Keresés: „idős” (643 találat)

A ZF Hungária Kft. gazdasági fejlődéséről és az új generációs jövőbeli terveiről tartottak ma sajtótájékoztatót a gyár irodaházában, ahol bejelentették Őszi Csilla ügyvezetői kinevezését is.

Még 1995-ben vásárolta meg a Csepel Autógyárat a ZF Hungária Kft., amely figyelemreméltó gyárrá nőtte ki magát. A ZF-nek saját teszt centruma, fejlesztési centruma és a ZF csoporton belül saját felelősségi jogköre van. Büszke vagyok rá, és életem egyik fő művének tartom- hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Ulrich Diller a ZF Hungária Kft. elnök –vezérigazgatója. Mi egy magyar vállalat vagyunk, német tőkével, mégis legfontosabb tőkének a munkatársakat tekintjük. Kezdettől fogva egy személyzetfejlesztési koncepción dolgoztunk, így építettünk fel egy programot, ami a szakképesítéssel, a fiatalok képzésével indul a Bornemissza Szakközépiskolával együttműködve, valamint szoros kapcsolatot ápolunk a Miskolci Egyetemmel, illetve tréningprogramokon fejlesszük a dolgozóinkat, vezetőinket.  Minden helyzetben fontosnak tartottam, hogy a megfelelő embereket helyezzem a vezetői pozíciókba, akiknek a legjobb a hozzáértésük, mert a ZF Hungária siker történetét úgy tudjuk tovább vinni, ha ezt a tendenciát folytatjuk, és megőrizzük a vállalti szellemet. Egernek és szinte egész Heves megyének szociális részét képezzük, komolyan vesszük a munkatársainkat, ami érinti a szociális tematikákat, a fejlesztéseke, a továbbképzéseket is.
Dr.Ulrich Diller kifejtette, hogy nem tervezi, hogy 65 éves koráig dolgozik, ezért fontos számára, hogy az élete fő művének számító ZF Hungáriát megfelelő kezekbe adja tovább. Ezért a ZF igazgatótanácsának együttműködésével április 1-től ügyvezető igazgatónak nevezte ki Őszi Csillát. Az új ügyvezető igazgató közvetlenül Diller Úrnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, ő lesz az a személy, aki a következő generációnak átviszi a gyárat.
Őszi Csilla 14 éve dolgozik a ZF Hungária kft-nek, kontrollerként kezdte, majd kontroller vezetőként folytatta munkáját. 2007-ben az informatikai osztály, 2008 végén a cégvezetés, 2009-ben pedig a HR, vagyis a személyügy is az irányítása alá került. Majd 2011. április 1-jétől a ZF Hungária kft. ügyvezetőjének nevezték ki. Az új ügyvezető szeretné az eddigi megszokott szellemben tovább folytatni az irányítást.
Dr. Ulrich Diller a sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy habár Eger legnagyobb adófizetője a ZF, mégsem képes a város megoldani, hogy a dolgozók biztonságosan meg tudják közelíteni a munkahelyüket. Sérelmezi, hogy a Sas út végi - Kistályai út elején lévő vasúti átjáró ilyen balesetveszélyes.
A Japánt ért katasztrófa közvetlenül nem érinti a céget, de vannak vevőik, akik onnan is kapnak alkatrészeket és ezek a szállítmányok megkésve érkeznek hozzájuk. Elhangzott, hogy a ZF Hungária nagyszerű ütemben halad az elmúlt évekhez képest és a válság előtti időszakhoz képest is.   A bevételek 50 %-al emelkedtek, de szeretnék elérni a 70%-os gyarapodást. 2012-re pedig még további 30 %-os növekedést terveznek. A válság előtti szinthez képest is 25%-os a növekedés.  A forgalomnövekedés is jelentős 35%-os.  Az éves bevételük eléri a 210 millió Eurót.
Még 2009-ben 660 munkás dolgozott a gyárban, most 2011-re ez a szám felugrott 830-ra és ezzel elérték a 2008-as válság előtti szintet. Emellett a beszállítókon keresztül 700 embert foglalkoztatnak Mezőkövesden is. Diller Úr pozitívan látja a jövőt, amelyre megfelelő szakemberekkel elő vannak készülve.

Forrás: Egriszín

A feljelentő álláspontja szerint az eseti megbízások indokolatlanok voltak, illetve felmerül a gyanúja annak, hogy a megbízási szerződésekben rögzített szolgáltatások nem valós szolgáltatásokat takarnak. Az okozott kár nem tisztázott.

Sós Tamás közleménye:

"Ez egy elterelő hadműveletnek a része, a megyei közgyűlés jelenlegi munkájának hiányosságairól kívánja elterelni a figyelmet: a megszorításokról, az elbocsátásokról.A fejlesztésekből azokat tudják elindítani amelyek még az előző  kormányok során született döntések (vári projekt, kórházfejlesztés). Az Orbán- kormánytól nem kapják meg azt a támogatást, amit mi megkapunk a Gyurcsány- Bajnai kormánytól.

Az említett ügyben is jogszerűen jártunk el. Mégis csak nonszensz,- mindenki láthatta - hogy abban az időben mindent elkövettek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy le tudjuk bonyolítani a közgyűléseket - mert nem zárt ülések, hanem nyílt ülések voltak - , most pedig azt kérik számon, hogy ezt mégis szakszerűen meg tudtuk tenni. Ehhez viszont nélkülözhetetlenek voltak a hivatali dolgozók,hagyományos őrző-védő feladatot ellátókon túl a rendkívüli helyzetet kezelni tudó szakemberek. Még nekik is sok-sok nehézséget jelentett a rendkívüli szituációk kezelése. A feljelentés megalapozatlan gyanúkon alapul, visszautasítom a hamis vádakat. A fent említett események a nyilvánosság előtt zajlottak.

Dr. Sós Tamás"

Sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József Országgyűlési Képviselő, az MSZP Frakcióigazgatója, és Dr. Sós Tamás Országgyűlési Képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Elhangzott: a Fidesz az 1944. és 1990. közötti időszakot nem tekinti jogfolytonosnak a magyar társadalom életében. Tóbiás József elmondta: helyes döntést hoztak, hiszen az alkotmányozás a Fidesz alkotmányáról szól, ez nem jelenti a társadalom többségének támogatását.

Sós Tamás szerint az elmúlt időszakban a szegény emberek még szegényebbekké váltak, a lakosság nagy többségének kiszolgáltatottsága alakult ki, az elmúlt 1 esztendő ámokfutását fogalmazzák meg az alkotmányban.

A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának minden tagja felkereste kedden reggel Blaskó Balázs igazgatót, hogy közöljék: a jövő évadtól nem kívánnak Egerben dolgozni.

Még tartott a kecskemétiek Caligula helytartója című előadása hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban, amikor elterjedt a hír: a tánctagozat minden tagja távozni készül az egri teátrumból. Az információ igaznak bizonyult, a művészek kedden reggel egyesével bekopogtattak Blaskó Balázs direktor ajtaján, hogy közöljék: a jövő évadtól nem kívánnak a megyeszékhelyi intézményben dolgozni. Bár mindezt csak kedden mondták ki – mint megtudtuk –, már korábban döntöttek. A végső elhatározásra akkor jutottak, amikor múlt pénteken a direktor visszavonta a tagozat vezetőjének, Barta Dórának a kinevezését.

Mint azt korábban megírtuk: az igazgatói döntésre azután került sor, hogy a Megyeháza jogi főosztálya arra a jogi álláspontra jutott, hogy Csizmadia Tibor, a színház korábbi igazgatója a kinevezéskor figyelmen kívül hagyta a jogszabályokat, Barta Dóra nem rendelkezik a megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel a pozíció betöltéséhez, így kinevezése törvénytelen volt. Blaskó Balázs tánckari státuszt ajánlott fel Barta Dórának, ám az érdemes művész ezt méltánytalannak érezte, s nem fogadta el.

