Keresés: „sötét” (74 találat)

10-12 birkát és kecskét téptek szét az elmúlt éjjel farkasok Egercsehi közelében.

Az állatokra felügyelő juhász elmondta: éjszaka azt vette észre, hogy a karámban nyugtalanok lettek a juhok. A juhok áttörték a kerítéssel védett helyüket, és a közeli dombok felé futottak. Ő a sötétben nem tudott utánuk eredni. Később 2 farkast látott, amelyek az elkapott birkákat marcangolták.

Világosban derült ki, hogy tíznél is több állat vált áldozattá. Ezeket szétszóródva a környék dombjain erdeiben találták meg: néhányat úgy, hogy a fölöttük köröző dögevő madarakat követték.

Jelenleg a kár felmérése zajlik.

A Bükki Nemzeti Park munkatársai szerint a nyomok alapján 95%-os a valószínűsége, hogy farkasok támadtak a nyájra. Éjszakára speciális éjjellátó kamerákat helyeznek el a környéken, hogy megfigyeljék az a vadakat.

A farkas védett állat, így kilőni nem lehet őket.

A szemtanúk szerint ijesztő volt, ami Lőrinciben történt néhány napja éjfél körül. Többen úgy érezték magukat, mintha az X-akták valamelyik részében lennének. Egy hosszú, másodpercekig tartó villanást hangdübörgés követett. A környék riasztói visítani kezdtek, a város és - ami nagyon szokatlan - a közeli hőerőmű elsötétedett. Néhányan UFO, mások meteorbecsapódásra gyanakodtak. Hivatalosan csak a szokatlan áramkimaradás tényét ismerték el az energiaszolgáltatók.

Kommandósok üldöztek egy orvvadászt a sötét erdőben Gödöllőnél. Hangtompítós puskával, trófeákkal, vadhússal buktak le. Ketten voltak, elkapták őket, de az egyikük elfutott. Később őt is elkapták, a lakásánál. Nem volt engedélyük, sem vadászni, sem fegyvert tartani.

A rendőrség közúti baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást.

Állampolgári bejelentés érkezett 2016. január 14-én 19 óra 30 perc körüli időben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére, miszerint Füzesabonyban, az Ifjúság úton egy női holttestet találtak. A helyszíni és halottszemle elsődleges megállapításai szerint egy Opel típusú gépjárművel közlekedő személy ütötte el a földön fekvő 70 éves asszonyt.

A Füzesabonyi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya közúti baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, továbbá a rendőrség vizsgálja a haláleset körülményeit.

Nyilatkozott a kocsit vezető férfi:részletesen elmesélte, hogyan történt a baleset. Bár a baleset Füzesabony központjában történt, a szakértők szerint a sötét ruhában az úton fekvő idős nőt csak kb. 10 méterről lehetett észrevenni, akkor pedig már nem tudott megállni a vezető. A szakértő vizsgálja, hogy esetleg a nő már korábban egy gázolás elszenvedője volt.

A környéket több száz méteres körzetben lezárták a helyszínelés idejére, a körzetből kilépőket igazoltatták.

Halálos áramütés ért egy kutyát Egerben a Bükk sétányon.

A kutyát gazdája kedden kora reggel sétáltatta a lakótelepen. A bicikliút melletti kandeláberről már egy ideje hiányzott a fém burkolat. A kiskutya a sötétben odaszaladt, és azonnal megrázta az áram. Gazdája hiába próbált segítséget kérni, az állaton már nem tudtak segíteni.

A környéken rengeteg gyerek is sétál, csak a szerencsének köszönhető, hogy hogy nagyobb tragédia nem történt eddig.

Az Émász szakemberei az áramütés után felszereltek egy új burkolatot. A környéken azonban találtunk további balesetveszélyes oszlopokat is.

A rendelkezésre álló adatok alapján 2015. augusztus 7-én 3 óra körüli időben egy férfi - arcát eltakarva - bement egy gyöngyösi üzemanyagtöltő állomásra, ahol az ott tartózkodó alkalmazottakat lőfegyverrel vagy annak utánzatával megfenyegette és a bevétel átadását követelte. Az értékszerzést követően az ismeretlen személy távozott a helyszínről. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya rablás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Úgy tudjuk, a forró nyomon üldözésbe rendőrkutyát is bevontak, amely egy szomszédos településig vezette a rendőröket. Út közben sikerült lábnyomot is rögzíteni a szakembereknek.

A rabláshoz használt fegyver, vagy annak látszó tárgyról egyelőre nem adtak információt.

