Keresés: „EU” (581 találat)

A ló vontatta gőzfecskendőtől a szirénázó Mercedesig

· Szabadidő

Jelentős tűzoltói erőket vontak össze Egerben. Egészen pontosan a Tűzoltó Múzeumban, ahol több mint száz speciális jármű tölti meg a vitrineket.

Mindenkinek kell legyen valami hobbija – vallja az a két hivatásos tűzoltó, akiknek makett- és modellgyűjteményéből a héten nyílt kiállítás az egri Tűzoltó Múzeumban. S mi másból is állhatna kettejük közös tárlata, mint a lánglovagok napi munkája során használt járművek kisebb másaiból?

– A megye útjain futó tűzoltóautókból többet is sikerült már beszerezni. Látható például egy olyan Mercedes Atego gépjárműfecskendő makettje is, mint amilyet tavaly decemberben vettek birtokba a hevesi kollégák – mondja Vaszkun Attila tű. őrnagy, aki bár mindig is szeretett maketteket építeni, 8 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a hivatásához kötődő járműveket. Az őrnagy a gyöngyösi tűzoltóparancsnokságon járta végig a hivatásosok „ranglétráját”, ahol legutóbb mentési osztályvezetőként teljesített szolgálatot, jelenleg pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik.

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Ha valamilyen jeles alkalom közeleg, családja már tudja, hogy egy újabb különlegességnek örülne leginkább. Könnyíti a helyzetet, hogy a szirénás járművek iránti rajongással nincs egyedül a famíliában: apósa szintén több évtizeden keresztül állt a tűzvédelem szolgálatában, s most ötéves ikerfiai is élénk érdeklődést mutatnak a pálya iránt. A gyűjtemény gyarapodásához a munkatársak is hozzá-hozzájárulnak, például a Gyilkos-tó partjáról is hoztak neki egy fából készült kis tűzoltó létrás járművet.
– A most kiállítottak közül ez az egyik kedvencem, mivel nagyon különbözik a többitől, ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kollégák külföldön is gondoltak rám – tette hozzá az őrnagy.

 

Kiállítótársa, Benke Donát tű. főtörzsőrmester a készen kapható modellek szerelmese. Egy-egy ritka darabért – mint például egy Barkasért Prágába – akár külföldre is képes elmenni.
– A tűzoltóautók modelljeit nem könnyű beszerezni, így sokszor csak egy teherautót vásárolok, amelyet aztán még alakítani kell. Átfesteni, felszereléseket gyártani hozzá, szirénát szerelni rá. Szerencsére vannak, akik tudnak ebben segíteni – veszi át a szót a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművezetője, s egyben szóvivője.

Szenvedély, ami összehoz

Országosan is ritka hobbinak számít, hogy valaki tűzoltóautók makettjeit vagy modelljeit gyűjtse. Éppen ezért mikor a kollégák, ismerősök révén a kiállítók hírét vették egymásnak, elkezdték keresni a kapcsolatot. Külön-külön már mindketten bemutatták kincseiket a nyilvánosságnak. Öt éve hasonló kiállítást láthattak az érdeklődők a Tűzoltó Múzeumban Vaszkun őrnagy gyűjteményéből, Benke Donát pedig 2008 áprilisában már bemutatta egyszer megyénkben, a gyöngyösi laktanyában féltett darabjait. A mostani közös kiállítás szeptember 30-ig látogatható, így a turisztikai szezon végeztével akár az iskolai, óvodai programok sorába is beilleszthető.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók személyre szabottak, hiszen tulajdonosuk addig formálta őket (a feliratoktól egészen a rendszámtáblákig), mígnem pontosan olyanok nem lettek, mint amilyeneket ő maga is vezet vagy vezetett. Mint megtudtuk, a vitrinekben sorakozó kincsek között felbukkanó mentő-, illetve rendőrautók sem a véletlen művei. Mielőtt csatlakozott volna a lánglovagokhoz, a főtörzsőrmester mentőzött is, s a bűnügyi tudósítói pályán is már másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött.

  Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton

Gyűjteménye mintegy 300 darabra rúg, melyek az 1880-as évek lóvontatta gőzfecskendőjétől napjainkig mutatják be számos ország tűzoltó szereit. Legkülönlegesebb darabja egy, az 1900-es évek elejének egyik amerikai tűzoltóautóját mintázó modell, amely igencsak kalandos úton jutott a gyűjtőhöz.

  Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton

– Egyszer egy idős szentendrei férfi házához kértek tőlünk segítséget a mentők. A koros ember ugyanis leesett az ágyról, s combcsonttörést szenvedett, ám ők nem tudták felemelni a súlya miatt. A kollégáim vitték le a mentőhöz, ám a lakásban felfigyeltek az egyik sarokban kallódó tűzoltóautóra. Tudják, hogy fanatikusan gyűjtöm a modelleket, így le is fotózták nekem – idézi fel az eseményeket Benke Donát, aki úgy döntött: tesz egy kísérletet, hogy megszerezze a modellt. Az idős ember sajnos életét vesztette a kórházban, a korábban sokáig az USA-ban élő rokonok azonban fogadták a főtörzsőrmestert. Az elhunyt unokatestvére korábban szintén mentőzött, s szívesen adta oda ingyen is az értékes darabot a tűzoltónak. Az egy méter hosszú jármű gyártója és készítési ideje ismeretlen, s a tömlők és kerekek kivételével minden eleme vasból készült. Annyit tudni róla, hogy az eredeti tulajdonos, Pali bácsi egy amerikai tűzoltóparancsnoktól kapta ajándékba.

Nem könnyű a magyar gyűjtők dolga

Legyen szó modellről, vagy makettről, a hazai boltokban elérhető kínálat közel sem elégíti ki a gyűjtők igényeit. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb segítséget nyújt a világháló. Az interneten keresztül elérhetőek úgy a külföldi szaküzletek friss termékei, mint a hazai licitálós oldalakon fellelhető ritkaságok.

A Tűzoltó Múzeum emeleti kiállítótermében felsorakoztatott járművek sorában többek között látható mentőautóként funkcionáló UAZ, a bűnözők nyomában száguldó Volga és Zsiguli, tűzesethez vonuló Csepel, de nem hiányozhatnak napjaink Fordjai, Skodái és IFÁ-i, Mercedesei sem. Akit tehát vonz a kéklámpás járművek világa, vagy csak egy kis nosztalgiázásra vágyik, annak érdemes betérnie a valaha laktanyaként működött múzeumba.

Forrás: Heol

Alapítványi támogatás a költségtérítéses hallgatóknak

· Oktatás

Az Eszterházy Károly Főiskola hagyományos programja, hogy támogatást nyújt a tehetséges, költségtérítéses képzésre felvett hallgatói számára.

Az EKF Lyceum Pro Scientiis Alapítványa valamennyi nappali tagozatos mesterképzésre legalább 80 ponttal felvett és beiratkozott hallgatónak, és az itt felsorolt alapképzésekre (andragógia, anglisztika, emberi erőforrások, ének-zene, germanisztika, informatikus könyvtáros, kémia, magyar, matematika, nemzetközi tanulmányok, szabad bölcsészet, történelem) nappali tagozaton legalább 350 ponttal felvételt nyert és beiratkozott hallgatónak  támogatásokat biztosít.
Az első (2010/2011-es) tanév költségtérítését a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány – az EKF tudományos és kulturális tevékenységeket támogató és tehetséggondozó alapítványa – magára vállalja. Illetve két teljesített félév után tanulmányi eredmény alapján lehetséges az államilag támogatott képzésbe történő átsorolás.
Ezek mellett, a korábbi évekhez hasonlóan minden nappali tagozat alap- vagy mesterképzésre felvett
elsőévesnek hordozható számítógépet is adnak kedvező feltételek mellett.

Forrás: Egriszín

Táncos sikerek

· Kultúra

Szép sikerekkel tértek vissza az egriek a Magyar Látványtánc Sport Szövetség Európa Bajnokságáról, melyet Kaposváron rendeztek meg június 25 és 27 között. A tíz országból érkezett, háromezer fő részvételével megrendezett versenyen egy első és egy második helyet, valamint arany minősítést szereztek meg a Pódium Tánc és Balettiskola növendékei.

Tóth Gréta és György Enikő, a Pódium Tánc és Balettiskola két táncosa kimagasló eredményt ért el a június végén Kaposváron rendezett EB-n, tájékoztatták a sajtó képviselőit a tánciskola vezetői és pedagógusai ma reggel.
Pódium Tánc- és Balettiskola produkciói közül gyermek korosztályban Mirkóczki Zita koreográfiája, az Angyalok és ördögök nyert I. helyezést klasszikus balett kategóriában. Kortárs tánc kategóriában Göböly Bettina „Egy” című darabja kapott Arany minősítést, és Mirkóczki Zita „Ünnep” című modern balettje felnőtt korosztályban II. helyezést ért el az Európa Bajnokságon.
Habis László polgármester köszöntőjében méltatta az 1994-ben alakult Pódium Tánc és Balettiskola tevékenységét, amely révén emberi odaadással a táncpedagógusok óriási eredményeket tudnak elérni. Megszerettetik a fiatalokkal a táncot, és kitartó munkával egyfajta új kultúrát teremtettek, aminek a hagyomány ápolása mellett nagy jelentősége van a város kulturális életében. Mindez nem történhet a városban tevékenykedő felelős emberek munkája nélkül.
A polgármester megjegyezte, ahhoz hogy a város hagyományos értékei érvényesüljenek és a turizmus számára is kihasználhatók legyenek, új értékeket kell teremteni. Csupán visszatekintve és beszűkült konzervatív gondolkodással a város egy skanzenné válna, s ha nem tud Eger vonzó lenni a fiatalok számára, nyugdíjas várossá lesz.
A 16 éve alapított egri Pódium Tánc- és Balettiskola a professzionális táncművészeti képzés megteremtésének szándékával működik.  Mirkóczi Zita, a tánciskola vezetője oldalán két egykori tanítványával Göböly Bettinával és Sárosi Annával oktatja a klasszikus balett és a modern tánc alapjait a gyermekeknek. Elmondása szerint fontos, hogy szakmailag erős legyen az iskola, a képzés a városban, amelyben nagy szerepe van a tánciskola másik alapítójának, Barta Dórának is.
A szép eredmények mögött nagyon kemény munka van, hangsúlyozta Mirkóczi Zita. A heti három próbát a versenyek előtt több gyakorlással is kiegészítik. A fizikai és szellemi megterhelés ellenére ezek a gyerekek az iskolában is jól teljesítenek.
A Pódium Tánc és Balettiskola eddig a most átalakításra váró Ifjúsági Ház épületében működött. A legújabb sikereiről éppen beszámoló iskola helyzete nincs megoldva, még nem találtak megfelelő helyet az intézménynek, ami további fejtörést okozhat a város vezetésének.
Barta Dóra szerint a 16 éves munka vége, hogy átadják a helyet Kepes Györgynek, akinek a munkásságát tiszteli, és elfogadja az épület ilyen irányú hasznosítását. Véleménye szerint a projekt vonzerő lehet az értelmiség számára, erősítheti a közéleti, értelmiségi, kulturális fejlődést.
Habis László polgármester a téma kapcsán elmondta, hogy egyedi történelmi lehetőség a kulturális városfejlesztés, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa, és ami lehetőséget teremt a fiatalok számára vonzó értékeket teremthet. Éppen ezért érthetetlennek tartja, hogy politikai indíttatású tiltakozások állják útját ezeknek a fejlesztéseknek.

Forrás: Egriszín

Elégedettek a főiskoláink

· Oktatás

Csütörtökön meghúzták a felsőoktatásban a ponthatárokat. Az is kiderült, melyik intézménybe hány hallgatót vehettek fel. Megyénk két főiskolájának vezetőit rövid értékelésre kértük.

– Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) jelentkezési mutatói a korábbi éveket is meghaladóan jók voltak – tudtuk meg az intézmény rektorától, dr. Hauser Zoltántól.
– A mennyiségi mutatók is fontosak, de a minőségnek rendkívül nagy a szerepe. Örömmel vettük, hogy több szak esetében magasra került a ponthatár – mondotta az EKF rektora.
Dr. Hauser Zoltán szerint a nem feltétlenül egyenlő esélyekkel zajló versenyben különösen jelentős az a teljesítmény, amit az egri főiskola az alapeljárásban elért több mint 2500 felvett hallgatójával. A pótfelvételi után is jöhetnek még diákok. A rektor úgy látja, annak is nagy a jelentősége, hogy az egri főiskolára bekerültek háromnegyede támogatott képzésben tanulhat.

Nyolcszáz körüli a mesterszintű tanulmányokra felvételt nyertek száma. Az összes felvett diák fele tanul majd nappali tagozaton. A karok közötti „versenyben” a természettudományi kar bizonyult legnépszerűbbnek, a testnevelés és sport szakirány miatt. Alig maradt el tőlük a tanárképzési és tudástechnológiai kar. Gyengült viszont a humán és társadalomtudományok elsődlegessége, mivel az államilag támogatott képzésbe kevesebb jelentkezőt vehettek fel.

Helgertné Dr. Szabó Ilona, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) oktatási rektorhelyettese szerint a mostani felvételi eljárásban az történt, amire számítottak.
– Az első olyan évünk az idei, amikor főiskolánkon kétfelé váltak az eljárások, hiszen februárban már felvételiztek hozzánk keresztféléves képzésre – jelentette ki. Csak a számokat nézve az idén több hallgatót tudtak felvenni államilag támogatott képzésbe. A pótfelvételi adatok híján is nagyon pozitív, hogy sikerült bővíteni a KRF képzési kínálatát alapszakokkal és felsőfokú szakképzésekkel.

Az egri főiskola alapítványa is támogatást nyújt

– Néhány szak esetében már tömeges volt a magas pontszámmal be nem kerültek száma – mondotta dr. Hauser Zoltán rektor. – Mi az értéket, a teljesítményt, a minőséget fontosnak tartjuk. Ezért is döntött úgy az intézmény vezetése, hogy a Líceum pro Scientiis Alapítvány tehetséget gondozó támogatásával az idén is a minőségi teljesítmény mellé áll. Átvállalja a kiemelkedő pontszámmal most felvett vagy pótfelvételin bekerülő költségtérítéses hallgatók térítési díját egy félévre.

– Az is öröm, hogy a gazdasági informatikus alapszakot 23-as létszámmal indítani tudjuk, hiszen az engedélyt január 23-án kaptuk meg rá, így szinte nem is volt időnk a „reklámozására” – fogalmazott Helgertné Dr. Szabó Ilona.
Most 730 elsős nyert felvételt a gyöngyösi főiskolára. Az intézmény a pótfelvételin bekerülőkkel együtt 1100–1200 új hallgatóval számol, hasonlóan az utóbbi évekhez. Levelező tagozaton érzékelhető némi létszámcsökkenés, főleg a költségtérítéses körben. Ez érthető is, hiszen a családok gazdasági helyzete romlott, amit még az árvizek és katasztrófák is megfejeltek abban a térségben, ahonnan a KRF hallgatói utánpótlásának jelentős része érkezik.

– Azok a tehetséges fiatalok, akiket a rendkívüli helyzet sújtott, a Károly Róbert Főiskoláért Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján támogatásban részesülhetnek tanulmányaik megkezdése, folytatása érdekében. A lehetőséget kiterjesztik az újonnan felvettekre  is – mondotta Helgertné Dr. Szabó Ilona.

Forrás: Heol

Kerti partin ünneplik Gárdonyi Géza születésnapját

· Kultúra

A Dobó István Vármúzeum augusztus 3-án 16 órára várja az érdeklődőket az 1863-ban született író, Gárdonyi Géza otthonában rendezendő partin.

