Keresés: „panasz” (76 találat)

A Markhot Ferenc Kórház elkészült új épületébe, a Technológiai Tömb földszintjére, végleges helyére költözött a Sürgősségi Betegellátó osztály. A fennjáró betegek a Knézich Károly utcai rámpás bejárat felől az összekötő folyosón át, illetve gyalogosan az Árva - köz felől a Belgyógyászati tömb és az új épület közötti lépcsőnél lévő bejáraton át juthatnak el az osztályra.

Az új Sürgősségi Betegellátó osztály közel ezer négyzetméteren helyezkedik el. A gyalogosan érkező és a mentők által hozott betegeket regisztrálják és betegségük alapján sorolják be az öt ellátási szintnek megfelelően. A hozzátartozók a számukra kialakított váróban tartózkodhatnak.

A fennjáró betegek kettő, ágyakkal felszerelt elkülönítő helyiségben és  kettő relax székekkel ellátott kórteremben várakozhatnak a vizsgálatokra. A súlyos fekvőbetegeket egy kilenc ágyas, jól felszerelt szubintenzív  helyiségben látjuk el. Az új Sürgősségi Betegellátó osztály kialakítása lehetővé teszi, hogy a betegeket az ellátásuk egész időtartama alatt  az egészségügyi szakszemélyzet figyelemmel tudja kísérni.

Sürgősségi osztályunkon a világszerte elfogadott sürgősségi osztályozási rendszer  (triage) működik, az ellátás nem érkezési sorrendben történik. Az osztályra érkezéskor munkatársaink besorolják a betegeket a panaszaik és tüneteik alapján az állapotuknak megfelelő szintre.

A kórház informatikusai hamarosan kifejlesztenek egy számítógépes programot, melynek segítségével a betegek és hozzátartozóik monitoron követhetik nyomon a várakozási idejüket. Az 5 ellátási szintnek megfelelő színű kártyát kapnak, mely jelzi számukra, hogy milyen sürgősségi fokozatú a besorolásuk.  A betegek tájékoztató tábláról informálódhatnak, hogy milyen színű kártya, milyen sürgősségi besorolást jelent.

Egerben az egyik vasúti átjárónál arra panaszkodnak a sofőrök, hogy nem működik a sorompó. Gyakran szabad jelzést mutat, miközben jön a vonat, és a fényjelzések is rosszak. Az autósok azt mondják, van, hogy emiatt másodperceken múlik, hogy sikerül elkerülni egy-egy balesetet. Ráadásul a forgalom is gyakran feltorlódik.

Látogatási tilalmat rendeltek el a Mátrai Gyógyintézetben és a balassagyarmati kórház több osztályán az influenzajárvány miatt. Másfélszer több a beteg az egyik budapesti háziorvosnál is, legtöbben influenzagyanús tünetekre panaszkodnak. Szakemberek szerint még nem késő védőoltást kérni, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy meddig tart a járvány.

Patkányok jelentek meg Eger egyik utcájában, az illegálisan lerakott szemétben.

Az egri Petőfi utca lakói kerestek meg bennünket panaszukkal: az utca végén lévő szelektív hulladéksziget mellet naponta dobják ki emberek a kommunális szemetüket. A maradékokra hamar rátaláltak az állatok, gyakran kutyák tépik szét a zacskókat, a napokban már megtermett patkányokkal is találkoztak a lakók.

Az itt élőknek a szelektív gyűjtővel nincs bajuk, azokkal a felelőtlen emberekkel azonban igen, akik az ő egészségükkel játszanak, hiszen nem tudható, hogy a patkányok milyen fertőzést továbbíthatnak.

Az egyik utcabeli szerint a patkányok a lakóházakhoz, illetve a közeli nyugdíjas házhoz is bemehetnek, unokája néhány napja séta közben találkozott egy nagyra nőtt rágcsálóval.

Elmondták: a Városgondozás munkatársai naponta szállítják el az illegális szemetet, de hamarosan újabb halmok kerülnek a szelektív konténerek mögé.

A Városgondozás KFT. igazgatója elmondta: sok helyen tapasztalják, hogy bizonyos emberek úgy próbálnak takarékoskodni, hogy a kuka díját nem fizetik, vagy a többlet szeméttől így próbálnak megszabadulni. Néhány helyen már térfigyelő kamerával igyekeznek lebuktatni az illegálisan, a konténerek mögé rakodókat.

November 25-én vette észre először maklári nézőnk, hogy az udvarukon álló fenyőfa alatt vadgerle tetem van.

Ezt követően minden nap 2-3 tetemet talált a fenyő alatt. Ekkor már jobban megnézte a tetemeket,de semmi külsérelmi nyomot nem talált.

A család megijedt, hiszen akár ők is veszélyben lehetnek. November 28-án felhívta Egerben a tisztifőorvos helyettest ő tovább küldött Egerbe a Járási Állategészségügyi hivatalba. Itt azt tanácsolták neki: vigyen be mintát és ők tovább küldik Budapestre.

A mintákat nézőnk leadta, azóta is várja az eredményt. Közben a lehullott galambok száma már 30 fölött van.