Amikor a távozás okairól kérdeztük a táncművészeket, szinte egyszerre mondták a választ: nem értenek egyet az új direktor által meghatározott iránnyal.
– A prózai és zenés előadásokat eddig is kiszolgálta a tánctagozat. Emellett hoztunk létre önálló, táncszínházi előadásokat – indokolt Feledi János. – Azonban az új igazgató által felvázolt jövő eltér mindattól, amit eddig csináltunk, azt nem tudnánk vállalni. Én egy „kettőt jobbra, kettőt balra, hejderutyutyu” előadás után nem tudnék a tükörbe nézni.
A jövőről szólva annyi derült ki, hogy a táncművészek szeretnének együtt maradni. – Mára elértük, hogy a közönség igényli az előadásainkat, ismerik és szeretik, amit csinálunk – emelte ki Kiss Róbert. – A munka azonban nem ért véget, ezt szeretnénk közösen folytatni.
– A szerződésben vállaltakat teljesítjük, ahogy eddig. A szakma iránti alázat és elhivatottság nem lehet kérdés, még egy ilyen esetben sem – mondta Horváth Zita. – Nincs bennünk harag, és ez nem is a búcsú pillanata. Azt már megéltük a Tiszta tánc bemutatójakor.
Az üggyel kapcsolatban Blaskó Balázs színigazgató elmondta: mindenkinek felajánlotta a szerződést a jövő évadra. – Az intézmény életében szerződtetési időszak van, ilyenkor egy színházban természetes, hogy vannak távozók és érkezők – értékelt a direktor.
A táncművészek szerződése június 15-ig szól. Addig vezető nélkül dolgoznak. Bár a keddi próbájuk elmaradt.

Barta Dóra: Hittem ebben a városban

– Eddig sem végeztem a munkámat felelőtlenül, de most még nagyobb lelki nyomást érzek a művészeim sorsát illetőleg. Egerben totálisan lerombolt egzisztenciámból ez nem tűnik könnyűnek. De megnyugtat, hogy ez nem mindenhol van így – mondta Barta Dóra. – A legfontosabb talán az, hogy a tagozat művészeit munkához juttassam. Mindenképpen szeretnénk tovább együtt dolgozni, ha nem is Egerben, majd Budapesten, vagy egy olyan vidéki városban, ahol szívesen látnak. A legjobban az fáj, hogy 2013-ig szóló kinevezésemmel kapcsolatban, annak megszüntetési szándékáról senki nem egyeztetett velem. Művészi különbözőségekről elegáns tárgyalást szívesen folytattam volna.

Méltatlan, hogy a város egyetlen érdemes művészeként szakmai alkalmasságomat kell megvédenem, bizonygatnom. Soha nem hangoztattam, hogy mit értem el pályám során, milyen nagyszerű szerepeket táncoltam, vagy mit adtam fel azért, hogy itt dolgozzam. A dicséretet nem igényeltem, de amit kaptam, azt nem vártam. Az biztos, hogy én nem törnék pálcát egy olyan műfaj fölött, amihez nem értek.

Forrás: HEOL

34 millió Ft-ot nyert az egri Művészetek Háza a „Kreatív interakció - A képzőművészet népszerűsítése Egerben” c. projekt megvalósítására.  Ennek célja, hogy elmélyítsék a művészeti ismereteket a fiatalok körében rendhagyó, múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével. A különböző művészettörténeti korszakokat, irányzatokat és stílusokat új szempontok szerint mutatják be. Nem időrendi sorrendben, hanem az egymástól térben és időben távoli kultúrák szimbólumrendszerén keresztül.  A projekt, Kepes György festőművész állandó- valamint a Zsinagóga Galéria időszaki kiállításaira épül. Lesznek rendhagyó múzeumi órák, képző- és iparművészeti szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások és témanapok is középiskolai és kollégiumi csoportok részére meghívott előadókkal. Az első témanap május 11-én a Neumann János Középiskolában lesz, ahol Gyergyádesz László művészettörténész és Bollók Csaba filmrendező tartanak előadást. Június 18-án pedig  „fénnyel komponálva” címmel tartanak témanapot a Dobótéren ahol a Kiégő Izzók nevű csoport fényfestését , a Lézerszínház táncművészeti előadását és Cakó Ferenc grafikusművész „homok animációs” bemutatóját láthatják az érdeklődők.

