Keresés: „tél” (585 találat)

Folytatódik a Tudományos Szieszta előadássorozat az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán. Dr. Kordos László előadásának „Az ember és környezetének evolúciója” lesz a témája, november 17-én.

Újabb összejövetellel folytatódik az előadássorozat a Természettudományi Karon. A Kepes György Szakkollégium és a TTK közös szervezésében a tehetséggondozás és ismeretterjesztés céllal a magyar tudományos élet legkiválóbbjai tartanak rendszeresen előadást.
Az ember és környezetének evolúciója címmel Dr. Kordos László előadását hallgathatják meg az érdeklődők november 17-én 16 órai kezdettel, a C épület 124-es előadójában (Leányka u. 4.) .

A Tudományos Újságírók Klubjának tagsága minden évben megszavazza, kit tartanak az év olyan tudományos szakemberének, aki kiemelkedő munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén.
A 2009-es év eredményeiért dr. Kordos László kapta a Tudományos Újságírók Klubja által odaítélt, az „Év Ismeretterjesztő Tudósa” elismerést.
Kordos László az egyetemi doktori címet 1975-ben szerezte meg, 1984-ben a földtudományok kandidátusa, 1993-ban a földtudományok doktora, 1996-ban habilitált doktor és 1997-ben egyetemi magántanár lett. A Magyar Állami Földtani Intézetben 1974-óta dolgozik, végigjárva a szamárlétrát a tudományos segédmunkatársi besorolástól az igazgatói posztig. Közel hatszáz publikációja mellett írt húsz könyvet. Utóbbiak közül a hazai barlangokat bemutató munkája a szakma alapműve. Hosszabb időt töltött Párizsban és az Amerikai Egyesült Államokban, különösen Washingtonban.
Kordos László nevét a Rudabányán folytatott ásatásai révén is jól ismert. Beszámolói alapján ismerhették meg az érdeklődök a Rudabányán feltárt két nemzetközi jelentőségű emberszabású őst, a Rudapithecus hungaricust és az Anapithecus hernyakit.

A téli időszak útüzemeltetési és forgalombiztosítási feladatairól tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága által rendezett Hóértekezleten ma délelőtt, az egri üzemmérnökségen.

Az előrejelzések szerint átlagos télre számít és felkészült a téli időszakra a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága, jelentették be a társaság szakemberei, a rendőrség, a tűzoltóság és a Közlekedéstudományi Egyesületképviselői részvételével megrendezett ma délelőtti hóértekezleten. A találkozón tájékoztattak arról is, hogy elvégezték a gépszemlét és beszerezték a szükséges mennyiségű sózó és érdesítő anyagokat.

A törvényben előírtak szerint a november 10. és március 15. közötti időszakot tekintik téli időszaknak. A megyei közútkezelő minden évben november elején áll át a téli üzemeltetésre és hóértekezlet keretében számol be a géppark felkészítéséről, a szóróanyagok beszerzéséről.
A téli utakon 2700 tonna só áll rendelkezésre Heves megyében. A feladatokra só és zúzalék keverékét is használnak, valamint kalcium klorid oldatot preventív célra.
Heves megyében közel 1168 km közúthálózat található, 368 híddal. A várható átlagos télen 15-20 havas nappal számolnak, és 50-60 síkos nappal. A téli útüzemeltetési feladatok ellátása 150-200 milliós költséget jelent a négy hónapban.
Az egri üzemmérnökséghez 300 kilométeres útszakasz tartozik, amit hat nagyteljesítményű géppel takarítanak.

Forrás: Egriszín

A leköszönt megyei rendőrfőkapitány dr. Juhász István által a napokban elmondottakra reagált a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám - országgyűlési képviselő.

Csúsztatásnak és hazugságnak nevezte a volt rendőrfőkapitány szavait Mirkóczki. Juhász István a napokban adott interjújában kijelentette, hogy a legtöbb demonstrációt a fővárosi főkapitány után a Heves megyei rendőrség vezetőjének kellett megoldania, más létszámmal és eszközzel. A megmozdulásokban az egri lakosoknak csak egy kis része volt hangadó. Juhász említést tesz arról is, hogy voltak akik Budapestről vagy más megyékből érkeztek, és rendbontási céllal jöttek. A döntésekkel elejét vették annak, hogy bárkinek a tulajdonában, a lakásában, az autójában, az üzletében kárt tegyenek, hangsúlyozta a volt főkapitány, aki demonstrációk kezelését szakmailag helyesnek ítéli, hozzátéve, hogy soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni.

Mirkóczki Ádám tájékoztatóján kijelentette, hogy az általuk szervezett rendezvényekre nem hívtak Budapestről és más megyékből  résztvevőket, a megmozdulásokon sosem történtrendbontás, rombolás, törés-zúzás
Juhász István szavaira reagálva hozzáfűzte, hogy nem igaz a kijelentés, hogy „soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni”. 2009 augusztus 19-én Jobbik és Magyar Gárda szimpatizánsokat vittek el erőszakkal a dobó téri demonstrációról, és akkor még nem volt törvény a Gárda működéséről, hangsúlyozta a képviselő.

Juhász István sikerként könyvel el sok mindent, hangsúlyozta Mirkóczki, utalva az önkormányzati választások idején Habis László elleni lejárató kiadványok elkövetőinek gyors kézrekerítésére. Szerinte kettős mércét alkalmazott a rendőrség, hiszen a Jobbik irodájába való betörés és a tavaszi országgyűlési választások füzesabonyi „Fidesz csalása” azóta sincs felderítve, pedig nem lenne nehéz megnevezni a tetteseket.

Forrás :Egriszín

„Ez a kórházi gárda megállította a megyei kórházak privatizációját, milliárdoktól mentette meg az államot” –mondta dr. Pócs Alfréd az Egri Kórházvédő Egyesület alelnöke a ma délutáni sajtótájékoztatón. Ennek ellenére úgy érzi, hogy jelen pillanatban mélyponton van a kórházvédelmi tevékenységük, a tömegesen való visszatérésüknek meghiúsultak a lehetőségei, ezért direkt politikai beavatkozást szorgalmaznak.

Dr. Pócs levélben kérte dr. Paller Judit országos tiszti főorvost, hogy foglalkozzanak az ügyükkel, rehabilitálják őket, mert kiálltak a szakmaiság mellett, a betegek érdekében. Szerették volna azt is elérni, hogy az ÁNTSZ mondja ki, hogy a 2008. november 1-jei átadás az ÁNTSZ részéről nem volt szabályos, s ezzel kapcsolatban nevezzék meg a felelősöket. Dr. Paller Judit válaszában kiemelte, hogy a perben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság íteletet hozott, mely 2010. február 25-én jogerőre emelkedett. A kórházvédők alelnöke azonban szeretné, ha rávilágítanának arra, hogy törvénytelenség folytatódott a Markhot Ferenc Kórházban, amit ki kell vizsgálni. Arra az elsőfokú ítéletre hivatkozott (2009. március 17.), melyben a Nógrád Megyei Bíróság kimondta, hogy érvénytelen pályázatra nem lehet érvényes szerződést kötni. Orbán Viktortól és Szócska Miklóstól is hallottak már kárpótlásról és megoldásról, ám nem történt lépés az ügyen.

Hegyaljai Judit szerint szó sem volt arról, hogy ígéreteket igyekeztek kicsikarni bárkitől is. Az egyesület elnöke ezzel Sós Tamásnak, a megyei közgyűlés korábbi elnökének azon szavaira kívánt reagálni, miszerint Horváth László közgyűlési elnök és Habis László polgármester a kórházvédők foglyai lettek. Egyedül ahhoz tartják magukat, hogy a kórház szerezze vissza jó hírnevét illetve a betegek bizalmát. Ha ehhez az kell, hogy a kint lévő orvosok, szakdolgozók és technikai dolgozók visszamenjenek dolgozni az intézménybe, akkor állnak a feladat elébe – tette hozzá Hegyaljai Judit. Úgy gondolja, hogy Sós Tamás volt az, aki bevitte a kórházba a politikát akkor, amikor az ő aláírásával ellátott levelek érkeztek minden dolgozóhoz, hogy írjon alá a Hospinvestnek.

