Keresés: „képviselő” (486 találat)

Az idei Gombaszögi Nyári Tábor jelmondatául választott Ady idézethez hűen, a felvidéki fiatalok évről-évre kitartóan szervezik a tábort. Pályáznak, felhívásukra, megkeresésükre megmozdul a szlovákiai magyar sajtó, nem kis támogatók adnak, remélem nagy (*a szerk.) segítséget a megvalósításhoz, 20 társszervezet vesz részt a programok lebonyolításában, vagy közreműködik a szervezésben. Más ez a fesztivál, mint a minden hétvégén, úton-útfélen, unalomig ismert: míg a fiatal anyuka-aki maga is előadó-hallgatja az első magyar szlovákiai államfőjelölt választási tapasztalatait, néhány méterre tőle a kézműves asztalnál tanítják a húszéves lányok, a tízéves körüli lánykáját színes virágot horgolni hajdísznek, vagy kardigánra. A Krasznahorka büszke vára kezdetű dalt is elénekelték, mégpedig akkor, amikor a táborlakók megölelték a várat. Ez Guinness-rekord kísérlet volt, remélem rekord lesz, mindenesetre sikerült! Itt mindenre gondoltak: a várölelést drónra rögzített kamera dokumentálta és adta élőben a jelet a gombaszog.sk oldalra, ahol a fent említett államelnökkel készült beszélgetést is, mint mindegyiket élőben nézhették az Új Szó tábori stúdiójából.

A szlovákiai magyar egyetemisták elérték a kitűzött célt, amiért mindent meg is tettek: a profi szervezés, a kiváló kampány és a tökéletes program több mint 2000 fiatalt csábított a Gombaszögi Nyári Táborba. Hat nap a kultúra, a közélet, a politika, és a felhőtlen szórakozás jegyében, a krasznahorkai vár tövében. A két évvel ezelőtti tűzre a kilométerekről jól látható toronydaru emlékeztet, de ha valakinek ez elkerülné figyelmét, minden, a fesztivál programját népszerűsítő leírás, kiadvány, prospektus, vagy a tábor hivatalos pohara is megjeleníti. A felújítás kisebb-nagyobb intenzitással zajlik és tart, és a két éves ciklushoz véletlenül alkalmazkodva, most 2016-ra ígérik.

Itt előkerültek a közéleti és politikai témák, párbeszéd, vagy kerekasztal formájában, az oktatás, vagy az esélyegyenlőség kérdése, de volt erdélyi és ukrajnai kitekintés is. Minden témának persze külön terep, azaz sátor, csakúgy, mint az olvasásra, vagy az irodalomra. Az Irodalmi Szemle szerkesztői két napon keresztül tartották ébren az érdeklődést, ami nem csoda, hiszen Hrabal, Weöres, Mikszáth megidézése mellett Pepin magyar alteregóját is keresték, válogattak a szemlékből, és értékelték a novellaíró pályázatra érkezett műveket. A Szalmaszínházban a kassai Thália Színház rendezkedett be, játékkal és felolvasószínházzal. Novemberben Egerbe jönnek, A kassai polgárokat mutatják be, aminek színpadra állításában közösen dolgoztak a Gárdonyi Géza Színházzal.

Egy erdősóhajtásnyira, a Királyréten, a labirintus udvarban a gyermeki, majd a felnőtt lélek kanyargós útjait boncolgatta, világított rá az élet élvezetére és a boldogságra Pál Feri atya, majd Bagdy Emőke.

Innen nem messze a színpad, ahol minden este koncert hajnalig, válogatott bandákkal. Jubileumi sorozatában a Tankcsapda sem mulasztotta el a krasznahorkai tábort. A szervezők meglepték a falut, minden postaládában volt egy jegy a rockbanda koncertjére, 1 eurós áron. Szép gesztus.

A „nemzedéki találkozóhely”, nyolcvan éves múltjával, a jelen sikerével és a jövőbe vetett hitével jelesre vizsgázott.

Megérezni Gombaszög hangulatát, megéri!