„Jól esik, ha azt hallom, szükség van ránk itthon.” - nyilatkozta Barta Dóra.

Tiszta Tánc címmel készült az a produkció, amit Barta Dóra társulata a Tánckar tűzött március 18-án színpadra. Az Egri Tavaszi Fesztivál keretein belül évről évre színpadra állítanak egy egész estétbetöltő táncot, hangulatot, érzést bemutató művet. Zachár Lóránd és Joseph Tmim, izraeli koreográfus próbált a társulattal. Teltház előtt nyitotta meg az előadásukat Barta Dóra, amelyben megköszönte a táncot kedvelő nézők szeretetét, remélve hogy, a Tánckar megszűnése nem veszi kedvüket a műfaj szeretete iránt. Ajánlotta kicsiknek és nagyoknak, fiataloknak és idősebbeknek, nem volt megtervezett vonal, amit mindenképpen a darabbal meg szeretett volna mutatni, mindenki fantáziájára bízta a műben rejlő szépségeket, biztatott mindenkit találja meg benne mindenki önmagát, a jót és a nyugalmat.

Az önálló táncházi bemutatóval lehetőséget kaptak a táncosok egyediségük hangsúlyozására, a munkába fektetett értékek megmutatására, Barta Dóra erre tette fel életét külföldi lehetőségeket visszautasítva itthon szűkebb hazájában, Egerben szerette volna megmutatni mi is a modern táncművészet, amire minden korosztály vevő. Most ez a folyamat megszakadt…

"Amíg táncolhatunk, nem érdekel, hogy van e barátnőnk/barátunk, vagy, hogy bejuthattunk-e egy jó főiskolára. Egyáltalán nem érdekel minket, hogy a társadalom hogyan tekint ránk. Az egyetlen dolog, amitől félünk, hogy soha többé nem táncolhatunk."

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

A megszorítás és a bizonytalanság jellemzi a Heves Megyei Önkormányzat idei költségvetését Nagy Imre szerint.

A közgyűlés szocialista frakciójának elnöke pénteki egri sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány döntéseinek következtében csökkent az állami támogatás és az átengedett bevételekből származó várható jövedelem, amely havonta mintegy 80-100 milliós forráskiesést jelent.

A közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke úgy látja: a vezetés minden bizonnyal majd csak július körül fog szembesülni a valós anyagi helyzettel. Hozzátette: mindezek ellenére egy feszített költségvetést készítettek a szakemberek amellett, hogy igyekeznek csökkenteni a megyei önkormányzat hitelállományát.

– A pénzügyi megtakarítások között viszont vannak olyan elemek, amelyek rossz irányba vezethetnek. A mátraházi idősek otthonának férőhelyeinek megszüntetését a várható demográfiai tendenciák ismeretében is egy átgondolatlan döntésként értékelhetjük – hangsúlyozta Nagy Imre.
Emellett a képviselő pazarlásnak gondolja a kétmilliós támogatást az Al-Gharnati Alapítványnak, miközben százezreket faragnak a megyei fenntartású intézmények működési költségeiből.

Forrás: Heol

Március 2-án reggel összapparátusi értekezleten mutatkozott be és vázolta terveit a Városháza dísztermében dr. Kovács Luca, aki március 1-től a megyeszékhely jegyzője.

A szakember Miskolcon szerzett jogi diplomát, visszatért Egerbe, dolgozott a rendőrségen, majd az ügyészségen, később pedig 12 éven át tevékenykedett ügyvédként, legutóbb –több, mint négy évig- a Polgármesteri Hivatal (PH) titkárságvezetője volt.

A mottó: "ésszel-szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonyan!"

Dr. Kovács Luca kifejtette: jegyzőként a kiszámíthatóság, biztonság és felelősség értékhármasára épít. Tudja, hogy meg kell őrizni az elmúlt években teremtett értékeket, ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol a Polgármesteri Hivatal soha nem lehet eléggé elégedett önmagával: ilyen az ügyfelekkel, polgárokkal való kapcsolattartás. Úgy fogalmazott: nagyon fontosnak tartja, hogy a hivatali dolgozók mindig tartsák szem előtt: nem ügyiratokat kezelnek, hanem az emberek ügyeivel foglalkoznak.

