Egyre szeszélyesebb az idei nyár. Vasárnap tornádót láttak Eger mellett. A ritka jelenséget sikerült rögzíteni is.
A www.idokep.hu oldalon található videón jól látszik, ahogy vasárnap Egertől 7-8 km-re egy zivatarcella tornádót hoz létre. Ugyanez a zivatarcella okozott néhány órával előtte Szolnok térségében jelentős károkat. A videót Deák Péter rögzítette.
A nagysikerű csillagászest után újabb programra várja az érdeklődőket a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Augusztus 28-án rendezik meg a Denevérek éjszakáját.
A denevérek nagyon hasznos állatok, bár keveset tud róluk az átlagember és ezért a nemszeretem állatok között tartják őket számon. Ezen az előítéleten szeretne változtatni a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Olyan érdekességeket lehet megtudni a „bőregerekről”, mint hogy családszeretők és kicsinyeiket „denevér óvodában” nevelik, vagy hogy a világon több mint 1000 fajuk ismert. Még további sok érdekes adatot tudhatnak meg az érdeklődők, és még közelebbi barátságot is köthetnek a repülő emlősök e csoportjával a bátor vállalkozók.
A program első részében egy színes, érdekes előadás keretében szerezhetnek több információt a résztvevők, majd az elhangzottakból adhatnak számot egy totó segítségével a nagyok, a kicsik pedig saját denevért is készíthetnek. A program második részében a felsőtárkányi tóparton felállítják a denevérfogó hálókat és befogják a repülő emlősöket, hogy közelebbről is megfigyelhessék őket. A detektor segítségével pedig hallhatják a denevérek által kibocsátott ultrahangot, amit az emberi fül már nem érzékel.
A program időpontja: 2010. augusztus 28. (szombat), 17.30 - kb. 23.00 óráig.
A foglalkozás helyszíne: előadás a felsőtárkányi ’Nyugati Kapu’ Oktató- és Látogató Központjában,
hálózás, detektoros megfigyelés a felsőtárkányi-tóparton.
Ajánlott felszerelés: megfelelő ruházat és lámpa – a terepi programhoz.
A program részvételi díja: 300 Ft/fő
A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.
A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.
Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.
Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”
Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.
Az egyesület következő programjai:
2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.
2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.
Forrás: Egriszín
function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}
Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.
Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.
Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?
A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.
A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.
Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.
Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.
Győzelemmel rajtoltak
Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.
A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek, komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).
A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.
NB III. Mátra-csoport
1. forduló
Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)
Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)
EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta
László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik. Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését
Forrás: Egriszín
Csillagközi utazásra invitálta vendégeit a Bükki Nemzeti Park a péntek este rendezett csillagászati estjén, a felsőtárkányi Látogatóközpontban. A távcsöves csillagnézéssel egybekötött, sok kérdést és választ felvető előadás aktualitását az augusztusban a Föld közelében lévő Perseidák meteorraj okozta csillaghullás látványos jelensége adta.
Csillagködök, fekete lyukak, spirálgalaxisok és hozzá ezer kétely. Nagy Göncöl, sarkcsillag, Cassius Peia, Vega, Hattyú. Csillagképek és más csodák, amelyek az ember környezetét alkotják. Van-e élet az univerzum távoli vidékein? Óhatatlanul felmerül a kérdés, ha az ember a természet titkait kutatva rácsodálkozik a világegyetem végtelenségére, mely fantasztikus csodáinak világába Mikó Attila, a Hell Miksa Csillagászati Közhasznú Egyesület elnöke kalauzolta az érdeklődőket a péntek esti bemutatón. Előadásában először elméletben ismerkedtünk meg a legfontosabb csillagképekkel, mint a Nagy Göncöl, majd napnyugta után ki-ki saját szemével is meggyőződhetett a valóság igazáról. Bár emberi értelemmel sokszor nem könnyű megérteni a jelenségeket, a csillagok segítenek, hiszen évezredek óta adnak tanácsot a jósoknak, és mértéket a tudósoknak.
Veszélyesek-e a meteorok? Hogyan keletkezett a Nap. Mindez nemcsak a tudósok elméjét izgatja, az őszinte gyermeki fantázia is rátalál a különös utakra. A találkozón a kisebbek érdeklődését is felkeltették a kozmikus jelenségek, és nagy évezettel kutatták a csillagok útját.
A fantasztikus tejút mellett, a távcsöves bemutatón a látogatók megcsodálhatták a felkelő óriási Jupiter és holdjai fenséges látványát.
Forrás: Egriszín
Oláh Tibor, az Egri Vitézlő Oskola tagja nyerte az első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyt. Az eseményt Törökországban rendezték.
Nyugat-Anatóliában, a görög mitológiából ismert Ida-hegységben rendezték meg Törökország első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyét július 9-11-én. (A verseny hivatalos elnevezése: I. Kaz Daglari Geleksel Okculuk Müsabakalari.)
A rendezvény mintegy 70 résztvevője közt összesen 6 ország képviseltette magát. A török íjászok mellett 2 német, 2 francia, 2 magyar, 1 cseh és 1 iráni versenyző vett részt a gyalogos íjászversenyben. A pálya 17 lőállásból állt, sárga-fekete körös, 2D és 3D célokkal. Volt továbbá néhány speciális cél: gyorslövés, „puta” lövés, közelítős, és hátrálós lövés, továbbá egy egyedi fejlesztésű „futóvad” cél.
A három napos rendezvényt nagy érdeklődés kísérte mind a sajtó, mind a közélet szereplői részéről: Havran kaymakamja (szolgabíró), Fatih Genel, a kerület országgyűlési képviselője, Balikesir tartomány válija (kormányzó, főispán), 5 környékbeli város polgármestere, és a környékben állomásozó fegyveres testületek parancsnokai.
Az eredmény:I. Oláh Tibor (Egri Vitézlő Oskola)
II. Yavuz Arslan (Titerdaz, Istanbul)
III. Murat Özveri, dr. (Titerdaz, Istanbul)
Forrás: Egriszín
6 út, a település útjainak egynegyede újult meg pályázati pénzek segítségéve Makláron. 16.000 négyzetméter új burkolatot adtak ma át, összesen 103 millió forint értékben.
Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.
PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei szervezete.
Forrás: Egriszín
Bognár Ignác, a Jobbik egri elnöke ma délelőtt ismertette a szervezet egri jelöltlistáját. Az önkormányzati választásokon a Jobbik 12 egri egyéni választókerületben kíván önkormányzati képviselőjelölteket állítani.
12 egyéni választókerületben szeretne jelöltet állítani a Jobbik. Mirkóczki Ádám polgármesterjelölt elmondta, hogy büszkék az elkészült programra, ami tovább viszi az elmúlt 20 év jobboldali politikai elképzeléseit.
A program összeállításához rengeteg embert meghallgattak, hangsúlyozta Mirkóczki. Négy alappillérre épül, ezek: „Munkát akarok, otthont alkarok, családot akarok, hazát akarok.”
Az elképzelésekről néhány gondolatban annyit tett hozzá a polgármesterjelölt, hogy Egerben valóban kevés a munkahely, amin változtatni kell, itt kell tartani az elvándorló képzett fiatalokat. A gyermekvállalás önkormányzati szintű segítésével gyermekbarát várost szeretnének, az iskolai erőszakra viszont zéró tolerancia a válasz.
Az is elhangzott a tájékoztatón, hogy a város jelenlegi vezetése által preferált belváros mellett, minden városrészt megfelelő, élhető otthonná kell tenni.
A „Hazát akarok” programrész alatt a kulturális gyökerek fontosságát hangsúlyozzák, ami kapcsán Bognár Ignác kifejtette, hogy a meglévő értékeket tovább mozdítva, a kulturális örökség mellett szélesíteni kell a beszűkült kínálatot. Ehhez a bővülő kínálat mellett arra lenne szükség, hogy Eger a PR és a marketing területén is előbbre lépjen. A Jobbik szerint hatékonyabb lenne kevesebb programmal de intenzívebb módon megszólítani a turistákat.
A Jobbik egri jelöltjeinek listája:
1. sz. választókerület: Kun Róbert
2. sz. választókerület: Bognár Ignác
3. sz. választókerület: Ferenczi Henrik
4. sz. választókerület: Tóth István
5. sz. választókerület: Soóváry Tivadar
6. sz. választókerület: Sajtos László
7. sz. választókerület: Jakab Gábor
8. sz. választókerület: Barta józsef
9. sz. választókerület: Dr. Pápai Ákos
10. sz. választókerület: Balázs Péter
11. sz. választókerület: Nagy Gerzson
12. sz. választókerület: Dr. Menyhártné Szövérfi Katalin
Forrás: Egriszín
„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.
Nézze meg videónkat!
A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”
Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.
Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
„Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.
Forrás: Egriszín