Keresés: „igazgató” (524 találat)

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Átalakította a 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – közölte az állami pénzintézet. Az Egererdő Zrt. élére dr. Jung Lászlót nevezték ki.

A közlemény szerint a változások a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljából történtek, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfelelő rendelkezése alapján.

Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető – vezérigazgató, illetve ügyvezető – gyakorolja.

A közlemény szerint a vezetői feladatokat az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. élén mostantól az eddigi általános és termelési vezérigazgató-helyettes,   dr. Jung László látja el. Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zalaerdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdészet eddigi vezetőjét, Zay Adorjánt, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. élére nevezték ki.

Megújultak a cégek felügyelő bizottságai is. Eddig 108 felügyelő bizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban.

Forrás: Heol

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Pintér Istvánt, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezték ki az NFH élére - jelentette be Bencsik János államtitkár hétfőn.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felmentette Wittich Tamást, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatóját hétfőn, helyére Pintér Istvánt, az NFH észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezte ki 2010. július 12-iki hatállyal - jelentette be Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdasági államtitkára.

A kinevezési ünnepségen Bencsik János hangsúlyozta: szakmai ismerettel és gyakorlattal rendelkező szakembert nevezte ki a főigazgatói posztra, akinek feladata az ügyfélközpontú, vállalkozóbarát szemlélet kialakítása a fogyasztóvédelemben.

Pintér István kérdésünkre elmondta: Heves megye nagyon jó szakmai alapot adott a munkájának.  - Itt születtek az ötletek, ide kötnek a gyökereim. Borsod és Nógrád megyével mi kezdeményeztük a regionális határmenti együttműködést Besztercebányával és Kassával. Innen indítottuk el a másoddiplomás szakemberképzést, amelynek már az OKJ-s változatát is akkreditáltattuk. Természetesen célom a mesterszintű képzés megvalósítása is, amelynek Heves megye és Eger lehetne az egyik központja.

Az új főigazgató hozzátette: új szemléletet kívánnak bevezetni a fogyasztóvédelemben, hátat fordítanak a "kommandóknak". Fogyasztó- és vállalkozóbarát rendszerben gondolkodnak, pozitív listákban és a vállalkozók akkreditált képzésében.

Forrás: Heol

Az Ethnofil zenekar koncertjével kezdetét vette a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján” elnevezésû borgasztronómiai fesztivál ma délután, a Dobó téren. Eger város zászlósborának ünnepén Tarsoly József  hegybíró köszöntötte a megjelenteket, majd elismerték a borászat területén tevékenykedők kimagasló teljesítményeket.

Nézze meg videónkat!

Az egri borvidék legjelentősebb boros rendezvénye az Egri Bikavér Ünnepe, melyet idén már 14. alkalommal rendeznek meg Eger főterén, a Dobó téren. A pavilonokban több mint 30 borászat borait ismerhetik meg a látogatók, és minden borászat valamelyik étteremmel karöltve mutatja be termékeit. Az éttermek a borokhoz illő finomságokat kínálják az ide látogatóknak. A rendezvényt díjátadások, és kulturális programok szinesítik.

Az Egerben hagyománynak számító Bikavér Ünnep egy hangulat, egy életérzés, melyet csak a helyszínen lehet átélni és megélni. az egri nyár elképzelhetetlen nélküle– fogalmazta meg beszédében Tarsoly József  hegybíró.

A jó bornak igenis kell a cégér, kell a hírverés, jelentette ki köszöntőjében Dr. Schmitt Pál a rendezvény fővédnöke. „Nincs magyar ember, akárhová vitte föl isten a dolgát, aki egy egri meghívásnak ellent tudna állni. Minden gyereknek és felnőttnek úgy kell gondolnia Egerre, mint a kultúra, az oktatás, a vallás, a művészetek, a hősiesség és a történelem városára.” -  foglalta össze gondolatait az egri bor tavaly megválasztott nagykövete, aki azt is elárulta, hogy valahányszor Egerbe érkezik meglátogatja az egyedülálló Sportmúzeumot,. A mostani alkalommal egy Vancouverből származó olimpiai fáklyát adott át Székely Ferencnek, a Sportmúzeum igazgatójának.
Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján a nyári időszak és a „Bor Éve” programsorozat egyik legfontosabb eseménye, hangsúlyozta Habis László polgármester aki arról is beszédében méltatta az egri borászok mindennapi munkáját és sikereit. A városnak és minden egrinek fontos a siker, amelyhez ez a rendezvény is hozzájárul, tette hozzá a polgármester.

Az Egri Bikavér Ünnepén a szakma jeles képviselőinek munkáját ismeri el a város. Az ünnepi köszöntők után elismeréseket díjakat adtak át négy kategóriában.

Forrás: Egriszín

program:

Július 10. szombat

16.00 – 24.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér –30 Egri étel

16.00 – A Kovács Linda Quartett jazz koncertje

18.00 – Az EU Borlovagrend Egri Bikavér Legátus Ünnepsége

19.00 – A Gajdos együttes koncertje

21.00 – Herczeg Flóra koncertje

Július 11. vasárnap

Szent Donát Ünnepség

14.30 – Szt. Donát szobránál a Donát dűlőben

Könyörgés a jó termésért Szt. Donát közbenjárására

Az Egri Csillagok és a Dobó Katica népdalkör műsora

16.00 - 22.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér – 30 egri étel

16.30 - Az Egri Csillagok népdalkör és az Agria cigányzenekar műsora

18.00 – Borünnepünk legjobb ételének – Bikavérének kihirdetése, díjátadás

Az Egri Fehér Cuvée bor névpályázatának eredményhirdetése

A Belvárosi Kereskedők Egyesülete által kiírt kirakatverseny eredményhirdetése

19.00 – A Jazz Steps együttes műsora

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Július 12-től– július 18-ig több helyen is forgalomkorlátozásra számíthatnak az autósok Egerben és Heves megyében.

A 21. számú Hatvan-Somoskőújfalu elsőrendű főúton a 7+850 – 9+750 km szelvények  között Lőrincinél valamint a 15+060-16+530 km szelvények között Apcnál  előzési szakasz építési munkák miatt  jelzőőrös irányítás ,félpályás lezárás mellett 40 km/h sebességkorlátozás, 60 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák vannak érvényben.

A 2111.számú Verseg-Hatvan összekötőúton a 11+850-12+250 km szelvények között körforgalmú csomópont építése miatt Hatvannál 40 km/h sebességkorlátozás, 60 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák vannak érvényben

A 2504. számú Eger – Bogács összekötőúton 0+950-1+720 km szelvények között Egerben a Vécsey - völgy úton nyílt árok rekonstrukció miatt útszűkület, előzni tilos, 30 km/óra sebességkorlátozás , úton folyó munkák jelzőtáblák érvényesek, a    0+350- 0+950 km szelvények között zárt csapadékcsatorna építése miatt Egerben a Tetemvár utcai szakasza zárt csapadékcsatorna építés miatt teljes lezárásra kerül, a forgalmat a 25. számú Kerecsend – Eger-Bánréve II rendű főút felé terelik,torlódásra kell számítani (várhatóan  a  munkák szeptember hónapig tartanak)

A Magyar Közút Zrt. Heves Megyei Igazgatósága kéri a közlekedők fokozott figyelmét a fenti útszakaszokon.

Forrás: Egriszín

A várakozásokon felül teljesítenek a Heves megyei véradók, így nem fenyeget az a veszély, hogy vérhiány alakuljon ki.

Cáfolta a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója azt a hírt, mely szerint annyira megcsappant volna a vérkészlet, hogy kezd vérhiány kialakulni az országban, s ez többek között Heves megyét is érintené. Mint mondta, szűkebb hazánkban mindennek éppen az ellenkezője igaz.

– Jelenleg jó a helyzet, 7 ezer 600 egység a vérkészlet országos átlaga – tájékoztatott Gortva József. – Heves megyében szerencsére továbbra is aktívak a véradók, éves szinten 106 százalékot teljesítettek. A múlt héten pedig az országos átlaghoz képest jóval több vért adtak, 120 százalékos volt a teljesítésük.

Forrás: Heol

A történelmi vigasságok és Eger idegenforgalmával kapcsolatos, csütörtökön tartott sajtótájékoztatón a szervezők beszámoltak a Debrecen várossal történő együttműködésről, mely során a Virágkarnevál néhány kocsija Egerben is látható lesz.

Orosz Ibolya, Eger MJV Idegenforgalmi és Marketing Bizottságának elnöke beszédében elmondta, hogy céljuk megvalósítani a vonzó európai kép megszilárdítását. Az idegenforgalom csökkenéséről statisztikákban adott hírt. Felméréseik szerint a külföldiek több éjszakát tartózkodnak nálunk, mint honfitársaink, amin változtatni szeretnének széles körű programok szervezésével. Hozzátette, hogy a helyi lakosokra is számítanak, hiszen a rendezvények bázisát ők adják. Ezt segítve idén a Dobó téren tartandó Középkori Piactér megtekintése ingyenes lesz a korábbi évekkel ellentétben.

A Dobó téri piactér idén is remélhető hangulatát Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza Eger N. K. K. Kft. ügyvezető igazgatója ecsetelte. A belváros történelmi hatását középkori ruhába öltözött, több mint tíz egyesület tagjai biztosítják majd, akik hagyományőrző és harcászati bemutatókat is fognak tartani. Az idei újdonság az egész napos zenei programok utáni nagyszínházi előadások lesznek. Közülük is kiemelte Boccaccio Dekameronját, az Irish Dance és Catherine Gallagher tánc-showját, a Pannon Várszínház előadását és Sass Sylvia koncertjét a Minorita templomban, amely az egyetlen fizetős program.

Bódor Edit, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kht. kulturális menedzsere arról számolt be, hogy alig egy hét múlva Debrecen városa Egerbe látogat, elhozva a virágkarnevál hangulatát. Látható lesz néhány kocsi díszítése, építése és lebontása, mely izgalmas látványnak ígérkezik. Az együttműködés majd tovább erősíti a két város közötti kulturális kapcsolatot, segítve egymás munkáját az országos nyilvánosság terén.

Tizenötödik alkalommal rendezik meg a Végvári Vigasságokat, melyről Dr. Veres Gábor, a Dobó István Vármúzeum igazgatója  tartott előadást. Hangsúlyozta a Dobó téren felállított Középkori Piactérrel való együttműködést, mely segíti a pályázati források megszerzését. A hétköznapi műsorokat elsősorban a családosoknak ajánlja a várban. A programok közül fontosnak vélte megemlíteni a már országos szintűvé vált rangos íjászversenyt, a sportegyesület szervezésében pedig a Magyarországon egyedülálló bástyamászó versenyt, amelyet idén egy új szerkezet segítségével nehezíteni fognak a rutinos hegymászóknak.

Forrás: egriszín

Világ- és Európaklasszisok részvételével kezdődött el a CXII. Allianz Országos Úszóbajnokság Egerben, melyről Szeleczki János alpolgármester és Kiss László a Magyar Úszószövetség kapitánya tartott tájékoztatót ma délelőtt a Bitskey Aladár uszodában.

A hazai úszósport kiemelkedő eseményén a házigazda Eger igyekszik a lehető legideálisabb feltételeket biztosítani a magyar úszás élvonalába tartozó résztvevőknek, hogy kiváló eredményeket tudjanak elérni, hangsúlyozta Szeleczki János alpolgármester a tájékoztatón. A megfelelő feltételek biztosítva vannak a kiválóságok versenyéhez, ami válogató is a budapesti Európa-bajnoksághoz.
Az alpolgármester annak a reményének is hangot adott, hogy az ilyen versenyek és versenyzők vonzzák és motiválják a gyerekeket „Egerben, a vizes sportok városában”, hogy a jövőben ebben a sportágban szép eredményeket érjenek el.

Jó előjel az Országos Felnőtt Úszóbajnokság Egerben, már a korábbi nemzetközi versenyek előtt is bevált, jelentette ki Kiss László a Magyar Úszószövetség elnöke a kitűnő és gyors medencére hivatkozva. A bajnokságon három versenyre készülnek a magyar sportolók, a felnőtt Európa Bajnokságra, az Ifjúsági EB-re és az Ifjúsági olimpiára.

A magyar válogatott gerince kialakult, az Európa-bajnokságra számonként négy versenyzőt neveznek, két szám kivételével. A 800-as és 1500-as számokra kettőt-kettőt. A klasszisok helyzete biztosnak látszik, éles versenyt a kérdéses versenyzők számára jelent a mostani megmérettetés.
A tájékoztatón elhangzott, hogy az úszók egyfajta verseny-állóképességet szerezhetnek meg a megmérettetésen. A válogatott versenyzők sok számban indulnak, Cseh László például ötben.
A 112. magyar bajnokságon 212 versenyző indul, ami létszámában is az egyik legkomolyabb országos felnőtt megmérettetést jelenti, ami Európa Bajnokság mellett felkészülés az augusztus 15-én kezdődő szingapúri Ifjúsági Olimpiára, amelyen nyolc, itt versenyző  magyar úszó áll rajthoz. Ők egyébként a jövő héten kezdődő Ifjúsági EB-re is elutaznak Güttler Károly vezetésével. Az ifjúsági csapatban olyan kvalitású versenyzők vannak, mint Biczó Bence és Bernek Péter, aki jelenleg 200 m háton 13. helyen áll a világranglistán.

Az Európa-bajnokság augusztus 4-én kezdődik a Margitszigeten. Az európai szakszövetség igazgatója szerint minden idők legnagyobb kontinensviadalára készülnek a budapesti Eb-n, ahol minden eddiginél több ország minden eddiginél több versenyzővel képviselteti magát a viadalon.
Az esélyeket latolgatva Kiss László az előző EB-hez képest többet vár. Elmondása szerint sikeres bajnokság előtt állunk, erre a világklasszis Cseh László, Kis Gergő és Verrasztó Dávid jó garancia.

Forrás: Egriszín