Keresés: „lépcső” (48 találat)

A közel hatszáz millió Ft-os Európai Uniós beruházás a végéhez közeledik, és hamarosan elkészül a Kepes György Vizuális Központ az egykori Ifjúsági ház helyén.

Kívülről már teljesen elkészült a XVIII. századi épület, csak a főbejárat elkészítése van még hátra. Belülről minden a helyén van, csak a kozmetikázás hiányzik, a festés, burkolás, világítótestek felhelyezése, a közüzemi szolgáltatók bekötése. Az eredeti terveknek megfelelően ez év december végére elkészül az épület, és 2012. március 1-jén megnyithatja kapuit a látogatók előtt.

Mi nem kitaszítjuk innen a fiatalokat, hanem bevonzzuk őket- emelte ki Kaczári István az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásáért kuratóriumi elnöke a mai épületbejáráson. Főleg a helyi lakosságot és ifjúságost szeretnénk ide behozni, de reméljük, hogy nemzetközi szinten is ismertté válik a központ. A patinás épület nem csak kiállításoknak fog helyet adni, hanem kórusművek, koncertek helyszínéül is szolgálhat majd.

A korábbi aula rész egy fogadótérként fog szolgálni, melyből később egy múzeumi kávézó kiépítését is tervezik. A második emeletre két híd került, mely üvegkorláttal lesz védve, és volt színházterem is bővült egy galériás résszel. Az irodák, kisebb helységek megszűntek, az egész épület körbejárható, akadálymentesített és egy lifttel is kibővült. Felújították a vizesblokkokat, kicserélték az ablakokat, új lépcsősort építettek, kőlapot és bükkfa padlót kapott az egész épület, melyet a Műemlékvédelmi Hivatal folyamatosan ellenőrzött.
A Kepes életének kutatásával foglalkozó alapítvány biztosította a pályázathoz szükséges önerőt,mely a teljes összeg 15 százalékát tette ki,  hogy méltó helyre kerülhessenek a saját és a város tulajdonát képező műalkotások. Lesznek állandó és időszaki kiállítások, a tervezett március 1-jei megnyitóra több, mint 1000 művet fognak bemutatni, melyek Kepes György munkásságát és az ő tanítványainak műveit, fotóit, festményeit, és fényművészeti alkotásai fogja tartalmazni. A harmadik szintet a fényművészetnek fogják fenntartani.

Forrás: Egriszín

A Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság szerda délután egy Flash Mob bemutatóval lepte meg az Eszterházy téren tartózkodó járókelőket.

A társaság hirtelen a semmiből előbukkanva a Bazilika lépcsőin formációba alakult és ütemes zenére vidám, játékos koreográfiával és lufik dobálásával hívta fel magára a figyelmet.

A Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság, röviden KERT, egy nem régen alakul szegedi társaság, amelynek célja a rekreáció népszerűsítése, és propagálása a köztudatba.

Dr. Fritz Péter a társaság alelnöke így fogalmaz: Az volt az álmunk, hogy a XXI. század társadalmi kihívására egy olyan Közép-Kelet-Európára kiterjedő társaságot alapítsunk, mely a rekreáció területén dolgozó szakembereknek és hallgatóknak nyújt közösségi helyet, szakmai érdekképviseletet és lehetőséget közös, határokon átnyúló projektek, tudományos kutatások és szakmai ismeretbővítések megvalósítására.

Ennek az egri csoportjaként vagyunk most itt. Szeretnénk, ha az EKF is indítana rekreáció szakot, ezért a főiskola felé is reklámozzuk a társaságot- mondta el Balajta Renáta a KERT egyik aktivistája a bemutató után.  Az akcióhoz a 10-es iskola néhány diákja , az EKF testnevelés szakos, turizmus szervező, sportszervező szakos  főiskolások, és a felsőtárkányi általános iskolás néhány tanulója, valamint nyugdíjasok is csatlakoztak.

Forrás: Egriszín

A Klímabarát Otthon Panel Alprogram keretében 228 pályázatot, köztük egy egrit is támogatott a napokban meghozott döntésével Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A nemzetközi CO2-kvótaértékesítési bevételekből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszerben 2009. augusztus 4-től hirdették meg a Klímabarát Otthon Panel Alprogramot, amely az iparosított technológiával épült lakóépületek CO2-kibocsátás csökkentést eredményező energetikai felújítását támogatja, összesen 12 milliárd 583 millió forint értékben. A miniszteri döntésnek megfelelően Egerben a Vallon út 1-11. szám alatti, 174 lakásos társasház 11 millió 573 ezer forintot nyert.

Az érintett lakóközösség a lépcsőházi lehűlő falak utólagos szigetelésére, a lépcsőházi nyílászáró szerkezetek, valamint a melegvíz- és cirkulációs rendszer alap- és felszálló strang vezetékeinek cseréjére nyújtotta be a pályázatát. A tervezett felújítási költség 53,4 millió forint. A társasház által vállalt saját erő összege 27,5 millió forint, melyhez Eger MJV Önkormányzata –közgyűlési döntés szerint- 8 millió 614 ezer forint támogatást ad.

A Vallon úti ingatlan tulajdonosai 17,2 millió forint állami támogatást igényeltek, ebből 11,5 milliót kapnak, s a hiányzó 5 millió 652 ezer forintot a pályázó társasháznak kell biztosítania. Az állami támogatási szerződést akkor lehet megkötni, ha az igénylők nyilatkozatban vállalják, hogy biztosítják a szükséges saját erőt.

A havas idővel a téli munkálatok is újrakezdődtek. Egerben az önkormányzati utak síkosság-mentesítését folyamatosan végzik a Városgondozás Eger Kft. emberei.

Ez meghatározott prioritási sorrendben történik, ahol természetesen a tűzoltók, mentők és a tömegközlekedési útvonalak élveznek elsőbbséget. Ezt követően a gyűjtő utak, végül pedig a lakó utak síkosság-mentesítése következik. A téli fenntartási munkák keretében az önkormányzati utakon kívül magáningatlanhoz közvetlenül nem csatlakozó közforgalmú járdák, gyalogutak és lépcsők hó- és síkosság elleni védekezési munkáit is a Városgondozás Eger Kft. végzi. Az ingatlanokhoz kapcsolódó járdák tisztán tartásáért az ingatlan tulajdonosa a felelős. Ennek értelmében biztosítani kell a balesetmentes, gyalogos közlekedést a hó eltakarításával, szükség szerint olyan szóróanyag terítésével, amely nem károsítja a fás szárú növényzetet.. Ennek ellenőrzését a Közterület Felügyelet végzi, aki hiányosság esetén akár 30.000,- Ft összeghatárig terjedő bírságot is kiszabhat. A téli fenntartáshoz kapcsolódó bejelentéseket, észrevételeket a hó ügyeleti telefonszámra (36/411-144, 36/516-849) napi 24 órán keresztül lehet megtenni.

Sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság új vezetője Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes ma délelőtt. Az új rendőr-főkaptány, november 11-én váltotta a távozó dr. Juhász István rendőr dandártábornokot.

2010. november 10-i hatállyal Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Hatala József rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitány javaslatára visszavonta Dr. Juhász István rendőr dandártábornok a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását.
Az országos rendőrfőkapitány november 11-i hatállyal főkapitányi biztosi feladatokkal bízta meg Dr. Juhász Istvánt.
A belügyminiszter november 11-i hatállyal kinevezte Heves Megyei Rendőrfőkapitánynak Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes urat, aki korábban a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője volt. Eredményes munkájáért korábban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.
Dr. Ormossy Attila nős, négy gyermek édesapja. Eddigi élete Budapesthez kötötte. 1981-ben kezdte meg rendőri pályáját, amelyen elmondása szerint minden lépcsőfokot végigjárt. 1994-től három budapesti kapitányság vezetője volt. Az új főkapitány az elvárásoknak eleget téve hamarosan Egerbe költözik.

Három évtizedes budapesti szolgálata után kellő felvértezettséggel és tapasztalattal áll a feladat előtt, de úgy érzi, hogy Heves megyét még tapasztalnia kell.
Az új főkapitány elmondta, hogy eddigi szolgálati helyein még nem érte kritika. Kiemelte, hogy az országos elvárások mellett fontos a helyi speciális igényeknek való megfelelés.
Meggyőződése, hogy egy jól működő kapitányságot vett át, ám látja, hogy mi az amin változtatni kell. Véleménye szerint a legnagyobb előrelépés a humán területen lehet, emellett az anyagi feltételeket is javítani kell.
A jelenlegi létszám épp, hogy elég a feladatok ellátására, mindenféle átcsoportosítás komoly szakmai feladatot jelent.
Ormossy Attila elmondta, hogy a megyében közel 700 a rendőri állomány, örülne ha száz fővel sikerülne növelni ezt a számot. Az új kapitány erre lát reális lehetőséget, bízik abban, hogy a kormányzat komolyan veszi a kérdést.
Az új kapitány eltökélt, véleménye szerint a jó értelemben vett küldetéstudat szükséges a munkájához.
„Olyan céget vezetek, aminek a közbiztonság a terméke a piacon. Erre a termékre nagyon nagy a kereslet, hiszen a biztonság igénye genetikailag kódolt az emberben.” – fogalmazott Ormossy Attila.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

A belváros-rehabilitáció tervezési munkái kapcsán tervezői egyeztetést tartottak tegnap délután a Városházán. A munkamegbeszélésen a Gazdasági Iroda és az Egri Városfejlesztési Kft. szakemberei mellett Habis László polgármester és Rátkai Attila főépítész, valamint a tervező képviselője vett részt.

