Keresés: „mara” (600 találat)

15 éves fennállását ünnepli a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola. Ez alkalomból szakmai konferenciát rendeztek az Agria TISZK és a KVISZ közreműködésével ma délelőtt a Megyeháza Dísztermében. A téma a gyakorlatorientált képzés volt.

A szakmai tanácskozás előtt Bóta József Sándor, a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója mutatta be a dinamikusan fejlődő intézmény 15 évét. Elmondta, hogy a központi helyen a gyakorlati képzés áll, a diákok az első perctől fogva valódi üzletekben, vendéglátó egységekben dolgoznak, ahol maximálisan ki kell szolgálniuk a vendéget. Az igazgató véleménye szerint, amit gyakorlatban meg lehet tanítani, azt nem szabad elméletben. Talán ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy a diákok az összes szakmai megmérettetésen nagyon jól szerepelnek.

A konferencia további részében a szakemberek több nézőpontból is vizsgálták a konferencia központi témáját, az előrehozott szakképzés és a kétéves szakképzés indításának feltételeit, a felvetülő problémákra megoldási lehetőségeket kerestek. Felszólalt Dr. Bihall Tamás alelnök, a szakképzésért felelős MKIK képviselője, valamit iskolaigazgatók és szakmai vezetők is szót kaptak: Kóbor Zoltán, a Gundel Szki. Budapest igazgatója, Szalai Imre, a Kereskedelmi Szki. Tatabánya igazgatója, valamint Keveiné Mészáros Erika, a Hansági Szki. Szeged igazgatónője.

Ezután a tanulókat foglalkoztató vállalkozók szempontjából vizsgálták meg az előrehozott szakképzést és a 2 éves szakképzési rendszert, majd Gyetvainé Vitkóczi Marianna, képzési irodavezető és Kósa László alelnök hozzászólását hallgathatták meg a jelenlévők a Heves megyei Iparkamara képviseletében szakképzés, szintvizsgák és szakvizsgák témában.

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskola az Egri Kulturális és Művészeti Központtal együttműködve UNICULT összefoglaló címmel sorozatot indított, melyben a főiskola művészeti értékei kívánják bemutatni. A sorozatban az ének-, zene-, tánc- és színházművészeti közösségek szerepelnek az őszi félévben.

Az együttműködés alapja, hogy megismertesse a város művészetbarát közönségével mindazt az értéket, mely a főiskolához kapcsolódik. A művészeti tanszékek mellett, részben tőlük függetlenül is, létrejöttek olyan alkotó közösségek, melyek nem csupán városunkban, de a magyar felsőoktatás palettáján is értéket képviselnek. Ezek az értékek pedig a nemzetközi pódiumokon is sikerrel képviselték már a magyar kultúrát. Mindezek Eger város művészetbarát közönsége előtti megismertetésére bizonyult jó partnernek az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

A sorozat első előadására a főiskola Agria Voces együttese vállalkozott egy új koncerttel.
A  zenekar 2008 szeptemberében alakult az Eszterházy Károly Főiskola Ének – zene Tanszékének hallgatóiból és tanáraiból. Tagjai mai napig a főiskola tanulói, vagy azóta már végzett zenetanárok. Az együttes számos külföldi és hazai fesztiválon, koncerten szerepelt nagy sikerrel. Repertoárjának gerincét az ismert külföldi és magyar musicalek betétdalai alkotják, de stílusától nem idegen a klasszikus magyar rockzene slágereinek előadása sem. Műsorukkal legutóbb a Magyar dal napján találkozhattunk, a Széchenyi úti színpadon arattak sikert.
Október 27-én, szerdán este 7 órától a legnépszerűbb musicalekből, a magyar klasszikus rockzenéből válogatnak  koncertjükön a Bartakovics Béla közösségi ház színháztermében.

A főiskola Egres Néptánc Együttese az EKMK Lajtha László Néptánc Együttesével kezdte el a közös műsorokat 7 évvel ezelőtt. Azóta sikerrel szerepeltek már a hazai színpadok mellett Lengyelországban, Litvániában Nemzetközi Egyetemi Fesztiválon, táncot tanultak Erdélyben, a Gyimesben. Repertoárjukat kizárólag a magyar tájak tánckultúrájából gyarapítják;  Sárközi Karikázó, Sárpilisi-, Moldvai-, Szatmári-, Mezőségi-, Somogyi-, Bagi-, táncok, Magyarbődi karikázó, Kalotaszegi legényes, Széki férfi táncok szerepelnek műsorukon. Az UNICULT keretén belül Egyetemi Táncszínház sorozatot indítanak, első vendégük november 10-én a Nyíregyházi Főiskola Néptánc Együttese lesz. A közös műsor után a két Együttesvezető fergeteges táncházat igér a Magos zenekarral, ahol a táncosok a saját vidékük; palóc-, szatmári-, nyírségi táncaira tanítják a közönséget.,

A rajz tanszék kiemelkedő szellemiségű vezetője volt egykor Nagy B. István Munkácsy díjas festőművész. A család – többek között a Főiskola támogatásával – a közelmúltban jelentette meg életművét átfogó albumját.  Róma beszélő szobrai címmel rendeznek november végén kamara kiállítást a Forrás Galériában, amikor a  könyvet is bemutatják.
Ez év júniusában egy országos kortárs művészeti szemlén nyert ezüst minősítést a főiskola Szuszogó Színháza, akik ebben a tanévben lettek ötévesek. Ebből az alkalomból többször is közönség elé lépnek korábbi műsoraikkal és új bemutatójukkal.
Érdekes és értékes színházi csemegének igérkezik  egy tatai vendégjáték. Pulika János gyimesközéploki prímás emlékére Nyírő József művei alapján állították össze „Az én népem” című produkciót, melyben a veretes szöveg mellett a zene-,tánc- és énekkultúra 10 tételben mutatja be ezt a páratlanul egyedi, értékes kultúrát.

Az EKMK és a főiskola szakemberei a tapasztalatok alapján alakítják a következő félévi UNICULT programot további értékes művészeti területeket – ének-zene, pódiumművészet, -  bemutatva, többek között egri költő, Kálnoky László nevét viselő nemzetközi egyetemi versmondó verseny megrendezésével.

Rendkívül kritikus helyzetben a megye, nincs elég pénz az egy hét múlva esedékes bérek kifizetésére sem – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke.

Likviditási gondokkal küzd a megyei önkormányzat, igaznak bizonyultak a korábbi feltételezések Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint. A mai Megyeházán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző, szocialista irányítású megyei önkormányzat gyakorlatilag teljesen üres kasszát hagyott az új vezetésre.

A szocialisták még a nyáron 300 millió forint folyószámlahitellel bővítették a korábban meglévő hitelkeretet, amely jelenleg eléri a 1,5 milliárd forintot. A felvett 300 milliós hitelből mára 20 millió forint maradt, illetékbevételből 89 milliós tartaléka van a megyei önkormányzatnak. Ehhez az összesen 109 millió forinthoz a normatív állami támogatás körülbelül 82 millió forint, tehát 191 millió forint áll rendelkezésre, amiből ki kellene fizetni az önkormányzati intézményeknél dolgozó emberek havi bérét, juttatásait, ami a jövő héten esedékes.

Idáig a megye 210 millió forintos forgóbér-hiteléből fizették a béreket, de az újbóli igénybe vételéhez ezt a keretet minden hónapban fel kell tölteni. A fizetésekhez tehát legalább 210 millió forintra van szükség, ám a megyének csak 191 millió forintja van, vagyis hiányzik 19-20 millió forint. Mindemellett a Heves Megyei Önkormányzatnak 132 millió forint kifizetetlen számlatartozása, szállítói levele is van.

Mivel a bérek ki nem fizetése miatt nem kerülhet veszélybe közel 2000 család megélhetése, a megyei önkormányzat haladéktalanul tárgyalásokba kezd a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézetével, s mindent elkövet további források, tartalékok felkutatása érdekében. „Ez egy több ismeretlenes egyenlet, amelynek a megoldó képletét még nem tudjuk” – mondta Horváth László.

Horváth László előre felmentést kér az új vezetés számára most, amikor dramatizálja a helyzetet, sokkolja a közvéleményt és előre magyarázkodik - reagált az új vezető szavaira dr. Sós Tamás a megyei közgyűlés korábbi elnöke.

"A FIDESZ ne akarja bedönteni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok egyre kevesebb központi támogatást kapnak. A megyei közgyűlés korábbi vezetése, sem nem jobb , sem nem rosszabb körülmények között dolgozott az első félévben. Mi ugyanilyen körülmények között tudtuk működtetni az intézményhálózatot. Érjék el, hogy kapjanak több központi támogatást, mutassák meg, hogy több forrást tudnak szerezni a működtetésre. Heves megyében pedig tudják folytatni az országosan is kiemelkedő fejlesztéseket" – áll dr. Sós Tamás közleményében.

Forrás: Egriszín

Dr. Nagy Imrét választották az MSZP frakció vezetőjének, szakmaiságra és együttműködésre törekednek a megyei közgyűlésben. Erről és a héten aláírt kórházi támogatásról tartott sajtótájékoztatót ma a párt Dobó utcai irodájában Sós Tamás és dr. Nagy Imre.

Mint ahogy ígéretet tett, lemond közgyűlési tagságáról Sós Tamás, aki a megyei közgyűlés alakuló ülése után ezt már jelezte a választási bizottságnak és a közgyűlésnek is. Október 28-ig közgyűlési tag, mivel másnap ülésezik a testület. Helyette a 21 fős MSZP listán a 12. sorszám alatt szereplő dr. Nagy Imrét jelölték. A közelmúltban tájékoztatták a közgyűlés vezetését, hogy megalakult az MSZP frakció, melynek tagjai Szabó Gyula, Korózs Lajos, Fekete László és dr. Nagy Imre. A külső bizottsági tagok Kontra Gyula, Holló Imre és Hiesz György. Frakcióvezetőnek dr. Nagy Imrét, Eger korábbi polgármesterét választották, aki a ma délelőtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szakmaiságra helyezik a hangsúlyt.

Amellett, hogy támogatni fognak minden olyan dolgot, ami a megye szekerét előbbre viszi, mint legnagyobb ellenzéki frakciónak, nekik kell az egyensúly szerepét betölteni, őrködni azon, hogy valóban szakmai és megalapozott döntések szülessenek a megyében – közölte dr. Nagy Imre. Hozzátette, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a megyei önkormányzatban végezhet munkát, melyben Sós Tamás elnökletével az előző ciklusban soha nem látott mértékű fejlődés, fejlesztés volt tapasztalható Heves megyében.  „Az élet természetes része, hogy szívós munka és lobbi tevékenység után mások fejeznek be beruházásokat” – mondta a politikus, utalva ezzel a kedden aláírt kórházi szerződésre. Mint képviselő, felelősséget érez az iránt is, hogy szűkebb hazánkban milyen irányba és miként építik újjá a baloldalt. Nem szeretnének a demagógia útjára lépni és ebben felvenni a versenyt a Fidesszel – zárta szavait dr. Nagy Imre.

A közgyűlés átadás-átvétele egyébként jelenleg is folyamatban van, sorozatos megbeszélések zajlanak az új elnök Horváth László és Sós Tamás között. Azokra a kérdésekre is kitérnek a jogászok, melyeket Horvát László eljuttatott szempontrendszerként a főjegyzőhöz. Sós Tamás kiemelte, hogy a kórházi szerződés aláírása –melyről a döntés a Bajnai kormány idején született - azért is volt fontos, mert ha nem így történik, akkor a megye elveszítette volna az 5 milliárdos fejlesztési lehetőséget. Ebből 4,5 milliárd a támogatás a fennmaradó 500 milliót pedig a megye biztosítja. Mint elmondta, korábban tárgyaltak Eger MJV önkormányzatával, hogy szálljon be az önerőbe, ez azonban nem történt meg, de úgy gondolja, hogy még jelezheti szerepvállalását a város. Minden lehetőség adott ezáltal, hogy a kórház még magasabb színvonalon tudjon megfelelni a betegek elvárásainak, az egri illetve a Heves megyei betegek érdekét szolgálja. Horváth Lászlótól azt kérte, hogy a kiemelt projekteket, fejlesztéseket valósítsák meg. A kórházon és sok kisebb projekten túl még az egri várat emelte ki.

Forrás: Egriszín

Szakmai Egyeztető Fórumot tartottak a Heves Megyei Építész Kamara szervezésében a belváros rehabilitációs tervekről tegnap délután, a „Városunk az otthonunk” kiállítás helyszínén.

A belváros rehabilitációjával kapcsolatban jobb kommunikációra és több egyeztetésre lenne szükség a szakma és a lakosság számára egyaránt, fogalmazódott meg a Heves Megyei Építész Kamara által kezdeményezett fórum kapcsán.
A találkozón a Dobó tér rekonstrukciójára kiírt pályázat nyertesei mutatták be terveiket, ezúttal szakma képviselői számára. Az elképzelések kapcsán szakemberek, a megyében jól ismert építészek fogalmazták meg véleményüket, ellenérzéseiket, kritikáikat a projekttel kapcsolatban.
A szakmai egyeztető fórum szervezett lehetőséget biztosít az ötletek, alulról jövő elképzelések, a városfejlesztés terén szerzett szakmai tapasztalatok bemutatására. Az építészek szerint a városnak kellene kezdeményeznie az ilyen tanácskozásokat, hiszen a város érdeke, hogy széles körben ismert és támogatott legyen a mindenki számára nagyon fontos és hosszú távon is felelős döntésekkel járó program.

A találkozón nemcsak a tervezőkkel kapcsolatos intrikák fogalmazódtak meg, sok kritika érte magát a városfejlesztési koncepciót is. Egy érdekes építészi vélemény szerint a Dobó tér szakrális közegét nem szabad megbontani. A „barokk város barokk főtere”  úgy jó ahogy van.

Forrás: Egriszín

Minden idők legjobb világkupa rendezése! - így értékelte a három napig tartó kerekesszékes vívó Világkupa-versenyt Vittorio Loi, a nemzetközi szövetség technikai delegáltja. A Hotel Eger&Parkban megrendezett eseményen a szervezők és a magyar versenyzők egyaránt kiválóan vizsgáztak.

Minden napra jutott aranyérem, összesen pedig négy került a magyar csapat tarsolyába a legfényesebb medáliából a hétvégi egri világkupán. Ha ehhez hozzávesszük, hogy három ezüstöt és öt bronzot is szereztek a mieink, akkor elmondható, hogy igazi éremesőt rendeztek a hevesi megyeszékhelyen a fogyatékkal élő sportolók. Kiválónak tartja a magyarok szereplését Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke is. Mint azt portálunk érdeklődésére elmondta, az eredmény bíztató a novemberi párizsi világbajnokságra nézve, hiszen egyrészt tudomást szereztek arról, hogy jól halad a felkészülés, másrészt pedig az ellenfelekben is kelthet némi izgalmat, feszültséget, sőt talán kisebb félelmet is a magyarok remeklése.

Nemcsak a sportolóknak volt ez egy megmérettetés, hiszen nyolc év után először sikerült ismét kerekeszékes vívó világkupa versenyt rendezni Magyarországon. Az elnök kiemelte, hogy habár az év elején a pályázat még budapesti helyszínnel szerepelt, jó döntést hoztak akkor, amikor Egert választották a házigazdának. Egy ilyen rangos eseményen fontos, hogy a sportolók, edzők hogy érzik magukat, a verseny mennyire rugalmas és gördülékeny, illetve hogy megfelel-e a szigorú feltételeknek és előírásoknak. Ennek megítélésére a Kerekesszékes Vívó Szövetség (IWFC) hivatott, melynek elnöke Alberto Martinez Vassallo, és technikai delegáltja Vittorio Loi is elismeréssel nyilatkozott. Vassallo szerint egyértelműen a sportolók kényelmét és a rugalmasabb lebonyolítást eredményezte, hogy nem egy sportcsarnok, hanem egy szálloda adott otthont a versenynek. Vittorio Loi pedig egyenesen „minden idők eddigi legjobb világkupa versenyének” titulálta a sporteseményt.

„Természetesen nem a körítésre és a látványra kell gondolni Vittorio Loi értékelésénél” – szögezte le Gömöri Zsolt. Inkább a zavartalanság, a komfort, az egymásra épülő folyamatosság és az a fajta figyelem, ami az eseményhez kapcsolódott emelhető ki.

Vittorio Loi egyébként személyesen is tapasztalhatta a törődést és a vendégszeretet: Miután arra panaszkodott a szálloda vezetésének, hogy magas az ágya, a személyzet nem habozott, egyszerűen levágta az ágy lábát a delegált nagy megelégedésére.

Bár a program feszített volt, azért maradt némi idő a város nevezetességeinek megtekintésére. A versenyzők a MPB elnöke felé fejezték ki köszönetüket, hogy tolmácsolja azt a város és a hotel vezetésének. És még egy adalék arra, hogy a versenyzők jól érezték magukat a városban: A mai hazautazáskor a kuwaiti csapat jelezte, hogy ha vallásuk nem tiltaná, akkor kezet ráznának minden, a rendezésben és a lebonyolításban segédkező hölggyel. Gömöri Zsolt szerint ettől nagyobb dicséret nem is kell!

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Ünnepélyes keretek között helyezték el Bartakovics Béla portréját ma délelőtt, az egykori egri érsek nevét viselő közösségi házban. Az ünnepségen Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója emlékezett a névadóra.

Az Agria Barokk Kamaraegyüttes műsorát követően leleplezték Bartakovics Béla egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja 19. századi portréját, mely mostantól a Bartakovics Béla Közösségi Ház első emeleti folyosóján látható. Az ismeretlen alkotó munkáját, melyen a hatvan év körüli érsek látható, hagyatékból vásárolták meg.
Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója köszöntőjében összefoglalta az 1851-ben beiktatott érsek, város életében betöltött szerepét. Az első polgári érsek, akinek nagyon jelentős a múzeumi, irodalmi, pedagógiai munkássága, visszaállította a város és az érsekség kapcsolatát.
Somodyné Jámbor Ildikó a Bartakovics Béla Kulturális Egyesület elnöke a névadóra emlékezve elmondta, hogy a nagy múltú, a város és a megye kulturális életében nagy szerepet betöltő közművelődési intézmény 2005-ben vette fel az érsek nevét. Bartakovics élete és személyisége példa értékű a kulturális élet területén.

Bartakovics Béla

Egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja.
Felsőelefánton születet 1792. április 10-én. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követőenSellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprimás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött. Ezután rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavítatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen.
1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának. 1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki.

Forrás: Egriszín

Az aradi vértanúk és Lenkey János honvéd tábornok emléke előtt tisztelegtek a város és az oktatási intézmények képviselői ma délelőtt, a Kisasszony-temetőben rendezett ünnepi megemlékezésen.

Az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Kossuth Zsuzsa Középiskolával és a Lenkey Bajtársi Egyesülettel közösen szervezett megemlékezésen Munkácsi Sándor nyugállományú mérnök alezredes, az egyesület elnöke foglalta össze az egri születésű Lenkey Jánosnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egri születésű tábornokának életét.

Immár egy évtizede a város és a Lenkey Bajtársi Egyesület minden évben közösen emlékezik meg október hatodikán az aradi vértanúkról. A ma délelőtti rendezvényen a Kossuth Zsuzsa Középiskola és a Farkas Ferenc Zeneiskola műsora idézte fel az Aradon, a szabadságharc bukása után 1849 október 6-án, a szerepük miatt kivégzett tizenhárom honvédtiszt emlékét.
A gyásznap alkalmából a város és az oktatási intézmények képviselői megkoszorúzták Lenkey János honvédtábornok sírját. A betegsége miatt a kivégzést elkerült Lenkey János 160 éve hunyt el az aradi vár börtönében.

Lenkey János 1807. szeptember 7-én született Egerben a Lenkey és Zádorfalvi családban. Bátyja példáját követve a katonai pályát választotta. A korneuburgi utászkari iskolában képezték ki és 1822-ben főhadnaggyá, 1839-ben másodkapitánnyá, és 1843-ban kapitánnyá léptették elő.
Az 1848-as márciusi pesti forradalom kitörése után1848 májusában kalandos körülmények Galíciából századával hazaszökött, s itthon szolgálatra jelentkezett. A fiatal magyar kormány a Béccsel való jó viszony fenntartása érdekében hadbírósági vizsgálatot indított ellene és “büntetésből” - századával együtt - beosztották a délvidéki hadsereghez. Lenkey János és társai ellen indított “vizsgálat” felháborította a közvéleményt.
1849 március 15-én tábornokká léptették elő és a komáromi várőrség parancsnokává nevezték ki. Guyon Richárd tábornok megérkezéséig, 1849. április 20-áig ő volt a vár parancsnoka is. Guyon és Lenkey kinevezése a komáromi várba szükségmegoldás volt,ahol lelkiismeretesen ellátta feladatát. Május végén a Tisza körül alakuló lovashadosztály parancsnokságával bízták meg, de beosztását betegsége miatt nem vette át. A harcokban a továbbiakban nem vett részt. A világosi fegyverletétel után cári, majd osztrák fogságba került.
Lenkey János egyike volt az aradi vádlottaknak , akik fölött a véreskezű osztrák Haynau döntött. Őt is hadbíróság elé állították, de pszichés betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta ezért elkerülte társai sorsát, a golyót és a kötelet. Elborult elmével az aradi vár börtönében halt meg 1850 február 9-én. Földi maradványait 1936 májusában hozták Egerbe, sírja ma szülővárosában  a Kisasszonytemetőben található.

Forrás: Egriszín

Második alkalommal ítélte oda a Heves Megyei Építész Kamara az általa alapított „Kulturált Környezetért” elnevezésű nívódíjat, melyet ezúttal Csuhány Béla érdemelt ki. Az egri építész a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban tartott ünnepségen vehette át a kitüntetést a kamara elnökétől, Báthory Csabától, valamint a tavalyi díjazott csoport vezetőjétől, Thoma Emőkétől. A bírálók a Gilitka-kápolna felújításáért ítélték oda az elismerést a bélapátfalvi születésű díjazottnak, aki az ünnepi eseményen diavetítéssel színesítve mutatta be a megújult épületet.

Forrás: Heol