Megkeresésünkre az Állategészségügyi igazgatóságon elmondták: az országos laboratórium nagyon leterhelt. Ők is az eredményre várnak. Valószínűleg azonban nem fertőzés végzett az állatokkal, hiszen a panaszos saját állatai nem betegedtek meg. Feltehetőleg a pockok túlszaporodása miatt kihelyezett méregből fogyaszthattak a gerlék.

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

A szihalmi iskola aulájába nem lehet babakocsival bemenni.

Panaszával keresett meg bennünket Acsainé Orsó Zsuzsanna. Mint elmondta: két gyermeke jár az iskolába, harmadik - a legkisebb - babakocsival közlekedik. Amikor az iskolába megy, a házirend szerint nem tolhatja be a kocsit az iskolába. Felvetésére azt a választ kapta, hogy szabályok írják elő. A panaszos utána nézett: nem talált olyan szabályt, amelyik egy intézményből kitiltaná a babakocsit.

Acsainé gerincét műtötték, így nehezére esik sokáig kézben tartani a kisbabát. Azt sem érti, mitől vinne be több koszt a járgány, mint a gyerekek cipője.

Kotánné Szentgyörgyi Szilvia igazgató szerint az iskola házirendjében évek óta benne van a tiltás. Semmi oka nem volt - mondta - kicsi az aula, így a gyerekek jobban elférnek. Az igazgató szerint az intézmény fenntartójához semmiféle felvetés nem érkezett.

Szerettünk volna több kérdést feltenni az intézmény vezetőjének, de több mondanivalója nem volt az eset kapcsán. Szerettünk volna képeket is forgatni az iskolában, de csak a kapuban lévő tábláról készíthettünk intézményen belül vágóképeket.

A panaszos az Egyenlő Bánásmód Hatóság segítségét kérte.

Késő délután kaptuk az értesítést: az iskola diákjai üzenőjükben a következő szöveggel tértek haza:

A szülőknek a tanítási idő alatt az intézményben tartózkodniuk tilos!

Kivétel:

- iskolai rendezvények

- szülői értekezlet

-szülői konzultáció

-hivatalos ügyek intézése előzetes egyeztetés után.

A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete 2014. július 26-án szombaton a Hepatitisz Világnap alkalmából 15 városban felvilágosító és szűrőkampányt szervez. Egerben ezen a napon  a Májbetegek és Transzplantáltak Egri Egyesülete és a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Hepatológiai Centruma szűrővizsgálatra várja a lakosságot a hepatitisz C vírushordozó személyek kiszűrésére.

Időpont: 2014. július 26. 10-18 óra.

Helyszín: Eger, Eszterházy tér

Magyarországon körülbelül 100 ezer hepatitis C vírushordozó él. A HCV felelős hazánkban évente körülbelül 3000 beteg májzsugorának kialakulásáért, és 600 májrákos esetért. Mivel a kórokozó mindössze 1989 óta ismert, a fertőzöttek felénél nem is tudható, hogyan és mikor fertőződtek. Élhetnek közöttünk olyan vírushordozók, akik teljesen panaszmentesek, és emiatt nem is tudják, hogy fertőzöttek. Idővel azonban ők is beteggé válhatnak, illetve megfertőzhetnek másokat. A hepatitis C vírussal együtt a betegség az egész világon elterjedt. A WHO adatai szerint, 170 millió fertőzöttről tudnak világszerte. A vírus testnedvek, elsősorban vér útján fertőz. Spermával és anyatejjel történt fertőzésekről is tudunk, de ez nagyon ritka. A hepatitis C tünetei Heveny (akut) májgyulladás A fertőzötteknek csak mintegy 10-20 százalékában zajlik akut májgyulladás. A vírus 2-20 hetes lappangási idő után okoz tüneteket. Jellemzők: hányás, levertség, fejfájás és végtagfájdalmak, étvágytalanság. Szemben a heveny B-vírus hepatitisszel, a szemfehérje és a bőr sárgasága, a vizelet sötétebbé, a széklet világosabbra válása igen ritka jelenségek. Az akut májgyulladással járó HCV fertőzés maradandó károsodás nélkül, teljesen meggyógyul, és az érintettek vírusmentesek lesznek.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

Dühösek a gazdák Egerbaktán: csövet fektetnek a birtokukon. Azt még tudomásul vették, hogy a szolgalmi jog miatt tűrniük kell, hogy a gázcső cseréje miatt feltúrják a földjüket, azt azonban nem értik, hogy miért nem tudtak néhány napot várni, amíg a szüret befejeződik. Így nagy költségeket okoznak nekik, hiszen a leszedett szőlőt csak kerülővel tudják elszállítani, illetve van ahol szüretelni sem tudnak. A tulajdonosok szerint senkivel sem tudtak érdemben tárgyalni.

A közeli legelőn sem jobb a helyzet. A gazda szerint semmiféle előzetes megbeszélés nem volt, csak egy levelet kaptak, amiben közlik, elkezdik a cserét.

A Tények megkeresésére a Földgáz Szállító Zrt. elmondta: sem hozzájuk, sem a munkálatokat kivitelező céghez nem érkezett panasz a vezetékek cseréjével kapcsolatban.