Keresés: „ár” (5446 találat)

A következő két évre tervezett legnagyobb egri idegenforgalmi projekteket mutatták be a Városházán.

Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, valamint a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása, a Tűzoltómúzeum fejlesztése és az új Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása: ezek azok a legnagyobb idegenforgalmi projektek, amelyek 2010 és 2012 között valósulnak meg a megyeszékhelyen. A beruházásokkal szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett fórumon ismerkedhettek meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet tagjai.

Eger polgármestere, Habis László országgyűlési képviselő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy amikor a megyeszékhely pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, páratlan, a politikai nézetektől független akcióegység alakult ki a településen. Igaz, akkor nem sikerült nyerni, de a projekteket át lehetett gondolni. A tervezett nagyléptékű fejlesztések most is egymást erősítik, s ez abban az alapgondolatban foglalható össze, hogy a kultúra várost épít. Az eddigi pályázati sikerek optimizmusra adnak okot, de ez nem jelenti azt, hogy nem várhatók esetlegesen kisebb változások az elképzelések megvalósításakor.

A fórumon elhangzott: elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházások egymáshoz kapcsolódóan valósuljanak meg. A TDM-szervezet létrehozásakor a pályázatban Eger húszszázalékos vendégéjszakaszám-növekedést vállalt, ezt csak kemény munkával lehet elérni.

Az egri várral összefüggésben Kiss János, a fenntartó megyei önkormányzat szakirodájának vezetője kifejtette: a projekt, amelynek összköltsége mintegy 1,77 milliárd forint, s a hozzá elnyert támogatás 1,4 milliárd, kifejezetten a turisztikai attrakció-fejlesztésről szól. Ma a várba látogatók 85 százaléka belföldi, 15 százaléka külföldi. Nekünk, magyaroknak az egri vár „szent hely”, olyan hely, ahol győztünk, ám a külföldiek már nem így közelítenek hozzá, nem a történelemre koncentrálnak, éppen ezért van szükség újabb attrakciókra, például hang- és fényjátékokra, kronoszkópra, a várbéli borturizmus erősítésére.

Forrás: Heol

Az Eszterházy Károly Főiskola vezetősége és az EKF Főiskolai Hallgatói Önkormányzata egy egyeztető ülés keretén belül összeállított egy segítségnyújtási programot az árvíz által kiemelten sújtott településeken élő hallgatók segítésére.

A segítségnyújtási program különböző, a hallgatók főiskolai tanulmányait és a mindennapi életét segítő és könnyítő kedvezményeket tartalmaz. A FHÖK az árvíz által kiemelten sújtott településeken élő hallgatókat személyesen értesíti a kedvezmények, lehetőségek részleteiről és az igénybevétel módjáról – tudatta közleményében a főiskola.

Az igénylések nyomán a kedvezményben részesülő hallgatóknak lehetősége van a nyári időszakban díjmentes bentlakásra a főiskola kijelölt kollégiumában, illetve a 2010/11-es tanévre szóló kollégiumi férőhelyük is biztosított.

A nem államilag támogatott finanszírozásban tanuló kedvezményezett hallgatók költségtérítési díjuk csökkentését kérhetik, amihez a főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa nyújt támogatást.

Mindemellett az FHÖK adománygyűjtésbe is kezdett az árvíz által kiemelten sújtott településeken élők megsegítésére, illetve egy állandó önkéntes csoportot hozott létre, aminek tagjai a helyreállítási munkálatokban segédkeznek.

Forrás: egriszín

Habis László lett a Fidesz polgármester jelöltje Egerben a 2010. évi önkormányzati választásokra. A jelenlegi polgármestert és országgyűlési képviselőt egyhangúlag támogatja az egri Fidesz.

Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy Habis Lászlót támogatja majd a Fidesz, de a párt egri szervezetének tagjai a jelöltállító taggyűlésén hivatalossá is tették a jelölést. A Fidesz egri szervezetének honlapja szerint a jelöltállítás során egyhangú többséggel szavaztak bizalmat a jelenlegi polgármesternek.

A tavaszi választásokon elért sikere után Habis László már mint országgyűlési képviselő szállhat harcba újra a polgármesteri székért.

Forrás: Egriszín

Vallomásuk megváltoztatására akarták fenyegetéssel rábírni két uzsorás áldozatait a gyanúsítottak hozzátartozói. Egyikük az egyenruhásokat sem kímélte.

