Keresés: „lék” (701 találat)

Az Evat Zrt. szervezésében "Hiszek egy Istenben, hiszek, egy Hazában" címmel új tárlat nyílik április 7 től az egri Történeti Tárházban. A kiállított anyag emléket állít az egri I. világháborús 10-es honvédek és a II. világháborús 43. Dobó István egri gyalogezred hős katonáinak.

A trianoni békediktátum után romjaiból újjá született nemzet hitét adta vissza az a korszak, amikor Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzása idején újjá született a Magyar Nemzet. - áll a kiállítás leírásában. A tárlat anyagát a hősök utódai és környékbeli relikviagyűjtők adták össze.
Látható lesz az a jogar is, amelyre titokban esküdtek fel a magyar pilóták a nemzet védelmére. Lobogó, amely az egri géppuskás század erdélyi bevonulásának állít emléket.

Korabeli fegyverek és hadfelszerelési tárgyak. Hírlapok, köztük a 10.-es Honvéd című lap, amelynek hasábjain olvashatják a tisztelt látogatók a fronton harcoló egri katonákról szóló aktuális híranyagot. Színes kép és fotóanyag, korabeli pénzek, kitüntetések és jelvények.
Az Evat Zrt. szeretettel várják az egri polgárokat és a városunkba látogató kedves vendégeket egy szomorú, de mindenféleképpen felemelő, olykor lelket melengető időutazásra.

Forrás: Egriszín

215 millió forint támogatást nyert a Tűzoltó Múzeum teljes rekonstrukciójára a működtető EVAT Zrt. A projekt előkészítése szeptemberben indult.

A Tűzoltó Múzeum, ahol a múlt értékeit a modern technika vívmányai keltik életre - ezt a címet viseli a nyertes pályázat. Az Észak-magyarországi Operatív Program keretében 215 millió forint uniós, illetve állami támogatásból teljesen megújul a múzeum, a tornyos épületet kivéve, amelyet már rendbe hoztak, valamennyi szárnyat rekonstruálják. A fő, múzeumi funkció megőrzése és fejlesztése mellett a tervben szerepel egy étterem, illetve egy tűzoltó és rendőr relikviákat árusító ajándékbolt kialakítása is. A belső udvarra szabadtéri színpadot állítanak föl, ahol rendezvényeket, bemutatókat tartanak majd.

A projekt célja az egri Tűzoltó Múzeum fejlesztése, turisztikai vonzerejének növelése, minőségi turisztikai attrakciók kialakításával, működtetésével. Az attrakciók életre hívásához szükséges interaktív, IT technológiai és hagyományos eszközök beszerzése, valamint a helyszín teljes körű átalakítása, az attrakciót kiszolgáló, minőségi szolgáltatást nyújtó élettér megteremtése, az épületek felújítása. Figyelembe véve Eger Megyei Jogú Város által az IVS-ben megfogalmazott városfejlesztési célokat, az épület műemlék jellegét, elhelyezkedését, lehetőségeit, egy fenntartható a város turisztikai vonzerejét nagymértékben növelő beruházás megvalósítása.

A projekt várható befejezése 2012. augusztus vége.

Az oktatás mai helyzetéről és a jövőben várható kaotikus állapotokról tartott sajtótájékoztatót kedden délután dr. Hiller István volt oktatási miniszter, a Parlament Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának tagja, valamint dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

-Heves megyében is az országoshoz mért szemfényvesztés megy, ahol az iskolafenntartó mikro társulásokat szüntetik meg. Országosan mintegy 300 millió forintból kívánják visszanyitni a kisiskolákat, ebből a pénzből azonban tíz iskolát is alig lehetne megnyitni, így még Heves megyében sem oldódna meg ez a probléma, nem is beszélve az ország egészéről – kezdte beszámolóját dr. Sós Tamás.

Folyatatva a gondolatmenetet dr. Hiller István elmondta, hogy immár biztosan látszik, hogy 2014-ben leváltható az Orbán- kormány, az utóbbi hónapok ámokfutásai nyomán. Ehhez a zuhanó tendenciához az oktatásügy jelentősen hozzájárul dr. Hiller szerint.

- Világosan kell látni, hogy a Kormány a felsőoktatásba vezető ajtót szűkíti a megszorító csomagban terített terveivel- vázolta a helyzetet a volt oktatási miniszter.

A két érintett oktatási szegmens a költségtérítéses rendszer megszorítása, valamint a súlyosabb helyzetűnek ígérkező államilag támogatott képzés hazánkban.

A költségtérítéses rendszerről szólva dr. Hiller István elmondta, hogy jelenleg a tandíjat fizető hallgatók a valós költségük áltagos 50 százalékát térítik. A megszorító csomagból az olvasható ki, hogy ezt a rendszert folyamatosan kivezetik a felsőoktatásból, ami azonban nem a költségtérítéses képzés megszűnését jelenti – fejtette ki a megállapított tényeket dr. Hiller – hanem a költségtérítési díjak megduplázódását hozza magával.

A Parlament Oktatási, tudományos és kutatási Bizottságának tagja hozzátette, hogy ez a rendszer - átalakítás főként a humán szakokkal rendelkező felsőoktatási intézményeket érinti, ezen belül is, az ilyen szempontból  leghátrányosabbak közé sorolható az egri Eszterházy Károly Főiskola, ahol főként humán szakokra épül az oktatás.

Az államilag támogatott rendszer átalakításáról szólva Hiller István elmondta, hogy míg az MSZP – kormány alatt 56 ezer volt az államilag támogatott hallgatók száma országosan, addig mostanra már 53 ezerre csökkent ez a szám. A jelenlegi Kormány által tervezett átalakítás keretében 2012-re tizenkét milliárd forintos, 2013-ban pedig további huszonhat milliárd forintos kivonást tervez a Kormány az államilag támogatott felsőoktatási rendszerből.

Ez az összességében 38 milliárd forintos forráselvonás az államilag támogatott hallgatói létszám radikális, mintegy 30-35 százalékos csökkentését eredményezi.

Jelenleg egyébként összesen 370 ezren tanulnak a felsőoktatásban, de a tervezett megszorításokkal négy éven belül ez a szám 40 százalékkal, 240 ezerre fog csökkenni.

Ami még súlyosbítja a helyzetet dr. Hiller István szerint, hogy a megszorító csomag bejelentését megelőzően három nappal döntöttek a tankötelezettségi korhatár leszállításáról, melynek folyománya, hogy 15 éves korban abba lehet hagyni a tanulást. Aki azonban nem akarja abbahagyni, annak nem lesz hova bekapcsolódnia a továbbtanulásba 15 évesen.

A volt oktatási miniszter álláspontja szerint ezek az intézkedések csupán a pénzkivonásról szólnak, egyébként szakmaiatlan döntések, amik a szakmai szervezetek szerint is elfogadhatatlanok.

A Babszemjankó Gyermekszínház jótékonysági előadást tart április 10-én, vasárnap a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban,Az előadás címe: A rátóti csikótojás.

Jegyek 650 Ft-ért megvásárolhatók a Forrás jegypénztárában, vagy megrendelhetők az egyesulet. igazgyongy@gmail.com címen.
Az előadás bevételét az Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért EEG-biofeedback készülék vásárlására fordítja

„Március 15-e hőseitől meg kell tanulni, hogy a szabadság nem gátlástalanságot, nem szabadosságot jelent, hanem mérsékletességet, nagyobb önfegyelmet, szeretetet és megértést.”- ezekkel a szavakkal zárta Habis László polgármester beszédét a Gárdonyi Géza színházban, a hagyományos 1848-as megemlékezésen. A rendezvényt megelőzően szentmisét tartottak a Bazilikában. Záró programként több százan vettek részt a verőfényes tavaszi napsütésben a Petőfi téren déli 12.00 órakor kezdődött koszorúzáson. Kelemen Csaba színművész előadásában hallhattuk a Nemzeti dalt, majd Varga Gergő az EKF Gyakorlóiskolájának tanulója olvasta fel díjnyertes munkáját, mint a szónoki beszédíró verseny győztese.

Közel 70 koszorút helyeztek el különböző állami-, társadalmi- és civilszervezetek, politikai pártok, iskolák képviselői.

Az ünnepség 10 órakor szentmisével kezdődik a Bazilikában, majd 11 órakor a Gárdonyi Géza Színházban folytatódik a 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezés, ahol köszöntőt mond Habis László polgármester.

Ezután „Karthágói harangok” címmel irodalmi műsor látható a színház művészeinek előadásában. Közreműködnek: Balogh András, Fehér István, Horváth Ferenc, Hüse Csaba, Nádasy Erika, Szívós Győző, valamint az Andornaktályai Falukórus, Vámosi László vezetésével.

12.00 órától térzene szól a Petőfi-szobornál a Felsőtárkányi Fúvószenekar jóvoltából, majd 12.30-tól a középiskolai szónoki beszédíró verseny győztesét, Varga Gergőt, az EKF Gyakorló Áltanos Iskola tanulóját hallgathatja meg a közönség. A rendezvény koszorúzással ér véget.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

Állománygyűlést tartott az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, melyen értékelték a 2010-ben elért eredményeiket, számadást tartottak, mind dolgozóik, mind pedig fenntartójuk az Egri Önkormányzat felé. A beszámolón részt vett a helyi Katasztrófavédelem, a Rendőrség és a Büntetésfelügyelet képviselői mellett Rázsi Botond alpolgármester is.

A mintegy 20 millió forintos állami támogatás megvonás ellenére is eredményesen zárták a 2010-es évet, mondta el Seres Tibor megbízott parancsnok. Egerben és környékén 88 vonuló tűzoltó teljesít szolgálatot, akik átlagéletkora nem haladja meg a 34 évet. A tűzoltók állóképességét sport versenyekkel is fokozzák, az elmúlt esztendőben a röplabda bajnokságot szerveztek, amiből  hagyományt szeretnének teremteni. A folyamatos képzések és fejlesztések hatására az állomány 68%-a kiváló minősítést kapott.

A  97 %-ban állami támogatással működő szervezetet az Önkormányzat is sok pályázati lehetőségben támogatta, ezáltal lehetőségük volt új eszközök vásárlására, a dolgozók munkahelyi komfortjának javítására. Beszerzésre került egy magasból mentő gépjármű, egy bobcat, 8 légzőkészülék, valamint felújították a parancsnokság épületében található étkezdét és egyéb kiszolgáló helységeket.

Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a környező falvakkal való kapcsolattartásra, az Önkormányzati falunapokon való részvételekre, valamint az Egerben megrendezésre kerülő Kéklámpás napra. Az önkéntes egyesületekkel konstruktív együttműködést folytatva kiemelkedő eredményeket érnek el, ezen munka hatására Bodonyban és Verpeléten újra működhet tűzoltóság.

A 2010-es év katasztrófáinak hatására a Kormány ismételten állami irányítás alá vonja a Tűzoltóságot remélve ezzel, hogy rendezettebbé és hatékonyabbá tehetik munkájukat a szélsőséges helyzetekben is, levéve a polgármesterek válláról a döntéshozatal felelősségét.

Összegzésként elmondták, a nehezebb gazdálkodási körülmények  és a várható változások ellenére, eredményes évet tudnak maguk mögött és az elkövetkezendőkben is felelős és hatékony munkát fognak végezni.

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL