Keresés: „rokonok” (44 találat)

Gyertyagyújtás Fesztbaum Béla emlékére

A család, rokonok, barátok, kollégák, ismerősök rótták le kegyeletüket ma délután Fesztbaum Béla emléktáblája előtt a körcsarnoknál.

Múlt hét pénteken a Cinkotai Köztemetőben kísérték utolsó útjára a Heves Megyei Hírlap 69 éves korában elhunyt újságíróját, akiről ma Egerben is megemlékeztek. Kovács Géza, Prokaj Béla és Prokaj Péter felajánlásának köszönhetően egy emléktáblát is elhelyeztek a körcsarnok előterében. A megemlékezésen a kollégák közül Ebner Béla a Heves Megyei Hírlap tördelőszerkesztője és Bódi Csaba a sportrovat vezetője búcsúzott Fesztbaum Bélától, majd a résztvevők mécseseket és gyertyákat gyújtottak a köztiszteletben álló újságíró fényképe előtt. Fesztbaum Béla (1942-2010) a Bervai Figyelő, a Népújság, majd a Heves Megyei Hírlap munkatársa, tudósított a Nemzeti Sportban, a megyei sportélet meghatározó személyisége volt.

A ló vontatta gőzfecskendőtől a szirénázó Mercedesig

· Szabadidő

Jelentős tűzoltói erőket vontak össze Egerben. Egészen pontosan a Tűzoltó Múzeumban, ahol több mint száz speciális jármű tölti meg a vitrineket.

Mindenkinek kell legyen valami hobbija – vallja az a két hivatásos tűzoltó, akiknek makett- és modellgyűjteményéből a héten nyílt kiállítás az egri Tűzoltó Múzeumban. S mi másból is állhatna kettejük közös tárlata, mint a lánglovagok napi munkája során használt járművek kisebb másaiból?

– A megye útjain futó tűzoltóautókból többet is sikerült már beszerezni. Látható például egy olyan Mercedes Atego gépjárműfecskendő makettje is, mint amilyet tavaly decemberben vettek birtokba a hevesi kollégák – mondja Vaszkun Attila tű. őrnagy, aki bár mindig is szeretett maketteket építeni, 8 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a hivatásához kötődő járműveket. Az őrnagy a gyöngyösi tűzoltóparancsnokságon járta végig a hivatásosok „ranglétráját”, ahol legutóbb mentési osztályvezetőként teljesített szolgálatot, jelenleg pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik.

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Ha valamilyen jeles alkalom közeleg, családja már tudja, hogy egy újabb különlegességnek örülne leginkább. Könnyíti a helyzetet, hogy a szirénás járművek iránti rajongással nincs egyedül a famíliában: apósa szintén több évtizeden keresztül állt a tűzvédelem szolgálatában, s most ötéves ikerfiai is élénk érdeklődést mutatnak a pálya iránt. A gyűjtemény gyarapodásához a munkatársak is hozzá-hozzájárulnak, például a Gyilkos-tó partjáról is hoztak neki egy fából készült kis tűzoltó létrás járművet.
– A most kiállítottak közül ez az egyik kedvencem, mivel nagyon különbözik a többitől, ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kollégák külföldön is gondoltak rám – tette hozzá az őrnagy.

 

Kiállítótársa, Benke Donát tű. főtörzsőrmester a készen kapható modellek szerelmese. Egy-egy ritka darabért – mint például egy Barkasért Prágába – akár külföldre is képes elmenni.
– A tűzoltóautók modelljeit nem könnyű beszerezni, így sokszor csak egy teherautót vásárolok, amelyet aztán még alakítani kell. Átfesteni, felszereléseket gyártani hozzá, szirénát szerelni rá. Szerencsére vannak, akik tudnak ebben segíteni – veszi át a szót a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművezetője, s egyben szóvivője.