Eger Megyei Jogú Város új jegyzője az összapparátusi értekezleten meghirdette az ügyfélbarát közigazgatás fejlesztését. Ennek érdekében ügyfél-elégedettségi kérdőíveket helyeznek majd el az ügyintéző pontokon. Dr. Kovács Luca hangsúlyozta: várják a polgárok visszajelzését. Fontos információ lehet, ha összességében pozitív képet látnak, de nagyban segíti a munkát az is, ha kiderül, milyen területeken lehet javítani, fejleszteni. Hasonló céllal ötletládát helyeznek el a Városháza aulájában, várva a javaslatokat, hiszen azokat a problémákat lehet orvosolni, melyekről tud a hivatal.

A jegyző asszony szerint nagyon fontos, hogy az egriek jobban ismerjék meg az értük dolgozó Polgármesteri Hivatal munkáját, hiszen az ember a születéstől egészen az idős korig számos ügyben van kapcsolatban az önkormányzattal. Emellett a Városháza rengeteg olyan programon, pályázaton és fejlesztésen dolgozik, amely közvetlenül érinti Egert és az itt élő polgárokat. Határozott célunk az, hogy az ezekről szóló közérdekű információkat eljuttassuk az emberekhez – mondta a hivatalvezető.

A közigazgatási rendszerben is nagyon fontos a teljesítményértékelés, a munka hatékonyságának vizsgálata. Ebben segítenek a hivatalban dolgozó kiváló informatikai szakemberek, s a tervezett fejlesztések fő célja, hogy az önkormányzatnál kevesebb legyen a papírmunka, ezáltal felgyorsuljanak a munkafolyamatok. Az informatika fejlesztések okán elengedhetetlen az oktatás: ezt szolgálja hamarosan a Kossuth utcai épületben egy 12 fős tanterem is.

A FIDESZ- kormány elmúlt tíz hónapjának tevékenységét értékelte Kovács László az MSZP alelnöke csütörtöki, Korózs Lajossal és dr. Sós Tamással közösen tartott egri sajtótájékoztatóján.

-          20 év alatt igen komoly eredményeket ért el az ország fejlődésében a Magyar Szocialista Párt. A jelenlegi Kormány igen büszke arra, hogy szerintük jó irányba halad az ország, az MSZP álláspontja viszont az, hogy a pozitív haladás megtorpant, és a rossz irányba halad rohamos tempóban az ország - értékelte a helyzetet Kovács László.

Mint elhangzott, jól megszervezett koncepció volt a FIDESZ hatalomátvétele melynek következtében sérült a jogállamiság.

-          Nagyarányú adócsökkentést ígértek, nem a jelenlegi helyzetet ígérték miszerint „lesz akinek lesz nagyarányú adócsökkentés”, hiszen ez csak a 300 ezer forint felett keresőket érinti. A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt és olyan többpártrendszer kialakítása van folyamatban, ahol ugyan több párt van, de a FIDESZ-en kívüli pártokat igyekeznek jelentéktelenné tenni - tette hozzá Kovács László.

Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kitért arra, hogy ma már a kistelepüléseken is érezhető az elégedetlenség, főként azok körében akiknek fontos volt a közmunkaprogram a megélhetésük szempontjából.

-          A költségvetések elfogadásának időszakát éljük, de ami már most látszik, hogy kevesebb pénz fog jutni az oktatásra és a szociális területekre is. Az indoklás nélküli elbocsátások során rengeteg szakembertől váltak meg, az egyensúly teremtést pedig az intézmények bezárásával próbálják megoldani – vázolta a tényeket dr. Sós Tamás.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta, hogy az egykulcsos adó bevezetésével 147 milliárd forint vándorol a magas keresetűek zsebébe és az olyan intézkedések sem könnyítik meg a családok helyzetét, mint a családi adózás, hiszen Magyarországon a gyermekek 40 százaléka olyan családban él ahol nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt.