Keresés: „vezető” (1134 találat)

2013. október 29-én, 62 LEADER Helyi Akciócsoport közreműködésével Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán létrejött a LEADER Egyesületek Szövetsége országos hatáskörű civil szervezet melynek célja a LEADER szervezetek szakmai munkájának segítése.

Az országos ernyőszervezetként működő egyesület vállalja fel a hazai LEADER módszer elveinek megfelelő vidékfejlesztési program szakmai képviseletét, a Helyi Akciócsoportoknál felhalmozódott tudás- és tapasztalat összegyűjtését és megosztását, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósítandó program népszerűsítését. A szervezet további céljai között szerepel az együttműködés a vidékfejlesztéssel foglalkozó állami és önkormányzati szervekkel a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásában, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése a vidékfejlesztés területén.

Az alakuló ülésen részt vett dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, és Tar Gyula megbízott igazgató, osztályvezető, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet képviseletében.

Az országos szervezet megalakulásában a Magyarországon működő LEADER Helyi Akciócsoportok közel fele, 46 alapító tagszervezet vett részt.  Mind a hét magyarországi régió képviselteti magát a megalakult egyesületben, és a szervezethez való csatlakozás lehetősége továbbra is nyitva áll a Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoportok előtt.

Az alakuló közgyűlésen a tagság a LEADER Szervezetek Szövetségének elnökévé választotta dr. Finta Istvánt, a Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület elnökét. A szervezet alelnöke Rácz Judit a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője, és Gelencsér Géza, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke.  A közgyűlés által választott  Elnökség tagjai:  Hutvágnerné Kasper Judit munkaszervezet vezető, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Kodák József munkaszervezet vezető, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület, Szabó Tibor munkaszervezet vezető, Zala Termálvölgye Egyesület, Szendrői Júlia munkaszervezet vezető, Völgy-Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Dr. Szemán Ákos munkaszervezet vezető,  Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület, Völgyi Tamás titkár, Szinergia Egyesület.

A Felügyelő Bizottság elnöke Bíróné Nagy Csilla munkaszervezet vezető, Hortobágyi LEADER Egyesület, a bizottság tagjai: Dr. Vén Gabriella munkaszervezet vezető, Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, és Szabó István elnök, Tisza-Tó Térsége LEADER Egyesület.

A LEADER Egyesületek Szövetsége, (rövid nevén LESZ), erősítve a LEADER Helyi Akciócsoportok pozitív megítélésének támogatását Etikai Bizottságot hozott létre, melynek elnöke Dr. Orcsik István, a Hortobágyi LEADER Egyesület elnöke, a testület tagjai: Pál Zoltán elnök, Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Hargitai Katalin főtitkár, Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Horváth Márton munkaszervezet vezető, Mecsekvidék Egyesület, Vida Tamás elnök, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület.

A helyi fejlesztéspolitikai feladatok ellátására Magyarországon 95 LEADER Helyi Akciócsoport működik. A LEADER szervezetek összefogására létrejött LEADER Egyesület Szövetsége fontos célkitűzése a vidéki területek egységes fejlesztésének előmozdítása, valamint a vidék-város partnerség erősítése, különösen a 2014-2020 közötti időszakban.

http://www.youtube.com/watch?v=eMBW5RGb4pg&feature=c4-overview&list=UUHhtGVcXE6YGfSNr7chOs4w

A vállalkozóknak egyre több kiadással kell számolniuk az utóbbi időben bevezetett adók miatt. Az átutalásokat tranzakciós adó terheli, a bankok saját költségeiket áthárítják ügyfeleikre. A megkérdezett cégvezetők szerint ezek a terhek nem segítenek a gazdaság kifehérítésében, hiszen üzletfeleik és dolgozóik is egyre inkább a készpénzes kifizetés mellett kardoskodnak, holott így kevésbé átlátható egy-egy cég pénzügye.

Valószínűleg egy lelőtt farkas tetemét találták meg kirándulók a Bükkben. Egyelőre nem tudják, ki és miért végzett az állattal.

Mint korábban beszámoltunk róla, a Bükkben újra feltűntek a farkasok. A szakemberek elmondták: eddig is átjártak Szlovákiából a vadak, de sok gond nem volt velük, hiszen az egészséges egyedek messze elkerülik az embert.