Szabó Pál közölte, hogy a betegellátás színvonalának emelkedése összefügg a kórházvédők visszatérésével, hiszen magasan képzett szakmai közösségről van szó. Ennek politikai feltételét megalapozta a megyei közgyűlés új összetétele. Ahhoz, hogy valóban a legjobb szakemberek dolgozhassanak a vezetésben, arra mielőbbi megoldást kell találni, akár a megyei kórházak állami működtetésével. Véleménye szerint erre azok az emberek alkalmasak, akik a betegek érdekében jártak el a közelmúltban, s nem a politikai döntéseknek engedelmeskedtek. Jogilag olyan helyzetet kell találni, hogy ezek az emberek visszajuthassanak a vezetői posztokra.

Forrás: Egriszín

A Hallgatói Centrum komplex szolgáltatásokkal, megújult környezetben várja a hallgatókat a ma délelőtt átadott Almagyardombi központi szervezeti egységében. A Télköszöntő Jamboree eseményén forralt borral és pogácsával köszöntötték az új létesítményt.

Dr. Kis-Tóth Lajos, általános és fejlesztési rektorhelyettes és Országh Ákos, szakmai vezető vágta át szalagot a megújult épületrész átadásán.
A TÁMOP „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázatából megvalósuló Almagyardombi központi szervezeti egység fejlesztése során a Hallgatói Centrum irodái költöznek a Leányka útra.

A programot Kalóné Szűcs Erzsébet, projektmenedzser, a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója mutatta be a ma délelőtti átadón. Az Eszterházy Károly Főiskolán ebben a félévben 8109 fő tanul. Vannak olyan szakok, amelyeken egy féléves összefüggő gyakorlatot kell tenni a hallgatóknak. Ennek megvalósításához, kiszolgálásához több helyen a szervezeti egységek átalakítására volt szükség. A most átadott kollégiumi épületrész több száz itt élő fiatal számára nyújt szolgáltatásokat. A Hallgatói Centrum itt található közösségi terében, irodáiban karriertanácsadást, mentálhigiénés szolgáltatásokat, és kollégiumi ügyekkel kapcsolatos segítséget is igénybe vehetnek a hallgatók.
A projektmenedzser hangsúlyozta, hogy a fejlesztés kapcsán méltó helyet kapott a Hallgatói Centrum összetett feladatai elvégzésére.

A szervezeti egység átadása a Télköszöntő Jamboree vidám rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye, jelentette ki Országh Ákos, szakmai vezető, a Hallgatói Centrum igazgatója. A fejlesztések kapcsán elmondta, hogy a kollégium földszintjét a program keretében akadálymentesítették. Két tanulószobát multifunkcionális teremmé alakítottak és audiovizuális eszközökkel szerelték fel ezeket. Kollégiumi kiszolgáló helyiségeket, szociális helyiségeket újítottak fel és alakítottak át irodákká, multifunkcionális csoportszobát és ügyfélfogadó teret hoztak létre. Az épületrészben helyet kapott a Tanulmányi tanácsadó és kollégiumi iroda, a Karrier és gyakorlati hely koordinációs iroda, a Projekt- és tréningszoba, az Alumni és DPR iroda.

Forrás: egriszín

Az Egri Lokálpatrióta Egylet legsikeresebb programsorozatának anyagából jelent meg válogatás könyv formában, melyet ma délelőtt mutattak be az Uránia Filmszínházban.
Az „Egri séták nemcsak Egrieknek” című kötetben 15 sétáról mesélnek az avatott szakemberek.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy szeretnék ha minél több fiatal kezébe eljutna a könyv és felkeltené az érdeklődést Eger múltja, jelene és értékei iránt. A tartalmas tájékozódást segítve, minden egri könyvtár, általános és középiskola kap a könyvből.
A kötetet a szerkesztő Dr. Renn Oszkár mutatta be. Utalt a két éve működő programsorozat sikerére, amelyen eddig 72 eseményen vehettek részt nemcsak egriek. Renn Oszkár elmondta, hogy a visszajelzések alapján máris népszerű kiadvány olyan témákat, helyeket, értékeket is érint szakemberek segítségével, amelyekkel csak ritkán találkozhat a lakosság. A könyv egyformán érdekes lehet az egriek és az idelátogató érdeklődők számára.
A 2007-ben indult programsorozat eseményein több mint hatezer egri polgár vett részt.
az Egri séták egrieknek sorozat rendezvényein. Idén téli sétákat is tartottak, a mostani várbeli séta pedig már a nyári sorozatot nyitotta. Tavaly a várral fejezték be, idén ezzel kezdik a sétákat. Erre a nyárra 15 sétát terveztek, mindegyik helyszínt szakember mutatja be.

Forrás: Egriszin

Közleményben reagált a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a szocialisták ma délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Horváth László szerint nem indoklás nélküli kirúgások történnek, hanem átalakítás zajlik a megyei önkormányzati hivatalnál.

Horváth László: Az új megyei közgyűlés alakuló ülésén, október közepén beszéltem arról, hogy az emberek Heves megyében immár nem negyven, hanem tizenöt politikust bíztak meg a közgyűlési munka elvégzésével. Elkerülhetetlen, hogy átalakítsuk a közgyűlés szervezetét, működési rendjét és az önkormányzat munkáját segítő hivatalt is. A jövő héten, november 10-én, szerdán tartandó megyei közgyűlésen valóban a napirendek között szerepel a hivatal létszámleépítése. Hangsúlyozom: kizárólag a hivatalról és nem a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekről van szó. A jelenleg hetvenhét fős megyei önkormányzati hivatalnál pedig nem „indoklás nélküli kirúgások” történnek, hanem átalakítás zajlik, amely körülbelül öt százalékos létszámleépítést von maga után. Az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottságnak a nevéből fakadóan az a feladata, hogy megvizsgálja: az előző ciklusban voltak-e tisztázatlan ügyek. Nincsenek ítéletek a fiókban, nincs koncepciózus eljárás, aki tiszta, annak nincs miért aggódnia.

Félelemkeltésre, bizalmatlanságra építi politikáját a FIDESZ, s hatalmi céljainak rendeli alá a szakmai kérdéseket – mondta dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő ma délelőtt az MSZP indok nélküli elbocsátásokról szóló sajtótájékoztatóján.

Tavasszal már módosult a törvény, akkor a minisztériumokból, a minisztériumi háttérintézményekből, a közigazgatásból indoklás nélkül ki lehetett rúgni embereket, ugyanez fog most meg történni az önkormányzatoknál, az önkormányzati intézményeknél, az egészségügyben, a kórházakban, a szociális- és az oktatási területen is – jelentette be dr. Sós Tamás. A képviselő szerint az áldozatok kijelölése nélkülözheti a szakmai hátteret, nem kérdezik meg az érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket. Nem kormány-előterjesztésként kerülnek be a nagy horderejű kérdések, hanem képviselői előterjesztésekben, ami nélkülözi a különböző szakmai, hivatali egyeztetéseket.

A szocialisták megyei elnöke szerint a Fidesz korábbi ígérete ellenére már szétverte a magánnyugdíjpénztári rendszert, most egy másikat szeg meg. Azt ígérte, hogy több munkahelyet teremt, ezzel szemben csökken a számuk: a dolgozók 5-10%-át bocsátják el a különböző közigazgatási területekről; erről jövő hét pénteken tárgyalnak a rendkívüli megyei közgyűlésen.

Intenzív pótcselekvésbe kezdtek, vizsgáló bizottságokat állítanak fel, ’50-es éveket idéző koncepciózus eljárással: valójában az ítéleteket már bemondják előre, s ehhez gyűjtik össze az adatokat, ami sokszor nem nélkülözi a csúsztatást, a manipulációt – mondta dr. Sós Tamás.

A képviselő szerint felelőtlen költségvetést terjesztett be szombaton a FIDESZ 2011-re, amelyben feléljük a jövőt, hiszen az elmúlt 10-12 év nyugdíj-megtakarításaira alapozza a következő évet, s az azt követő három esztendőt. Nincs látható fejlődés sem, Heves megyében két jelentőst fejlesztést tudnak megvalósítani: Gyöngyösön, illetve Egerben a Markhot Ferenc kórházban, amit még az előző kormány alapozott meg.

Dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés frakcióvezetője, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke elmondta, hogy  marketing-költségvetést nyújtott be a FIDESZ, amelynek magyarázó szövege azt tartalmazza, hogy mindenre lesz pénz, de a belső összefüggésekben nem látszik ennek az alapja. A gazdasági növekedés várhatóan alacsonyabb lesz, mint az előre tervezett, az infláció pedig magasabb.

Első ránézésre a kultúra 50%-kal, a felsőoktatás 30%-kal, a közoktatás pedig 3-7%-kal csökkentett költségvetéssel működik majd a következő évben. Kb. 30 milliárd forinttal csökken az önkormányzati költségvetés. Szociális ellátásra kb. 34 milliárd forinttal terveznek kevesebbet, a panelprogramra ugyanannyi pénz van, amennyi korábban is volt. Önkormányzati szinten nem látszik, hogy bármilyen formában is bővítenék az EU-s források elérhetőségét akár pályázati formában, annak ellenére sem, hogy a kieső illetékbevétel 100 millió forint nagyságrendű – mondta dr. Nagy Imre.

Forrás: Egriszín

Az elhunyt fertálymesterek emlékére, Fertálymester emlékoszlopot avattak ma délelőtt a Bazilika előtti téren. A testület tagjai és Habis László polgármester részvételével rendezett eseményen, Buda Péter atya szentelte föl a faragott oszlopot.

A Mindenszentek alkalmával felavatott emlékoszlop jelzi a Fertálymesteri testület erejét, hogy nem feledkezünk meg egymásról, fogalmazott köszöntőjében Várkonyi György, az Egri Fertálymesterek főkapitánya. A kopjafa mint szimbólum, elsősorban azt jelenti, hogy tudunk emlékezni azokra a társakra, akik már nincsenek közöttünk, hangsúlyozta a főkapitány.
Az emlékoszlopot Kovács Imre elképzelése, ötlete alapján Kiss József fafaragó készítette el, melyen 23 név szerepel. Az elmúlt évben hat tagjától búcsúzott a testület, mely jelenleg 195 fővel bír.

Egerben a fertálymesteri intézményt, a török hódoltság megszüntével, a XVII. század végén alakult ki. Az akkori körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni, s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Az akkori latinos elnevezés a „d e c u r i ó”-ból eredt (tizedes), és ez az idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

Sok évi szünet után, a hagyományőrzésre helyezve a hangsúlyt, 1996-ban éledt újjá a mozgalom. A negyedmesterek Várkonyi Györgyöt választották a testület elöljárójának, azaz főkapitányának.

Forrás: Egriszín

Az európai gyakorlatnak megfelelően Október 31-én vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat, mivel kezdetét veszi a téli időszámítás.

A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Az óraátállítás 1976-ban vezették be Franciaországban. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák.  Az eredeti cél az volt, hogy energiát takarítanak meg vele, és hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével.

A vélemények ma már megoszlanak az óraátállítás jelentőségéről és szükségességéről.
Az energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak, a legújabb számítások szerint óraátállítással ma már nem lehet jelentős mértékű energiát megtakarítani.
Az eseménynek élettani hatása is van, sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz az átállás. Az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.
A vasúti közlekedésben egy belföldi vonatot érint az óraigazítás. A Somoskőújfalu - Hatvan vasútvonalon közlekedő személyvonat Somoskőújfalu állomásról már a téli időszámítás szerint indul. Az Agria Volánnál a téli időszámítás munkaszüneti nappal kezdődik.