Keresés: „súly” (852 találat)

Bíznak a kormánypártiak Sós Tamásban? A kormány befogadta Mesterházy Attila és heves megyei MSZP első emberének azon módosító indítványát, amely kimondja, hogy ”a nyugellátást havonta, a magyar törvényes fizetőeszközben kell folyósítani”.

Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének és szakpolitikusának kezdeményezése megakadályozza, hogy a kormány önkényesen átírja a nyugdíjkifizetés mai szabályait, például úgy, hogy a jövőben a nyugdíjak egy részét is Erzsébet-utalványban fizethesse – áll a megyei szocialisták közleményében.

"A javaslat elfogadása az MSZP nyugdíjvédő politikájának sikere. A teljes győzelem ugyanakkor még messze van, hiszen a nyugdíjrendszer szétverését, a rokkantnyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak vagy bármilyen más nyugdíj elvételét továbbra is elfogadhatatlannak tarjuk. Emellett továbbra sem tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerben történt pusztítás után milyen modellt kíván bevezetni a kormány; képes-e a nyugdíjak értékállóságát és fedezetét garantálni? A Magyar Szocialista Párt, ahogy eddig, úgy a jövőben is azon lesz, hogy határozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseivel megvédje a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – hangsúlyozzák.

Fotó: MTI

A növekvő forgalommal egyenesen arányosan a motorosok által okozott balesetek száma és azok súlyossági foka az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent. Heves megye földrajzi adottságánál fogva kedvelt célállomása a motorosoknak, a 24-es főút mátrai szakasza nagyon népszerű túraútvonal. Ma Magyarországon nagyon sokféle típusú motorkerékpárt lehet kapni. Ezek a járművek rendkívüli teljesítményre lehetnek képesek, s ezek kezeléséhez nagy odafigyelésre van szükség. Azon motorosok, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, egy-egy veszélyhelyzet bekövetkezésekor sokszor rosszul döntenek, és ez komoly sérüléseket, valamint anyagi károkat okozhat.

 A motoros balesetek visszaszorítása és a motorosok vezetéstechnikai tudásának bővítése céljából a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a Megyei Baleset megelőzési Bizottsággal a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségével közösen  Motoros közlekedésbiztonsági napot tartott.

Az Új Széchenyi Terv keretében a kormány mintegy 1,5 milliárd forint európai uniós támogatást juttatott „Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” elnevezésű pályázathoz. Az önerőt az állam biztosítja a központi költségvetésből. Az 1.746.402.035 Ft összköltségű turisztikai projekt támogatási szerződését a napokban írta alá Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, ezzel megkezdődhet a fejlesztés.

A számos új attrakciót tartalmazó fejlesztés megváltoztatja, javítja, erősíti az egri vár arculatát, gazdagítja kínálatát. 2014-re egy interaktív, mozgalmas, sokszínű látványosság jön létre, melynek falai között mindenki találhat a maga igényeinek megfelelő látnivalót, programot - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője hangsúlyozta: a támogatói szerződés aláírása mérföldkő, amely most már belátható közelségbe hozta a projekt megvalósulását. Az attrakciós elemek sokszínűvé, élménydússá teszik majd az egri várat.

Az aláírás kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a most induló program kiemelkedően fontos, mivel az egri vár több mint 340 ezer évi látogatójával vitathatatlanul Heves megye legfontosabb turisztikai látványossága.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója szavai szerint a következő két év alatt a Dobó István Vármúzeum szakemberei felkészülnek arra, hogy egyre több vendég érkezik a várba újabb és újabb igényekkel.

(Fotó: Nemes Róbert)

A hétvégi viharok rengeteg kárt okoztak országszerte. Tiszanánán egy kéménybe csapott bele a villám. A ház tetőszerkezete megsérült, közel fél milliós a kár. Nem történt személyi sérülés.

A hétvégi viharok sok munkát adtak a tűzoltóknak. Heves megyében számos esetben hívták őket, legtöbbször fák dőltek az útra.

Tiszanánán egy családi ház kéményébe csapott bele a villám, ami ennek következtében szétrobbant és a szomszédos házak tetejére, illetve az útra is került a darabokból.

A házban lakó család az erkélyen volt, amikor belecsapott a hátsó kertnél található kéménybe a villám. Antal Erika, a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: a tűzoltókat a szomszédban levő házból értesítették, szerencsére nem történt személyi sérülés.

A család összes elektronikai készüléke elromlott a villámcsapás következtében, a hétvégére meleg víz nélkül maradtak. A tetőre esett kéménydarabok súlyosan megrongálták azt, a hátsó szobák beáztak a heves esőzések miatt. Közel fél millió forintos az anyagi kár. Tűz nem keletkezett a villámláskor.

Csütörtök hajnalban tűzesetről érkezett bejelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra. Egy véletlen folytán vették észre a tüzet a bentlakó idős emberek. A rendőrség illetve a tűzoltóság azonnal a helyszínre sietett, személyi sérülés nem történt.

Csütörtök hajnalban érkezett bejelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra, egy idős pár családi házának a tetőszerkezete kapott lángra. A házban lakók a világosságra lettek figyelmesek, azt hitték, hogy a lámpa maradt égve. A tüzet azonban a villanyóra okozta, ami hirtelen gyorsasággal terjedt a tetőszerkezetre is. Egy odaérkező autós értesítette a rendőrséget illetve a tűzoltókat, a kiszivárgó füstre lett figyelmes. A bejelentést követően azonnal a helyszínre érkeztek a tűzoltók és a rendőrök. A gyors beavatkozásnak köszönhetően nem történt súlyosabb személyi sérülés. A kiérkező rendőröknek három személyt kellett kimenekíteni a házból, közülük ketten idősebbek.

Ficsór Csaba, a Hevesi Rendőrkapitányság rendőr törzsőrmestere elmondta: a tűz nagyon gyorsan terjedt, a rendőrség és a tűzoltók azonban egymás munkáját segítve azonnal elhárították a veszélyt. Miután kihozták a személyeket a házból, elzárták a gázcsapot, így a tűzoltók zavartalanul folytathatták a tűz oltását.

A hevesi tűzoltó őrs egységei egy fecskendővel és egy vízszállítóval érkeztek a helyszínre. Azonnal áramtalanítottak, majd megkezdték a tűz oltását. A gyors beavatkozásnak köszönhetőn a ház nem vált a tűz martalékává, a villanyóra feletti részt illetve az ajtót érinti a kár. A tűzesetben közel háromszázezer forint anyagi veszteség keletkezett. A rendőrség kizárta az idegenkezűséget.

Gyerekekkel teli busz ütközött egy személygépkocsival  Eger és Szarvaskő között. A balesetben három gyerek kisebb sérüléseket szerzett, a személyautó utasa súlyosabb sérüléseket szenvedett.  A helyszínelés ideje alatt teljes útzár volt érvényben az útszakaszon.

Közel negyven gyerek utazott azon a buszon, amely péntek délután egy személygépkocsival ütközött Eger és Szarvaskő között, a 25-ös főúton.  A veresegyházi iskolásokkal teli busz Szilvásvárad felé tartott, osztálykirándulásra igyekeztek, amikor egy szabálytalanul közlekedő személygépkocsi frontálisan ütközött velük.

A busz vezetője elmondta:  arra lett figyelmes, hogy az autó pörög az úton, ezért lelassított. A gyerekek közül hárman kisebb sérüléseket szereztek, őket a helyszínen ellátták. A buszvezető mindenkivel beköttette a biztonsági övet, ennek köszönhetően nem volt komolyabb sérülése egyik gyereknek sem.

A helyszínre 3-3 mentő, illetve tűzoltóautó érkezett. A gépkocsi vezetőjét sérülésekkel szállították a kórházba, az ütközés után kigyulladt a gépjárműve, melyet a tűzoltók megérkezéséig el is oltottak. A helyszínelés ideje alatt teljes útzárat rendeltek el az útszakaszon, közel 2-2 km-es sorban álltak az autók.

Közel 50 millió fontból újult meg a Balassi Bálint Általános Iskola tornaterme. A felújítás alatt kicserélték a nyílászárókat is, az április óta tartó munkálatok végeredményét csütörtökön adták át.

Megújult tornatermével várja szeptembertől a Balassi Bálint Általános Iskola a leendő kisdiákokat. Az iskola tornatermét áprilisban kezdték el felújítani, a közel két hónapos időszak alatt többek között kicserélték a padlóburkolatot, átfestették a falakat illetve a modern  világításra is nagy  hangsúlyt fektettek. Az átépítés során nagyjából kétszáz elavult nyílászárót cseréltek ki.

Lachata István, az iskola igazgatója elmondta: 52 millió forintba került a tornaterem megújítása, ami egyrészt pályázati forrásból, másrészt az önkormányzat segítségével valósult meg. –Nagy szükség volt erre a felújításra, hiszen már 33 éve áll felújítatlanul a tornaterem. Ahhoz, hogy még sikeresebb legyen a Balassiban a sportélet, szükség volt a terem megújulásának.

Ezen kívül különféle sporteszközöket is beszerzett az iskola, így még több lehetőség nyílt a sportkedvelő diákok számára.

Az ünnepélyes átadón sor került egy olimpiai terem átadására is, a gyerekek olimpiai előadással készültek a megnyitón. Az iskola igazgatója elmondta: reméli, hogy a közeljövőben sor kerül az uszoda korszerűsítésére is.

Pünkösd hétfőn hackertámadás érte a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét. A vélhetően különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Barta Viktor, Heves megye főjegyzője ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

–  Az internetes támadás célja az anyagi haszonszerzés volt, hiszen a megyei önkormányzat adataihoz nem férhettek hozzá az illetéktelen behatolók – mondta a történtek kapcsán Szabó Róbert. –  A külföldről irányított támadás során egy lettországi emelt díjas számot hívtak, melynek információink szerint a díja percenként közel 25.000 forint. Amint kedden tudomásunkra jutott a támadás ténye, azonnal megszakítottuk az önkormányzat szerverkapcsolatait, de így is óriási a kár. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az önkormányzati telefon alközpont jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhetően meghaladja a 30 millió forintot.

– A telefonszolgáltató mai tájékoztatását követően, mely alapján az okozott kár nagyságrendjét is megismertük, azonnal feljelentést tettünk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. A történtekről – miután az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet – az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztattuk – hangsúlyozta az elnök.

– A gyors technikai és jogi lépések mellett azonban kiemelten fontosnak tartom, hogy a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben felhívjam a figyelmet az internetes veszélyforrásra. Nemcsak a közigazgatásban, hanem az üzleti és a magánszektorban is fennáll hasonló támadás lehetősége – közölte Szabó Róbert.

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata átadja az egri Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola fenntartói jogát a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének - többek közt erről is döntöttek a május 23-ai közgyűlésen.

Dr. Ternyák Csaba érsek 2012 áprilisában jelezte, hogy az egyház szeretné átvállalni az iskola fenntartásai feladatait. Az Érsekség vállalta, hogy a tanári kart - változatlan létszámmal - a katolikus egyház foglalkoztatja tovább, s az eddigi juttatásokat biztosítja a szakembereknek. A leendő egyházi fenntartású intézménybe bármilyen felekezethez tartozó diák jelentkezhet, aki az Andrássyban megismert magas színvonalú szakmai képzés iránt érdeklődik. A katolikus felekezethez való tartozás a Főegyházmegye vállalása szerint előnyt fog jelenteni a felvételnél, de nem lesz feltétele az intézményben történő tanulásnak, illetve munkavégzésnek - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az intézményt 90 évvel ezelőtt az érsekség alapította, így jött létre az Egri Érseki Felsőkereskedelmi Iskola, egy patinás intézmény, amely Egerben mindig is a középfokú gazdasági képzést szolgálta. Az épület a várható törvényi rendelkezések nyomán önkormányzati tulajdonban marad, így hangsúlyozottan csak a fenntartási feladatok átadásáról van szó. A város és az egyház képviselői megállapodtak abban, hogy félévente állapotfelmérést végeznek az épületben.