Az égő száraz fű a házakat is veszélyeztette.
10-15 hektáron égett szombat délután a száraz fű Eger mellett Felnémet közelében. A szél miatt a lángok gyorsan terjedtek. A terep miatt a tűzoltók csak gyalogosan közelíthették meg a területet. Kézi szerszámokkal próbálták meg eloltani a lángokat, de erősítést kellett kérniük a hatalmas tűz miatt.
A füstöt és a forró pernyét a szél a közeli házak felé vitte, félő volt hogy akár lakóépületekben is kár keletkezhet.
A Magyar Akkreditációs Bizottság több hónapos vizsgálat után értékelte az EKF akadémikus életét.
„A főiskola életében az elmúlt időszak is sok munkával telt” – hangsúlyozta Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes, ezzel utalva a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) főiskolánkon tett látogatására.
A hattagú bizottság – egy három hónapos munka után – a napokban értékelte az Eszterházy Károly Főiskola akadémikus életét. A munkát intézményi és kari szintű önértékelés előzte meg, amely egyebek közt az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgáltatások és a minőségbiztosítás területeire terjedt ki. „Nagy örömünkre szolgál, hogy a záró megbeszélésen a hattagú bizottság nagyra értékelte a főiskolán folyó munkát” – tájékoztatott a rektorhelyettes. Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora korábban úgy fogalmazott, hogy „egyetemközeli állapotban vagyunk”. A bizottság elnöke a zárórendezvényen pedig elmondta, hogy bizonyos karaink már messze túlhaladnak a MAB által felállított, az egyetemi szintet meghatározó feltételein.
A főiskola vezetősége bízik abban, hogy két kart, a Tanárképzési- és Tudástechnológiai, valamint a Bölcsészettudományi Kart egyetemi karként akkreditál a bizottság. A Természettudományi Kar pedig egy doktori iskolai törzstag regisztrálásával szintén megfelelhet majd a kritériumoknak. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Főiskola egy olyan – a régióra szellemileg is ható – felsőoktatási intézmény, egyetem kíván lenni, amely minőségi oktatást folytat, s amely számára a hallgatói a legfontosabbak. A rektorhelyettes végezetül köszönetet mondott az intézmény előző vezetésének is a kitartó munkáért.
Forrás: palettaonline
Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.
Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.
– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.
A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.
A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.
A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.
Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.
Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.
– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.
– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.
Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről
Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.
Forrás: HEOL
Farsang Farki Vigadalmat rendeztek a kisnánai várban.
A látogatók ezen a napon nem csak a várat ismerhették meg, hanem akár kincsvadászaton is részt vehettek, a hölgyek pedig kipróbálhatták boszorkányos tudásukat. A versenyen fő szám volt a szemmel verés, a bájital készítés, de megtudhattuk, hogy a közlekedésre használt seprűnél elől kell lenni a ciroknak, ha nem tolatni akarunk...
Több, mint 800 millió forintos TÁMOP támogatásból, az Eszterházy Károly Főiskola vezetésével indul az a projekt, amely az észak-magyarországi pedagógusképzés megújítását tűzte ki célul.
Öt ember lakott abban a házban, amelyik hétfő este égett a Heves megyei Istenmezején.
A szomszédok szerint hatalmas lángokkal égett a ház, esélye sem volt, hogy oltani próbáljanak. Először a helyi, majd a pétervásárai önkéntes tűzoltók kezdték meg a lángok megfékezését, majd az egri hivatásosok is megérkeztek.
A ház lakhatatlanná vált. A tulajdonos apát és 4 felnőtt gyermekét a szomszédok hívták be, ők etették meg. Éjszakára rokonoknál kaptak szállást.
Úgy tudjuk, hogy a házhoz tartozó melléképület szombaton már leégett, azt a szomszédok segítségével próbálták oltani. Akkor a villanyt is kikapcsolták, de szomszédok szerint valaki újra vitt oda áramot.
Az eset körülményeinek feltárására a szakemberek tűzeseti helyszíni szemlét folytatnak le.
Egy Skoda személygépkocsi állt fejre a 25-ös főút Eger -Kerecsend közötti szakaszán.
Úgy tudjuk, az autó nagy sebességgel érkezhetett a jobbos kanyarba, ahol kifarolt, megcsúszott és a menetirány szerinti jobb oldali árokpartba csapódott. Itt folytatta útját, ahol a bozótoson keresztül eltalált egy fát, ami megdobta és fejtetőre állította.
A kocsi két utasát könnyű sérülésekkel szállították kórházba, úgy tudjuk a vállukat fájlalták, de más bajuk nem lett. Az anyagi kár jelentős.
A helyszínelés idejére a sávot a rendőrség lezárta.
Meghívó
„Ez a krumpli nem az orrom
Bár most az orromon hordom,
Farsang van, jó tréfa az,
Ha a zsűri rám szavaz.”,
Bohóc vagyok én a bálon, a táncot is megpróbálom, ha nagy cipőm fenn akad, a publikum rám kacag...
A fődíj egy dobostorta,
bohócnak való az volna,
hogyha talán megnyerem,
lisztes számmal elnyelem...
(Donkó Sándor: Bohóc)
Az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete
Farsangi Batyus Bált rendez,
melyre tisztelettel meghívjuk
meghívjuk, családjával együtt!
Időpont: 2014. február 18.(kedd) 15-18 óráig.
Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
Eger Knézich Károly út 8.
Program: nyitótánc, vers, zene,
Valentin napi disco
Részvételi szándékukról visszajelzést 2014. 02. 07 - ig kérünk :
Tel/fax : 36/ 788-130
Mobil : 30/665- 2058
30/665-4325 számokon
vagy az : efoeszeger@citromail.hu email címen
Mandákné Rabóczki Erika Radics Istvánné
alelnök elnök
Két Opel ütközött össze szerda kora este Egerben a Maklári és Homok utca kereszteződésében.
Az elsődleges megállapítások szerint a Homok útról érkező kocsi vezetője nem adta meg az elsőbbséget a Maklári úton szabályosan, a belváros felé tartó autónak. Az ütközés következtében a balesetet okozó gépjármű átszaladt az utat szegélyező bokros területen és a járdán, egy ház falába csapódva állt meg. Szerencsére gyalogos nem ment ott akkor. Egy kő lelassította a kocsit, így a házban sem keletkezett számottevő kár.
A védett úton haladó kocsiban az utas kifejelte a szélvédőt. Összesen 2 embert vittek kórházba a mentők.
Az eset körülményeit a rendőrség vizsgálja.
Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.
Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.
Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.
- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.
- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.
2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.
Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.
A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.
Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.
Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.
Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.
Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.
Forrás :HEOL