Keresés: „súly” (852 találat)

Az eltelt kilenc hónap tapasztalata az, hogy feszültségmentesen és jól működik az egyombudsmanos rendszer - jelentette ki Szabó Máté a Magyar Jogász Egylet vándorgyűlésén csütörtökön Egerben.

Az alapvető jogok biztosa közölte: ez azt jelenti, hogy jó döntés volt az egységes biztosi rendszer létrehozása szakmai helyettesekkel. A rendszer megfelel az uniós tagállamok gyakorlatának is, a független adatvédelmi hatóság működtetése pedig ugyancsak harmonizál az EU előírásaival is - tette hozzá az ombudsman.
Szabó Máté kijelentette: nem állják meg a helyüket azok a kormányzati kritikák, hogy az ombudsman tevékenysége megterheli az alkotmányos rendszert. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy miközben korábban évente átlagosan mintegy nyolcszáz állampolgári beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, az elmúlt kilenc hónapban csupán tizenöt beadványt juttatott el a testülethez az ombudsmani hivatal, ami "nem nevezhető radikális kritikának".
A továbbiakban arról szólt: hatáskör hiányában azért utasították el a Szabadság és Reform Intézet indítványát, amely szerint kizárólagos hatalomgyakorlásra történő törekvés jelenik meg az alaptörvényben, mert az nem beadvány, hanem egy tanulmány, egyfajta politikai tiltakozás. A politikai rendszer és az alkotmányos berendezkedés átfogó kritikája pedig a politikai ellenzék feladata, és e feladatának meg is felel.
Helyénvaló volt egy új alkotmány megfogalmazása, ám ez nem jelenti azt, hogy tökéletesre sikerült; sok az elvarratlan szál, és bizonyos jogállami intézmények felett sötét árnyak jelennek meg - fogalmazott Szabó Máté.
Arról is szólt, hogy fenntartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványát, amelyet először márciusban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és a testület kérdésére most megerősítette szándékát. Ezt azt jelenti, hogy a többi között kéri a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és a nyugdíjak csökkentéséről szóló, a bíróság egyedi kijelölésére lehetőséget adó, az egyházak elismerését, az alkotmányjogi panasz meghatározását, az Alkotmánybíróság hatásköri korlátozásának kiterjesztését és a kormányhivatalok jogkörét szabályozó átmeneti rendelkezések, továbbá az alkotmány napjával kapcsolatos rendelkezés megsemmisítését. Az átmeneti rendelkezések nem lehetnek ugyanis tartalmi részei az alkotmánynak - mondta az alapvető jogok biztosa.

MTI, kép: orientpress.hu

Motoros ütközött személygépkocsival délután fél 3 körüli időben Eger és Kerecsend között a 25. számú főúton. Az elsődleges megállapítások szerint az Eger felé haladó 26 éves hajdúdorogi férfi motorjával átsodródott a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött a szembe közlekedő Audival. Az ütközés nagyságára jellemző, hogy az Audi jobb első kereke kiszakadt a helyéről.

A motor beszáguldott az út menti cserjésbe, a vezetője további 6-8 méterrel arrébb repült. A motorost súlyos, életveszélyes sérülésekkel, mentőhelikopter szállította el a miskolci kórházba.

A gépkocsi utasai, köztük egy gyermek, nem sérültek meg a baleset során.

Az anyagi kár jelentős. A baleset pontos okát a rendőrség vizsgálja. A helyszínelés idejére a 25-ös utat félpályán lezárták.

Pangó piactér, zsúfoltság  az utcákban, zaj és kellemetlenségek jellemzik most Eger belvárosát.

Hiába szeretnének a kofák árulni, nincs vevő, vagy aki vásárlásra szánja rá magát sokkal kevesebb és kisebb tételben vásárol. Nem fogy a hurka és a kolbász sem, nem viszik a lángos délidőben, alig jönnek ebédelni az emberek, mivel megközelíthetetlen a piac környéke. Az árusítók elmondása szerint akár 50%-os az a veszteség, ami naponta éri őket a parkolóház építése miatt. Ők nem kérték ezt a hatalmas beruházást, igaz a város javát szolgálja. Mind a vevők, mind az eladók nehezen és körülményesen tudják megközelíteni a piacot, majd parkoló helyet keresni, hogy az ott megvásárolt árut hazavihessék. Mivel az őszi szezon kedvez némely zöldségek árusításának, de ezekből nagyobb mennyiséget szoktak vásárolni, lehet, hogy ezek a bevételek is elmaradnak.

Gyalult káposztát még sehol nem lehet kapni, pedig itt lenne az ideje, nem mernek belefogni az árusításba, mivel 20-30 kilónyi árut senki sem cipel szívesen több száz méterre. A zöldségesek szerint elmennek máshova inkább, mint húzzák-vonják ezeket a súlyokat. Az amúgy is válságos időszakban senkinek nem hiányzott az, hogy még kevesebb legyen a bevétel.
A tulajdonosok félnek, nem mernek nyilatkozni, retorziótól tartanak.

Társasházként működnek, szavazatok és gyűlések során tárgyalják meg lehetőségeiket és igazukat, papírok alapján próbáltak képet festeni arról, mi is folyik jelen pillanatban.

Szerintük nem kérdezték meg őket és nem tájékoztatták megfelelően a kivitelezésről, egy hónappal ezelőtt még azt az információt kapták az építkezés kivitelezhetetlen, mivel számukra nincs a bejárás biztosítva.

Az önkormányzat szerint nincs fejlesztés áldozatok nélkül, ezt a kisebb kellemetlenséget el kell tudni viselni minden városlakónak, mivel az ő érdeküket szolgálja. Minden szükséges engedély rendelkezésükre áll az építkezés megkezdéséhez. Különböző intézkedésekkel és forgalmi rend változtatásokkal megpróbálták a sok kellemetlenséggel járó munkálatokat a nagyközönség számára is elfogadhatóvá tenni.

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Fotó: Nemes Róbert

A Dobó István Vármúzeum Sas úti raktárbázisán 2008-ban történt gázos fertőtlenítéssel, illetve annak utóhatásaival kapcsolatosan a Heves Megyei Múzeumi Szervezet 2012. július 27-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Egri Városi Rendőrkapitányságon.

A mintegy 32 ezer kerámia, textil, bútor, viselettörténeti, képzőművészeti, műszaki tárgyi emléknek helyet adó Sas úti raktárban 2007-ben súlyos rovar- és gombafertőzés alakult ki. A biológiai vagy kémiai fertőzések és a tömeges műtárgykatasztrófa megelőzése érdekében a vármúzeum 2008. július 3-11. között gázosítással végeztetett fertőtlenítést a raktárban. A gázos fertőtlenítést követően a műtárgyak károsodtak. A rongálódás leginkább a sárga- és vörösréz, arany, ezüst vagy aranyozott, ezüstözött fémtárgyakat, illetve az ezekkel az anyagokkal díszített, átszőtt textíliákat érintette.

Egy személyautó és egy motoros ütközött össze hétfőn délelőtt a megyeszékhelyen.

Egy személyautó és egy motorkerékpár ütközött össze Egerben hétfőn délelőtt az Olasz utca és a Rákóczi utca kereszteződésében. Az elsődleges adatok alapján a motoros későn észlelte, hogy az előtte haladó járművek megálltak a piros jelzésnél, emiatt hátulról beleütközött a sor végén álló autóba.

A motort vezető egri férfi a balesetben 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. A mentőszolgálat munkatársai az egri kórházba szállították. A rendőrség félpályás útzár mellett helyszínelt - tájékoztatott Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Forrás: HEOL

Pénteken délelőtt egy személyautó és egy mikrobusz ütközött össze az Eger-Noszvaj közötti 2504 számú úton. Mint Lázár Levente, a HMRFK sajtóreferense kérdésünkre elmondta: egy Eger felé haladó Ford Transit eddig tisztázatlan okból áttért a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött egy személygépkocsival.

A személyautó sofőrje súlyos, utasa könnyebb sérüléseket szenvedett, mindkettőjüket az egri kórházba szállították a mentők. A baleset helyszínelése délután negyed egykor még félpályás útzár mellett zajlott.

Forrás: HEOL

Csütörtök délután tűnt el a noszvaji idősek otthonából egy ott lakó hölgy. A nő fehér papucsot és zöld,virágmintás otthonkát viselt az eltűnésekor. A rendőrség nagy erőkkel keresi az asszonyt, az eltűnt személy súlyos mentális problémákkal küszködik.

Közel egy napja nincs hír a Noszvajon eltűnt asszony kilétéről. A 74 éves hölgy csütörtök délután hagyta el a noszvaji idősek otthonát, ahol többek között a mentális zavarai miatt kezelték. A hölgy fehér papucsot viselt, térdig érő zöld otthonka volt rajta az eltűnésekor. Középmagas, szőke hajú hölgyet keres a rendőrség- közölte Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Péntek hajnal egy óráig kereste a rendőrség az eltűnt személyt, a speciális mentők illetve a noszvaji polgárőrség tagjai is részt vettek a keresésben. Péntek kora reggeltől folytatták a kutatást, a kora délutánig azonban semmilyen nyomra sem bukkantak. Óriási területeket fésülték át, többet között Síkfőkúton, több temetőt és dombot is átnéztek az eltűnt keresése miatt, eddig eredménytelenül.

Információink szerint az idős hölgy akár buszra is szállhatott, a nyugdíjas papírjain kívül semmire sem volt szüksége, hogy tömegközlekedéssel utazzon. Az ápolóknak sokszor emlegette a gádorosi házát, a rendőrség szerint nem kizárt, hogy éppen arrafelé fogják megtalálni.  Az asszony cukorbeteg, illetve súlyos mentális problémákkal küzd, gyógyszeres kezelés alatt áll.

Az ügyben kerestük az eltűnt asszony családját is, akik elzárkóztak a nyilatkozás lehetőségétől, illetve megtiltották azt az intézmény vezetőinek és gondozóinak is.

Két hete  alakult meg a Munkát kenyeret, tisztességes béreket Egyesület és már közel ezer ember gondolta úgy, tagja kíván lenni.
Ma Magyarországon közel 200 ezer ember él kiszolgáltatva közmunkából, havi szinten 47 ezer forintból. Ez 13 ezer forinttal kevesebb mint 2010-ben volt. Vannak falvak ahol a munkanélküliek száma eléri a 60-80 %-ot. Az egyesület természetes szövetségeseket keres a polgármesterekben, mivel a települések vezetői olyan munkát szeretnének adni a lakosaiknak amiből kenyeret lehet venni és eltartani egy családot.
December 31-ig kérésként, január 1-től mint követelést viszik az országház elé azt a három pontot ami a közmunkában dolgozókat súlyosan érinti.
-Állítsák vissza a havi fizetési rendszert, mivel a heti bérekből nem lehet közüzemi számlákat befizetni.
-Hatástanulmány készítését és bemutatását a közmunka programról.
-Minden családban legyen egy ember, aki ebben a programban részt vesz és munkához jut.
Kordás László elmondta: nagyon sok ember van aki a létminimum alatt él és napi kenyér gondokkal küzd , de még most jön a tél, amikor nem csak enni kellene. A közmunka a valós problémákat csak átmenetileg oldja meg, a semmitől jobb, de a munkahelyek hiányát nem pótolja és tisztességes bérhez nem juttatja a dolgozni akaró embereket.

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.