Megfenyegették a rendőröket is

Rettegésben tartotta Tarnabodot az a két férfi, akiket május elején fogtak el kommandósok. A testvérpár tagjai 10-50 ezer forintos kölcsönöket adtak a helyieknek, ám elképesztő kamatokat követeltek ezek után. A férfiak az uzsora bűncselekményekből tartották fenn magukat, illetve családjukat, s ezzel súlyos nélkülözésnek tették ki azokat a helyi, illetve környékbeli embereket, akik efféle kölcsönügylet kapcsán kerültek kapcsolatba velük. A két férfi ellen - akik jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak - a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya folytat eljárást. Ennek során különféle eljárásokat indítottak, s azt is tervezték, hogy szembesítik a sértetteket és a gyanúsítottakat.

Ennek időpontja minden érintett számára ismert volt, hiszen be kellett idézni őket. Előző nap azonban több sértettet is atrocitás ért: az utcán, vagy éppen a lakásuk udvarán a májusban elfogott elkövetők közeli hozzátartozói arra próbálták rávenni őket, hogy úgy változtassanak a vallomásukon, hogy az a testvérpár számára kedvező legyen. Ennek érdekében megfélemlítették őket, s még az életveszélyes fenyegetéstől sem riadtak vissza - ismertette az ügy újabb fejleményeit dr. Sasi Csaba r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. Hozzátette: a sértettek és a rendőrség jó együttműködését mutatja, hogy a megfenyegetettek továbbra is fenntartották a vallomásukat, s beszámoltak az őket ért atrocitásról.

Az utóbbiak ügyében hatáskörrel rendelkező Egri Nyomozó Ügyészséget (ENYÜ) is értesítették a rendőrök.
- A tanúk fenyegetése, zsarolása miatt az elfogásuk mellett döntöttünk, ami szinte zökkenőmentesen, a társszervek példás együttműködésével zajlott le - mondta dr. Hajdú Tamás, az ENYÜ vezetője, aki - lévén, hogy veszélyes bűnözőkről, illetve hozzátartozóikról van szó - törvényes, ugyanakkor kemény, demonstratív fellépést kért a rendőröktől. Hozzátette: a rendőröket gyakran éri az a vád, hogy rasszista módon járnak el, ugyanakkor a mostani ügy is ennek ellenkezőjét bizonyítja. A gyanúsítottak és a sértettek ugyanannak a kisebbségnek a tagjai, s utóbbiak megkapták azt a segítséget a rendőrségtől, amely bármely állampolgárt megillet.

Mint dr. Hajdú Tamás fogalmazott, „Tarnabodot tisztességesen megszállták a rendőrök” kedden hajnalban. Az ENYÜ hivatalos eljárás akadályozása, hivatalos személy elleni erőszak és hamis tanúzásra felhívás miatt indított eljárást.

A kedd hajnali akció során eredetileg három férfi (két felnőtt és egy fiatalkorú) elfogását tervezték, végül azonban még egy asszonnyal is kiegészült a sor.
- Egy nő életveszélyesen megfenyegette az intézkedő rendőröket, illetve azok családjait, így őt is elfogtuk - szolgált részletekkel dr. Sasi Csaba. A négy tarnabodi lakos ellen az ENYÜ folytat eljárást, gyanúsítotti kihallgatásuk még a délutáni sajtótájékoztató idején is zajlott. Őrizetbe vették őket, s kezdeményezték előzetes letartóztatásukat is.

Forrás: Heol

Bizottság vizsgálja, hogy az intézményben minden megfelel-e a WHO által előírt szigorú követelményeknek.

Bababarát minősítésért pályázik az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet. Júniusban már járt a kórházban a bíráló bizottság, amely éjjel-nappal vizsgálódott. Nem csupán az osztályon folyó munkát figyelték, hanem megkérdezték a kismamákat is tapasztalataikról.

 

– Tíz kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy elnyerjük a Bababarát Kórház címet – tájékoztat dr. Hernádi László PhD, a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály vezető főorvosa. – A legfontosabb, hogy anyatejes táplálás legyen legalább 80–85 százalékban az első hat hónapban, és ebben védőnők, laktációs szakember segítségével akkor is segítjük az anyukákat, amikor kisbabájukkal már elhagyták a kórházat. Születésük után egy órán át az édesanyjuk mellén pihenhetnek a babák, hiszen fontos a bőrkontaktus. Az anya-gyerek kapcsolatot pedig nem zavarjuk fölösleges vizsgálatokkal, a gyermekorvos az ágynál vizitel, és védőnők, szülésznők, szoptatási tanácsadók járják a szobákat.

Mivel a vizsgált időszakban éppen kevés kisbaba született az intézményben, a vizsgálóbizottság szeptemberben visszatér, hogy folytassa a munkáját.

Forrás: Heol

Már 13 éve ünneplik július elsején a Köztisztviselők Napját, amely 2001 óta munkaszüneti nap a hivatalnokok számára. A közhivatalok ezen a napon csak ügyeletet tartanak.

Az APEH közleményében tudatta ügyfeleivel, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71/A. §-a alapján július 1-je munkaszüneti nap, ezért 2010. július 1-jén (csütörtökön) az állami adóhatóság ügyfélszolgálatai, kirendeltségei zárva lesznek, illetve az APEH Általános Tájékoztató Contact Centere (06-40-42-42-42), valamint az APEH Ügyintéző Contact Centere (06-40-20-21-22) sem lesz elérhető. 2010. július 2-án a pénteki munkarend szerint várjuk tisztelt ügyfeleinket.

Forrás: Egriszín

A robogó ügyében a rendőrség is vizsgálódik, mivel felmerült a gyanú, hogy gyújtogatás állhat az eset hátterében.

Két tűzesethez is hívták éjfél után a megyeszékhelyi tűzoltókat. Fél egy előtt a Kallómalom úton, az egyik társasház előtt gyulladt ki egy robogó. Az egy szerrel kiérkező tűzoltók megfékezték a lángokat, amelyek mintegy félmillió forintos kárt tettek a járműben. A tűz oka még megállapítás alatt van, de mivel felmerült a gyanú, hogy bűncselekmény történhetett, tűzvizsgáló is dolgozik az eseten, s a rendőrséget is értesítették - tudtuk meg Mérai Péter főhadnagytól, az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szóvivőjétől.

 

A városi lánglovagoknak hajnalban is akadt dolguk. Négy óra előtt az Árnyékszala utcába riasztották egy egységüket, ahol egy fémkonténerben, illetve annak környékén égett háztartási hulladék.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletesének tájékoztatása szerint éjfél előtt Tiszanánáról is bejelentettek egy tűzesetet. A hívás szerint egy melléképület kapott lángra, ám kiderült, hogy egy udvaron lángol egy kisebb méretű szénakazal. A tüzet a helyi önkéntesek fékezték meg.

Forrás: Heol

Sikerrel zárult a másfél éves SZÍN-TÉR program, hangzott el a ma délutáni sajtótájékoztatón.
A drogprevenciós célú projekt, az Eger Város Önkormányzata által, a TÁMOP  5.2.5-08/1 pályázatán nyert 18 millió forintos támogatással valósult meg, melynek keretében kreatív foglalkozásokat, szabadidős programokat, csoportfoglalkozásokat, teaházat szerveztek a veszélyeztetett fiatalok számára.

A „SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítása és működtetése Egerben” című pályázat célja, a városban élő fiatalok számára alternatívaként a szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltésére egy közösségi tér biztosítása, és fő feladatként a veszélyeztetett csoportok teljes prevenciója. A programokhoz az EKMK Ifjúsági Ház biztosított teret az elmúlt másfél évben.
Telitalálat volt a pályázat, ezt mutatja a megvalósítás és az áttekintés, hangsúlyozta Társi József az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, aki egyértelműen sikeresnek értékelte a projektet.
Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője, az Érted Agria Alapítvány kurátora bemutatta a Szín-tér másfél éves munkáját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a prevenció célja az, hogy akik nem érintettek, a továbbiakban ne is legyenek azok. Kiemelte, hogy a legveszélyeztetettebb csoport, a középiskolás korosztály és a fiatal felnőttek.  A Szín-Tér programjában szerepelt személyiségfejlesztés önismereti- és drámacsoprttal, pályaorientációs foglalkozás-sorozat valamint szabadidős foglalkozások szabadtéri tevékenységgel.
Körtvélyesi Dóra szakmai program-koordinátor, ifjúságsegítő tevékenysége által ő találkozott a legtöbbet az idelátogatókkal. Hangsúlyozta, hogy a Szín-Térrrel a fiatalok alternatívát kaptak és esélyt a közösségteremtésre. Nagyon sokan fordultak hozzá tanácsadásért, tanulással és egyéb, a fiatalokat érintő problémákkal.

A program eredményessége nehezem mérhető, hiszen ez a fajta tevékenység megkívánja a személyiség tiszteletben tartását és az anonimitást, ahogyan erről Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője beszélt, de a program lényegét és fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha
szembesülünk a kallódó, csellengő fiatalokkal, akik ki vannak téve a veszélyeknek. S való igaz, hogy ezzel a jelenséggel egyre gyakrabban találkozunk Eger mindennapjaiban is.
A szakemberek sem tagadják, hogy az élet különböző területein a fiatalokat nagy veszély fenyegeti, ezért nagyon fontos lehet egy ilyen másfél éves projekt is. Kérdés, hogy mekkora a valós igény erre, hiszen valóban nem lehet sem kényszeríteni, sem átprogramozni a gyerekeket.
A másfél évvel ezelőtti projektnyitón Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója jövőbe tekintő optimizmussal beszélt az intézmény programjáról, melynek célja, hogy hátteret biztosítson a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, művelődési tevékenységre, valamint a környezettudatos gondolkodás minél fiatalabb korban történő kialakítására. Az EKMK Ifjúsági Ház, mint befogadó intézmény, az ott kialakított közösségi hellyel akkor még egyfajta közművelődési szocio-kulturális teret szeretett volna létrehozni, melynek feladata és a rendezvények célja, a fiatalok életkörülményeinek javítása, a közéletbe való bevonásuk. Így alakult, hogy a „Szín-tér” program intézményi hátterét is az EKMK adta, méghozzá az akkori Művészetek Háza, később Ifjúsági Ház aulájában működő a közösségi tér bevonásával és a második emeleten a további programok számára kialakított alkalmas hellyel a „kuckó”-val. Az intézmény átalakításával és funkcióváltásával ezen a területen is csökkennek a belvárosi színtér „szocio-kulturális” aktivitást elősegítő lehetőségei.

Forrás: Egriszín

Korabeli fegyverek, öltözékek és felszerelések sora látható azon a most megnyílt mezőkövesdi kiállításon, melynek rendezői egyebek között a pandúrok életét és tevékenységét mutatják be az érdeklődőknek.

A hevesi székhellyel tevékenykedő Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre, valamint az IPA (Nemzetközi Rendőr Szövetség) közreműködésével rendezett tárlat további része a csendőrség, a rendőrség, az egykori munkásőrség, valamint a világban hungarikumnak számító polgárőrség dokumentumait és jellegzetes használati tárgyait sorakoztatja fel.

 

A „Híven, becsülettel, vitézül” című kiállítást Tállai András polgármester, a Belügyminisztérium államtitkára nyitotta meg, majd dr. Gulyás István, a rendőrmúzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást a magyar rendvédelem történetéről, dr. Mecser Tamás r. ezredes pedig a kortörténeti relikviákat mutatta be.
A Mezőgazdasági Gépmúzeum gazdaházában megtekinthető tárlat augusztus 27-ig tart nyitva.

Forrás: Heol

Gyakori, hogy a diákok a nyári szünidő alatt, zsebpénzük kiegészítésére munkát vállalnak. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó szerződés jellegétől függően azonban eltérő adózási szabályokat kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során.

Az egyik tipikus foglalkoztatási forma, amikor a közép- vagy felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányok végzéséhez kötődő szakmai gyakorlatát tölti, s ezzel kapcsolatosan pénzbeli juttatásban részesül. Ezen juttatások a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Szakképző iskolai tanulók esetében a tanulószerződés alapján az őket megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kötelezően fizetett összeg (a minimálbér 20%-a) erejéig. Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó összegig.
Az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladóan adott juttatás azonban egyéb jövedelemként adóköteles.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói munkadíjban részesül (azaz, a hallgató saját felsőoktatási intézményénél, vagy annak tulajdonában lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy olyan cégnél, amelyben a felsőoktatási intézménye részesedéssel rendelkezik munkát vállal), annak havonta a minimálbér kétszeresét meg nem haladó része szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
Abban az esetben, ha a magánszemély az adott évben csak adóterhet nem viselő járandóságot szerez, akkor az adott évről nem kell bevallást benyújtani.
A másik eset, amikor a tanuló a nyári szünideje alatt munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A munkaviszonyból származó jövedelem a diákok esetében is bérjövedelemnek minősül, amelyre adójóváírás érvényesíthető.
A nyári munkavégzés harmadik tipikus esete a megbízási szerződés alapján végzett diákmunka. Az adózás szempontjából az így kifizetett munkadíj önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A személyi jövedelemadó új rendelkezése alapján a kifizető köteles felhívni a diák figyelmét arra, hogy milyen nyilatkozatokat tehet az adóelőleg megállapításához. Mindenképpen célszerű a diáktól költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot kérni, miután 2010. évben a 10 százalékos költséghányadot már csak a magánszemély nyilatkozata alapján lehet figyelembe venni az adóelőleg kiszámításánál.
Természetesen a tételes költségelszámolásnak sincs akadálya, amennyiben a tevékenység jellege ezt lehetővé teszi.
Az utóbbi két esetben a munkáltatótól, kifizetőtől kapott igazolás alapján az adóévet követő év május 20-ig személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtani.
Bármilyen jövedelem kifizetésére igaz, hogy adóazonosító jel hiányában a kifizetésre nem kerülhet sor. Ezért aki még adóazonosító jellel nem rendelkezik, annak a szerződés megkötését megelőzően érdemes megigényelnie azt az illetékes APEH ügyfélszolgálatán.

Forrás: Egriszín