Keresés: „mara” (600 találat)

Olcsó, rossz minőségű másolat az Új Széchenyi Terv

· Politika

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín

A megye "újraszervezése" ellen az MSZP

· Politika

Dr. Nagy Imre (MSZP) és Korózs Lajos (MSZP) képviselők azt nehezményezték, hogy Szabó Róbert(FIDESZ) közgyűlési elnök a megyei helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Újjászervezzük a megyét!”. Ez a kijelentés a szocialista képviselők szerint igen aggályos a tekintetben, hogy amennyiben a megoldást a bezárás jelenti, akkor valami nagyon nincs rendben a megyei vezetésnél.

Az MSZP frakcióvezetője elmondta, korábban Horváth László(FIDESZ) tett ígéretet arra, hogy Dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól kér segítséget a mátraházi intézmény bérleti díjának elengedése ügyében. Sajnálatos módon a tárgyalások olyan „sikeresek” voltak, hogy csupán negyed év haladékot kapott az idősotthon a bezárást illetően.

Pedig a megoldásra két alternatíva is lett volna. Az elsőt korábban hatályon kívül helyezte a megyei közgyűlés, miszerint a gyöngyösi Bugát Pál Kórház területén létesítsenek új otthont az idősek részére. A testület fideszes többsége a második variációt is elvetette, miszerint Visontára kerüljön az intézmény, melyhez ráadásul a település is hozzájárult volna 250 millió forinttal.


  • Itt 100 mindenkori idős emberről, 100 férőhelyről van szó. A havi 100 millió forintos bérleti díj elfogadhatatlan lenne, hiszen ez azt jelentené, hogy 1-1 idős ember 1 millió forintot fizet ki havonta a bentlakásért. Tény, hogy a Mátraházi Idősek Otthona a legdrágább volt a megyében, de az is lehet, hogy ez a drágaság csupán egy kreált indok lett a bezáráshoz – véli Dr. Nagy Imre.

Az fenti gondolatmenetet folytatva Korózs Lajos hozzátette, hogy Heves megye az ország három leginkább elöregedőben lévő megyéje közé tartozik. Ma már nem meglepő adat, hogy 100 tizennégy éven aluli gyermekre 110 idős ember jut.

  • Belátható időn belül a demográfiai öregedés miatt úgy kell átalakítani a szociális és egészségügyi területeket, hogy az az öregedő társadalomhoz igazodjon. Nem bezárni, hanem létrehozni kellene idősotthonokat- ismertette a tényeket Korózs Lajos.

További sajnálatos számadat az elmúlt három hónapból, hogy amióta a Mátraházi Idősek Otthonának lakói tudják mi vár a lakhelyükre, azóta tizennégy idős ember hunyt el.

Nem mellékes tényező, hogy 42 dolgozóról van szó, akik – bár néhányan ígéretet kaptak az áthelyezésre – szintén kilátástalan körülmények közé kerülnek. Ők egészségügyi és szociális területen tevékenykedő emberek, akik Kórózs Lajos szerint nem állhatnak be a gyárba esztergályosnak.

Végül arról is szóltak az MSZP frakció képviselői, hogy 196-an várakoznak arra, hogy egyáltalán bejussanak egy idősotthonba, így nem lesz meglepő, hogy a várólista a mostani döntéssel nőni fog, megnehezítve ezzel sok-sok szakápolásra szoruló, otthoni körülmények között már nem tartható idős ember életét.- Tudatta sajtóközleményében az ellenzéki párt.

"Úgy tűnik, a megyei ellenzék, az egy platformra került MSZP és a Jobbik most egyfajta „politikai koncként”  tekint Mátraházára. Határozott meggyőződésem, hogy az MSZP-től ebben az ügyben minden szó hiteltelen. A szocialistáknak a megye élén volt három teljes ciklusuk, 12 évük, 144 hónapjuk, hogy gondolkodjanak, döntsenek az intézmény sorsáról. Nem tettek semmit. Nekünk már csak annyi maradt, hogy emberségesen, tisztességesen kezeljük a megörökölt helyzetet - reagált az MSZP sajtótájékoztatóján elhangzottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke."

Nem tartják meg idén a megyebált

· Belföld

Bál helyett jótékonysági estet szerveznek, melynek színhelye az egri színház lesz.

– A politikusok felelőssége a példamutatás. Amikor a megye bajban van, nem lenne tisztességes pont a költségvetés készítésének ideje alatt a tékozló koldus látszatát keltenünk, ezért elmarad a megyebál – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Szabó Róbert.

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke a Megyeházán elmondta: a megyebál helyett jótékonysági estet szerveznek február 26-án az egri Gárdonyi Géza Színházba. A rendezvényen a színház sikeres produkcióiból, illetve a tánctagozat Babazsúr című előadásából láthatnak részleteket az érdeklődők. Továbbá fellép az Egri Szimfonikus Zenekar, Herczeg Flóra, a Corelli Trió és Nádasy Erika is. Az értékesített támogatói jegyekből befolyt bevételt az egri Markhot Ferenc Kórház gyermekosztályának utalják majd át, illetve segítik a májtranszplantációra váró gyöngyösi, egyéves kislány külföldi műtétjére történő utaztatását.

Forrás: HEOL

Figyelni kell a lemaradókra

· Kultúra

Csütörtökön az Egri Városházán rendeztek ünnepséget a magyar kultúra napja alkalmából.

Köszöntőjében Habis László polgármester kiemelte: gondolnunk kell arra, hogy a fiatalok számára milyen fórumon és hogyan örökítjük tovább kulturális értékeinket, de emellett egyre inkább figyelnünk kell azokra is, akiket manapság a szociális és kulturális lemaradás veszélyeztet. A köszöntőt követően fellépett a Fertálymesterek Testületének Kórusa Dudás Anna, az EKF docensének vezetésével, majd dr. Cs. Varga István irodalomtörténész tartott ünnepi előadást.

Forrás: HEOL

Szakmailag jók vagyunk

· Belföld

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Az idősotthon miatt aggódik a Jobbik

· Politika

A Jobbik tegnap nyilatkozatban adott hangot aggodalmainak a Mátraházi Idősek Otthonának helyzetével kapcsolatban. Dudás Róbert, a Jobbik megyei közgyűlési frakciójának vezetője szerint az intézményt a bezárás fenyegeti a megfelelő politikai akarat hiányában.

A Mátrai Gyógyintézetek területén működő Mátraházi Idősek Otthonának jövője a tavalyi év végén vált bizonytalanná. Dudás Róbert nyilatkozata szerint jelenleg 150 idős van bizonytalan helyzetben, valamint az ott dolgozók. Az öregotthonokban elhelyezhetők száma tovább csökken a bezárással, miközben egyre nő az igény az idős emberek elhelyezésére: már most is négyszázan vannak várólistán.

Közleményben reagált az elhangzottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. A jelenlegi helyzet az elnök szerint nem az általuk irányított megyei közgyűlésnek köszönhető, már 2007 óta ismerte a problémát az előző vezetés. Amit felelőtlenül hátrahagyat, azt próbálják most felelősen kezelni. Szabó Róbert hangsúlyozta, hogy időt kaptak a felkészülésre a kormányzattal folytatott egyeztetések eredményeként, s biztosan a jelenlegi helyén maradhat az idősotthon április végéig. Addig is mindent megtesz a közgyűlés vezetése azért, hogy a lehető legemberségesebb módon rendezzék a helyzetet. Az elnök hozzátette: mát tettek lépéseket a megyei idősellátás újjászervezéséért is.

Forrás: Egriszín

Előadás a Hospice mozgalomról

· Szabadidő

" A Hospice Nem csak ápolás" címmel tartott előadást Lubai Sándorné, az egri Markhot Ferenc kórház Hospice és ápolási osztály főnővére.

A "HOSPICE" egy mozgalom, melynek alapja az a szemlélet, hogy a közösség a haldoklót nem rekeszti ki a megszokott környezetéből, hanem végig mellette marad, a haláláig. Követőinek hitvallása: "Ön élete utolsó percéig fontos nekünk, s mi nem csak azért fogunk mindent elkövetni, hogy békében halhasson meg, hanem hogy mindvégig emberhez méltóan tudjon élni. " A hospice ellátás csapat munka, melynek tagjai egy hospice orvos, hospice nővér, szociális gondozó, szociális munkás, gyógytornász, diétásnővér, természetgyógyász, gyógymasszőr , pszichológus és  lelkigondozó. Mindig az van a beteg mellett, akire éppen szüksége van. A team minden tagja speciális ismeretekkel rendelkezik, az orvostudomány jelenlegi legkorszerűbb vívmányait alkalmazza, megtervezve, a tünetek, elsősorban a fájdalom csökkentése érdekében. Az élet minősége, megélhetősége nagymértékben javítható a gondos, mindenre kiterjedő ellátással.

Korai búcsú: Újabb ZF-Eger vereség az Euroligában

· Sport

Ma délután végleg eldőlt, hogy nem juthat tovább a ZF-Eger férfi vízilabda csapata a legrangosabb európai kupasorozat csoportköréből. Biros Péterék a negyedik mérkőzésükön is vereséget szenvedtek az Euroligában.

A horvát Primorje Rijeka otthonában sem termett babér a mieinknek, csupán az első Graham találatnál vezetett Gerendás György és Tóth Kálmán csapata. Az együttest elkísérő mintegy 50 szurkoló ezután azt láthatta, hogy előbb megfordítja az eredményt, majd végig maga mögött tartja az utolsó szalmaszálba kapaszkodó egrieket a Rijeka. Félidőben még csak 1 góllal vezettek Vargáék, ám hamar háromra növelték a különbséget. Jelaca csere nélküli kiállításával, az utolsó negyed bő három percében emberelőnyben játszhattak a magyarok, ám közelebb férkőzni így sem sikerült, s végül 7:4-es hazai győzelem született a találkozón. A ZF-Eger-nek így már matematikai esélye sem maradt a továbblépésre, s a hátralévő két mérkőzésen csak a harmadik hely lehet a tét Kis Gáborék számára.

Férfi vízilabda Euroliga, D-csoport, 4. forduló
Primorje Rijeka – ZF-Eger 7–4 (2-2, 2-1, 2-1, 1-0)
Rijeka 1200 néző. Játékvezetők: Birakisz (görög), Taylan (török)

Primorje Rijeka: Car - Glavan, Varga Dénes 1, Paskvalin 1, Varga Dániel 2, Barac 1, Garcia 1. Cserék: Krapic 1, Frankovic, Tiskivski, Jelaca, Beltrame, Brala. Edző: Zoran Roje

ZF-Eger: Szécsi - Graham 1, Biros, Bundschuh 1, Kis G., Hosnyánszky, Hegedüs. Cserék: Varga Zs., Binder, Feltham 1, Kovács G. 1, Kotszidisz., Sántavy. Edzők: Gerendás György, Tóth Kálmán

Emberelőny/gól: 8/5 illetve 8/2
Ötméteresből: 0 illetve 2/2
Kipontozódott:
Kiállítva csere nélkül: Jelaca (24')

fotó: Zagyi Tibor

Forrás: Egriszín

Kamarai évnyitó - erősödő szlovák-magyar kapcsolatokkal

· Belföld

Évnyitó tanácskozását tartotta Egerszalókon a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara.  Minden évben  rendezvényük középpontjában egy olyan gondolat áll, mely aktualitása és jelentősége miatt kiemelt szerepet kap az üzleti életben, erre építik az egész éves programjukat. Ebben az évben a szlovák-magyar együttműködés és a az elmaradott régiók felzárkóztatása a célkitűzés, mondta el nyitó szavaiban dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke. A 2011-es évet fontos mérföldkőnek tartják a vállalkozások az EU soros elnökség miatt is. A rendezvényen részt vett Simon Zsolt a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Kormány tagja.

A kamarai megnyitó előtt már előzetes tárgyalásokat folytattak a két ország között létrejövő lehetséges kapcsolatokról. Simon Zsolt beszédében elmondta: az északi régió és a dél szlovákiai rész Európa motorja volt az elmúlt században és reméli, hogy közös akarattal megnőhet ismét  a térség gazdasági szerepe. Fontos, hogy az előrelépés feltételei megteremtődjenek és amit a politika nem tud megoldani, a kamarák megelőlegezzék.  A párhuzamosan futó problémák, mint a rossz infrastruktúra, a gazdasági elmaradottság, az agrár jellegű vidék és nem utolsó sorban a magyar anyanyelv ami közös húzóerő lehet a térség fejlesztésében. Az Eu-ban szabad áru és tőkeáramlás politikailag is előre mozdíthatják a beruházásokat, folyamatban lévő és már kivitelezett fejlesztések sora áll rendelkezésre a vállalkozások megalapozásához. A látszatpolitika megszüntetésére hívta fel a figyelmet, amivel megakadályozhatják, hogy mindkét térség veszélybe kerülhessen. Ígéretet tett a tárgyalások továbbfolytatására, hogy felemelkedhessen és gyümölcsöző legyen a két ország közötti kapcsolat. A turizmusban, az informatikai portálok létrehozásában és fejlesztésében, a feldolgozó üzemek feltérképezésében, valamint az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében és felújításában látja a jövőt. Dr. fazekas  Sándor is az intenzív diplomáciai kapcsolatban látja a megoldást és a korábbi gazdasági szerveződések rekonstrukcióját helyezi előtérbe.  Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatásban, szakképzésben, munkaerő-piaci együttműködés területén  a humán források kiaknázását is fontosnak tartja. Az előadások után a kamara elnöksége gazdasági illetve szakterületeinek fejlődését szolgáló kiemelkedő teljesítmény elérésért kitüntető díjakat adott át, majd ezt követően  a mestervizsga-bizottság  elnöki kinevezéseit adták át.

Megáldották az újbort

A hagyományokhoz híven idén is borszentelést tartottak az egri Bazilikában az ünnepi mise után. Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Isten áldását és oltalmát kérte mindazok számára, akik megízlelik a megszentelt nedűt. Az Egri Fertálymesterek, a borlovagok, a Szent György Lovagrend, bortermelők és a város vezetőinek részvételével tartottak szentmisét ma délelőtt a Bazilikában. Régi hagyomány, hogy a bortermelők a boraikat az oltár elé helyezik, amelyet egy szertartás keretében megszentelnek és megáldanak.

Dr. Ternyák Csaba hálát adott Istennek, hogy a rossz időjárás ellenére a nagy szakértelem és lelkesedés idén is meghozta gyümölcsét, a bort, amelyre minden egri és környéki büszke lehet. A borszentelés egy olyan ünnep, amely egybekapcsolódik Jézus Krisztus barátjának, Szent Jánosnak, az egyházmegye fővédőszentjének napjával. Az érsek szerint a barátság egy rendkívül fontos erény, melynek terjedését az egri borászok is előmozdítják határokon innen és túl.

„Miként Szent Jánosnak nem ártott meg a mérgezett ital, akik az ő tiszteletére ezekből a borokból isznak, maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól, erőt és üdvösséget nyerjenek.” – ezekkel a szavakkal szentelte meg az érsek a borokat. A szertartás után a hegyközség várta a jelenlévőket a Városháza Dísztermébe egy közös borkóstolásra.

Forrás: Egriszín