A benzinkút a forgalmas 3. sz. főút mellett helyezkedik el, de úgy tudjuk, a szomszédok sem vettek észre semmit az esetből. Az üzletben kamerák működtek, a rendőrség később dönti el, hogy kiadják-e a felvételeket.

Az benzin üzletében nem forgathattunk, az ott dolgozókkal nem beszélhettünk.

Nem működött a vasúti biztosítóberendezés csütörtökön több órán keresztül Egerben a Várállomás környékén, jelezték nézőink.

Kérdésünkre a MÁV kommunikációs igazgatósága azt közölte: november 13-án, csütörtökön 11 óra 33 perckor Eger rendező és Eger-Felnémet állomás között a vízvezeték cserét végző PEKU AGRO Kft. munkagépe a vasúti pályatesttől 5 méterre a vasúti biztosítóberendezés kábelrendszerét megrongálta, elvágta. Az esemény következtében a két állomás között a vasúti jelző- és biztosítóberendezés használhatatlanná vált és a fénysorompó sem működött. A PEKU AGRO Kft. a felelősségét elismerte. Értesítették a rendőrséget, baleset nem történt.

Tekintettel arra, hogy ilyen esetben – a biztonság érdekében – a vonatoknak is lassabban kell haladniuk a vasúti átjáróknál (legfeljebb 15 km/óra) napközben három személyvonat késett emiatt, összesen 21 percet. Balesetveszélyes helyzet nem volt, hiszen a vonatok éppen a biztonság érdekében lassabban haladhattak csak ebben az időszakban.

A vasúttársaság közlése rámutat:  a közúton közlekedők számára a KRESZ egyértelműen fogalmaz ilyen esetekre – amikor a fénysorompó nem működik – a gépjárművezetőknek körültekintően kell áthaladniuk a vasúti átjárókon. A MÁV műszaki szakembereinek 18.35 órakor sikerült ismét üzembe helyezni a sorompókészüléket, miután az elvágott kábeleket kicserélték.

Megkérdeztük a vízvezetékcserét megrendelő Heves Megyei Vízmű egri üzemvezetőjét, Bárdos Zsoltot is, aki elmondta, valóban van összefüggés a vasúti biztosítóberendezés hibája, illetve az általuk megrendelt, szabályosan végzett vízvezeték csere között. Bárdos hangsúlyozta: amikor a hibát a vállalkozó észlelte, megtette a szükséges intézkedéseket.

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A szakemberek a vár pincerendszerébe is vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel. Városi veszélyeket szimuláltak.

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A romokból faláttöréssel, dúcolással, az emeletről alpintechnikával és keresőkutya segítségével mentették ki őket a mentőcsoportok. A szakemberek nem sokkal később az egri vár pincerendszerébe vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel és segítettek a bajba került diákoknak a kijutásban.

Mindezt csak gyakorlat keretében, ugyanis kétnapos nemzeti minősítő törzsvezetési- és terepgyakorlaton bizonyítja tudását Heves megye hét mentőcsapata:  a Dobó, a Gyöngy, a Tarna, a Bélkő, a Zagyva, a Rima-Laskó és a Hanyi.
A műveletet szombaton az egerszalóki víztározó térségében folytatják. A mentőcsoportok feladata lesz a vízfelületre került szennyező anyag elhatárolása, mentesítése, buzgár elfogása, hullámverés elleni védelem és nyúlgát kiépítése. Ezt speciális tudásával, technikai eszközökkel segíti az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, s a Kékes Kutató Mentő Alapítvány.
Ha a csoportok teljesítik a feltételeket, akkor valódi kárhelyen önállóan is beavatkozhatnak a jövőben.

Az állampolgárok biztonságérzete és a közösségi felelősségvállalás került előtérbe akkor, amikor a tavalyi évben megalakult a megye 7 járásából 6-ban egy-egy olyan területi rendeltetésű mentőcsoport, mely elsődlegesen a saját területén, de szükség szerint bárhol a megyében tudja segíteni a hivatásos szervek munkáját. Idén ősszel megalakult az Egri járásban a Dobó Mentőcsoport is, melynek tagjai a Vitézlő Oskola, a Bornemisza Cserkészcsapat, a Nagytálya ÖTE és a Búvár- és Vízi Sport Klub.

Pénteken éjfélkor a megyei főügyelet riasztotta a gyakorlat első napján részt vevő vezetőket. Reggel hat órára kellett a riasztottaknak a megjelölt találkozási pontra bevonulni. A kötelező felszerelések szemlét és munkavédelmi oktatást követően megkezdődött az érdemi feladat végzése. Nyolc órára a gyakorlat minden résztvevője az egri Gárdonyi-ház kertjében megkezdhette a tereprendezést és a bázisépítést. A tereprendezési feladatok között szerepelt favágás, cserje irtás, sőt egy akadályt képező teljes vaslépcső elbontása is. Fél egykor Sós István Eger alpolgármestere nyitotta meg ünnepélyesen a gyakorlatot.

Délután az előkészületeket követően kizárólag városi veszélyeket szimuláltak. Ez alapján első feladatként egy kifelé dőlő házfal megtámasztása szerepelt, szabályos dúcolással. A feltételezett helyzetnek megfelelően sérültek kimentése is feladatként jelentkezett egy földrengésben károsodott épületből. A sikeres mentés érdekében alpin technikás mentést alkalmaztak emeltről, valamint elzárt területre faláttöréssel jutottak be. A biztonságos munkavégzés érdekében az épületet belülről is alá kellett dúcolni.

Szombaton az Egerszalóki víztározónál folytatódik a gyakorlat, ahol árvízi és a vizek kártételei elleni védekezésből adnak számot a mentőcsoportok: feladataik közótt szerepel többek között nyűlgát építés, a védművek bordás megtámasztása, jászolgát-építés, buzgár elfojtás és fóliázás.

Forrás: Heol

A szőlővel, csakúgy, mint a borral szemben, nincs büszkeség és felsőbbrendűség. Mindkettő megköveteli az alázatosságot, a folyamatos odafigyelést. Itt nincs kapkodás, csak kitartó munka és figyelem, mert ha egy pillanatig magára hagyod, elvesztetted.

A szüret időpontjának megválasztása mindig komoly fejtörést okoz a szőlész-borász életében. Nagy rutin és szakmai tapasztalat szükséges hozzá, hogy ne aludjon sokat a szőlő a határban, de korán se kerüljön be a pincébe. Ha nem tökéletes az időpont, a bor látja kárát. A szüret megkezdődött a Demeter Birtokon a Menoire, az Oportó és Szürkebarát szőlők szedésével.

A Menoire 20, az Oportó 19,5, a Szürkebarát 21 mustfokos. A mennyiség, minden szőlőterületen az elvárt, a terméskorlátozásnak megfelelő 55 – 65 mázsa hektáronként. Az már most jól látható, a 2014-es évjáratú borokban sok lesz a változatosság: könnyű-gyümölcsös fehérek, testes vörösek és kellemes meglepetések várnak a borfogyasztókra.

Jó alkalom a szüret (is) a visszaemlékezésre: az első Turán dűlőszelektált bort 2006-ban készítette a Demeter Pincészet, ami nagy sikert aratott Bordeauxban – ezüstérmet kapott. A következő évjárat, a 2007-es volt. Idén 50 éves a Turán története, ami természetesen Egerből indult világkörüli útjára. Mi pedig büszkén és hálával gondolunk azokra, akik megteremtették az alapokat a mi munkánkhoz.

Turán történet: idén 50 éve annak, hogy Egerben Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesítette a Turán szőlőfajtát. ( A Bikavér 8 – Teinturier x Kadarka - és Gárdonyi Géza – Medoc noir x Csabagyöngye - szülőktől származik). A kísérletezés több évtizedes munka, melynek eredménye a hitelesítés. Fajtajelöltként az Agria nevet viselte, mivel erre nem kaptak engedélyt, Turán néven jegyezték be az alapvetően Bikavér alapanyagnak szánt fajtát. A tapasztalatok azt mutatják önálló borként is kiválóan bizonyít.

Turán fajtajelleg: tőkéje, vesszője közepes, lombozata szellős, fürtje tömött, az érett bogyók gömbölyűek, kékes feketék. Leve erős festő. Ősszel a Turán lombozata sötétvörösre színeződik. Igényes a talaj szerkezetére.

A Demeter Pincészet 20 hektáros területen gazdálkodik. A szőlők többsége kékszőlő fajta: Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Menoire, Oportó, Kadarka, a fehérek: Szürkebarát, Hárslevelű, Chardonnay és Olaszrizling. A dűlők az Egri Borvidék kiváló területein találhatók: Eged-hegy, Gesztenyés, Felső Galagonyás, Merengő, Öreg-hegy.

Demeter Csaba, a hagyomány és az érték megteremtője és támogatója