Keresés: „szőlő” (82 találat)

Két nagyon szegény, hallássérült idős férfira törték rá az ajtót Ózdon hétfő este, hogy maradék értékeiket elrabolhassák. A megtámadott testvérpárból az idősebb férfi azonnal meghalt, öccse a kórházban beszélt a hvg.hu-nak a brutális támadás körülményeiről. Bár Ózdon sok a betörés és a lopás, gyilkosság két éve nem történt – a várost sokkolta az eset.

Csütörtök délelőtt zajlott a bűnügyi szemle az ózdi emberölés helyszínén. Hat rendőrautó állt a Munkácsi utcában, ami felett az a ház áll, amelyben a hétfői bűncselekményt elkövették. A láncon vezetett gyanúsítottak megmutatták az épület padlásán is, hogy hová rejtették el a támadáshoz használt eszközöket.

Az ózdi testvérpárhoz késő este törtek be, majd miután megverték az ott lakókat, a Blikk beszámolója szerint kétezer forintnyi zsákmánnyal menekültek el – a rendőrség egy nappal később el is fogta a gyanúsítottakat. A rablók egyik áldozata, Sándor a helyszínen meghalt, Józsefet súlyos sérülésekkel kórházban kezelik.

Bár csütörtökön a helyszínt jó messzire lezárták a rendőrök, a hegyoldalon álló ház udvarára így is be lehetett látni – mondta a legfrissebb híreket a Tábla városrész Ámbárnak nevezett kocsmájában az egyik vendég. A presszót Csutor László területi képviselő üzemelteteti. A szintén Táblában élő édesanyjához két éve törtek be és elvitték a centrifugáját. Két héttel ezelőtt viszont egy Szemere úti ház udvarára mentek be hívatlan vendégek, a zajra kilépő 80 év körüli házigazdát vascsővel bántalmazták. Csutor nem titkolja, voltak az elmúlt években lopások, betörések a városrészben, de a képviselő szerint náluk sem rosszabb a helyzet, mint Ózd vagy a térség egyéb területein.

Utolsó erejét összeszedve ment a telefonig

A Munkácsi út 46. számú házba 23 óra 30 perckor kopogott be József segítséget kérni, onnan telefonáltak a rendőrségre, akik mentőt hívtak a sérült emberhez. Borosék elzárkóznak a sajtónyilvánosságtól, a rendőrség is ezt kérte tőlük a nyomozás érdekében. A bejárati kapujukra száradt jókora vérfoltok arról árulkodnak, hogy az alaposan helybenhagyott férfi az utolsó erejét összeszedve jutott el telefonnal rendelkező ismerőséhez.

Az ózdi kórházban fekvő sérült három nappal az esztelen támadás után is nagy fájdalmakra panaszkodik. „Ezek szadisták voltak, nem ismertem fel őket, amikor ütöttek. Eltörték a bal karom, ahogy védekeztem, nehogy szétverjék a fejem, mint a bátyámnak” – mondta a hvg.hu tudósítójának csütörtökön. Nem érti, miért támadtak rájuk, hiszen nagyon szegények voltak mindketten: neki 52 ezer, testvérének 60 ezer volt a nyugdíja. „Az ilyeneknek egyértelműen kötelet adnék” – mondta.

József szerint a támadásnak voltak előzményei. Két nappal korábban ellopták tőlük azt a porcelán étkészletet, amit még a nagymamájuktól örököltek és jóformán az volt az egyetlen értékük. Akkor az ablakon másztak be a betörők. Hiába voltak otthon, mindketten hallássérültek, és ha tévét néztek, a hangokat csak teljes hangerőnél hallották. Január 7-én sem észlelték, amikor berúgták az ajtójukat, csak a mozgásra figyeltek fel, de akkor már két álarcos ütött is a vascsövekkel.

Sándor szerinte nem sokáig élt, ő pedig félig eszméletlen állapotban nézte végig, hogyan viszik el maradék értékeiket, az edényeket és a hűtőben tárolt élelmiszert. Nem mozdult, így azt hihették, ő sem él, így amikor otthagyták őket, elindult telefonálni.

Felesége meghalt, három lánya Németországban él, nem tartják a kapcsolatot. Abban biztos, hogy lakásába többé nem megy vissza, húga azt mondta, nála lakhat a városközponti panelházban.

A drog miatt?

A két testvér Sándor és József havonta 2-3 alkalommal tértek be az Ámbárba, de a vendéglátós szerint nem voltak italozó emberek. Szerencsétlenségükre elhagyatott környezetben, egyedül álló házukban kiszolgáltatva élték mindennapjaikat. Ugyancsak a Táblában lakik a cigány kisebbségi elnök, Berki Lajos, aki azt mondta: nem túl rózsás a bűnügyi helyzet a környéken. Gyerekkorától ismerte a két sértettet, akik szerinte nem voltak kötekedő emberek, és nagyon szerényen éltek.

A 70 éves Sándor valamikor a vaskohászat durvahengerművében dolgozott, de Józsefnek is volt munkahelye, így mindketten nyugdíjat kapnak. Csakhogy év elején nincs nyugdíjkézbesítés sem, így érthetetlen, mit akartak náluk a bűnözők.

A Munkácsi utcában takaros háza előtt havat lapátoló férfi azt mondta, sejti, kik voltak a tettesek, hiszen látta őket korábban bedrogozva, márpedig a szerre sok pénz kell. Úgy tudja, a tettesek egykor intézetben ismerték meg egymást, egy ideje pedig a Szőlőkalja egyik elhagyott házát foglalták el, abban laktak.

Forrás: HVG

Márai Sándor nevét viseli az a turisztikai látogatóközpont, amelyet a borospincéiről híres egri Szépasszonyvölgyben alakítanak ki az Új Széchenyi Terv Keretében 2013 áprilisára.

A 380 millió forint értékű beruházás központi eleme a Szépasszonyvölgyben található szabadtéri színpad felújítása; a fejlesztést 323 millió forinttal támogatja az Európai Unió és a magyar állam - közölte Zentai László az önkormányzat szóvivője kedden abból az alkalomból, hogy megkezdődött a látogatóközpont megvalósítása.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a Szépasszonyvölgyben, színvonalas vendéglátó- és szálláshelyek létesültek, parkosították a területet és rekonstrukción esett át a völgy infrastruktúrája. Ugyanakkor a szabadtéri színpad felújítása nem történt meg, így a létesítmény már nem alkalmas rendezvények megtartására. Erre pedig annál is inkább szükség volna, mert a színpad otthont adhatna olyan fesztiváloknak, amelyekkel meghosszabbítható az idegenforgalmi szezon.

A most induló beruházás keretében felújítják, befedik és alkalmassá teszik 800 néző befogadására a nézőteret. Ugyanakkor a szőlőművelés történetét és folyamatát feldolgozó interaktív kiállítást, játszóházat és gyermekmegőrzőt alakítanak ki a területen.
A komplexumhoz szabadidőpark és egy ökoturisztikai tanösvény is tartozik majd. Utóbbi végigkalauzolja a látogatókat a Szépasszonyvölgy legfontosabb nevezetességein.

Szintén fontos eleme a fejlesztésnek a Márai-emlékszoba, ahol az író életével és műveivel, például a borral foglalkozó írásaival ismerkedhetnek meg a látogatók művészeti programok, ismeretterjesztő előadások és filmvetítések keretében - sorolta a terveket a referens. Márai Sándor nevét egyébként azért kapja a létesítmény, mert az irodalmár egyik kedvenc témája a jó bor és az egri bor élvezete volt - mondta Zentai László.

MTI

Egynapos kiállításon mutatta be az Erdőszőlői Művésztelep nyári munkáit az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszéke a Kis Zsinagóga Galériában.

A tárlatot Kopasz Tamás főiskolai docens nyitotta meg, aki elmondta, hogy a művésztelepet egyrészt az hozta létre, hogy a három éves képzés alatt minden hallgatónak kötelező részt venni egy művésztelepen. Másrészt igény is volt arra, hogy legyen a tanszéknek saját szervezésű művésztelepe. Az erdőszőlői mellett a noszvajit is annak tekintik, melynek terméséből szintén hétfőn nyílt kiállítás a Hallgatói Galériában.

Az Erdőszőlői Művésztelep leginkább a festők számára kínált közös együttgondolkodást júliusban, akiknek a nyári időszakban a diákmunka engedte. 12 hallgató két tanár vezetésével vett részt a pest megyei Nagykáta mellett található, gyógyüdüléséről híres Erdőszőlő településen rendezett alkotóközösségben, ahol a gulyásleves és az idő is jó volt. A professzionális alkotáshoz berendezett egykori iskolaépületben, az 1990 óta működő BLOCK Csoport rendez művésztelepet, akik a szívesen kölcsönözték a helyszínt a Vizuális Művészeti Tanszéknek.

A diákoknak tartalmas időtöltést, kellemes elfoglaltságot, inspirációt, barátságokat adott a közösség, melynek nagy részét lányok alkották. Az idegen hely varázsát, a vidéki életmódot a telepen sokan most próbálták ki először. A művésztelepen, melynek lényege az együttlét volt, nem unatkoztak a résztvevők. Közös főzés, festés, vetítés is a programok között szerepelt. A munkákat bemutató tárlaton többféle technikával készült, különböző témájú műveket állítottak ki a hallgatók.

Holló Miklós/Egriügyek

Míg az ország egy részén az időjárás miatt kevesebb szőlőre számítanak a termelők és áremelésre készülnek, addig Egerben és környékén kimagasló minőséget várnak a borászok. Bolyki János szerint, ha továbbra is marad a jó idő, akkor hamarabb beérik a termés és jobb lesz a szőlő minősége is. Ehhez azonban az is kell, hogy ritkítással segítsék a növényt.

Jövő héten városunkba rendezi a Honismereti Szövetség negyvenedik jubileumi Országos Honismereti Akadémiáját, melynek témája a szőlő- bor- hagyomány- honismeret.

Az évente megrendezett akadémiát, először tartják Heves megyében. A mozgalom már 50 éves múltra tekint vissza, elsősorban helytörténettel, honismerettel foglalkozik. Idén kiemelt téma a szőlő-bor és az Egri Vár.
-Ez nem borismereti szakkonferencia, hanem helytörténeti konferencia- emelte ki Debreczeni Dropán Béla a Honismereti Szövetség elnöke. A borkultúra gazdasági, kulturális, tradicionális, összefüggéseit kutatjuk. Megjelenik az Egyház és a bor kapcsolata, szó lesz a művészet és a gasztronómia összefüggéseiről is. Ezek a hagyományok nem elavultak, ezeket lehet formálni.
A konferencia résztvevői nem a közismert, hanem az eldugott értékeket kutatják. A rendezvény célja a rejtett kincsek átörökítése, felkutatása, tovább vitele. Az Akadémia alatt kitüntetések átadására is sor kerül.
A XL. Országos Honismereti Akadémia 2012. július 2-6-ig a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiumában bárki számára nyitott és ingyenesen látogatható.

Forrás: Egriszín

Május 6-án, vasárnap egri delegáció utazott Kárpátaljára, hogy adományt vigyen Nagyszőlősre. Az egriek részt vettek a kilencedik alkalommal megrendezett Nagyszőlősi Borfesztiválon.

A Saárossy Kinga alpolgármester vezette csoport hétfőn délelőtt 10 számítógépet és számos könyvet adott át Munkácson a helyi iskolának, majd délután a nagyszőlősi, péterfalvai és tiszakeresztúri oktatási intézménynek.

Munkácson, a II. Rákóczi Ferenc Iskolában - az éppen nem érettségiző - diákokkal találkoztak az egriek, Nagyszőlősön pedig a Perényi Zsigmond Iskolában megható műsorral várták a nemzettestvérek az anyaországi delegációt.

Saárossy Kinga alpolgármester elmondta: Eger szeretné elősegíteni azt, hogy a kárpátaljai intézmények egri iskolákkal vehessenek fel testvérkapcsolatot.
- Fontosnak tartjuk, hogy szorosabbra fűzzük a szálakat a határon túli, így a kárpátaljai magyar iskolákkal is. Amellett, hogy lényegesnek gondoljuk a határon túliak segítését, meggyőződésünk, hogy a fiatalokkal foglalkozó intézmények közötti kapcsolatvétel a Magyarországon élő diákoknak is hasznára válik.

Több mint egymilliárd forintos összköltséggel élelmiszer-feldolgozó üzem épült Verpeléten. A kínai tulajdonú Asiafood Kft. április 1-jétől hetven fővel indítja be a termelést, majd az év végére akár 250-re is emelkedhet az alkalmazotti létszám.

Verpelét életében a megyei átlag feletti, jelenleg 17%-os munkanélküliségi ráta jelenti a legnagyobb problémát. A település lakóinak hatoda álláskereső. Beszédes szám, hogy a faluból 504-en jelentkeztek az új üzem munkaerő-toborzásán. Biztató tehát, hogy az emberek dolgozni szeretnének.

Horváth László is erre utalt, mikor köszöntőjében arról beszélt, hogy Verpelét címerében a kapa és az ekevas található meg, egy címer pedig mindig azt jelképezi, hogy az adott település lakói milyen értékekkel azonosulnak. A verpelétiek mindig is a kétkezi munkából éltek és ezt a hagyományt fenn is szándékoznak tartani. A település a bor és a nóta faluja. A helyi szőlőből készült bor számos elismerést szerzett már a községnek. Amennyiben az itt gyártott - egyelőre csak külföldi piacokra szánt - élelmiszer is hírnévre tesz szert, az a munkahelyek megmaradását, családok hosszú távú boldogulását, Verpelét fejlődését jelenti.

A kormánymegbízott megemlítette azt is, hogy szűkebb hazánkban előreláthatólag tovább bővül a távol-keleti befektetések sora: tárgyalásokat folytatnak egy kínai céggel, mely többszáz millió dolláros beruházást tervez Heves megye területén.

fotó: Gál Gábor

Hivatalosan is bemutatták az Egri Bikavér fehér párját, az Egri Csillagot, amely március 15-én ünnepélyes keretek között kerül forgalomba. A borok szerelmesei ekkor kóstolhatják meg először a 2011-es évjárat Csillagait, április 8-án pedig borfesztivált rendeznek az Egri Várban, ahol 23 borászat nedűit ízlelhetik meg a látogatók.

Az egri borászok javaslatára 2010-ben merült fel a gondolat, hogy megalkotják az Egri Bikavér fehér párját. A kezdeményezést a borvidéki tanács is támogatta, majd pályázatot írtak ki az új bor elnevezésére. A közel 3500 név közül végül az Egri Csillag nyerte el a bíráló bizottság tetszését, s ezzel útjára indult a borvidék új Csillaga. A Bikavér fehér párjának előállítása során legalább négy szőlőfajta borának háziasítása kötelező, elsősorban cserszegi fűszeres, hárslevelű, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling és zenit alkotják.

A csütörtöki, egri sajtótájékoztatón elhangzott: március 15-én Egerben, Debrecenben, Budapesten, a finnországi Poriban és Érsekújváron is bontanak Egri Csillagot. Gál Tibor borász elmondta: minden évben ezen a napon kerülnek majd forgalomba az előző évjárat Egri Csillagai.
A sajtótájékoztatón Habis László úgy fogalmazott: tudatos márkaépítés kezdődött, s a kezdeményezés, a borvidék új csillaga is hozzájárul a város hírnevének erősítéséhez.

A visszaszámlálás március 15-én ér véget, ekkor kortyolhatunk először 2011-es évjáratú Egri Csillagot. A borok kedvelői április 8-án is találkozhatnak az új borral, ekkor rendezik az Egri Csillag Borfesztivált, ahol 23 borászat lesz jelen. A rendezvényen Huzella Péter, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Szabó Attila és a Csík Zenekar szórakoztatja majd a közönséget.

(Fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

Minden évben december 27-én Szent János napján szokás megszentelni az újbort, és ezzel egy időben értékelni az év termését. Ezt a hagyományt követték ma is az egri Bazilikában és az azt követő Városházi állófogadáson.

A újbort Palánki Ferenc püspökatya, érseki helynök áldotta meg a Bazilikában és az ünnepi misén szavaival kitűntette azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét.

A Városházi fogdáson Varsányi Lajos a következőket mondta: Véget ért a hét szűk esztendő, melyben sok gond sújtotta az ágazatot. Ebben az évben már nem jelentett problémát az értékesítés, nem jelentkeztek növényvédelmi problémák és sok munkát sem igényelt a szőlő. A megtett intézkedéseknek köszönhetően a borpiac a kínálati piacból átalakult keresletibe. Nem emlékszem olyan esztendőre, mint az idei, ahol augusztus elejétől a szüret végéig száraz időben lehetett betakarítani a termést- fogalmazott a Hegyközségi Tanács elnöke.

Közel fél perces csenddel emlékeztek meg azokra a munkásokra, akik kétkezi munkával művelték meg a szőlőt.

Az elnök közepesnek értékelte az idei termést, habár tavaly fele ennyit sem sikerült szüretelni. Idén a védett eredetű egri boroknak megfelelő minőségű szőlőből a következő mennyiséget szüretelték: Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, Klasszikus Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814 mázsa, míg Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetője 14. alkalommal díjazta oklevéllel a legszorgalmasabb borminősítőket. Elhivatott társadalmi munkájáért Mikuska Pétert és szorgalmas hegybírói tevékenységéért Szuromi Mihály vehette át a díszes irományt. A grémium 2011-től minden, egri névvel forgalmazott bort minősít. Mint Pelle Béla fogalmazott: sikeres évet zártak, sok fiatal csatlakozott hozzájuk és tett vizsgát, így majdnem megduplázódott a borbírák száma.

Forrás: Egriszín

Azt követően, hogy a napokban a dr. Lőrincz György vezette St. Andrea pincészet megkapta a legnagyobb tekintélyű magyar borászatnak járó elismerést, a Prestige Award szakmai díjat, egy újabb nagy egri sikernek örülhetünk. November 26-án, szombaton este - immár nyolcadik alkalommal - osztotta ki hazánkban az Ernst and Young világcég „Az év üzletembere - díjakat”, s a gálán a „Jövő ígérete” címet az egri Bolyki János, a Bolyki Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa kapta. Habis László polgármester közleményben gratulált a fiatal egri szakembernek.

A „Jövő ígérete” elismerés méltó helyre jutott, hiszen a Bolyki Szőlőbirtok és Pincészet tevékenysége, a borászat által kitűzött célok bemutatják: miként lehet élni az egri termőhely párját ritkító adottságaival – szögezte le Eger polgármestere.

Büszke vagyok Bolyki János sikerére, tevékenységének köszönhetően ismét Eger borainak dicséretétől hangos az ország. A gratuláció mellett minden egri polgár nevében kívánom, hogy remek ízlését, szakértelmét a továbbiakban is fűszerezze a rá jellemző kedves, fiatalos lendülettel, alázattal és üdítő humorral. A jól megérdemelt siker lám, nem marad el: „A jövő reménysége” jó úton jár!- fogalmazott Habis László.