Keresés: „magyar” (1016 találat)

Pénteken a város több pontján, és különféle formában emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Idén a városi díszünnepségnek a Bartakovics Béla Közösségi Ház adott otthont.

Az ünnepség a himnusszal kezdődött, melyet Ungvári P. Tamás előadásában hallhattuk, majd Habis László Eger polgármestere mondta el ünnepi beszédét, melyet egy Wass Albert idézettel kezdett: „„A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlenek a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.”

Minden évben összegyűlünk a Magyar Kultúra Napján, hogy együtt ünnepeljünk és elmélyedjünk értékeinkben. A kultúra a nemzet túlélésének a záloga- fogalmazott a polgármester. A kitartó és fárasztó munka mellett fontos, hogy megőrizzük nemzeti identitásunk. Nemzetünk rendkívül gazdag, melyet tapasztaljuk itthon és akkor is, amikor gyergyói nemzettestvéreink tesznek állampolgári esküt. Fontos kultúránk ápolása, büszkék lehetünk rá. A színvonalat bizonyítja, hogy díjat nyert tavaszi fesztiválunk, jubileumot ünnepelnek együtteseink, többek között a Gajdos és a Lajta. Városunk programjai között több nemzetközi fesztivál is szerepel, és azt se felejtsük el, hogy a Jézuska hozott nekünk két színházat is - emelte ki Habis.

Ezután a polgármester átadta az elismeréseket, kitüntetéseket. Majd Egri Szimfonikus Zenekar adott koncertet Szabó Sípos Máté vezénylésével.

Kitüntetések:

Nemzeti Erőforrás Minisztere a Magyar Kultúra Napja alkalmából Aranykatedra Emlékplakett kitüntetést adományozott Fülöp Attilánénak, a Balassi Bálint Általános Iskola tanítónőjének.

Első díjban és 15.000,- Ft-ban részesül esszéjéért, verseiért és prózájáért:
-    Kispál Dániel magyar szakos főiskolai hallgató.
Második díjban és 12.000,- Ft-ban részesül tanulmányáért:
-   Farkas Anett magyar- kommunikáció szakos főiskolai hallgató
Harmadik díjban és 10.000,- Ft- ban részesül esszéjéért:
-   Dávida Katalin magyar szakos főiskolai hallgató.

Teljesítményükért az alábbi hallgatók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
-   Kiss Dávid I. éves, és
-   Báthory Kinga III. éves magyar szakos hallgatók, mindketten az EKF diákjai.

Színvonalas pályamunkájukért az alábbi tanulók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
- Forgács Fanni az EKF Gyakorlógimnáziumának 10/c osztályos, valamint
- Farkas Ábel a Dobó István Gimnázium 10/a osztályos tanulója.

III. A harmadik – az általános iskolai kategória eredményei a következők:
Első díjban és 10.000,- Ft-ban részesül mesenovellájáért:
- Hídvégi Rebeka a Sancta Mária Általános Iskola 7. osztályos diákja
Második díjban és 8.000,-Ft- ban részesül recenziójáért:
- Hajós Tamás Boldizsár az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b. osztályos tanulója.
Harmadik díjban és 6000-Ft-ban részesül esszéjéért:
- Gál Katalin a Lenkey János Általános Iskola 7. osztályos tanulója

Kiemelkedő pályamunkájukért könyvjutalomban és dicséretben részesülnek  az alábbi tanulók:
-    Asztalos Ábel a Balassi Bálint Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájának 4/a osztályos diákja és
-    Novák Blanka az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b osztályos tanulója.

Forrás: Egriszín

Andrew G. Vajna vett részt meghívottként az egri közéleti találkozón, melyre a pénteki napon került sor. A sikeres filmproducer és egyben a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos Nyitrai Zsolt meghívására érkezett Egerbe.
-    A filmszakma egy sikeres pillanatában vagyunk jelenleg.  Állandóan jönnek a pályázatok, óriási előrelépése ez a szakmának, amely 10 milliárddal volt eladósodva.  Ez a probléma a bankok segítségével oldódott meg, így azok a bajok, amik 2 éve még óriási nehézségeket okoztak, mára már enyhültek- mondta Andrew G. Vajna, kormánybiztos.
Vajna szót ejtett azokról a pályázókról, akik félve mentek be a döntőbizottsághoz, azonban pozitívan távoztak onnan. Ezt hatalmas előnynek könyvelte el, hiszen nem titkolt szándékuk a magyar filmes szakmát megújítani, a magyar közönséget visszacsábítani a mozikba. Elmondta továbbá, reménykedik benne, hogy a következő egri látogatásakor már egy újabb izgalmas filmet mutathat be a nézőknek, amely a döntőbizottság segítségével valósul meg.

Szebbnél-szebb szánhúzó kutyák, napsütés és forró tea várta azokat, akik ma kilátogattak a Galyatetőn megrendezett nemzetközi kutyaszánhajtó versenyre.
-A szánhúzó kutyák az 1980-as években kerültek be Magyarországra, 1993-tól minden évben megrendezzük ezt a kupát. Az ősztől kora tavaszig tartó időszakban van lehetőség ennek a sportágnak a gyakorlására, de a legkitartóbbak nyáron akár kerekes szánokkal is edzhetnek- mondta Hering Tamás, a kupa főszervezője.
A megmérettetésen bármilyen kutyafajtából indíthatnak versenyzőket a gazdák, az egyetlen kikötés, hogy egy évnél idősebb legyen az állat. A szánoknak a kutyák mennyiségétől függően kell megtenniük a távolságot, így a 4 kutyás szánoknak 8 km-t, míg a 10 kutyás szánoknak 25 km-t kell teljesíteniük. A kupa nem csak a szelíd állatoknak kihívás, de a versenyen induló gazdáknak is óriási erőpróbát kell teljesíteniük, hiszen gyakran futnak a szánnal együtt.  A bajnokság egyik érdekessége, hogy futókat indítottak elsőként, akik a kutyájukkal együtt futva tették meg a megadott távot.
Az eseményen rendkívül nagy figyelmet fordítanak a felszerelésre, a szükséges kiegészítők nélkül nem engedték a versenyzőket a pályára.
Kiss Attila, Erdélyből érkezett római katolikus plébános is részt vett az erőpróbán. Elmondta, hogy különleges viszonya van a kutyákkal, hiszen azok nem véletlenül az emberek legjobb barátai, bármikor lehet számítani azokra. Ez a szempont az, ami miatt bele kezdett a versenyzésbe és már 14 éve kitartóan edz a kutyákkal.

A verseny vasárnap 10 órakor folytatódik.

A kormány szerint előrelépést jelenthet a hétfőn bejelentett Darányi Ignác Terv, amely az Orbán-kormány agrárterületére vonatkozó terveit tartalmazza.
Az MSZP szerint azonban üres ígéretekkel van tele ez a terv is, mint a kormány számos más területen bejelentett intézkedése is.
-    Kockáztatják az európai uniós támogatások lehívását, hazai forrás pedig szinte alig van előirányozva a Darányi Ignác Tervben – kezdte pénteki egri, Gőgös Zoltánnal, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnökével és Godó Lajossal, a megyei Agrártagozat vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Sokat elárul a kormány által bemutatott Darányi Ignác Tervről, hogy a bemutatást követően lemondott a tárca államtitkára – ecsetelte a hét eseményeit Gőgös Zoltán – sőt, nem egyezik meg tartalmában és céljaiban a kormány Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiaként előadott anyaga a helyszínen elhangzott prezentációval. Az egyik a KKV-szektor fejlesztésére vonatkozik, a másik pedig a családi gazdaságok támogatását helyezi előtérbe – derült ki.
Az Országgyűlés mezőgazdasági szakpolitikusa elmondta továbbá: a Darányi Ignác Terv lényegében az előző, MSZP-kormány Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervének folytatása, ám csökkentett, nem számottevő források biztosításával.
-    Négy milliárd forintos keretet irányoz elő a terv például a fiatal gazdák támogatására, amelyre lényeges túljelentkezés várható majd, pályázati pénzt azonban csak körülbelül négyszázan nyerhetnek el ebből az összegből. Az MSZP- kormány ugyanerre, több mint húsz milliárd forintot szánt – tette hozzá Gőgös Zoltán.
További aggodalomra ad okot a politikus szerint, hogy a falugazdászok számát a felére csökkentették, ami szintén szembe megy a kormány terveivel.  A gyümölcstermelőket is magára hagyták a kárenyhítés terén.
-    Idegen tollakkal ékeskedik az Orbán-kormány a kistermelői rendelet újdonságként való bevezetésénél is, hiszen ez már 2010 elején megszületett, nem újdonság, ahogy a kisvágóhíd projekt sem. Alapvető kérdést vet fel, hogy KKV üzemekre, vagy családi birtokokra akarja szétszedni a kormány a termelést? Nem látszódnak a konkrét tervek, pedig nagy szükség lenne a helyzet tisztázására, hiszen 2014-től más szabályozás lesz érvényben az agráriumra – zárta tájékoztatóját Gőgös.
A Darányi Ignác Tervet Godó Lajos történelmi lépésként értékelte:
-    Orbán Viktor úgy avatta fel a Darányi Ignác emléktáblát hétfőn, hogy a mai napig nem terjesztették a Parlament elé az Vidékfejlesztési Stratégiát. Megbukott a kormány agrárcsapata is – hangzott el végül az MSZP Heves megyei Agrártagozatának elnökétől.

Magyarország mindig akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Darányi Ignác Terv indító, bemutató

konferenciáján a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

Azok a teljesítmények, amelyeket a vidék, annak gazdasága,- benne mindenekelőtt mezőgazdasága -, és társadalma nyújtani képes, ma sorsdöntőek az egész ország, az egész magyarság számára- hangsúlyozta a miniszterelnök. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a terv végrehajtásával a Kormány és a tárca gyökeres fordulatot akar a vidék életében.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széles társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát (NVS). A most induló, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedő Darányi Ignác Terv, a Nemzeti

Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramja.

FORRÁS: Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)

A Csendes-óceánba zuhantak a meghibásodott Phobos-Grunt orosz űrszonda darabjai vasárnap este. Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz korábban az Atlanti-óceánt jelölte meg a becsapódás helyeként.

Az előzetes prognózisokban gyakran változtatták a becsapódás lehetséges helyeit, mely végül Dél-Amerika partjainál érhetett földet. A különböző helyszínek megjelölése azzal magyarázható, hogy az eszköz hol lelassul, hol pedig felgyorsul a légkörbe jutva.
A Phobos-Grunt nevű űrszondát még november 9-én juttatták Föld körüli pályára egy kínai űrszondával együtt, hogy talajmintát vegyen a Phobosról, amely a Mars nagyobbik holdja, majd azt a Földre szállítsa.  Ismeretlen okokból azonban a szonda automatikája nem reagált a hajtómű-indítási parancsokra, így a kitűzött célját nem tudta teljesíteni.
A több mint 13 tonnás műszer visszatért a Földre, amely az alsó légkörben körülbelül 200 kilogrammos darabra égett el.
A korábbi becslések azt mutatták, hogy a világűrből visszatérő szonda Brazíliát és Közép-Európát átívelő pályán érkezik a Földre, keresztezve ezzel Magyarországot.  Nem tartották kizártnak az űrkutatók, hogy az űrberendezés akár Magyarországon is földet érhet, a becsapódás előtt a Letenye – Balaton – Ercsi – Jászberény – Nyíregyháza vonalat jelölték ki lehetséges helyszínként.
A sikertelen kísérlet több mint 5 milliárd rubelébe került Oroszországnak, illetve több mint 15 évig készültek erre a küldetésre.

Országjáró körútja kilencedik állomásaként Heves megyébe, többek közt városunkba is ellátogat Schmitt Pál. A köztársasági elnök Eger városa, valamint Heves megye és a megyei kormányhivatal meghívására január 19-én érkezik Egerbe.

A nap folyamán a megyei és a városi képviselők jelenlétében ünnepi közgyűlésen vesz részt, majd ellátogat az Eszterházy Károly Főiskolára, ahol Magyarország Alaptörvényéről tart előadást. Ezt követően felkeres egy egri kézműves vállalkozót, valamint a ZF Kft-t. A tervek szerint feleségével együtt a Balassi Bálint Általános Iskolába is ellátogat, ahol sportszereket adnak át az intézmény tanulói számára. A köztársasági elnök délután egy dinamikusan fejlődő és a térség számára is fontos vállalkozást keres fel Erdőtelken. A napot Tarnabodon zárja, ahol szociálisan hátrányos helyzetű embereket látogat meg a Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak vezetésével.

