Információs Pont közös szervezésében az Európai utas – Márai Sándorral Európában című pályázatát Heves megyében, melynek céljai: az olvasáskultúra fejlesztése, a kortárs magyar szerzők bemutatása, műveinek népszerűsítése; valamint kitekintést nyújtani az európai irodalomra és kultúrára.

A vetélkedésben az általános iskolásoktól a középiskolásokon át a felnőttekig mindenki részt vehet két kategóriában a pályázati kiírás feltételei szerint. A pályázat részeként jelenik meg a Magyar tények rejtvénykönyve, mely elérhető a könyvtár részlegeinek olvasószolgálatánál nyomtatott rejtvényfüzet és a honlapon (www.brody.iif.hu) megjelenő online kvíz formájában.

A pályázat fordulóin legjobban teljesítő három általános iskolai csapat diákjainak és kísérő tanárainak fődíja egy négynapos sepsiszentgyörgyi utazás, az egyénileg pályázókat pedig ajándékcsomagokkal és értékes könyvekkel jutalmazzák.

Az eseménysorozat apropóját az adja, hogy az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a megye települési könyvtáraival karöltve sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alap Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégiumánál és a Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégiumánál, s majd másfél millió forintos pályázati támogatással lehetőségünk nyílik a Márai Kaleidoszkóp c. pályázatunkban tervezett programok megvalósítására, a Márai-listára beválasztott könyvek olvasókkal történő megismertetésére, közönségtalálkozók szervezésére.

Habis László, Eger polgármestere felkérésére megtartja korábban betiltott Villon-estjét Székhelyi József színművész, aki elmondta, fellépése után tisztázzák a helyzetet a városvezetővel.

Székhelyi József vasárnap este a Dohány utcai zsinagógában tartott irodalmi estet Gerendás Péter előadóművész kíséretében, a pódiumra lépő színművészt felállva tapsolva fogadta a több száz fős közönség. A fellépés előtt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója megbocsáthatatlan bűnnek nevezte azt, ami a színművésszel történt Egerben.

Székhelyi József ugyanakkor már iróniával reagált az ügyre rövid felvezetőjében, amelyben megjegyezte, szülei most biztosan azt mondanák: "Ugyan, fiacskám! Minden zsidó három napig tart".     "Megvonom a vállam / sajog a jogállam / maradt pártában / a régi-új pártállam" - fogalmazott később, ugyancsak ironikus hangvételű előadásában, amely a pártok mellett a fogyasztói társadalmat és a bulvár médiát is célba vette.

Habis László - a szintén hevesi kötődésű - Lukács Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes társaságában nézte végig az előadást, majd utána átadott Székhelyi Józsefnek egy könyvet az egri zsidóságról. A polgármester az MTI-nek elmondta: az elmúlt években sokat tettek azért, hogy sokszínű kulturális élet alakuljon ki Egerben. Hangsúlyozta: látogatásával szeretné megelőzni, hogy megbélyegezzék városát, továbbá jelezni akarja, hogy polgármesterként nyitott a minőségi kultúrára.

A Dohány utcai zsinagógában tartott rendezvényt a Mazsihisz szervezte meg, és a vendégek között több szocialista politikus, országgyűlési képviselő is feltűnt.

Fotó és szöveg: MTI

Befejeződött az önkormányzati tulajdonban lévő, a Polgármesteri Hivatal mellett álló épület felújítása Szomolyán, amely az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér funkció ellátását szolgálja a jövőben a településen. Az április 26-án 10 órától rendezett átadó ünnepségen az épületet ünnepélyesen Fekete Cseresznye Szolgáltató Központ névre keresztelték.

A beruházás keretében egy olyan épület készült el a kivitelezés megkezdését, 2011. május 19-ét követő közel egy évben, amely hármas funkciót kínál elsősorban a helybelieknek, de akár a Szomolyára látogatóknak is: egyrészt könyvtárként, információs központként, másrészt a civil szervezetek otthonaként, közösségi térként szolgálja majd a települést. Harmadrészt pedig helyi vállalkozások, elsősorban szolgáltatók számára teremt lehetőséget arra, hogy az önkormányzattól bérbe vett helyiségekben végezhessék tevékenységüket.

A funkciókat tekintve – többek között - könyvtár- és olvasóterem, internetelérést és egyéb informatikai szolgáltatásokat nyújtó számítógépes terem, a helyi civil szervezetek igényeit kiszolgáló próbaterem, továbbá bérelhető irodahelyiségek és egy, a helyi termelők által termelt vagy készített termékek árusítására és bemutatására bolthelyiség került kialakításra a teljes körűen felújított, a kor elvárásainak megfelelő épületben. A református gyülekezettel kötött megállapodás alapján a hívők részére, istentiszteletek és egyéb alkalmak megtartására is rendelkezésre áll majd egy helyiség.

Szomolya Község Önkormányzata az IKSZT kialakítására és működtetésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül nyerte el a pályázati támogatást 52.341.888 Ft értékben.

Projektzáró rendezvényéhez érkezett pénteken a helyi TDM szervezet fejlesztését szolgáló program, melyet közel ötven millió forintos Európai Uniós forrásból valósítottak meg.

Fontos, hogy Eger képes volt az országban elsőként létrehozni egy ilyen együttműködést- emelte ki Habis László Eger polgármestere. A város közel száz éve dolgozik azon, hogy a látogatottságát növekedje. A rendszerváltás után Egerben volt először Tourinform iroda és később itt létesült elsőként Idegenforgalmi hivatal is. Vannak konfliktusok és viták, de helyes úton járunk- fogalmazott a polgármester. Tavaly közel 350 ezer vendégéjszakát töltöttek Egerben a turisták, és a kirándulók forgalma megközelítette az 500 ezret. Benne voltunk a 10 leglátogatottabb városok rangsorában. A cél az, hogy az átlagos 2,6 eltöltött napot növeljük. A TDM szervezet létrejötténél az volt a elhatározásunk, hogy összevonjuk a turizmusban érintett szolgáltatókat és szervezeteket. A részvevők együttműködésre vannak ítélve. Ez a siker kulcsa- hangsúlyozta Habis László.

A projektzárón Pataki Zsuzsanna a Művészetek Háza Kht. ügyvezető igazgatója ismertette az elmúlt másfél év eredményeit, a fejlesztéseket, képzéseket és a szervezet eddigi tevékenységeit.

Forrás: Egriszín

A hét elején sajtótájékoztatón számoltak be a helyi és térségi TDM szervezetek elmúlt egy éves munkájáról.

A közel 58 millió Ft-ból megvalósult helyi TDM beruházásból több infrastrukturális és informatikai fejlesztés, hálózatépítés és képzés, valamint eszközbeszerzés valósult meg –fogalmazott Dancsok Ágnes TDM menedzser. Többek között megújult a Tourinform iroda, több információs pontot állítottak fel a városban, kiadványok, szóróanyagok készültek, tagjaink nyelvi képzéseken vehettek részt. A program során célunk volt, hogy összefogjuk a város turizmusban és vendéglátásban érdekelt szolgáltatóit, és egységes, jól felismerhető arculatot építsünk ki a városnak. Kaland és Játék címmel interaktív városnéző túrát vezettünk be, és a számos nagyrendezvény mellett idén két új is vonzza a turistákat, a Kaláka fesztivál és az Egri Csillag fesztivál.

A helyi TDM szervezet szorosan együttműködik a térségi TDM-mel, melyről Duska Orsolya turisztikai menedzser számolt be. Legfontosabb feladatunk volt, hogy minél több település csatlakozzon hozzánk. Az elmúlt időszakban hét érintő képernyős terminált helyeztünk ki, számos nemzetközi és hazai kiállításon népszerűsítettük térségünket a leendő látogatók számára. Célunk volt, hogy a térség erőségeire építsünk, mely a termálvíz és a bor. A térség a Csillagvidék nevet viseli, melynek népszerűsítésre 113 millió Ft-ot fordítunk- emelte ki a menedzser.

Forrás: Egriszín