Dorkó Zsuzsanna

Nyitrai Zsolt sajtótájékoztatóján bejelentette: év végéig a kormány kivezeti a devizahiteleket, januártól a forintosított hitelek kamatai, törlesztőrészletei csökkenhetnek. A Fidesz ezzel kapcsolatban augusztus végén lakossági fórumokat tart Egerben és Füzesabonyban, ahol szakértők tanácsát kérhetik az érintettek.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a legtöbb magyar család a Gyurcsány-Bajnai-korszakban vett fel devizahitelt, amely kilátástalanná tette helyzetüket. Hozzátette: bár a családok tisztességesen fizették törlesztőrészleteiket, hitelállományuk ugyanannyi maradt, vagy növekedett.

A kialakult, tisztességtelen helyzetért  a bankok, pénzintézetek és a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok a felelősek, mert mindig csak saját hasznukat nézték – tette hozzá a képviselő.

A honatya  felidézte: Gyurcsány és Bajnai megszüntette annak idején az első Orbán-kormány otthonteremtési támogatási rendszerét, amellyel már akkor bizonyította, hogy nem az emberek, hanem a bankok pártján állnak.

A képviselő arra emlékeztetett: 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománynak hozzávetőleg az 1%-át tette ki a devizahitel. 2010-re ez az arány már 50% volt.

2010-ben az Orbán-kormány megkezdte a devizahitelesek megmentését: döntött a kilakoltatási moratóriumról, a végtörlesztés intézményrendszerébe 170 ezer embert, az árfolyamgátba 180 ezer embert léptetett be.

Nyitrai Zsolt kiemelte: a Kúria devizahitellel kapcsolatos jogegységi határozata szerint az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása, az egyoldalú szerződésmódosítások és a megemelt kamatok tisztességtelennek minősülnek.  A kormány év végéig kivezeti a devizahiteleket, 2015 januárjától a forintosított hitelek kamatai, törlesztőrészletei csökkenhetnek.

A Fidesz augusztus végén devizahitellel kapcsolatos lakossági fórumot tart Egerben és Füzesabonyban, ahová pártszimpátiától függetlenül mindenkit várnak. A fórumokon szakértők tanácsát kérhetik az érintettek.

Forrás: http://nyitraizsolt.hu

A tábor a szlovákiai magyar ifjúság hagyományos találkozóhelye. A fesztiváli hangulatról különböző stílusokat képviselő hazai és külföldi zenekarok, DJ-k és VJ-k gondoskodnak. A tábori szabadegyetem egy semleges platform közösségünk aktuális történéseinek és jövőjének megvitatására, a felvidéki alkotók és a tudományos élet bemutatására, hagyományaink ápolására. A csapatjátékok révén pedig barátaiddal próbára tehetitek ügyességeteket, műveltségeteket és tudásotokat is!

https://www.gombaszog.sk/

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL

Habis László jelenlegi polgármester a Fidesz egri csoportjának polgármesterjelöltje – ezt jelentette be Nyitrai Zsolt a Fidesz heves megyei elnöke azon a sajtótájékoztatón, ahol a helyhatósági választáson induló jelölteket mutatták be. Hét szervezet hozott létre széleskörű választási szövetséget – emelte ki. Habis László azt mondta: szükség van az elmúlt években a kormány támogatásával megkezdett munka folytatására.

2014. a választások éve. Várhatóan októberben arról döntünk: immár öt esztendőn keresztül kik képviselik az érdekeinket helyben – mondta Nyitrai Zsolt a Fidesz heves megyei elnöke. Beszámolt arról: széles körű választási szövetséget alakítottak. Hét szervezet állít közös jelölteket: a KDNP, az Egri Végvár Polgári Körök Fóruma, a Fidelitas, az Egri Lokálpatrióta Egylet, a Lungo Drom, a Nemzeti Fórum és a Fidesz. Nyitrai Zsolt szerint az, hogy ilyen korán sikerült jelölteket állítaniuk, azt mutatja: Egerben erős jobboldali, nemzeti-konzervatív szövetség jött létre. Nyitrai kiemelte: három dolog miatt döntöttek úgy, hogy Habis László lesz a polgármesterjelöltjük: szakértőként rendben tartotta a város gazdálkodását, komoly fejlesztések kezdődtek, eredményes összekötő kapocs lehet Eger és a kormányzat között. Habis László megtiszteltetésnek tartja, hogy a Fidesz támogatta a jelölését. Úgy fogalmazott: ahogy országosan másodszor is stabil többséget szerzett a Fidesz, hite szerint Egerben is szükség van a kormány támogatásával megkezdett munka folytatására. Bemutatták a képviselőjelölteket is. Nyitrai Zsolt elmondta: az átlagéletkor 46 év, a jelöltek negyede nő, 85 százalékuk felsőfokú végzettségű. A 12 egyéni képviselőjelölt: Misz József, Szucsik György, Bátori István, Flaskay István, Kovács Cs. Tamás, Csákvári Antal, Orosz Lászlóné, Gál Tibor, Martonné Adler Ildikó, Lombeczki Gábor, Gál Judit és Rázsi Botond.

