Keresés: „kezelés” (115 találat)

Kisiklott, majd felborult egy 27 vagonból álló, szénport szállító tehervonat négy vagonja a füzesabonyi vasútállomáson kedd délután - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A tájékoztatás szerint a balesetben senki nem sérült meg.

A Mávinform közleménye szerint kedden délután negyedkettőkor Mezőkövesd és Füzesabony között kisiklott egy tehervonat négy kocsija. A vagonok a másik pályatestre borultak, emiatt ezen a szakaszon nem lehetséges a vonatközlekedés.

A MÁV-START megszervezi a miskolci vonalon közlekedő vonatok helyett az autóbuszos közlekedést, illetve várhatóan a menetrend is módosulni fog. A korlátozás és a késések érintik a Budapest – Miskolc közötti InterCity és gyorsvonat járatainak utasait, továbbá a Budapest – Miskolc – Sátoraljaújhely közötti sebesvonatokat, a Budapest – Miskolc – Nyíregyháza – Debrecen közötti IC összeköttetést, illetve a Füzesabony – Miskolc – Hidasnémeti viszonylatú személyvonatok utasait is.

Az utasokat várhatóan Mezőkövesd és Füzesabony között vonatpótló autóbuszok szállítják majd. Egyes vonatok rövidebb útvonalon közlekedhetnek, de vonatelmaradásokra is számítani lehet.

A baleset a nyílt vasúti pályán történt, melynek okáról egyelőre nincs információ. Feltehetően a vasúti pálya is megrongálódott, valamint a felsővezeték rendszer is megsérült. Személyi sérülés nem történt. A műszaki mentést és a helyszínelést már megkezdték a szakemberek.

A helyreállítás hosszabb időt vesz igénybe, hiszen az oldalukra borult vagonokat ki kell emelni, s majd amennyiben műszakilag biztonságos el kell távolítani a nyílt pályaszakaszról. A baleset vizsgálatában a pályát üzemeltető MÁV Zrt. mellett a tehervonat tulajdonosa, a Rail Cargo Hungária Zrt. is részt vesz.

16:35

A Budapest – Hatvan – Miskolc vasútvonal egy szakaszán történt baleset miatt Füzesabony és Mezőkövesd között vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat. Módosult a menetrend is Mezőkövesd és Miskolc között - tájékoztatta a heol.hu-t Kavalecz Imre, kommunikációs szakértő.

A MÁV-START megszervezte a személyszállító vonatok és vonatpótló autóbuszok közlekedését, az utasok zökkenőmentes elszállítása érdekében. Ennek eredményeként, ha késve is, de elérik úti céljaikat a vonattal utazók.

A változások érintik a Budapest – Miskolc közötti InterCity, gyors- és sebesvonatok utasait, továbbá a Budapest – Miskolc – Sátoraljaújhely közötti sebesvonatokat, a Budapest – Miskolc – Nyíregyháza – Debrecen közötti IC összeköttetést, illetve a Füzesabony – Miskolc – Hidasnémeti viszonylatú személyvonatok utasait is.

Budapest-Keleti pályaudvar – Füzesabony – Budapest között menetrend szerint közlekedik valamennyi személyszállító vonat. Füzesabony és Mezőkövesd között vonatpótló autóbuszokkal lehet utazni. Mezőkövesd és Miskolc, illetve Miskolc és Mezőkövesd között óránként indítanak vonatokat. A Nyíregyházára, Sátoraljaújhelyre és Hidasnémeti felé utazóknak egy másik vonatba kell átszállniuk Miskolcon. A Debrecen – Nyíregyháza – Szerencs felől érkező InterCity vonatok csak Miskolcig közlekednek, onnan indulnak vissza Debrecen felé.

Az utazásról történő lemondás esetén, az érintett szakaszra megváltott jegyeket kezelési költség nélkül visszatéríti a MÁV-START. A késések miatt az általános átalány-kártérítési szabályok szerint jár el a vasúttársaság. A Miskolc – Füzesabony közötti szakaszon belül utazók számára nem kell megvásárolni az IC és a gyorsvonati pótjegyet. A szakaszon túl utazók az eredeti felárat (IC és gyorsvonati pótjegyek) kötelesek megfizetni.

A műszaki mentést és a helyszínelést már megkezdték a MÁV szakemberei. A helyreállítás hosszabb időt vesz igénybe, hiszen az oldalukra borult vagonokat ki kell emelni, el kell távolítani a nyílt pályaszakaszról. A kiborult teherkocsik mentését vasúti daruval végzik, ezután kezdődhet meg a több száz méter hosszban megrongálódott vasúti pálya helyreállítása.

A baleset vizsgálatában a pályát üzemeltető MÁV Zrt. mellett a tehervonat tulajdonosa, a Rail Cargo Hungária Zrt. is részt vesz.

A műszaki mentés és helyreállítás kedden egész éjjel folytatódik, annak érdekében, hogy mielőbb megindulhasson a vonatközlekedés. Annyi biztos, hogy a mai napon már érvényesek a bevezetett korlátozások és menetrendi módosítások a miskolci vonalon. Szerda reggelre derül ki, hogy mikor indulhat meg újra a vasúti közlekedés Füzesabony és Mezőkövesd között.

A MÁVINFORM javasolja: utazásuk előtt tájékozódjanak a menetrendről és az aktuális helyzetről a MÁV és a MÁV-START weboldalain (www.mav.hu, www.mav-start.hu), valamint a vonatinfón (http://vonatinfo.mav-start.hu/). Érdeklődhetnek telefonon is a MÁVDIREKT 06 40 49-49-49-es helyi tarifával hívható telefonszámán.

Szöveg: Heol.hu

Csütörtökön délben lezárták Egerben a Hatvani kapu teret, ahová több mentőautó és egy mentőhelikopter is érkezett.

Információink szerint egy közeli intézményben rosszul lett egy férfi csütörtökön, aki - meg nem erősített információnk szerint - feltehetően szívinfarktust kapott. Az egri mentők stabilizálták állapotát a helyszínen, további kezeléséhez a mentőszolgálat helikoptere szállította el a térről. Erre az időszakra a rendőrség teljesen lezárta a teret.

Kiürítették és fertőtlenítik a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Reumatológiai osztályát.

Az osztályon hányással, hasmenéssel járó vírusos megbetegedések járványos formában jelentek meg. A vizsgálatok calicivírus jelenlétét igazolták. A kórokozó feltehetően egy otthonából felvett beteg által került az intézménybe, közölte a kórház.

A betegség mielőbbi felszámolása érdekében, a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerveivel konzultálva, az intézmény vezetése hétfőn döntött az osztály ideiglenes kiürítéséről és megkezdődött a teljes körű fertőtlenítés. Várhatóan a hét közepén folytatódhat a gyógyító tevékenység az osztályon. A vírusos megbetegedések halmozódása a kórház más osztályait nem érinti.

A Markhot Ferenc Oktatókórház – Rendelőintézet Higiéniai Osztálya 2013. december 5-én jelentette, hogy a Reumatológiai Osztályon enterális megbetegedések halmozódnak.

- Vonatkozó bejelentésüket megtették a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, és egyidejűleg az Egri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete részére is. Hatóságaink járványügyi munkatársai a helyszíni járványügyi kivizsgálást még aznap megkezdték - közölte a tisztifőorvos.

Hozzátette: nevezett osztályon az ápoltak és a dolgozók között dominálóan hányással, hasmenéssel járó tünetek jelentkeztek, mely alapján a klinikusok Calicivírus fertőzést valószínűsítettek. A kórokozó felderítése érdekében mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat történt.

- Az egri kórház vezetősége részéről időben megtörtént a hatékony – és ilyenkor szükséges – járványügyi intézkedések saját hatáskörben történő bevezetése. Ezen intézkedések a látogatási tilalom és a betegfelvételi zárlat alkalmazását, fürdőkezelések felfüggesztését jelentették. Hatóságunk javaslatára a szokásos higiénés – az ún. standard és ún. kontakt izolációs rendszabályokon kívül - fokozott ún. folyamatos és zárófertőtlenítések kerültek bevezetésre, melyek jelenleg is folyamatban vannak. Az eddigi intézkedéseken túl a járványfolyamat megszakítása érdekében szükségessé vált az osztály teljes kiürítése, és minden helyiségre, használati eszközére kiterjedő zárófertőtlenítés.

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóságával közös szemlét végzett az egri, a gyöngyösi, a hevesi és a káli üzemmérnökségénél november 27-én.

A szemle célja az volt, hogy a közútnál alkalmazott technikai eszközöket közösen leellenőrizzük és megvizsgáljuk. A közeledő télre fel kell készülnie mindkét szervezetnek, ezért meg kellett vizsgálni a gépjárműveket, azok hatékonyságát és az alkalmazott szóróanyagokat.

A Heves Megyei Igazgatóságon Mikesz Csaba igazgató mutatta be a gépparkot Plachi Péter tű. mk. alezredes, katasztrófavédelmi igazgató-helyettesnek és Seres Tibor tű. alezredes, egri katasztrófavédelmi kirendeltség-vezetőnek. Az ellenőrzés során minden gépjárműtípus alkalmazhatóságát és megfelelősségét vizsgálták, mely során megállapították, hogy a járműállomány állapota kifogástalan. Ezen túlmenően a katasztrófavédelem és a közút szakemberei a gyöngyösi, a hevesi és a káli üzemegységénél is tartottak közös ellenőrzést. A szemle mindenhol sikeresen zárult, hiszen semmilyen hiányosságot nem tapasztalt egyik szervezet sem, a gépek és a technikai eszközök a rendkívüli téli időjárás okozta helyzetek kezelésére alkalmasak.

A közútkezelő huszonkilenc kombinált eszköz hordozóval (alkalmas a sószórásra, és hóeke is egyben), hat hómaróval, négy rakodóval, és két hómaró adapterrel (ekével vezérelhető) áll készen, hogy a téli időjárás adta nehézségeket leküzdjék. Heves megyében összesen 1172 kilométernyi útszakaszról gondoskodik a közútkezelő, ezen kívül a káli üzemmérnökséghez, mint gyorsforgalmi hálózathoz további 60 kilométernyi útszakasz tartozik.

Hétfőn délután érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Gyöngyösön, a VÍZMŰ telephelyén egy negyven kilogrammos klórgázpalack szivárog, mert a telepen dolgozók nem tudják elzárni a szeleporsót.

A helyszínre riasztották a gyöngyösi tűzoltókat, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot és a Katasztrófavédelmi Mobil Labort. A gyöngyösi tűzoltók a legmagasabb védelmi szintű védőruhában a kármentőbe helyezték a csekély mértékben szivárgó palackot.

- A környező épületekből hét főt kértünk meg, hogy ideiglenesen hagyja el az otthonát. A mentésvezető biztonsági zónát jelölt ki, melyen belül a Katasztrófavédelmi Mobil Labor végzett méréseket. Jelentős mennyiségű klórgáz nem került a környezetbe, így nem volt szükség további lakosságvédelmi intézkedésekre. A szivárgó palack kezelését a továbbiakban a VÍZMŰ végzi - mondta el Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: gyongyostv.hu

Az elviselhetetlen zajra panaszkodnak Kálban, a sínek menti utcákban. Azt mondják egyre több és nagyobb vonat robog nagy sebességgel a házak között. Nem tudnak élni, pihenni, a házak repedeznek, a kémények leomlanak. Kiutat nem találnak: a házakat eladni sem tudják. Az itt lakók egy csoportja szerint az utca szanálása lenne az egyedüli üdvözítő megoldás.

– Amikor a házak itt felépültek, akkor legfeljebb még 20-30 kilométer/órával zakatoltak a gőzmozdony vontatta szerelvények. Jóval kevesebb vonat járt erre, mint ma, amikor az öt percenként elhúzó zajos tehervonatok miatt tévét nézni, de még beszélgetni is lehetetlen. Elviselhetetlen a zaj és a vízelvezető árok hiánya miatt ráadásul a házak udvarára folyik be a víz. A falak sok helyen feláztak, repednek – panaszolta Gecsey András.

– Mint minden panaszos bejelentést, természetesen ezt is megvizsgáltuk. Ennek egyik lépéseként helyszíni bejárást tartottunk az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség szakembereinek közreműködésével, s az arról készült jegyzőkönyvet a felek tudomásul vettek – válaszolta a HEOL kérdésére a MÁV sajtóosztálya.

A szanálás a MÁV véleménye szerint ebben az esetben nem indokolt. A felügyelőség mérései szerint ugyanis a rezgésterhelés megfelelő. A zajterhelés kétségkívül a megengedett határérték feletti. Az érintett vasútvonal átépítése egyébként a távlati tervek között szerepel, az erre vonatkozó tervek már elkészültek, amelyek tartalmazzák egyebek között a zajfogó falakat is.

A MÁV sajtóosztályának a tájékoztatása szerint a víz a telkekre valójában az önkormányzat kezelésében lévő útról folyik a házak felé, tényleg azért, mert a vízelvezető árkok nincsenek kialakítva. MÁV-területről szerintük nem folyik víz az útra, azt ugyanis a zúzottkő ágyazat elnyeli.

Forrás:HEOL

Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.

Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.

Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.

Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.

Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.

Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.

Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.

– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.

Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.

A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.

Forrás:HEOL

Foró:AS

Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.

Veres László közleménye

2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.

Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent  számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták  és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak  nem történtek.  Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.

Császár Zoltán közleménye

Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

A Gyöngyösoroszi és Károlytáró közötti útszakaszon szombaton reggel 5 órától április 14-én, vasárnap 6 óráig teljes útzárat rendeltek el. Járhatóvá teszik a Bagolyirtás felé vezető erdei utat.

Gyöngyösoroszi-Károlytáró határában a hét elején a biztonságos közlekedést veszélyeztető módon süllyedt meg a közút. Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, kormánymegbízott a szerdai szakmai egyeztetést követően délután lakossági fórumot tartott a településen. Vernyihel Lívia polgármester asszonnyal közösen arról tájékoztatták az ott élőket, hogy a leggyorsabb megoldás a sérült útszakasz kiváltására a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő útpadka, illetve útrézsű megerősítése. Így egy nyomsávon, váltakozó irányban biztosított a folyamatos közlekedés lehetősége.

A munkálatok elvégzéséhez 2013. április 13-án, szombaton reggel 5.00 órától április 14-én, vasárnap 6.00 óráig teljes útzárat rendeltek el. Arra kérik a Károlytárón tartózkodókat, hogy ebben az időszakban ne használják az átépítés alatt álló utat, ezzel is segítve a munkálatok mielőbbi befejezését. Fontos, hogy szerezzenek be elegendő élelmiszert a hétvégére. Természetesen vészhelyzet esetén a mentők bejutását garantálják. Az útépítés ideje alatt a területen rendőrjárőr és a
tűzoltóság is ügyel majd a biztonságra.

A kormánymegbízott javaslatára a Károlytáróról Bagolyirtás felé vezető erdei utat az Egererdő Zrt. járhatóvá teszi, hogy szükség esetén, természetesen fokozott figyelemmel, Galyatető felé is megközelíthető, illetve elhagyható legyen az elzárt településrész.

Időközben elindult a leszakadt út rekonstrukciójának a tervezése, ám a teljes helyreállítás várhatóan több hónapot vesz majd igénybe.

Forrás: HEOL

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek