Keresés: „program” (768 találat)

Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az összeurópai kulturális értékek összefogása a fő témája a XI. Egri Tavaszi Fesztiválnak, ahol színházi, könnyű- és komolyzenei előadásokkal is várják az érdeklődőket. A korábbiakhoz hasonlóan ebben az évben is az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyével indul az Egri Tavaszi Fesztivál március 15-én. Az ünnepi koncertet Liszt Ferenc és Gustav Mahler emlékére a Gárdonyi Géza Színházban rendezik majd.
– Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az idei tavaszi fesztivál során kiemelt szerepe lesz a kultúrák közötti párbeszéd közvetítésének, Egerben is több nemzetközi kulturális intézmény szervez majd programokat. A már tizenegyedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat március 15-től április 3-ig tart majd – hangsúlyozta Rázsi Botond az egri fesztivál programját ismertető sajtótájékoztatón.

Eger alpolgármestere kiemelte: a könnyű- és komolyzenei, a színházi és a különböző programok mindenképp felélénkítik a megyeszékhely kulturális életét.
– A fesztivál fő célja, hogy a kulturális turizmuson keresztül színesítse a résztvevő városok hétköznapjait. Fontos, hogy minél több helyszín csatlakozzon a tavaszi fesztiválsorozathoz, így is erősítve a városok közötti kapcsolatot. A turistacsalogató programok mellett lényeges, hogy a városok kulturális és gazdasági értelemben is fellendülést érjenek el – mondta Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. frissen kinevezett ügyvezetője.

Az elmúlt évekhez hasonlóan központi helyszíne lesz a fesztiválnak a Gárdonyi Géza Színház. Blaskó Balázs színházigazgató elmondta: már műsoron lévő darabokkal, a tánctagozat új, Tiszta tánc című bemutatójával és a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál előadásaival és koncertekkel is várják az érdeklődőket.

Visszatér Egerbe a Csík Zenekar

A XI. Egri Tavaszi Fesztiválon a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam közös koncerten lépnek fel. – Még korábban ebben a formációban sosem zenéltünk együtt, de most több helyszínre is ellátogatunk a Rackajammel. Kifejezetten a Tavaszi Fesztiválra álltunk össze. Az esten a két együttes felváltva fog zenélni, majd a végén egy 30-40 percben közös számokat együtt adunk elő. Külön készülök a koncertre, számomra mindig plusz motivációt jelent, ha Egerben zenélhetek – hangsúlyozta Szabó Attila, a Csík Zenekar egri kötődésű prímása.

A XI. Egri Tavaszi Fesztivál támogatói

A színházi előadások mellett a Budapest Ragtime Band, a Kerekes Band illetve a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam együttesek is fellépnek Egerben a fesztivál ideje alatt. Az Egri Kulturális és Művészeti központ szervezésében az Ethno Funk Fesztivál vendége lesz többek között az erdélyi Szászcsávási Zenekar, a Shapat Terror, a Belga DJ Set és a Dublin környékén élő nigériai zenészekből álló Oleku Band.

Forrás: HEOL

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.

Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.

Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.

Február 9-én országszerte rendezvényeket tartanak abból az alkalomból, hogy 90 évvel ezelőtt alakult meg a legnagyobb magyar karitatív szervezet ifjúsági tagozata.

Egerben több oktatási intézmény diákjai tartanak fáklyás felvonulással egybekötött megemlékező rendezvényt.

Több mint 30.000 tag, sok ezer gyermek és ifjúsági segítő, támogató-irányító munkát végző pedagógusok százai; ezek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt legfőbb erősségei.
Ők azok, akik segítenek az adományok gyűjtésében, a véradók mozgósításában, egészségnevelési programokat szerveznek, képezik magukat különböző területeken, hogy majd maguk is képessé váljanak kortársaik képzésére. Sokukkal találkozhatunk rendezvényeken, bemutatókon, esetleg balatoni strandokon, amint kiképzett elsősegély nyújtóként szolgálatot adnak.
Heves megyében évek óta 1000-1200 fiatal fizeti be a tagdíjat, s közülük hozzávetőleg
300-400 fő folyamatosan vagy alkalmilag közérdekű önkéntes tevékenységet is végez.
Évfordulót ünnepelnek az ifjúsági mozgalom szakmai hátteréül szolgáló vöröskeresztes bázisiskolák is, hiszen tíz évvel ezelőtt csatlakoztak az első intézmények ehhez a mozgalomhoz. 2001. óta Heves megyében tíz általános és középiskola, valamint legújabban két óvoda is csatlakozott a Vöröskereszt bázisintézményeihez.

A február 9-ei rendezvény programja: 16.00-16.15   Gyülekező a Kossuth Zsuzsa Gimnázium bejáratánál 16.15- 16.35  Köszöntők – Matúzné Nagy Ildikó igazgató, Rázsi Botond alpolgármester, Gortva József megyei igazgató 16.35- 16.55  Fáklyás levonulás a Dobó térre 17.00 - 17.15  Lobbanás Egyesület tűzzsonglőreinek és dobosainak műsora 17.15 – 17.30  Átvonulás a dr. Kemény Ferenc Általános Iskolába 17.30 -            „zsíroskenyér-party”, játék

Ifjúsági Információs Pont működik hétfőtől „Forráspont” néven az Egri Kulturális és Művészeti Központ - Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház első emeletén.

Megújult a „zsibongó” az egri Forrásban. A hétfőn átadott információs pont - mint azt Majoros Tímea koordintárortól megtudtuk - mindenkit vár, bár célcsoportjuk elsősorban a 14-29 éves korosztály.

– Úgy véljük, ha teret szeretnénk engedni a fiataloknak, akkor valódi helyet, eszközöket, információt és lehetőségeket kell adnunk nekik – mondta a programról. Első ránézésre a megújulás nem más, mint egy pult az igényesen kialakított térben, azonban többről van itt szó: elsődleges feladatként megemlíthető a fiatalok információs szükségleteinek kielégítése. Bármelyik fiatal, aki felkeresi a Forráspontot válaszokat kaphat az őt érintő kérdésekre. Egri, megyei és országos kulturális programokról, oktatással kapcsolatos tudnivalókról, munkalehetőségekről, képzésekről, pályázatokról. A felsorolás szinte végtelen. A pont munkatársai segítséget nyújthatnak felvételi-jelentkezéskor, vagy a diáknapok szervezésekor is.

A szervezők emellett szeretnék, ha a fiatalok találkozóhelye is lehetne az információs pont. Hétköznap délutánonként egytől ötig várják az érdeklődőket, és azokat is, akik például társasjátékozni, vagy csocsózni szeretnének, mert arra is lehetőséget biztosítanak.

A program egyelőre június 31-ig működhet, azonban az EKMK munkatársai újabb pályázatot adtak be a napokban, amely, ha sikeresen szerepel, a pont tovább élhet, nagyobb helyen, bővülő kínálattal. A tervek között szerepel a Trinitárius úti Templom Galéria épülete, ahol már számítógépekkel és internet-eléréssel is szolgálnának.

Forrás: HEOL

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín

Ma tartották a keresztféléves képzésben végzett hallagtók diplomosztó ünnepségét a Hotel Eger & Parkban.

430 hallgató fejezte be tanulmányait a keresztfélévben az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 120-an hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben, míg 240 hallgató a Bologna rendszerű alap- és mesterképzésben kapott diplomát a mai ünnepélyes oklevélátadó ünnepségen. 70 hallgató szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban szerzett újabb szakképzettséget.

Az ünnepségen a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja, dr. Estefánné dr. Varga Magdolna szólt a végzett hallgatókhoz:

„Mostani céljuk elérése újabb távlatok körvonalait vázolja föl, újabb lehetőségek feltételét teremti meg. A sokszor hangoztatott „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán jól hangzó szlogen, hanem elvárás is.
Mai világunk megköveteli a szüntelen szakmai megújulást, az ismeretek mind magasabb szinten történő elmélyítését.”

Ehhez kiváló lehetőséget biztosít az Eszterházy Károly Főiskola.
A közelmúltban lezajlott akkreditáció eredményeképpen tovább színesedett a főiskola képzési kínálata: februártól történelemtudományi doktori iskola működik az intézményben és az elmúlt héten a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb mesterképzési szak, a geográfus MSc indítására adott engedélyt.