A program során bemutatják az író otthonát, továbbá Szalainé Király Júlia irodalomtörténész és Hollósy Zoltán műszaki vezető is előadást tart. A műsorban egri középiskolások és főiskolások is közreműködnek. Délután öt órától kötetlen beszélgetés zajlik majd az íróról irodalmi muzeológus vezetésével, az író különleges tárgyainak, ismeretlen kéziratainak bemutatásával és egy születésnapi torta ünnepélyes felvágásával.

Forrás: egriszín

A képtár kincsei

· Szabadidő

Az Egri Képtár különböző korokból származó kincseit mutatta be H. Szilasi Ágota művészettörténész a Végvári Vigasságok rendezvénysorozat keretében rendezett tárlatlátogatáson, tegnap délelőtt a várban. „Az Egri Képtár felnőttszemmel” a nagyobbaknak, míg „Az Egri Képtár gyerekszemmel” című program inkább a gyerekeknek kínált játékos ismerkedést a művekkel.

Érdekes kérdéssel kezdte előadását H. Szilasi Ágota művészettörténész: vajon mennyire ismerik az egriek a képtárat? A választ magunkban kell keresni, a művészettörténész a gyűjtemény jelentőségéről beszélve kezdte a sétát.
A reneszánsz időktől a 20. századig, kronológiai sorrendben mutatja be a képtár a gyűjteményt, melynek letéteményesei már a 19. században jelentős kollekciót hagytak a múzeum számára. A gyűjtemény alapját tulajdonképpen Kovács Mihály hagyatéka és a valaha egri egyházi személyek birtokában lévő festmények alkotják, mely az idők során jelentős tételekkel bővült.
A múzeumi anyag eredetileg a Líceumban volt, a várban 1958-ban nyílt az első kiállítás, amikor a honvédség elhagyta korábbi székhelyét, és a vármúzeum felköltözött.

Felnőtt szemmel nézve rengeteg érdekességet rejtenek a termek, melyekben az olasz mesterek műveitől a későbbi korok hazai műveiig böngészhetünk. A muzeológusokat is sokszor elbizonytalanítja a képek eredete, ezért komoly kutatómunka kell, hogy fény derüljön, honnan származnak a művek, ki lehet az alkotó. Ilyen festményekkel is találkozhatunk a képtárban.

A képtár egyik érdekessége az a nagyméretű korabeli akvarell, amely a Líceumot 19. század végi állapotában, az eredetihez közelinek ábrázolja. Az épület ezen a képen világos színű. A művészettörténész szerint a felújítás kapcsán érdemes lenne elgondolkodni ezen a megoldáson, közelítve az építők eredeti szándékához, ha már viták tárgyát képezi a Líceum falainak színe.
Forrás: Egriszín

Filmműhely a főiskolán

· Oktatás

Brémai, szentpétervári, komárnói, kaposvári és egri hallgatók részvételével kezdetét vette a III. Nemzetközi Filmkészítő Műhely vasárnap, az Eszterházy Károly Főiskolán. Az alkotóműhely munkáját Bollók Csaba filmrendező vezeti.

Harmadik alkalommal rendezi meg az Eszterházy Károly Főiskola a korábbi években sikert aratott, Illés György emlékének ajánlott filmműhelyét, melyre idén Németországból, Oroszországból, Szlovákiából érkeztek diákok.
A hallgatók munkáját M. Tóth Éva,  Balázs Béla díjas filmrendező és Dr. Tóth Tibor mestertanár segíti.
A július 18-tól 31-ig tartó tábor keretében készült vizsgafilmeket a Slow Film Fesztiválon értékelik, és a Líceum TV műsorában láthatja a közönség.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}


A Nándorfehérvári diadalra emlékeznek

· Szabadidő

A Dobó István Vármúzeum a XV. Végvári Vigasságok történelmi fesztivál keretein belül 2010. július 22-én csütörtökön megemlékezést tart a Nándorfehérvári diadal tiszteletére.

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

A megemlékezés programja 17.40-kor kezdődik az Egri Vitézlő Oskola felvonulásával. Az ágyúlövést és zászlófelvonást követően az Egri Várba várják mindazokat, akik együtt szeretnének ünnepelni. A program részeként Berecz Mátyás történész muzeológus tart előadást az ütközetről, valamint Molnár Előd és barátai népzenei koncertjét hallgathatják az érdeklődők.

18 órától a Dobó István Vármúzeumba a belépés ingyenes.

Forrás: Egriszín

A Magyar Bor Dala

· Kultúra

A Magyar Bor Dala megírására hirdet pályázatot az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pályázat kapcsolódik az egri Bor Évéhez és a 2010-ben elnyert Magyar Dal Fővárosa címhez.

Olyan szerzeményekkel lehet pályázni, mely eddig hanghordozón nem jelent meg. A pályamű hossza maximum 4 perc lehet. Egy pályázó több művel is pályázhat.Pályázni kórusművel vagy zenekari kísérettel elhangzó szólóénekkel lehet, műfaji megkötés nélkül.

A pályaműveket CD lemezen kérikk eljuttatni az Egri Kulturális és Művészeti Központ (3300 Eger, Bartók Béla tér 6.) címére legkésőbb 2010. augusztus 20.-ig.

A nyertes pályamű a Magyar Dal Fővárosa 2010. szeptember 12-i rendezvényének hivatalos dala lesz.

További Információ:
feher.zsombor@ekmk.eu; 20/ 779-0368
kelemen.eva@ekmk.eu; 20/ 779-0367

Forrás: Egriszín

Egri sakkcsillag

· Sport

Harmadik Európa bajnoki címét szerezte meg a szerbiai Szabadkán rendezett korcsoportos rapid Európa Bajnokságon Gledura Benjamin. A még mindig csak 11 éves egri tehetséget ennek apropóján köszöntötték ma a Városházán.

Nézze meg videónkat!

Hét győzelemmel, egy vereséggel és egy döntetlennel utasította maga mögé a kontinens sakkozóit az egy évvel idősebb korosztályban induló Benjamin az elmúlt hétvégén, aki első kiemeltként végig az első táblán játszott. Gledura a Fide lista alapján európai ranglistavezető korcsoportjában, sőt a közelgő világbajnokságon (Görögország október 19-31) megmérkőzhet a világranglistán élen álló kínai fiúval. A vb-n való indulásnak azonban tetemes az összege, mintegy 600 ezer forint kellene a több mint tíznapos versenyhez.

Szeleczki János is gratulált az eredményhez és ajándékkal kedveskedett az ifjú sportolónak. Az alpolgármester kiemelte, hogy folyamatos a kapcsolata a sakkszövetség vezetőivel, a legfőbb téma, hogy milyen módon tudják biztosítani Benjamin fejlődését. Komoly szövetségi támogatásra van kilátás, ám még nem dőlt el, hogy Egerben marad-e, avagy Kazincbarcikára, esetleg a Budapesti Honvédhoz kerül a sakkozó.

A köszöntésen részt vett az egri sakkélet motorja Rauch Ferenc is, aki a sportágat övező légkörről szólt. Mint elmondta, Egerben minden adott lenne a jó szerepléshez, vannak nagyon jó versenyzők, fiatal tehetségek, ám a pénz korántsem áramlik a sportágba. „Sajnos a sakk nem tartozik a látványos sportok közé, ezért nagyon nehéz támogatókat találni. Sokat próbálkozunk pályázatokon, kevés sikerrel. Körülbelül 300-500 ezer forintra lenne szükség, hogy Egernek NB II-es sakkcsapata legyen.” – tette hozzá Rauch Ferenc. Végül beszámolt a már hagyományos nemzetközi Agria Sakkfesztiválról, melyet július 20-25. között immár 34. alkalommal rendeznek meg Egerben. Az önköltséges eseményre körülbelül 100 versenyzőt várnak.

Forrás: Egriszín