A tetem a farkasok által leggyakrabban használt helyről került elő, amelyet a nemzeti park természetvédelmi őrei jól ismernek, ám azt, hogy ez pontosan hol van a Bükkben a nyomozás és a megmaradt populáció nyugalmának érdekeire hivatkozva nem árulta el Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője.

A Bükki Nemzeti Park igazgatósága megtette a feljelentést természetkárosítás miatt. Az elkövető a BTK. szerint akár 2-5 szabadságvesztéssel is sújtható. A rendőrség nyomoz az ügyben.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

A hét elején a Városüzemeltetési Iroda megkereséssel fordult az önkormányzati képviselőkhöz. Az Egerben megvalósuló közfoglalkoztatási program keretében a Városüzemeltetési Iroda listát készít azokról a közterületekről, önkormányzati és intézményi ingatlanokról, amelyek rendbetételét, gondozását a program keretében a közmunkásokkal végeztetnék el. Ehhez kérték a képviselők segítségét, felvetéseit.

A társadalmi részvétel erősítése miatt az egriektől vártam javaslatokat. Beszélgetések során és rengeteg e-mailban érkezett ötlet, amik valódi problémákat jeleztek, többel magam is találkoztam. A sok észrevétel közül nem egy azonos volt: vagy egy területet vaagy egy utcát emelt ki több javaslattevő egri lakos.

A legjelentősebbnek tűnő problémás helyek a következők:

-          felnémeti (pásztorvölgyi) vízelvezető árok valamint a könyvtár környéke

-          rutinpálya környéke

-          laktanya közvetlen környéke

-          kp-i buszpályaudvar környéke

-          Kertész úti malom környéke

-          piaccsarnok környéke időszakosan

Az összegyűjtött problémás helyekről összeállítottam egy listát indokolással.  A listát a tegnapi nap folyamán elküldtem a Városüzemeltetési Iroda vezetője számára, egyben kértem, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy melyik javaslatot emelik be a programba.

Többen jelezték, hogy egy önkormányzati intézményben, méghozzá a Városházán kezdenék meg a takarítást, többen pedig a fejekben kezdeményeztek volna rendrakást. Ezeket a felvetéseket támogatom, 2014-ben pedig az egriekkel közösen meg is valósítjuk.

A javaslattevőknek köszönöm a sok ötletet. Sikerült bemutatni, hogyan működik a részvételi demokrácia városunk érdekében.

Eger, 2013. október 10.

dr. Csarnó Ákos

Magyarországon a használatból már kivont szerves oldószereket, szén tetrakloridot, illetve triklór- és tetraklór etileket találtak az Abasár vízellátását biztosító kutakban. Ma estére kiderül, hogy korlátozással, azaz háztartási és tisztálkodási célra használható-e a szennyezett víz a településen, ahol jelenleg teljesen szünetel a vízellátás.

Abasár polgármestere, dr. Lénártné Benei Anikó hétfőn délelőtt jelezte, hogy a helyi vízszolgáltató, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. a település vízellátását biztosító kutakban a vizsgálatok során szerves mikroszennyező anyagok jelenlétét mutatta ki. Az eset kivizsgálása és a helyzet megoldása érdekében a Horváth László által vezetett Heves Megyei Védelmi Bizottság azonnal egy operatív törzset hozott létre. Miután a szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértéket, a Hatvani Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a községben határozatlan időre elrendelte a vezetékes vízellátás szüneteltetését és az átmeneti vízellátás biztosítását. Az abasáriakat szórólapokon és hangosbemondón már hétfő délután tájékoztatták a történtekről. A vizet biztosító lajtoskocsik, ivóvíztartályok hétfőn estétől öt helyszínen szolgálták a lakosság ellátását.

A Heves Megyei Védelmi Bizottság Egerben tartott, mai, rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón Horváth László elmondta: olyan szerves oldószereket, mint a vízben talált szén tetraklorid, triklór- és tetraklór etilek, a közeli Pipis-hegyen működő félvezető- és gépgyárban használtak a nyolcvanas évekig. Augusztusban is zajlott egy a mostanihoz hasonló mérés Abasáron, amikor ezeknek az anyagoknak a koncentrációja még alacsonyabb, határérték alatti volt, ám október elejére esetenként hatszoros növekedést tapasztaltak a vízszolgáltató szakemberei.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos szavai szerint az említett oldószerek rendkívül ritkán találhatók meg ivóvízben. Az abasári vízhálózatban nagy hígításban vannak jelen, de még nem tudni, hogy milyen kockázatot rejtenek magukban, ezért rendelték el a teljes vízkorlátozást. Folynak a hatósági laboratóriumi vizsgálatok.

A probléma megoldását illetően a leggyorsabb alternatíva az aktív szénszűrő rendszer felszerelése lehet, ami mintegy 20 millió forintba kerül és 2-4 hétbe telik. Minden más – például új hálózat kiépítése – lassabb, drágább és bonyolultabb. A kormánymegbízott kiemelte: nagyon fontos a szennyeződés lokalizálása, ezért kéri is azok segítségét, akik annak idején az érintett üzemben dolgoztak, szolgáljanak tájékoztatással, hol voltak a hulladék- illetve veszélyes anyagtárolók. Horváth László elmondta azt is, hogy az ügyben ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

3 mentőautó érkezett ahhoz az 5 sérülthöz, akik balesetet szenvedtek szombaton este 7 óra körül a 2506. számú úton Szilvásvárad és Bélapátfalva között. Egyelőre tisztázatlan okokból egy Eger felé közlekedő Audi letért az útról és az út melletti árokba csapódott. A kocsi utasait a mentők elszállították. Állítólag a kocsi vezetőjét elvakította egy szemből érkező jármű, ezért nem látta a kanyarodó utat.

Úgy tudjuk, hogy csak a hátsó ülésen, középen utazó nem volt bekötve a járműben, valószínűleg ő fejelte ki a baleset során az első szélvédőt.

A rendőrség a helyszínelés idejére lezárta az utat.

Sós Tamás ne gondolja, hogy a nyugdíjasok emlékezetkiesésben szenvednek

 A szocialista politikusok számára a választási kampány közeledtével ismét fontossá váltak a nyugdíjasok, Dr. Sós Tamás mai sajtótájékoztatója is ennek bizonyítéka. Dr. Sós Tamás azonban bizonyára igyekszik majd elfeledtetni, a múlt homályában tartani mindazt, amit a szocialisták tettek a nyugdíjasokkal nyolc esztendőn át, illetve első négyévi regnálásuk idején. Dr. Sós Tamás óriásit téved, mikor azt feltételezi, hogy a nyugdíjas embereknek törvényszerűen memóriaproblémáik vannak, vagy emlékezetkiesésben szenvednek. A nyugdíjasok sem felejtik el a szocialista kormányok tetteit.

A szocialistáknak kormányzásuk alatt eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, így ennek fejében ma adót is beszedhettek volna a nyugdíjasoktól. A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, hiszen a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíj-pénztárakba pumpálták. Ezt a pénzt kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és ebből a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói mesés jövedelemre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magánnyugdíj-pénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több, mint 400 milliárd forintot kellett volna betenni a kasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hiszen számukra mindenre megoldás volt az IMF hitel, úgy gondolták abból ki lehet pótolni mindent, így a hiányzó nyugdíjpénzt is. 2007-ben hoztak egy olyan törvénymódosítást, amely alapján 2008. január 1-jét követően nyugdíjba vonulók legalább 8 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány teljesítette ígéretét: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére megvédte a nyugdíjakat és megvédtük azok reálértékét. A 2012 júniusában elfogadott nyugdíjtörvény módosításával továbbra is garantálttá vált a nyugdíjak adómentessége. Nemcsak megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, de infláció fölötti nyugdíjemelést tudtunk végrehajtani. Ennek köszönhetően a tavaly novemberi 1,6%-os nyugdíj-kiegészítés után januártól további 5,2%-kal nőtt a járandóság. Idén januártól mintegy 3 millió embernek hozott magasabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást a postás. A nők alanyi jogon negyven év munka után nyugdíjba mehetnek, és nagyon fontos, hogy ebbe a 40 éves szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít. Eddig mintegy 90 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetősséggel. Eltöröltük a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami egy átvágás volt és évről évre egyre nagyobb lyukat ütött a nyugdíjkasszán, egyre több pénzt kellett bevonni más adóbevételekből a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nyugdíjasokkal kapcsolatos rengeteg csúsztatás, politikai haszonszerzés céljából kreált mellébeszélés helyett, kérem Dr. Sós Tamást, hogy sajtótájékoztatója alkalmával adjon végre egyenes választ a következő kérdéseimre:

Tudják-e már, hogy első szocialista kormány négy éve alatt milyen intézkedésekkel lehetett volna kiküszöbölni a nyugdíjak vásárlóértékének 11,9 százalékos csökkenését?