Drámai mértékű elszegényedési folyamat zajlik Magyarországon, ami a kormány dilettáns gazdaságpolitikájának köszönhető – mondta Dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Ahogyan a politikus fogalmazott: a népnyúzó kormány leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja, ők azok, akik a keresetük többségét fogyasztásra költik. Hozzátette: Heves megyében is megállíthatatlan mértékben nő a munkanélküliség. A bérekhez képest irreálisan magasak a munkába járás költségei, nőttek a vasúti és a közúti személyszállítás díjai, az üzemanyag pedig minden környező országban olcsóbb.
A politikus kiemelte: Magyarországon ugyanannyi bér egyre kevesebbet ér.  Az euro/forint árfolyam rekord mélységekbe zuhant. Mint mondta: ez nem segíti a beruházásokat és a foglalkoztatás-bővítést sem.
A nyugdíjpénztári befizetések államosítása óta nemzetközi bizalmi válság alakult ki hazánkkal szemben, ezért egyre többen érzik úgy, hogy határon túlra menekítik a vagyonukat. Az általános terhek korábban nem látott mértékben növekedtek. Amennyiben ez a folyamat nem áll meg, illetve az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal, úgy tavaszra fizetésképtelenné válik Magyarország – tette hozzá Dr. Sós Tamás.

Gazdasági évnyitóját tartotta szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a szilvásváradi La Contessa Kastélyhotelben, melynek kiemelt témája volt a természeti erőforrásaink és kincseink kihasználásának és hasznosításának a kérdése.

A kiemelt téma kapcsán több meghívott szakértő tartott előadást. Többek között dr. Szöllősi László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára beszélt arról, hogy milyen nagy szerepe van hazánkban a foglalkoztatásban a kis- és középvállalkozásoknak. Fölvázolta azokat a lehetőségeket, melyek a vállalkozások fejlesztését segíthetik. Kiemelte az energiastratégia összetettségét, melyben a bányászat és a vízi közmű tartalmaz kihasználatlan lehetőségeket.

Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági válság helyzet felismerési problémájáról beszélt. Összehasonlította hazánkat Németországgal és különböző kelet-európai országokkal, a válság mértéke tekintetében, és a kilábalás lehetőségeihez mérten. Az elnök beszélt az új kamarai törvényről is. Szerinte a magyar gazdaságszervezés rossz modellt választott. Olyan kamarai rendszert kellene építeni, ami rálát a gazdaság szereplőire, és jogosítványa is van azt befolyásolni. Ezt segíti a kötelező regisztráció is. A válság legnagyobb vesztese az építőipar, a kereskedelem, az agrárium és az élelmiszeripar.

Az OMYA Hungária Kft ügyvezető igazgatója dr. Nagy Lajos a magyar ásványkincs vagyon hasznosításának lehetőségeiről tartott előadást. Megtudtuk, hogy a világ jelenlegi energiafelhasználásának 87 %-át teszik ki a fosszilis energiahordozók és csupán 1 %-át a megújuló energiák. Magyarországnak nagy az energiafüggősége, melynek nagy részét a kőolaj és a földgázigény hordozza. Az elmúlt években, az országban szinte minden szénbányát bezártak, holott az ország igen gazdag szénvagyonnal rendelkezik. Csak Heves megyében közel 650 milliárd Ft kitermelhető ásványvagyon található. Kiemelte, Magyarországnak nincs ásványi anyag politikája, ezt mindenképpen ki kellene alakítani, mert az ország nem engedheti meg magának, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem használja ki.

A hazai vízkészletben rejlő nemzetgazdasági lehetőségekről Dr. Bánhidy Péter a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója beszélt. Az ország vízkészlete jelentős, melyből a gyógyvizek és hévizek minősége és mennyisége egyedülálló. A felszín alatt található geotermikus víz kiaknázatlan lehetőségeket rejt, mely állami támogatás és megfelelő törvényi szabályozás mellett több területen is hasznosítható lenne. Megemlítette a folyók vízenergiájának nagyobb mértékű felhasználási lehetőségeit is.

Majd az ünnepség zárása képpen átadták a kamarai díjakat és okleveleket.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át szerdán a Heves Megyei Vízmű Zrt. felújított központi laboratóriumát, mely közel 140 millió Ft-ból jött létre.

Az átadón Habis László polgármester a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. A következőket mondta: közel 20 évvel ezelőtt a Heves Megyei Vízmű tanácsi vállalatból alakult át olyan társasággá, ami képes kiszolgálni a térség vízellátását. Ma elképzelhetetlen lenne a térség gazdasága egy fejlett víz és csatornarendszer nélkül. Ezt a fejlődést szolgálja a most átadott laboratórium is.

Kurdi Viktor a Magyar Vízmű szövetség elnöke szerint új korszak született az új vízmű törvény kapcsán. Nagy szükség van a követendő példákra, amilyen a Heves Megyei Vízmű. Itt rendelkeznek a megfelelő szaktudással és elkötelezettséggel.

Forrás: Egriszín