A tegnapi találkozón az elmúlt héten felmerült tervezői kérdésekre adandó önkormányzati választ egyeztették a szakemberek. Rátkai Attila főépítész elmondta, hogy az egyeztetés szükségességét az indokolja, hogy a belváros-rehabilitációjának tervezési folyamatában a részletek kezdenek körvonalazódni, úgy bizonyos döntéseket meg kell hozni.

Magáról a tervezési folyamatról a főépítész így nyilatkozott:
„Szerintem még nem volt olyan tervezési folyamat ami ennyire közös munkával alakult volna ki. Heti rendszerességgel találkozunk a tervező kollektívákkal.
Ez úgy néz ki, hogy például a holnapi napon reggel kilenctől délután négyig lesznek másfél órás ütemezésben egyeztetések. Ez hetente ismétlődik. Én úgy gondolom, hogy ennél szorosabb munkát nem is lehet elképzelni.”
A főépítész arról is beszélt, hogy mennyire fontos a városnak, hogy a lakosság kellően informálva legyen a fejélesztésekről.
„Nemcsak műszaki és nemcsak szakmai kérdés egy belváros rehabilitáció, hanem feltétlenül érzelmi kérdés is. A lakosságnak ezt az érzelmi kötődését adott periódusokban le kell mérnünk azért, hogy tudjuk jó irányban haladunk-e. Ezt szolgálja a „Városunk az otthonunk” című kiállítás is, és nyilván minden egyes elérkezett lépcsőnél meg fogjuk tenni hogy a lakosság véleményét kikérjük.”
„ A korábban szóba került szobor-ügy kapcsán jelent meg többféle lakossági vélemény, több helyszínt is megjelölt a lakosság. Ebből az is lemérhető, fontos, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük. Nyilván lesznek olyanok, akiknek a véleménye nem valósul meg, de másokét viszont be tudjuk építeni a munkába.”

Forrás: Egriszín

·         A Deák Ferenc utcában a jelzőlámpás csomópontok felújítása folyamatban van. A Deák-Klapka úti csomópontban kisebb szünetekkel már az új rendszer üzemel, a Grónay úti csomópontban a beüzemelés július 20. körül várható. A gépjármű forgalom egy-egy forgalmi sávban folyamatosan biztosított. A gyalogos forgalom elől a járda szakaszosan, egy-egy oldalon lezárásra került, a közlekedők a másik oldali járdát vehetik igénybe.

·         Vízvezeték rekonstrukciós munkálatok folynak a Bródy Sándor utcában, melynek során az utca alsó szakasza ideiglenesen le lett zárva a gépjármű forgalom elő. A gyalogos forgalom folyamatosan biztosított. A lezárt útszakasz előreláthatóan július 19-én hétfőn lesz a közúti forgalom előtt ismét megnyitva.

·         Hírközlő kábel fektetés kezdődött a Rákóczi u. 17 - 45/a épületek mögötti területen. A munkálatok zöldterületen folynak. A munkagépek mozgása miatt kisebb forgalmi akadályok előfordulhatnak a Kővágó tér déli részén, és a Harangláb utcában.

·         A zárt csapadékcsatorna építés miatt 2010. május 3-án a Tetemvár utca lezárásra került. Az átmenő gépjármű forgalom az utcából, illetve a környékbeli kis lakóutcákból teljesen ki lett tiltva! A gyalogos forgalmat a területen az Önkormányzat igyekszik mindvégig biztosítani. A csatornaépítésre vonatkozó eredeti ütemtervet a rendkívül intenzív csapadékos időjárás miatt a kivitelező tartani nem tudja, ezért a beruházás a tervezettől később fejeződik be. Előreláthatóan a Tetemvár utcát legkorábban szeptember hónap elején lehet a közúti forgalomnak visszaadni. Az észak – déli forgalom ez idő alatt teljesen átterelődik a 25. számú főútra, itt nagy torlódások, fennakadások kialakulása várható.

·         Folytatódik a Vécseyvölgy úton a nyílt árok rekonstrukció. A kivitelezés kisebb torlódásokat, fennakadásokat okoz. Teljes lezárás közúton nem szükséges.

·         A Barkóczi utcai buszmegállótól az Expressz étteremhez vezető lépcsősor a felújítása során alkalmazott anyag minőségi problémái miatt megrongálódott, ezért a gyalogos közlekedés itt fokozott figyelmet igényel. Az elemek cseréjéről a hivatal megkezdte a tárgyalásokat, a lépcsősor javításáig kérjük a lakosság megértését, és az óvatos közlekedést.