Keresés: „veszély” (576 találat)

A ZF Hungária Kft. gazdasági fejlődéséről és az új generációs jövőbeli terveiről tartottak ma sajtótájékoztatót a gyár irodaházában, ahol bejelentették Őszi Csilla ügyvezetői kinevezését is.

Még 1995-ben vásárolta meg a Csepel Autógyárat a ZF Hungária Kft., amely figyelemreméltó gyárrá nőtte ki magát. A ZF-nek saját teszt centruma, fejlesztési centruma és a ZF csoporton belül saját felelősségi jogköre van. Büszke vagyok rá, és életem egyik fő művének tartom- hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Ulrich Diller a ZF Hungária Kft. elnök –vezérigazgatója. Mi egy magyar vállalat vagyunk, német tőkével, mégis legfontosabb tőkének a munkatársakat tekintjük. Kezdettől fogva egy személyzetfejlesztési koncepción dolgoztunk, így építettünk fel egy programot, ami a szakképesítéssel, a fiatalok képzésével indul a Bornemissza Szakközépiskolával együttműködve, valamint szoros kapcsolatot ápolunk a Miskolci Egyetemmel, illetve tréningprogramokon fejlesszük a dolgozóinkat, vezetőinket.  Minden helyzetben fontosnak tartottam, hogy a megfelelő embereket helyezzem a vezetői pozíciókba, akiknek a legjobb a hozzáértésük, mert a ZF Hungária siker történetét úgy tudjuk tovább vinni, ha ezt a tendenciát folytatjuk, és megőrizzük a vállalti szellemet. Egernek és szinte egész Heves megyének szociális részét képezzük, komolyan vesszük a munkatársainkat, ami érinti a szociális tematikákat, a fejlesztéseke, a továbbképzéseket is.
Dr.Ulrich Diller kifejtette, hogy nem tervezi, hogy 65 éves koráig dolgozik, ezért fontos számára, hogy az élete fő művének számító ZF Hungáriát megfelelő kezekbe adja tovább. Ezért a ZF igazgatótanácsának együttműködésével április 1-től ügyvezető igazgatónak nevezte ki Őszi Csillát. Az új ügyvezető igazgató közvetlenül Diller Úrnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, ő lesz az a személy, aki a következő generációnak átviszi a gyárat.
Őszi Csilla 14 éve dolgozik a ZF Hungária kft-nek, kontrollerként kezdte, majd kontroller vezetőként folytatta munkáját. 2007-ben az informatikai osztály, 2008 végén a cégvezetés, 2009-ben pedig a HR, vagyis a személyügy is az irányítása alá került. Majd 2011. április 1-jétől a ZF Hungária kft. ügyvezetőjének nevezték ki. Az új ügyvezető szeretné az eddigi megszokott szellemben tovább folytatni az irányítást.
Dr. Ulrich Diller a sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy habár Eger legnagyobb adófizetője a ZF, mégsem képes a város megoldani, hogy a dolgozók biztonságosan meg tudják közelíteni a munkahelyüket. Sérelmezi, hogy a Sas út végi - Kistályai út elején lévő vasúti átjáró ilyen balesetveszélyes.
A Japánt ért katasztrófa közvetlenül nem érinti a céget, de vannak vevőik, akik onnan is kapnak alkatrészeket és ezek a szállítmányok megkésve érkeznek hozzájuk. Elhangzott, hogy a ZF Hungária nagyszerű ütemben halad az elmúlt évekhez képest és a válság előtti időszakhoz képest is.   A bevételek 50 %-al emelkedtek, de szeretnék elérni a 70%-os gyarapodást. 2012-re pedig még további 30 %-os növekedést terveznek. A válság előtti szinthez képest is 25%-os a növekedés.  A forgalomnövekedés is jelentős 35%-os.  Az éves bevételük eléri a 210 millió Eurót.
Még 2009-ben 660 munkás dolgozott a gyárban, most 2011-re ez a szám felugrott 830-ra és ezzel elérték a 2008-as válság előtti szintet. Emellett a beszállítókon keresztül 700 embert foglalkoztatnak Mezőkövesden is. Diller Úr pozitívan látja a jövőt, amelyre megfelelő szakemberekkel elő vannak készülve.

Forrás: Egriszín

A 2011-e Egészség világnap témája: „Küzdelem az antibiotikum rezisztencia ellen: ha ma nem cselekszünk, holnap nem tudunk gyógyítani”

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének összefoglalója szerint, az európai emberek egészségét egy egyre gyakoribb jelenség fenyegeti: a baktériumok, amelyek gyakori és életet veszélyeztető betegségeket okoznak, fokozottan ellenállóvá (rezisztenssé) válnak az antibiotikumokkal szemben.

Ennek oka, az antibiotikumok széleskörű, és gyakran helytelen használata ‐ embereknél és állatoknál egyaránt.
A probléma sürgős megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a 2011. évi Egészség Világnap témája az antibiotikum rezisztencia.

Az antibiotikum rezisztencia súlyosságát jelzi, hogy jelenleg az Európai Régióban évente 250 ezer ember hal meg antibiotikum rezisztens ágenssel történő fertőzés következtébe, melyek legnagyobb részt kórházi eredetűek. Hatékony, új antibiotikumok nélkül – a fokozódó rezisztencia mellett–társadalmunk visszatérhet az antibiotikumok előtti korszak viszonyai közé, és egy tüdőgyulladás megölheti a gyermekeket, vagy küzdelmünk az agyhártyagyulladással szemben hatástalan lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cselekvésre hívja a társadalmat, a gyógyszerek felíróit, a gyógyszeripart, a döntéshozókat és az élelmiszer/hús előállítókat: felelős módon történjen az antibiotikumok felírása és használata, melyet monitorozzanak is (külön figyelemmel az esetleges rezisztencia kialakulására) és támogassák új antibiotikumok kifejlesztését.

A WHO a Világnap témájával fel akarja hívni a figyelmet az antibiotikumok használatának és a velük való visszaélés veszélyeire, és támogatja az Európai Régióban létrejövő eseményeket és kampányokat.

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. április 6-án szakmai tanácskozást szervezett a megyében gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrendszert kötelesek működtetni. A jelzőrendszer tagjai többek között a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, óvónők, szociális munkások, a rendőrök és a pártfogók. A tagok kötelessége, hogy írásban jelezzék a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság felé, ha munkájuk során tapasztalják, hogy a gyermeket a környezete veszélyezteti, így például ha a szülő elhanyagolja, nem gondozza, bántalmazza utódját, vagy a gyermekre járó ellátásokat nem a gyermekre fordítja. Jelezni kell azt is, ha a gyermek a magatartásával saját magát veszélyezteti, példának okáért droghasználó, csavargó, iskolakerülő, vagy deviáns. Egyébként ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet, de nekik ez nem munkaköri kötelességük. Ha a jelzőrendszer tagja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kötelessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi felelősségre vonására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

A szerdai tanácskozás célja az volt, hogy az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi területen dolgozó szakemberek figyelmét ismételten felhívják a jelzések fontosságára, a jelzőrendszeri tagok közötti szakmai párbeszéd folyamatosságára. Az értekezleten ismertettek olyan eseteket, amikor a jelzőrendszeri tagoktól érkezett információk alapján elkezdődött a családgondozás folyamata, segítettek a krízishelyzetben lévő családon, illetve szükség esetén a gyámhatóság úgy tudta megvédeni a gyermek érdekeit, hogy kiemelte a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezte el.

A tanácskozást Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a szándék az, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre Magyarországon, amelynek révén az állam kiérdemli a „jó állam” megnevezést. Segíti az embereket, felelősséget vállal értük, a gyermekekre pedig kiemelt figyelmet fordít. Egyetlen élet sem lehet másodlagos, nem lehet hiábavaló. Mára a társadalmat fenntartó helyi közösségek meggyengültek. Az állam nyilvánvalóan nem helyettesítheti a családokat, nem képes a veszélyhelyzetek kialakulását megakadályozni. Ám ha a leromlott immunrendszerű helyi közösség nem segít, az államnak kell közbelépnie, s ehhez feltétlenül szükséges a gondokat észlelő jelzőrendszer. Fontos, hogy annak elemei – amelyek közül immáron több is a kormányhivatalhoz tartozik – jól működjenek. „Az erőszak a gyengék végső menedéke” – idézte Isaac Asimovot a kormánymegbízott, majd hozzáfűzte: az erőszak mindig a probléma része. Azok a bátrak, az erősek, akik az erőszakkal szemben fel mernek lépni.

A katasztrófavédelmi helyzetekről, elsődlegesen az ár- és belvízveszély kezeléséről tartottak tájékoztatót megyénk polgármestereinek.

– A tavalyi nyár jelentős természeti csapásokat hozott, ezek miatt komoly erőket kellett mozgósítani és jelentős anyagi károk is keletkeztek. Kissé aggódva tekintettünk a tavasz elé, s legyen bármilyen szép idő is most, el kell végezni a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat – mondta a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egri konferenciája kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: nem ismétlődhetnek meg a korábbi mulasztások, mindenkinek tanulnia kell a korábbi hibákból. Hozzátette: a polgármesterek cselekvési felelőssége senki máséval nem hasonlítható össze, ezért rendkívül fontos tudatosítani a feladataikat, átadni számukra a szükséges információkat. A kormánymegbízott szerint tisztában kell lenniük azzal, hogy miként lehet mozgósítani a védelmi erőket, hogy hol vannak a homokzsákok, és ki az, aki azokat ki tudja szállítani akár a hét végén is.

Csontos Ambrus, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta: a múlt esztendőben a megye 120 települése közül 88 helyütt kellett védekezni, s sok polgármestert felkészületlenül értek az események. Ezért most az elmélet helyett a gyakorlatra, a kézzel fogható információkra helyezték a hangsúlyt.

A konferencián a vis maior támogatások felhasználását érintő jogszabályi változásokról is értesülhettek a jelenlévők.

Forrás: HEOL

Az elmúlt téli hónapok szélsőséges időjárása, illetve a nagy hőingadozás miatt mind az országos, mind a helyi kezelésű közutakon sok úthiba, kátyú keletkezett. A végleges helyreállítás -melegaszfalt hiányában- nem történhetett meg a tél folyamán, ezért Eger MJV Önkormányzata a főutakon, illetve a gyűjtő utakon a balesetveszélyes kátyúkat ideiglenesen hideg aszfalttal javíttatta ki. A cél az volt, hogy az április-május hónapban esedékes végleges javításig a közúti forgalom a lehetőségekhez képest zavartalanul történhessen.

Az önkormányzat munkatársai arra kérik a lakosokat, hogy amennyiben balesetveszélyes, mély úthibát látnak, jelezzék azt a szakiroda Városüzemeltetési csoportjánál, a 36/523-740-es, vagy 523-747-es telefonszámon, illetve a varosuzemeltetes@ph.eger.hu e-mail címen.
Az önkormányzati kezelésű utakon keletkezett hibákat a szakemberek helyszíni szemlén megvizsgálják és a balesetveszélyes részeket a fenntartó Városgondozás Eger Kft.-vel kijavíttatják. Tekintettel arra, hogy Egerben állami kezelésű országos közúthálózathoz tartozó útszakasz is található, ezért a bejelentések egy részét a Magyar Közút Zrt.-nek továbbítják a hivatal munkatársai.

Az aszfaltkeverő telepek március végén indulnak újra, a kátyúzást a tömegközlekedési, fő- és gyűjtő utakon kezdik, majd következnek a kisebb forgalmú kiszolgáló- és lakóutcák. A karbantartási munkákra biztosított költségvetési keret nagy felületű javításokat nem tesz lehetővé, de a kis felületű lokális, balesetveszélyes burkolathibák javítása egész évben folyamatosan biztosított lesz.

A tavalyi évad legjobb kamara előadásai találkoznak Egerben, az Egri Tavaszi Fesztiválon. A Gárdonyi Géza Színház március 27. és április 2. között rendezi meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivált, melyen 11 színház produkciója látható. A programsorozat a Színházi Világnapon kezdődött, melyet 1961 óta ünnepelnek világszerte.

„A színház szószólója és eszköze a közösség haladó gondolatainak, amelyeket védelmeznünk kell, ha veszélybe kerülnek. A színház egyetemes kifejezésmód, nyelv, amely a békesség és a megnyugvás üzenetét küldi.” – fogalmazta meg az idei világnapi üzenetet az Ugandában élő Jessica Kaahwa drámaíró, színész, rendező, kutató, melyet Tunyogi Péter olvasott fel a stúdiószínpadon. Így nyílt meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál. A nézőket Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója köszöntötte. Azt hangsúlyozta, hogy a színház a vélemény, a magatartás és a példaadás hármas egységeként élő kapcsolatot tart a nézőkkel, előadásról előadásra a legközvetlenebb módon hat, akár klasszikus értékeket sugároz, akár társadalmi mozgáshoz, napi aktualitásokhoz fűződő problémát vet fel.
A házigazdák Látogatók című előadásával kezdődött a programsorozat, amely egy egri polgári család szenvedésekkel teli történetét dolgoz fel Kertész Lilly önéletírása alapján.
Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? – erre ad választ a kecskeméti Katona József Színház és a budapesti Thália Színház Bagó Bertalan rendezte előadás március 28-án, hétfőn este 7 órától.
Székely János Caligula helytartóját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A darab olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
A stúdiószínpadon 21 órától az egri tánctagozat Idők folyamán című koreográfiája látható. Feledi Jánost a női lelkek, érzések izgatták, az előadás az Órák című film nyomán készült.

Negyedik alkalommal rendezik meg Egerben a fesztivált, előtte Gödöllő és a budapesti Bárka Színház adott otthont a programnak. Idén 11 színház produkciója látható a XXI. Magyar Stúdiószínházi Találkozón. A fesztivált kétévente rendezik meg, a legjobb kamara előadásokkal.

Forrás: Egriszín

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

Az idei költségvetés Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke  szerint a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost.

Sajtótájékoztató keretében ismertette Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke az Eger Megyei Jogú Város költségvetésével kapcsolatos aggályait.

Egy költségvetés mindig a mindenkori kormányzat, a többség elképzeléseit önti formába. Így annak elfogadásáért, végrehajtásáért és következményeiért is ők a felelősek. Használom a felelős szót, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetés fel fog vetni az elkövetkező években felelősséget.
Az elmúlt négy évben egy Fideszes városvezetés volt egy szocialista kormányzat alatt, könnyű volt minden évben a hiányt és a felelősséget a kormányzatra hárítani. Ma ez egy kicsit nehezebb történet, hiszen a polgármester a kormányzó frakció tagja, annak minden előnyével – és egyre inkább hátrányával.
Az elmúlt négy évben, volt olyan költségvetés, amit megszavaztak a szocialisták, mert felvetődött a lehetősége annak, hogy nem lesz meg a többsége a városvezetésnek az elfogadáshoz. Az akkor induló pénzügyi válság közepette bár hangsúlyi kritikáink voltak a költségvetéssel, mégis azt mondtuk, elfogadjuk, mert sokkal veszélyesebb, ha nem lesz költségvetése Egernek. Ezek a költségvetések alapjaiban nem veszélyeztették a város működőképességét - mondta el Pál György.
Az idei költségvetés nem ilyen. Nem idén, hanem a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost. A költségvetés a tavalyi 2mrd hitelfelvétel mellé, idén is 2mrd hitel felvételét irányozza elő. Ezzel a költségvetéssel, Eger Esztergom és Debrecen útjára lépett, hitelekből fejlesztünk, és utánunk az özönvíz, majd fizessék vissza utódaink. Világosan kiderül a 3/c kimutatásból, hogy idén 741M Ft a hitelek törlesztése, ez 2012-ben 1,255Mrd, 2013-ban pedig 1,731Mrd.
Felvetődik a kérdés, hogy miből? Hiszen az ma is látszik, hogy az önkormányzat államtól kapott bevételei nem fognak nőni.  A gazdagokat támogató adócsökkentés további 100Mrd-okat vesz ki az SZJA helyben maradó részéből, és közben a majdan felépülő Agóra brutális működési költsége is a város nyakában marad.
A költségvetés nem válaszol semmilyen komolyabb előttünk álló feladatra. Ma egy felelős önkormányzatnak a realitások talaján állva azokkal a problémákkal kellene foglalkozni, amik a következő években ránk fognak szakadni. Pl. szociális lakásépítési vagy vásárlási programmal kellene előállni, felkészülve a devizahitelesek problémájára, ha már az ígéretek ellenére az Állami Eszközkezelő ügyében egy cm előrehaladás nem történt. De 2 éve mondjuk mi szocialisták, hogy a város nem hagyhatja magára az egri szőlőtermelőket, egy integrátor szervezet létrehozásában részt kell, hogy vegyen.
Konkrét módosító indítványaim is voltak, amiből egyre, a sportorvos kérdésére megnyugtató megoldást találtunk, így remélhetőleg a közeljövőben újra lesz sportorvosi rendelés Egerben.
Sajnos, a többi módosító indítványom nem kapott többséget, a Fidesz elutasította a közalkalmazotti étkezési hozzájárulás visszaállítását, és elutasították a tánctagozat melletti városi kiállást.
Az új adószabályokkal miután a kormány több ezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, ehhez csatlakozott az önkormányzat az étkezési hozzájárulás megvonásával.
Felröppentek a hírek, hogy az új igazgató meg akarja szüntetni a tánctagozatot, a megteremtőjét és vezetőjét, Eger egyetlen Érdemes Művészét a tánckarban akarja foglalkoztatni, ami nonszensz véleményem szerint. Eger Kulturális Koncepciójában hangsúlyos volt ennek a tagozatnak a megteremtése, és a polgármester által favorizált Agóra programban is jelentős motor volt a pályázat során. Ezért a javasoltam, hogy: A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatában amennyiben strukturális változások, létszámbeli leépítés, vagy vezető váltás következik be igazgatói döntés hatására, akkor Eger MJV befagyasztja a további színházi támogatást - mondta el Pál György MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke

Forrás: Egriszín

Csütörtökön az Egri Városházán rendeztek ünnepséget a magyar kultúra napja alkalmából.

Köszöntőjében Habis László polgármester kiemelte: gondolnunk kell arra, hogy a fiatalok számára milyen fórumon és hogyan örökítjük tovább kulturális értékeinket, de emellett egyre inkább figyelnünk kell azokra is, akiket manapság a szociális és kulturális lemaradás veszélyeztet. A köszöntőt követően fellépett a Fertálymesterek Testületének Kórusa Dudás Anna, az EKF docensének vezetésével, majd dr. Cs. Varga István irodalomtörténész tartott ünnepi előadást.

Forrás: HEOL

Évnyitó tanácskozását tartotta Egerszalókon a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara.  Minden évben  rendezvényük középpontjában egy olyan gondolat áll, mely aktualitása és jelentősége miatt kiemelt szerepet kap az üzleti életben, erre építik az egész éves programjukat. Ebben az évben a szlovák-magyar együttműködés és a az elmaradott régiók felzárkóztatása a célkitűzés, mondta el nyitó szavaiban dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke. A 2011-es évet fontos mérföldkőnek tartják a vállalkozások az EU soros elnökség miatt is. A rendezvényen részt vett Simon Zsolt a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Kormány tagja.

A kamarai megnyitó előtt már előzetes tárgyalásokat folytattak a két ország között létrejövő lehetséges kapcsolatokról. Simon Zsolt beszédében elmondta: az északi régió és a dél szlovákiai rész Európa motorja volt az elmúlt században és reméli, hogy közös akarattal megnőhet ismét  a térség gazdasági szerepe. Fontos, hogy az előrelépés feltételei megteremtődjenek és amit a politika nem tud megoldani, a kamarák megelőlegezzék.  A párhuzamosan futó problémák, mint a rossz infrastruktúra, a gazdasági elmaradottság, az agrár jellegű vidék és nem utolsó sorban a magyar anyanyelv ami közös húzóerő lehet a térség fejlesztésében. Az Eu-ban szabad áru és tőkeáramlás politikailag is előre mozdíthatják a beruházásokat, folyamatban lévő és már kivitelezett fejlesztések sora áll rendelkezésre a vállalkozások megalapozásához. A látszatpolitika megszüntetésére hívta fel a figyelmet, amivel megakadályozhatják, hogy mindkét térség veszélybe kerülhessen. Ígéretet tett a tárgyalások továbbfolytatására, hogy felemelkedhessen és gyümölcsöző legyen a két ország közötti kapcsolat. A turizmusban, az informatikai portálok létrehozásában és fejlesztésében, a feldolgozó üzemek feltérképezésében, valamint az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében és felújításában látja a jövőt. Dr. fazekas  Sándor is az intenzív diplomáciai kapcsolatban látja a megoldást és a korábbi gazdasági szerveződések rekonstrukcióját helyezi előtérbe.  Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatásban, szakképzésben, munkaerő-piaci együttműködés területén  a humán források kiaknázását is fontosnak tartja. Az előadások után a kamara elnöksége gazdasági illetve szakterületeinek fejlődését szolgáló kiemelkedő teljesítmény elérésért kitüntető díjakat adott át, majd ezt követően  a mestervizsga-bizottság  elnöki kinevezéseit adták át.