Keresés: „lánc” (54 találat)

Siklóernyős zuhant le Eger mellett vasárnap délután az Eged hegy oldalában.

A 30 év körüli férfi kb. 30 méter magasról zuhant a cserjésbe, néhány méterre egy sziklától. Mivel az állapotáról semmit sem tudtak és megközelíthetetlen volt a terep, mentőhelikoptert hívtak Miskolcról.

A kiérkező orvosok megállapították, hogy az egri kórházban is eltudják látni majd a sérültet,viszont a kiszabadításához a katasztrófavédelem segítségét kérték. A tűzoltók láncfűrész használatával jutottak le a sérülthöz, majd a mentőautóhoz. Az operatív munkának köszönhetően a szerencsétlenül járt férfi a körülményekhez képest nagyon hamar orvosi ellátásban részesült.

A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a húsvéti ünnepeket megelőző fokozott ellenőrzéseit március 26. és április 6. között végezte el. A vizsgálatok helyszínei elsősorban a szezonális termékeket árusító, széles fogyasztói tömegeket vonzó áruházláncok üzletei, hipermarketek, szupermarketek, élelmiszerüzletek, vásárcsarnokok, piacok, pékségek, hús-hentesáru és zöldség-gyümölcs üzletek voltak.

Jellemzően csak kisebb problémákkal találkoztak a szakemberek, így az eladási árak és egységárak feltüntetésének hiányával több esetben is, az összes helyi vizsgálat számát tekintve mintegy 35%-os arányban. Emellett a fogyasztók vagyoni érdekeinek sérelme fordult még elő többletszámolások formájában a vizsgálatok mintegy 11 %-ában. Ez a jogsértés azt jelenti, hogy az érintett üzletekben a csomagolt sonkákat csomagolóanyaggal együtt mérték le, így a vevők – bár abban a feltevésben vásároltak, hogy csak a sonkáért fizetnek – a csomagolóanyagot is megvették.

 A fogyasztók széles körét érintő, súlyos jogsértést nem állapítottak meg a vizsgálatok során. Az előző évektől eltérően nem történt olyan jellegű megtévesztés sem, mint például a tejmasszából készült termék csokoládényúlnak nevezése. Az akciós ajánlatok valóságtartalma ugyancsak megfelelőnek bizonyult, nem voltak fiktív árkedvezmények.

Nyolcvanmillió forintra vár tíz cég Verpeléten.  Ennyit nem fizetett nekik ki egy vállalkozás. A tartozás egy ottani borászat bővítése kapcsán alakult ki. A tiltakozók által felelős vállalkozónak mondott cégvezető nem nyilatkozik. Egy felmérés szerint ma a magyar cégek nyolcvan százalékánál fordul elő a késedelmes fizetés.
Egy verpeléti borászat előtt tüntetnek olyan alvállalkozók, akiket állításuk szerint nem fizettek ki a borászat bővítése után. A tiltakozók azt mondják, nyolcvanmillió forinttal tartoznak nekik a fejlesztés kapcsán. A pénz elakadt valahol az alvállalkozói láncban szereplő cégek között – nem tudni, hol. Az alvállalkozók éltek fizetési meghagyással, próbáltak tárgyalni is, de ma már csak a nyilvánosságban bíznak. Az általuk működtetett tíz cég harminc család megélhetését biztosítja. Ha a helyi jegyző a borászatot nem vette volna birtokvédelem alá, a vállalkozók akár neki is álltak volna ma bontani, ami szerintük az övék. A pórul járt cégvezetőknek a borászattal egyébként nincs bajuk, mert úgy tudják, hogy a boros vállalkozás kifizette a fővállalkozót. Szerettük volna megkérdezni a tüntetők által vitás partnerként megjelölt cég vezetőjét is, aki érdeklődésünkre azt közölte, jogi értelemben nincs tennivalója az ügyben, és nyilatkozni sem kívánt. A tiltakozók levélben keresték meg Sós Tamás szocialista képviselőt, a Jobbik illetékese pedig segítséget ajánlott nekik. A kifizetetlen alvállalkozók azt ígérték, januárban is tüntetni fognak, ha nem jutnak a pénzükhöz. A körbetartozások felszámolása a kormány egyik fontos ígérete, amelyhez mihamarabb új csődtörvényt kellene elfogadni. Eközben egy felmérés szerint a cégek négyötöde késve fizeti ki üzleti partnereit.

Forrás: gyöngyöstv

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig címmel tudományos fórumot és kerekasztal beszélgetést tartott Habis László, a Heves megyei 1. számú választókerület országgyűlési képviselője és több szakember Szarvaskőben.

A csütörtökön megrendezett fórum a vidéki élet megújításáról szólt. A szakemberek arra kerestek megoldást, hogyan lehetne a vidék és város közötti különbségeket közelebb hozni egymáshoz.

Habis László a fórum zárása után elmondta, hogy a megújulásra az egybe gyűlt szakértők mind igennel szavaztak. Egyet értettek abban, hogy kitörési pont lehet a vidék megújítása, és ezzel együtt az agrárium, az élelmiszeripar megújítása, az export kialakítása. Fejleszteni kell a vidéki embereket, hogy megfelelő emberi erőforrások legyenek vidéken is. Felmerült a fórumon az, hogy az emberek nagyban függenek a nagy élelmiszerláncoktól, és ha azokkal „történne valami” a lakosok nem tudnának mit enni. Ezért a képviselő szerint az megfelelő magyar élelmiszeripar kialakítása nemzetbiztonsági kérdés. Az élelmiszeriparban kutatásokra, innovációra és fejlesztésekre van szükség. Tisztázni kell a birtokviszonyokat, a területrendezést. Energia önellátásra van szükség a gazdaság szereplőinek bevonásával. A falusi turizmus erősítésével növelni a foglalkoztatottságot és a vidéki élet iránti vonzalmat – emelte ki Habis László.

A politikának hallgatnia kellene a különböző szakmák képviselőire. Most egy olyan helyi vidékfejlesztési stratégiát próbálnak kialakítani, amelyet később az egész országra kiterjedően meg lehet valósítani. Ha elkészültek a megfelelő javaslatok, azt az agrártárca elé tárják. Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amelyhez a célokat meg kell határozni és a módszereket ehhez építeni – fejtette ki az önkormányzati képviselő.

Barta Győző Szarvaskő polgármestere szerint ígéretes kezdet volt a mai fórum, hiszen az itt lévő emberek egy irányba szeretnének menni. Két területet emelt ki: az első az, hogy sokrétű képzett vidéki emberekre van szükség, melynek megfelelően kell kialakítani a jövő szakképzésének az irányát. A képzés mellett meg kell tanítani az embereket dolgozni. Jelenlegi probléma, hogy a „közmunkás réteggel” nehéz együtt dolgozni, nincs, ami motiválja őket.

Másik lényeges terület a falu-város egészséges kapcsolatának visszaállítása. A falu feladata az élelmiszertermelés, és ezzel ellátni a várost és exportra termelni. Zárásként szkeptikusan a polgármester úr feltette a költői kérdést, hogy vajon elég-e 10 év a változásra, vagy már nem is leszünk annak haszonélvezői.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) első nemzedékének hernyófészkeit a korábbi évekhez képest jóval nagyobb számban észleltek utak mentén, házi kertekben és elhagyatott gyümölcsösökben.

Kedvező időjárás esetén akár a második nemzedék tömeges fellépésével is számolhatunk. Bár ez a faj nem kifejezetten mezőgazdasági kártevő, komoly károkat okozhat a gyümölcsültetvényekben is (pl. szilva, alma, dió, cseresznye) egyes ágrészek, ill. fák tarrágásával.

A fiatal hernyók csoportosan élnek az összeszőtt hajtáscsúcsokon, szövedék védelmében. Erős fertőzés esetén szükség lehet a lárvák kelését követően mihamarabb elvégzett védekezésre, az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítménnyel. Gyengébb fertőzés esetén a fészkek levágása és megsemmisítése is elegendő, még mielőtt a lárvák elhagyják a fészkeket és szétmásznak a fák koronájában.
A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja továbbá a termelők figyelmét, hogy mind a szántóföldi növényeken, mind a gyümölcsösökben a kedvező időjárás közepette fennáll a levéltetvek betelepedésének és gyors felszaporodásának lehetősége. Kártételük nemcsak a levelek szívogatásában rejlik, hanem a növényi vírusok terjesztésében is. Számos kultúrában, így pl. napraforgóban a fekete répa-levéltetű és a sárga szilva-levéltetű egyedei már meglehetősen nagy számban vannak jelen a fiatal hajtások csúcsain, a levelek fonákján és a virágzaton. Almában a zöld alma-levéltetű telepei figyelhetők meg nagyobb számban. A levéltetvek előrejelzéséhez használhatunk sárga ragadós csapdákat, illetve figyeljük a növényállományban megjelenő első telepeiket.