Forrás: Fidesz.hu

Tönkre teszik a vadak a termést az Eger határában lévő zárt kertekben. A gazdálkodók szerint sem a vadásztársaság, sem az önkormányzat nem tesz évek óta semmit a károk megelőzése érdekében, sőt szerintük a vadászok az etetéssel ide csalogatják a vadakat.

Megkerestük az önkormányzat és a vadászok képviselőit is, akik másképp látják a helyzetet.

Ujhelyi István,az Európai Parlament szocialista képviselő-jelöltje látogatott ma Egerbe. Elmondta: egy dossziéban gyűjti a választóktól érkező ötleteket, megjegyzéseket, hogy megválasztása esetén szolgálhassa a választókat.

Egy év után is az erdőben bomlanak a birkatetemek egy észak-hevesi tanyán. Az állattartó elszelelt, és mindenkit perel.

Egy éve jutott állatvédők tudomására, hogy egy észak-hevesi településen jelentős mennyiségű rackajuh pusztult el. A birkák tulajdonosa, a terület bérlője – miután ezt az állatvédők szóvá tették – feljelentette őket, de perel az állatorvosokkal, az állategészségüggyel és a tanya tulajdonosával is.

Csütörtökön több hatóság képviselői, a rendőrök és az állatvédők is fölkeresték a tanyát, ahol még most is lesújtó állapotokat tapasztaltak. Az erdőben szanaszét csontok, szőr hevernek, de találtak tetemet egy fára, drótra fölakasztva is. A bomló részek a felszíni vizekbe is eljutottak. A hodályokban 60-70 cm magasan áll a trágya, azokban is dögök vannak.

– Tavaly áprilisban jutott tudomásunkra, hogy sok állat hullott el és a hatóság jelezte, hogy ők is tudnak arról, mi folyik a tanyán. Többször is visszatértünk, készítettünk képeket és az állategészségügyisek is ellenőriztek, karantént is elrendeltek, amelyet aztán föloldottak. Azonban állatkínzás ügyében nem történt egészen idáig semmi, valószínűleg most is csak azért indult nyomozás, mert a román állampogárságú állattartó följelentett mindenkit – mondta el Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke.

 – Mintegy száz-százötven elhullott állat teteme lehet az erdőben elszórva. Idő közben, tavaly novemberben a bérlő kamionra rakta a maradék állományt, csak a kutyákat hagyta itt. Azok, a környék vadállataival egyetemben a dögökből lakmároztak. Fontos megjegyezni, hogy nem ellenőrizték azt, hogy a szaporulat is hullott, valamint, hogy a birkáknak sebes volt a lába. Ezeket az állatokat vágóhídra vitték, s emberi fogyasztásra szánták, szigorú előírásoknak kellett volna megfelelniük – tette hozzá Botka Tímea.

A nyugalom megzavarására alkalmas videó következik!

Az egri vállalkozás kiemelkedően teljesített az elmúlt évben is, a személyzete pedig hibátlanul vizsgázott az auditon.

Az egymást követő harmadik évben is megkapta a Michelin Minősített Szakszerviz elismerést az egri Gumibörze Kft. Az erről szóló emléktáblát és oklevelet a napokban vehette át a cég képviselőitől Magdus Csaba ügyvezető.