Mára elmondható, hogy egy doktoriskolában, 31 mesterképzésen, 29 alapképzési szakon, 19 felsőfokú szakképzésben és 22 szakirányú továbbképzésben folyik az oktatás.
A Líceum gyönyörű épületét – amely épp most készül ujjászületni – a névadó, Eszterházy Károly püspök valaha egyetemnek álmodta, Magyarország első egyetemének. Soha nem volt ilyen közel ez az álom a megvalósuláshoz, hiszen a főiskola elindította az egyetemmé válás folyamatát.

Szerdán megérkezett a felsőtárkányi Park Hotel Táltos konyhájára az a minden eddiginél nagyobb üvegtányér, amelybe a várhatóan rekordméretű kocsonya kerülhet a hét végén. Pénteken este mangalica-termékbemutatóval és -kóstolóval kezdődik ugyanis a hagyományos kocsonyafesztivál, amelyet az idén – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával – a Közép-európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Egyesület szervez. Mint Jankó István elmondta, fiaival együtt pénteken délben kezd hozzá annak a mangalicából készült kocsonyának a főzéséhez, amelyet másnap a világ legnagyobb üvegtányérján tálalnak majd fel az ínyenceknek.

A Park Hotel Táltos szállodavezetője szerint várhatóan 15–20 adaggal szárnyalják túl a tavalyi rekordjukat. Rajtuk kívül tizennyolc – egyebek között több határon túlról érkező – amatőr főzőcsapat tagjai állnak a tűzhelyek mellé, hogy elkészülte után a zsűri elé tehessék a hagyományos sertésből, illetve mangalicából, valamint az egyéb alapanyagokból készített farsangi ételt.
A fesztivál eseménysorát cukrászati termékek bemutatója, valamint népművészeti és könnyűzenei program egészíti ki.

Forrás: HEOL

113 millió forintos projekt indult az Eger Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület fejlesztésére. A cél, hogy minél szélesebb körben megismertessék a térség turisztikai kínálatát.

A helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment vezetői mutatták be munkájukat a program nyitórendezvényén a meghívott idegenforgalmi szakemberek számára. Mindez annak a projektnek a kezdete volt, amelyben közösen készítenek utazási csomagokat a térség idegenforgalmi szolgáltatóival, majd eljuttatják azokat a piacra. A résztvevők informatikai, ügyviteli ismereteket szerezhetnek annak érdekében, hogy sikeresebb legyen idegenforgalmi szolgáltatásuk.

Összességében azt a célt szolgálja a turisztikai desztináció menedzsment, hogy összefogják a térség egyesületeit, vállalkozásait, s később közösen jelenjenek meg a turisztikai piacon.

Forrás: Rádió1

Az Arany János Tehetségfejlesztő Program folytatásáról állapodott meg két megyeszékhelyi középiskolával az egri főiskola.

Együttműködési megállapodást írt alá kedden az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora, dr. Hauser Zoltán és két egri középiskola igazgatója. Az Arany János Tehetségfejlesztő Program EKF-en történő folytatásáról szóló dokumentumokat a rektor mellett Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium képviseletében látták el kézjegyükkel.

A felsőoktatási intézmény rektora kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a tehetséggondozás ezen formájához rövidesen más iskolák is csatlakoznak – elsősorban – a régióból.

Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója elmondta: az iskola az Arany János Tehetségfejlesztő Programban a kezdetektől, tehát 2000-től vesz részt. Ennek a politikai ciklusokon átívelő projektnek a célja, hogy a hátrányokkal küzdő, de tehetséges diákokat eljuttassa a felsőoktatásba. A tizenegy esztendő alatt nagyon szép eredmények születtek, már az első érettségiző osztály esetében 85 százalékos volt a bekerülési arány, ami később csak növekedett.

Ő is és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatója is rámutatott, hogy intézményes formában mind a mai napig nem megoldott ezeknek a fiataloknak a támogatása az egyetemeken, a főiskolákon. Pedig azok a – többnyire szociális és szociokulturális – hátrányok, amelyek miatt a diákok a programba bekerültek, továbbra is fennállnak.

Dr. Hauser Zoltán hangsúlyozta: az egri főiskolán nagy hagyományai vannak a tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak. Ezekkel a szerződésekkel a kör örömteli módon tovább bővül.
– A főiskola nyitott további megállapodásokra is az Arany János programban résztvevő iskolákkal – hangsúlyozta az EKF rektora.

Forrás: HEOL