A levéltetvek elleni védekezésre több rovarölő hatású készítmény közül választhatunk, melyeket akár gombaölő szerekkel együtt is kijuttathatunk.
Végül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4.) bekezdése alapján, a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Kérjük a földhasználókat, hogy tegyenek eleget védekezési kötelezettségüknek, a hatósági eljárás elkerülése érdekében.

A mai Egri városi közgyűlésen elsősorban személyügyekben született döntés. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban a továbbiakban is Tőzsér Istvánné tölti be az igazgatói pozíciót.
Seres Tibor tűzoltó alezredest, aki eddig megbízottként látta el a tűzoltó parancsnoki teendőket kinevezték parancsnoknak.

Az oktatási és nevelési intézményvezetők kinevezése során némi vita zajlott. A város döntése szerint vezetői beosztásokban a következő változások történtek:

-Országh Gézáné nyugdíjbavonulásával a Gyermekkert Óvoda tagóvodavezetője Takács Györgyné lett (18 igen)

-Fehér Lászlóné volt eddig a Lenkey János Ált. Iskola igazgatója, a nevelőtestület és szülői választmány támogatásának ellenére sem tarthatta meg állását, helyette az intézmény új igazgatója Szeleczki János lett (14 igen ,3 nem szavazattal),

-az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium vezetői állását a jövőben a nevelőtestület javaslata ellenére a továbbiakban már nem Kállay -Pataki Piroska, hanem dr. Vasas Joachim tölti be (13 igen, 4 nem)

-A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Kántor Zsolt, az iskola eddigi igazgató-helyettese lett.

A további 4 intézmény vezetőjének személye nem változik

Ezek:

- Gál Judit marad a Benedek Elek Óvoda óvodavezetője a továbbiakban is (15 igen, 2 tartózkodás)
- A Gyermeklánc Óvoda óvodavezetője továbbra is Szajlainé Szőke Éva marad (17 igen, 1 tartózkodás)
- A Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői állását Barczi Edina az iskola jelenlegi vezetője pályázta meg, sikerrel.
- Az Egri Városi Sportiskola vezetője Kovács Géza eddigi igazgató maradt.

Nyertes pályázati program a „Piceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület Kulturális, oktatási programja nevelési és oktatási intézmények számára” című kezdeményezése. Az uniós forrásból, a TÁMOP 3.2.11/10/1 keretében megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeit támogassa. A pályázati folyamatban az intézmény 48 millió 539 ezer forintos támogatásról kapott visszajelzést. Nagy hangsúlyt helyeznek a műhelymunkára, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél. A program 2010. októberétől 2011. augusztusáig tart.

A közhasznú, nonprofit szervezettel Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010-ben három évre szóló közszolgáltatási szerződést kötött, amely kölcsönösen kedvező mindkét fél számára. Eger Városa több intézményével is csatlakozott a kommunikációt, önismeretet fejlesztő drámapedagógiai programhoz, az egyesület pedig csak ilyen kontraktus birtokában pályázhatott az uniós támogatásra. A Tatár Gabriella színművész által vezetett Pinceszínház otthona a Vitkovics-ház.

Tatár Gabriella a csütörtöki projektnyitón kiemelte: a Pinceszínház hat nevelési-oktatási intézménnyel alakított ki szoros kapcsolatot, köztük az egri Neumann János Középiskola és Kollégiummal, az EKF Gyakorló iskola és Gimnáziummal és a Katica Óvoda Eszterlánc Tagóvodájával. A programot 40 munkatárs részvételével viszik végig, sok halmozottan hátrányos helyzetű fiatal életét tudják segíteni a jó hangulatú, tanórán kívüli foglalkozásokkal.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott: biztos abban, hogy az iskolapadban, hagyományos oktatási módszerekkel nem lehetne olyan eredményeket elérni, melyekről már az első négy hónap alapján beszélni lehet a Pinceszínháznál. Hozzátette: a városi Ifjúsági Koncepció megalkotásának időszakában jó látni a pozitív példákat arra, hogy közösségépítő módszerekkel tartalmas időtöltést lehet kínálni a fiataloknak. A Pinceszínház programjának hosszú évekre jelentős hatása lehet az egri diákokra és az oktatási intézmények munkájára.

Vasárnap délelőtt egy menetrend szerint közlekedő autóbusz csúszott árokba a Sirok- tarnaszentmáriai elágazónál. Személyi sérülés nem történt.

Soltész Bálint r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője megerősítette: megfelel a valóságnak szerkesztőségünk értesülése, valóban árokba csúszott egy autóbusz Siroknál. A járművön utasok is voltak. Szerencsére semmiféle személyi sérülés nem történt. A baleset felszámolását a közlekedési társaság saját hatáskörben intézi.

Sirok közelébe riasztották a megyeszékhelyi tűzoltókat is. Mérai Péter tű. százados, az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szóvivője elmondta: délelőtt Sirok és Egerbakta között egy fa dőlt az úttestre. Az akadályt láncfűrész segítségével számolták fel. Korábban Noszvaj és Eger között akadt dolguk: egy személygépkocsi félig az árokba csúszott. A tűzoltók egy fecskendővel és egy műszaki mentővel vonultak a helyszínre, s az utóbbi jármű csörlőjével segítették vissza az úttestre az autót.

Varga Sándor tű. alezredes, a Hevesi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka érdeklődésünkre elmondta, hogy tőlük is kértek segítséget a közlekedők. Reggel a 31-es főúton, Tenk közelében csúszott árokba egy személygépkocsi. Miközben a tűzoltók a mentésén dolgoztak, egy pár száz méterre lévő, szintén árokba csúszott autóhoz is hívták őket. Sérülés egyik esetben sem történt.

Forrás: HEOL

Ma van a Televíziózás Világnapja. Az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnapot minden évben november 21-én tartják azzal a céllal, hogy a televíziós társaságok a béke, az együttműködés, a fejlődés és a kulturális együttműködés témáit helyezzék középpontba.

Az ENSZ 1996-ban nyílvánította a november 21-ét a Televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.
Az eseményen a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló tömegkommunikációs eszköz jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.
A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat.
A televízió, mint tömegkommunikációs eszköz, napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze, amely milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televíziós társaságok közös célként tűzték ki együttműködésüket a fejlődés és béke érdekében.

A televíziózásnak magyar vonatkozása is van. Az első televíziós-rendszert Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926-ban, majd Mihály Dénes (E.H.Traub fizikussal) megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket. 1936-ban a Gellért Szállóban próbálták ki az első zárt láncú tv-közvetítést, 30 m távolságra közvetítették a képet.
1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt. A plazma televízió korai változatát is Tihanyi Kálmán fejlesztette ki, 1939-ben.

A televízió a XX. sz. leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze. A kép és a hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Magyarországon 1957-től kezdte sugározni adását a MTV.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán információk merültek fel arra vonatkozóan, hogy egy 24 éves mezőszemerei férfi nagyobb mennyiségű hamis pénz előállításával foglalkozik, amit 2010. november 17-én értékesíteni kíván.

Ezen információk alapján rendőrségi akció keretében munkatársaink a tegnapi napon, Egerben, egy áruházlánc üzletének parkolójában elfogták a mezőszemerei férfit, akinél 200 db, hamisgyanús 20.000 Ft-os bankjegyet foglaltak le az intézkedő bűnügyi szakemberek.

Az elfogást követő, a férfi lakásán lefolytatott házkutatás során, a hamisítványok gyártásához használt eszközök valamint több próbanyomat került lefoglalásra.

A rendőrség két személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik a bűncselekmény elkövetését elismerték.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a férfi őrizetbe vétele mellett indított büntetőeljárást és tett az előzetes letartóztatására indítványt. Társa ellen szabadlábon hagyása mellett folyik az eljárás.