• Mi indokolta az MSZP kormány alatt a nyugdíjkorhatár megemelését?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért vett el egy tollvonással egyhavi nyugdíjat és miért csökkent a nyugdíjak reálértéke?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért döntött úgy, hogy 2013-tól bruttó összegben állapítsák meg a nyugdíjakat és megadóztassák azt?

Megkérem Dr. Sós Tamást, az MSZP politikusát, hogy mai, a nyugdíjasokról szóló sajtótájékoztatóján szíveskedjen válaszolni a témához kapcsolódó kérdéseimre, ismertesse pártja vagy személyes álláspontját az ügyben.

Sajtóközleményemet kérdéseimmel természetesen Dr. Sós Tamás részére is eljuttatom, azonban amennyiben sajtótájékoztatóján megpróbálkozna kérdéseim elől kitérni, tisztelettel kérem a sajtó munkatársait, hogy szíveskedjenek azokat tolmácsolni felé!

Köszönettel és üdvözlettel:

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz – KDNP frakció

frakcióvezető

Sajtóközlemény

Mivel a FIDESZ megyei politikusai igen szorgalmasan – külön stábbal is – figyelemmel kísérik sajtótájékoztatóinkat, közleményeinket, úgy tudhatnák, hogy az MSZP számára mindig igen fontosak Heves megye és az ország nyugdíjasai.

Viszont az egész lakosság számára nyilvánvaló lehet – sokan saját bőrükön tapasztalhatják -, hogy a Heves megyei fideszes politikusok, hatalmuk 3,5 évében lezüllesztették, leszűkítették az idősek, a fogyatékkal élők tereit. Kormányzásuk első évében máris szétverték a Mátraházi Idősek Otthonát, a legaktuálisabban pedig a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében lakó fogyatékkal élők ellen indítottak „hadjáratot”, az ő boldogulásukat, elhelyezésüket próbálták akadályozni.

Ugyan Horváth László megyei kormánymegbízott igyekezett jótevőként kikerülni az ügyből, ám mindenki számára egyértelmű, hogy eredetileg nem támogatta a bélapátfalvi fogyatékosok Szilvásváradra és Bélapátfalvára való lakóotthonos kihelyezését. Jelenleg pedig a két település vonatkozásában egy megrekedt ügyről van szó, hiszen nem határoztak arról a mai napig sem, hogy építenek – egy felvetés szerint -, vagy önkormányzati ingatlant vesznek igénybe a fogyatékkal élők elhelyezésére.

A FIDESZ országosan az idősek, a nyugdíjasok életét is megnehezítette, elvette 65 év feletti ingyenes utazási lehetőségüket, járandóságaikat egyre csökkenti.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mikor éltek jobban az ország és Heves megye nyugdíjasai? A dr. Gondos István frakcióvezető által állandó jelleggel forszírozott Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, vagy ma, amikor a FIDESZ-kormány szinte egyetlen leglátványosabb és legdrágább beruházása, fejlesztése a sorozatos stadionépítés és az 1800 lelket számláló Felcsút falu virágoztatása?

Említhetnénk – nem mellékesként – az Egerben elmaradó fejlesztéseket is, így a vár, vagy az egri kórház ügyében. Miért nem kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése? Miért csak 900 millió forintnyi beruházást terveznek a 2010-ben megítélt 4,5 milliárd helyett?

Hol van az erre a kormányzati ciklusra tervezett 64 kilométernyi út felújítása Heves megyében? Miért csak 11 kilométer valósult meg belőle? Gyalázatos állapotban vannak Heves megye útjai, ezen nevet, botránkozik az ország.

Dr. Gondos István olyan kérdéseket tett fel az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás felé, amelyekre lehet, hogy Gondos Úr személy szerint kíváncsi, de a lakosság a jelent éli meg, most nyomorog 4 millió ember az országban. Ez a szám pedig sosem volt ilyen magas.

A lakosságot nem a Gyurcsány-Bajnai kormányok érdeklik, hanem az, hogy a jelenlegi miért sanyargatja őket, miért marad hónapról hónapra kevesebb pénz a pénztárcában. Vagy ha tételes dolgot is hozzá teszünk, akkor az is kérdése a lakosságnak, hogy miért loptak el közel 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást tőlük. Az Önök közleményében levezetett nyugdíjváltoztatásokra vonatkozó számadatok nem fedik a valóságot, ne tévesszék meg az időseket.

Kérjük a FIDESZ megyei vezetését, hogy a saját házuk táján tegyenek rendet, és a jelenben éljenek, a hátralévő pár hónapnyi kormányzásuk eredményességén dolgozzanak, a többi pedig a fülkében dől el 2014 tavaszán.

Magyar Gina

Sajtóreferens

MSZP

Hétfőn délután érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Gyöngyösön, a VÍZMŰ telephelyén egy negyven kilogrammos klórgázpalack szivárog, mert a telepen dolgozók nem tudják elzárni a szeleporsót.

A helyszínre riasztották a gyöngyösi tűzoltókat, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot és a Katasztrófavédelmi Mobil Labort. A gyöngyösi tűzoltók a legmagasabb védelmi szintű védőruhában a kármentőbe helyezték a csekély mértékben szivárgó palackot.

- A környező épületekből hét főt kértünk meg, hogy ideiglenesen hagyja el az otthonát. A mentésvezető biztonsági zónát jelölt ki, melyen belül a Katasztrófavédelmi Mobil Labor végzett méréseket. Jelentős mennyiségű klórgáz nem került a környezetbe, így nem volt szükség további lakosságvédelmi intézkedésekre. A szivárgó palack kezelését a továbbiakban a VÍZMŰ végzi - mondta el Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: gyongyostv.hu

Az elviselhetetlen zajra panaszkodnak Kálban, a sínek menti utcákban. Azt mondják egyre több és nagyobb vonat robog nagy sebességgel a házak között. Nem tudnak élni, pihenni, a házak repedeznek, a kémények leomlanak. Kiutat nem találnak: a házakat eladni sem tudják. Az itt lakók egy csoportja szerint az utca szanálása lenne az egyedüli üdvözítő megoldás.

– Amikor a házak itt felépültek, akkor legfeljebb még 20-30 kilométer/órával zakatoltak a gőzmozdony vontatta szerelvények. Jóval kevesebb vonat járt erre, mint ma, amikor az öt percenként elhúzó zajos tehervonatok miatt tévét nézni, de még beszélgetni is lehetetlen. Elviselhetetlen a zaj és a vízelvezető árok hiánya miatt ráadásul a házak udvarára folyik be a víz. A falak sok helyen feláztak, repednek – panaszolta Gecsey András.

– Mint minden panaszos bejelentést, természetesen ezt is megvizsgáltuk. Ennek egyik lépéseként helyszíni bejárást tartottunk az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség szakembereinek közreműködésével, s az arról készült jegyzőkönyvet a felek tudomásul vettek – válaszolta a HEOL kérdésére a MÁV sajtóosztálya.

A szanálás a MÁV véleménye szerint ebben az esetben nem indokolt. A felügyelőség mérései szerint ugyanis a rezgésterhelés megfelelő. A zajterhelés kétségkívül a megengedett határérték feletti. Az érintett vasútvonal átépítése egyébként a távlati tervek között szerepel, az erre vonatkozó tervek már elkészültek, amelyek tartalmazzák egyebek között a zajfogó falakat is.

A MÁV sajtóosztályának a tájékoztatása szerint a víz a telkekre valójában az önkormányzat kezelésében lévő útról folyik a házak felé, tényleg azért, mert a vízelvezető árkok nincsenek kialakítva. MÁV-területről szerintük nem folyik víz az útra, azt ugyanis a zúzottkő ágyazat elnyeli.

Forrás:HEOL