Szenvedély, ami összehoz

Országosan is ritka hobbinak számít, hogy valaki tűzoltóautók makettjeit vagy modelljeit gyűjtse. Éppen ezért mikor a kollégák, ismerősök révén a kiállítók hírét vették egymásnak, elkezdték keresni a kapcsolatot. Külön-külön már mindketten bemutatták kincseiket a nyilvánosságnak. Öt éve hasonló kiállítást láthattak az érdeklődők a Tűzoltó Múzeumban Vaszkun őrnagy gyűjteményéből, Benke Donát pedig 2008 áprilisában már bemutatta egyszer megyénkben, a gyöngyösi laktanyában féltett darabjait. A mostani közös kiállítás szeptember 30-ig látogatható, így a turisztikai szezon végeztével akár az iskolai, óvodai programok sorába is beilleszthető.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók személyre szabottak, hiszen tulajdonosuk addig formálta őket (a feliratoktól egészen a rendszámtáblákig), mígnem pontosan olyanok nem lettek, mint amilyeneket ő maga is vezet vagy vezetett. Mint megtudtuk, a vitrinekben sorakozó kincsek között felbukkanó mentő-, illetve rendőrautók sem a véletlen művei. Mielőtt csatlakozott volna a lánglovagokhoz, a főtörzsőrmester mentőzött is, s a bűnügyi tudósítói pályán is már másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött.

  Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton

Gyűjteménye mintegy 300 darabra rúg, melyek az 1880-as évek lóvontatta gőzfecskendőjétől napjainkig mutatják be számos ország tűzoltó szereit. Legkülönlegesebb darabja egy, az 1900-es évek elejének egyik amerikai tűzoltóautóját mintázó modell, amely igencsak kalandos úton jutott a gyűjtőhöz.

  Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton

– Egyszer egy idős szentendrei férfi házához kértek tőlünk segítséget a mentők. A koros ember ugyanis leesett az ágyról, s combcsonttörést szenvedett, ám ők nem tudták felemelni a súlya miatt. A kollégáim vitték le a mentőhöz, ám a lakásban felfigyeltek az egyik sarokban kallódó tűzoltóautóra. Tudják, hogy fanatikusan gyűjtöm a modelleket, így le is fotózták nekem – idézi fel az eseményeket Benke Donát, aki úgy döntött: tesz egy kísérletet, hogy megszerezze a modellt. Az idős ember sajnos életét vesztette a kórházban, a korábban sokáig az USA-ban élő rokonok azonban fogadták a főtörzsőrmestert. Az elhunyt unokatestvére korábban szintén mentőzött, s szívesen adta oda ingyen is az értékes darabot a tűzoltónak. Az egy méter hosszú jármű gyártója és készítési ideje ismeretlen, s a tömlők és kerekek kivételével minden eleme vasból készült. Annyit tudni róla, hogy az eredeti tulajdonos, Pali bácsi egy amerikai tűzoltóparancsnoktól kapta ajándékba.

Nem könnyű a magyar gyűjtők dolga

Legyen szó modellről, vagy makettről, a hazai boltokban elérhető kínálat közel sem elégíti ki a gyűjtők igényeit. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb segítséget nyújt a világháló. Az interneten keresztül elérhetőek úgy a külföldi szaküzletek friss termékei, mint a hazai licitálós oldalakon fellelhető ritkaságok.

A Tűzoltó Múzeum emeleti kiállítótermében felsorakoztatott járművek sorában többek között látható mentőautóként funkcionáló UAZ, a bűnözők nyomában száguldó Volga és Zsiguli, tűzesethez vonuló Csepel, de nem hiányozhatnak napjaink Fordjai, Skodái és IFÁ-i, Mercedesei sem. Akit tehát vonz a kéklámpás járművek világa, vagy csak egy kis nosztalgiázásra vágyik, annak érdemes betérnie a valaha laktanyaként működött múzeumba.

Forrás: Heol

Elhunyt Kállai Ferenc színművész

· Kultúra

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze; a vasárnap elhunyt színészt életének 85. évében érte a halál. Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

 Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

 Kállai Ferenc számos kitüntetést kapott: Jászai Mari-díjat (1956,1958), érdemes művészi (1966) és kiváló művészi címet (1970), Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). A művész 2002 augusztusában a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban pedig Prima Primissima díjas lett.

Forrás: MTI

A körcsarnokban lettek diplomások

· Oktatás

Új helyszín, de ugyanaz az érzés. Fotó: Gál GáborA Líceum rekonstrukciója miatt az érsekkerti sportcsarnok adott otthont az egri főiskola diplomaátadó ünnepi szenátusülésének szombaton.

- A diploma átadásának ünnepi szenátusülése lezár egy több évre is kiterjedő felsőoktatási tanulmányi ciklust. Számvetésre okot adó, gondolatokat ébresztő, ünnepi pillanat ez. Eltelt a suhanónak csak tűnő idő, de nem múlt el nyomtalanul. Nem, mert nagy idő ez, nagy utat tettek meg! Felismerték, s erről meggyőződhettünk: csak az a tudás ér valamit, amelyet magunk szerzünk magunknak, velünk született érdeklődésből és szenvedélyes tudásvágyból. Biztos vagyok abban, hogy oktatóink a megkerülhetetlenül fontos kompetenciák formálásán túl nem csupán a szükséges ismeretekre tanították meg Önöket, hanem arra is, hogyan képezhetik tovább majd magukat, miként újíthatják meg életpályájuk során tudásukat - fogalmazott köszöntőjében dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban megtartott diplomaátadó ünnepi szenátusülésen.

A rendezvényt a szokásos külsőségek közepette, ám szokatlan helyszínen tartották, aminek az oka a Líceum épületében folyó rekonstrukció. A végzett hallgatók a létesítmény befogadóképessége miatt két „részletben” - délelőtt és délután - vehették át diplomájukat, oklevelüket, illetve bizonyítványukat.

A hagyományos és a Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben, összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán.

 

Az ünnepi eseményen 1.023 fő vehetett át oklevelet, amelyből alapképzésben mintegy 300-an, mesterképzésben további 250-en teljesítették az okmány átadásához szükséges tanulmányi feltételeket. Szakirányú továbbképzésben, szakvizsgaprogramban közel 150-en szereztek újabb szakképzettséget. Felsőfokú szakképzésben pedig 11 szakon közel 200-an szereztek OKJ bizonyítványt. A végzett hallgatók több mint egynegyede nem rendelkezett még az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Ők a tanulmányuk sikeres befejezéséről szombaton igazolást kaptak.

Az ünnepi szenátusülésen a rektori köszöntőben Hauser Zoltán nagy jelentőségű bejelentést tett egy az Eszterházy Károly Főiskola, az egri felsőoktatás történetében is mérföldkőnek számító eredményről:

-  A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tegnapi plenáris ülésén alkalmasnak ítélte, tehát akkreditálta az intézmény első doktori képzési programját történelemtudományban. Ezzel az Eszterházy Károly Főiskola képzési szerkezete is kiteljesedett: minden szinten kínál tanulmányi lehetőséget az őt választónak. Szóljon hát a köszönet innen, elsősorban a Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézetének, különösen Romsics Ignác akadémikus úrnak a Doktori Iskola vezetőjének, és Gebei Sándor professzor úrnak, az intézmény Doktori Tanácsa elnökének. De mindenkinek, aki saját tehetségével és lehetőségével hozzá tudott járulni e nagyszerű eredményhez, a sikerhez! - fogalmazott a rektor.

A köszöntőt követően a diplomájuk átvételére várókhoz és az őket az ünnepségre elkísérő szülőkhöz, rokonokhoz, barátokhoz Szövényi Zsolt, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője szólt. Szavai szerint az év 365 napjából vannak megjelölt napok, mely jelet a közösség adja. Az egyetemek, főiskolák életében ilyen jeles nap az évnyitó és tanévzáró ünnepség. Jeles és Jannus-arcú nap ez a diplomásoknak: egyrészt visszatekintés a múltba, másrészt pedig nyitás a jövő felé.

A főosztályvezető megfogalmazása szerint a ünnep ez a nap a diploma átvevőjének, ünnep a családnak, de ünnepe a főiskolának is. Szövényi Zsolt a későbbiekben méltatta a névadó Eszterházy Károly életútját, aki 250 évvel ezelőtt nem csak megfogalmazta az egyetemalapítás gondolatát, de tett is érte. Tett oly módon, hogy építtetett. Nem csak kőből és téglából, de építette a szellemi fundamentumokat is. Létrehozta például Magyarország második nyilvános könyvtárát. Személyeket is gyűjtött az egyetem mellé, melynek kiváló példája Markhot Ferenc, akit Eszterházy hozott Egerbe.

A NEFM főosztályvezetőjének szavai után Nádasy Erika színművész egy musical-el köszöntötte az ünneplőket, majd dr. Koncsos Ferenc főtitkár tett bejelentést díjakról, előléptetésekről és kitüntetésekről.

A hallgatók az Agria Voces együttes zenéjének hangjaira vehették át oklevelüket a főiskola rektorától és a karok dékánjaitól. Az ünnep zárásaként Tunyogi Péter színművész szavalta el a Szózatot.

Forrás: Heol