– A díj azt mutatja, hogy elégedettek a szakmai munkánkkal, s azzal, hogy egyre magasabb színvonalon igyekszünk kiszolgálni ügyfeleinket. Fejlesztettük a munkafeltételeket, új gépeket vásároltunk, szervezettebbek lettünk, növeltük a hatékonyságot. Figyelembe vettük az előző audit eredményét. Büszkék vagyunk a folyamatos fejlődésre, de újabb fejlesztéseket tervezünk, s újabb szervezeti változtatásokat, hiszen tekintettel kell lennünk az autóipari igények folyamatos változásaira – hangsúlyozta Magdus Csaba.

 Elmondta, a kiváló eredményt sok éve együtt dolgozó, összeforrott gárdájuk segítségével érték el, nagyon sokan már több mint tíz éve dolgoznak a vállalkozásnál. Jól érzik magukat ott és igyekeznek öregbíteni a gumiszerviz hírnevét.

Magdus Csaba 2013-ban a VOSZ Heves megyei szervezetétől az Év kereskedője díjat is megkapta, ez is mutatja, hogy aprólékos, kitartó munkával lehet előre haladni. Mint mondta, az elmúlt 24 év folyamatos fejlődésével jutottak el arra a szintre, hogy megyei és országos ismertséget, elismertséget szereztek.

– Az auditot minden évben lefolytatjuk, s legalább 70 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy valamely szerviz Minősített Szakszerviz legyen. A Gumibörze Kft. összesítésben 94 százalékos eredménnyel zárt, ami kiemelkedő teljesítmény. Az audit kiterjedt a telephelyre, a szervizre, az ügyfélszolgálatra és a személyzetre is – mondta el Jaczó Márton, a Michelin Magyarország személyautó-abroncs régiós képviselője.

– Kiváló az együttműködésünk a Gumibörze Kft.-fel, amely 2012 és 2013 után sorozatban harmadszor nyerte el a címet. Sok munka és felkészülés van mögötte – tette hozzá.

Balogh Endre, a Michelin Magyarország üzletfejlesztési menedzsere szerint a műhely kiemelkedő az országban, ezt tükrözi, hogy a személyzet az audit alkalmával száz százalékos eredményt ért el, s ez meg is látszik munkájuk minőségén. Régen együtt dolgoznak, képzettek, s rendszeresen vesznek részt tréningeken, továbbképzéseken. Az országban ebben az évben 41 cég kapta meg a 2009-ben alapított Minősített Szakszerviz elismerést.

Fotó: Tóth Balázs

Aggasztó méreteket öltött a lucfenyők pusztulása a Mátrában. A faóriások kihalását a kéreg alatti szú okozza. A szakemberek a hatékonyabb védekezés érdekében konferenciát tartottak a Mátra kísérleti fenyvesében feltérképezték a károkat és keresték a megoldást a kártevők elleni védekezésre.

Az idős állományok kivágása lassan befejeződik a Mátrában, és hamarosan a fiatalabb fenyvesek vágását is kell megkezdeni, mert a pusztulás már ezt a 40-50 éves állományt is elérte - hangzott el a Mátra kísérleti fenyvesében tartott konferencián, melyen erdészeti és erdővédelmi szakemberek a hatékony védekezésről tanácskoztak.

Meg kell kongatni a vészharangot az erdészek szerint, mert már hetente kell az erdők egészségi állapotát ellenőrizni olyan gyors a pusztulás. A fák kérge sokszor hamarabb pereg le, mint a tűlevél. A lombozaton még nem látni, hogy beteg a fa, de a kérge alatt már ott lapul a kártevő, a szúbogár, halálra ítélve a faegyedet- ecsetelték a folyamatot. Egyetlen védekezési mód a beteg fák kivágása és elszállítása a területről.

A pusztulás csak a lucfenyőt érinti, lombos fajokat és más fenyőféléket nem veszélyeztet a kártevő. A 46 évvel ezelőtt telepített tudományos értéket képviselő kísérleti fenyvest minden lehetséges módon szeretnék megvédeni, annál is inkább, mert ez a kutatási terület jól reprezentálja a klímaváltozás következményeit. A szakemberek arról is tanácskoztak, hogy a lucfenyves helyén milyen erdőfelújítási módot és fafajt válasszanak.

Forrás: http://gyongyostv.hu